Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

tLSI HECYEi Kjtwrlap 1970. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Előzetes a népszámlálásról (Folytatás az 1. oldalról). azóta népességnövekedésünk meggyorsult (1960-ban már az ország lakosságának 23 száza­léka, jelenleg 26 százaléka él ezekben a városokban). A legutolsó népszámlálás (1960) óta Budapest népességé­nek száma 7,5 százalékkal (135 000 fej vei), a többi városé pedig 16 százalékkal növeke­dett. A megyei jogú városok­ban a népesség szaporodása (21 százalék) jóval nagyobb volt, mint a járási jogú váro­sokban (14 százalék). Az ötve­nes évekhez viszonyítva a vá- rosok mindhárom csoportjá­ban, de különösen Budapesten és a járási jogú városokban, lassult a népességnövekedés üteme. Budapesten a népszámlálás eszmei időpontjában — 1970. január 1-én — 1 939 522 sze- | mély tartózkodott. A főváros­ba bejelentett lakók száma ennél több: 1 882 000 személy rendelkezik budapesti állandó és ezen felül 135 000 személy ideiglenes bejelentéssel. Buda­pest nappali népessége ennél is magasabb a munkavégzés és tanulás céljából bejárók miatt. A megyei jogú városok^ kö­zül továbbra is Miskolc népes­sége a legnagyobb: 173 000 fő. Az ország harmadik legnépe­sebb városa Debrecen: 155 000 lakossal, a negyedik Pécs, ahol az elmúlt évtized igen magas — 27 százalékos — szaporodá­sa következtében a lakók szá­ma megközelítette a 146 000-et. Szeged lélekszáma is megha­ladta a 100 ezret és most meg­közelíti a 119 000 főt. Az ország területén tizenhá­rom, 40 000 lakosnál népesebb járási jogú város van. Közöt­tük legnépesebb Győr (87 000 lakossal); több mint 70 000-ren laknak Kecskeméten, Székes­fehérvárott és Nyíregyházán. 1960 óta a legnagyobb mérték­ben Dunaújváros lakossága nőtt (43 százalékkal), de igeh nagymértékű (25 százalékon felüli) Székesfehérvár, Szolnok és Tatabánya népességszapo­rodása is.- A nagyiwb városok közül egyedül Hódmezővásár­hely lakosságszáma csökkent (2 százalékkal), Sopron és Bé­késcsaba népessége csak mint­egy 10 százalékkal növekedett. A községek lélekszáma az utóbbi 10 évben 2,4 százalék­kal csökkent. 1949 és 1960 kö­zött a községek népességszá­rna még 2,5 százalékos emel­kedést mutatott. A 19 megye közül — Bu­dapest és a megyei jogú vá­rosok nélkül — csupán kilenc­ben nőtt a népesség 1960-hoz képest, tíz megyében a népes­ség száma csökkent. Három megyében számotte­vő a népességszaporodás: Ko­márom megyében 12, Pest me­gyében 11, Fejér megyében 8 százalékkal emelkedett 10 év alatt a lakosságszám. A sza­porodás aránya azonban ezek­ben a megyékben is alacso­nyabb volt, mint az ötvenes években. Az átlagosnál maga­sabb (4—5 százalékos) a né­pességnövekedés még Borsod- Abauj-Zemplén, Veszprém és Győr-Sopron megyében. A né­pesség száma a legnagyobb arányban (3—5 százalék) Bé­kés, Hajdú-Bihar, Csongrád és Tolna megyében csökkent. A népesség száma a munkaerő elvándorlása miatt — Hajdú- Bihar megye kivételével — mindhárom megyében csők-1 kent, 1949 és 1960 között is l csökkent, de jóval kisebb mér- ' fékben. Előzetes adatok szerint Ma- í gyarország lakásállománya1 1970. január 1-én 3157 000 volt, 400 ezerrel — 15 szá­zalékkal — több, mint tíz év­vel ezelőtt. 1930 óta a lakások számának növekedési üteme a legutóbbi évtizedben volt a leggyorsabb:, a 60-as évek évi átlagos 1,5 százalékos növe­kedésével szemben 1949 és j 1960 között évente 1,2 száza- j lékkai, a 30-as években pe- | dig nem egészen 1 százalékkal nőtt a lakások száma. A la­kások jelenlegi száma csak­nem egyharmadával nagyobb a második világháború előt­tinél, bár azóta a népesség száma csupán 11 százalékkal nőtt. Mivel a lakások növekedése meghaladta a népesség sza­porodását, jelentősen javul­tak a lakásviszonyok: a 100 lakásra jutó népesség száma mintegy 10 százalékkal csök­kent az elmúlt 10 év alatt. A lakásállomány 1960 és 1970 között főleg a vidéki városokban gyarapodott (több, mint egynegyedével). Buda­pesten a növekedés 18 száza­lék, a községekben 8 száza­lék volt. Az utolsó tíz évben a lakás- állomány jelentősen növeke­dett Komárom (23 százalék), Pest (23 százalék), Fejér (20 százalék) és Veszprém megyé­ben (19 százalék). Ugyanak­kor alig nőtt a lakások szá­ma Tolna (5 százalék), Haj­dú-Bihar (6 százalék), Békés (6 százalék) és Baranya me­gyében (7 százalék). 1960. január 1. és 1970. ja­nuár 1. között épített laká­soknak csak 33 százaléka volt egyszobás, 61 százaléka két­szobás, 6 százaléka pedig há­rom- vagy több szobás. Eb­ben az időszakban számos egyszobás lakást lebontottak, vagy újabb szobát, illetve szo­bákat építettek hozzá. Ennek következtében az egyszobás lakások száma 10 év alatt 12 százalékkal csökkent, ará­nyuk 61 százalékról 47 szá­zalékra mérséklődött. Ugyan­akkor a kétszobás lakások ál­lománya 55 százalékkal — arányuk a 10 évvel ezelőtti 32 százalékról 43 százalékra — emelkedett. Nőtt a há­rom-, illetve több szobás la­kások száma és aránya is. A lakások nagyságának nö­vekedésé ugyancsak hozzájá­rult a lakásviszonyok javu­lásához. Becsült adatok sze­rint I960 és 1970 között száz szobára jutó népesség szá­ma mintegy 20 százalékkal csökkent. A szobák száma je­lenleg meghaladja az 5,200 ezret, ami 1150 ezerrel — 28 százalékkal — több, mint 10 évvel ezelőtt volt. A Központi Statisztikai Hi­vatal a népszámlálás sikeres lebonyolításában közreműkö­dött számlálóbiztosok áldo­zatos és lelkiismeretes mun­kájáért, a helyi összeírást irá­nyító tanácsok tevékenységé­ért, valamint a lakosság meg­értő és készséges együttműkö­déséért ismételten köszönetét fejezi ki. Budapest, 1970. február Központi Statisztikai Hivatal Zsukov Spanyolországról Madrid és Degrelle Spanyolországban tett utazd- , sáról közöl érdekes beszámo- j lót az Ogonyok című hetilap- j ban Jurij Zsukov, az egyik | legismertebb szovjet pubiicis- j ta. Tárgyilagos leírásában a j spanyol politikai, gazdasági és kulturális élet minden terüle­tével részletesen foglalkozik. Egyebek közt leírja, milyen változások tapasztalhatók a múlttal szemben — Picasso képeit kiállítják, Leninnek, vagy a polgárháború mártír­jainak, L Orcának, Machadó- nak műveit kiadják, és árusít­ják. stb. —, de hangsúlyozza, hogy egy fecske még nem csi­nál nyarat. Mindenesetre, a változás szele a levegőben van s az emberek nagyon várják. Érde­kes Zsukov cikkének az a ré­sze is, amely Spanyolország külkereskedelmi deficitjével foglalkozik, ami önmagában is megmagyarázza, hogy spanyol üzleti körök az utóbbi időben mindinkább keresik és meg is találják a gazdasági kapcsola­Türelmetlen páciens jjKOPOtfAlÁíT fii kékjük miém A jelenlevő népesség A népesség szaporodása, száma (ezer íö) Ml. logyása (—) I960— 1870 1949 I960 1970 1989 években 1.1. I. 1. L 1. X. 1. ezer fő százalék Budapest 302 1590 1805 1940 135 7,5 Miskolc ai 109 144 173 29 20.2 Debrecen 43 1U 130 I5á 25 19,5 Pécs 29 88 115 148 31 28,8 Szeged 47 87 99 Uá 20 19,8 Győr 28 59 72 87 15 20,5 Kecskemét 31 57 88 77 11 16,7 Székesfehérvár 23 42 57 72 15 27,8 Nyíregyháza Tatabánya 19 48 57 71 14 24,3 3 40 53 85 13 25,1 Szombathely 13 4S 55 €5 10 38,2 Szolnok 1« 37 49 61 12 26,2 Békéscsaba 1 0 27 42 50 55 0 10,5 Kaposvár 2>, 7 .M, 43 «fitt 11 Hódmezővásárhely Sopron vtfífFWiál-'­22 J':«54 41 vc.53 45 4 9,3 Eger 21 32 39 45 «. 17,1 •inaúj város 4 4 31 44 13 42,7 A jelenlevő népesség A népesség szaporodása, iU. száma (ezer íö) fogyása (—) 1960—)»69. években 1980 I. 1. 1970 I. L ezer fő százalék Budapest 1805 1940 135 7,5 Debrecen 130 155 25 19,5 Miskolc 144 173 29 20J2 Pécs 115 146 31 28,6 Szeged 99 119 30 19,8 Baranya 285 280 — 5 — Ifi B ács-Kiskun 586 573 — 13 — 2,2 Békés 488 447 — 21- 4,5 Borsod-Abaúj Zemplén 581 608 27 4,6 Csongrád 335 323 . — 12- 3,5 Fejér 359 389 30 8,4 Győr-Sopron 391 104 13 3,5 Hajdú-Bihar 393 1 37 5 — 18 — 4,3 Heves 218 348 0 0,2 Komárom. 270 302 32 11,8 Nógrád 236 241 5 2,3 Pest 781 3 VD 89 11,3 - 2,6 Somogy 371 363 — 8 Szabolcs­Szatmár 586 592 6 1* Szolnok 462 450- 12- 2,7 Tolna 267 259 — 8 — 3,0 Vas 283 281 _ 2 — 0,7 Veszprém 392 409 17 4,2 Zala 274 267 — 7 — 2,5 Magyarország összesen 9 961 10 314 353 3J» CSAK RÖVIDEN ÉRTESÜLÉS szerint Franco tábornok megkegyelmezett Al­fonso Carlos Comin spanyol írónak, akit 1969. október 7-én 16 hónapi börtönre ítéltek, mert bírálta a Franco-rend- szert. Az írót szabadon enged­ték. ERIC WILLIAMS. Trinidad és Tobago miniszterelnöke fel­szólította az Amerikai Álla­mok Szervezetét, hogy Kubát vegye fel tagállamai sorába. ION MEGHAJTÁSÚ, „Sert —2” mesterséges holdat bocsá­tottak az Egyesült Államokban Föld körüli pályára. A mester­séges égitest körülbelül ezer- kilométeres magasságban ke­ring bolygónk körül. EMBERKERESKEDÖK há­lózatát göngyölítették fel Bra­zíliában. A hálózat azzal fog­lalatoskodott, hogv csinos fél­vér nőket csempészett nyugat­német bordélyházak számára Meddig várjak még? (Zsoldos Sándor rajza) Vadlibaékek a főváros felett (Folytatás az 1. oldalról). mecseki erdőkben. A külön „pécsi naptár’’ szerint a Szé­chenyi téri hóvirágok megje­lenésétől számítják a tavasz beköszöntét. Ritkán fordult elő még ezen a déli fekvésű tájon is, hogy ilyen korán — Doroty- tya napján — már javában nyílnak a vadvirágok. A pécsi árusok hóvirágot és kankalint, valamint mogyoróbarkát kí­nálnak a járókelőknek. Pénteken reggel nagy han­goskodással vadlibaékek húz­tak át Budapest felett, nagyjá­ból nyugat-délnyugati irány­ban. Amint dr. Pátkay Imre, a Madártani Intézet tudományos főmunkatársa elmondta, tulaj­donképpen ezzel kezdődött meg téli libáink idei tavaszi mozgása, repülési kedvük meg­erősödése. Zord időben ugyan­is a vadliba csendben meghúz­za magát, nem kiáltozik. A péntek reggeli repülőtúrá­juk kétségkívül csak kisebb helyváltoztatás lehetett, mind­össze előjátéka végleges eluta­zásuknak, amire a „madárme­netrend” szerint majd csak jó egy hónap múlva szánják el magukat. Ez a repülésük nem tekinthető emberi értelemben vett edzésnek, felkészülésnek a nagy útra, mindössze annyi történt, hogy pénteken köszön­tött ránk először teljesen tisz­ta égbolt, és ez pezsdítette fel a libák vérét. Rövidesen megkezdődik ugyan a nyári ludak visszaér­kezése is, de ez a csapat sem­mi esetre sem tartozhatott kö­zéjük, mert a nyári libák vagy egyáltalán nem, vagy csak igen magasan hajlandók váro­sok, települések felett átrepül­ni, ezek pedig éppen csak hogy elsiklottak a budai vár ház­tetői felett. Valószínűleg vala­honnan a Duna—Tisza közéről — a bicskei tavak környékére tehették át most „székhelyü­ket”. tokát a szocialista országok­kal. Ugyanezen a napon még egy érdekes spanyol vonatkozású hírt közöltek a távirati iro­dák. Leon Degrelle, a ixdga fasiszták vezére, a háború vé­ge óta Spanyolországban él. Erről a spanyol kormány hall­gatott, bár köztudomású volt. Most letartóztiatási parancsot adtak ki Degrelle ellen! Ezzel Madrid hivatalosan is elisme­ri, hogy Degrelle 25 éve csak­ugyan ott élt. Ugyanakkor némi kétszínű­ségre vall, hogy kiderült: Degrelle már hetekkel ezelőtt eltűnt ismert madridi lakásá­ról. Alig kétséges: jóelőre ér­tesítették őt, milyen lé­pés várható. Bbből viszont az derül ki: Spa­nyolország egyfelől gesztust kíván tenni a szociálisita or­szágok irányában a kereske­delmi és diplomáciai kapcsola­tok javítása érdekében, más­felől Belgium irányában is (az utóbbit az magyarázza, hogy a Közös Piachoz is szarosabbra kívánja fűzni a kapcsolatait). Azt viszont nem akarja, hogy a régi fasisztáknak igazán ba­juk essék, tehált egérutat ad Degrelle-nek. PÉNTEKEN Andrej Gromd­ko szovjet külügyminiszter és Egon Bahr, az NSZK kormá­nyának államtitkára több mint 3 órás megbeszélést tartott an­nak a tárgysorozatnak kereté­ben, amelyet a két fél az erő­szakról való lemondás ügyé­ben kezdett A FRANCIA KOMMUNIS­TA PÁRT kongresszusának péntek délutáni ülésén Louis Aragon elnökölt. Az ismert író, a párt központi bizottsá­gának tagja, betegágyából kelt fel és ment el a péntek dél­utáni ülésre, hogy részt ve­gyen a kongresszus munká­jában. ■ . ,-tsd'Sl- . II.! Cáfolat... (Folytatás az 1. oldalról). rakisz majd ki csattan az egészségtől és aki mást mond — hazudik.” Theodorakiszt ta­valy októberben szállították az oroposzi katonai kórházba. Ezelőtt két évig száműzetés­ben élt egy görögországi he-1 gyi faluban. A zeneszerző fe­lesége kijelentette, hogy ta­valy november óta semmit sem tud férjéről. Felsőpakony, Új Élet Tsz (Folytatás az 1. oldalról). forint nyereségre számít. Igaz, hogy a jövő érdekében a ter­vezettnél jóval nagyobb össze­geket ruháztak be, de ez az ál­dozatvállalás nem csökkenti a tagok keresetét. 1968-ban 18 ezer forint jövedelem jutott egy-egy dolgozó tagnak. 1969- bem ez az összeg várhatóan 22 ezer forint fölé emelkedik. S miközben a tsz számviteli szakemberei még számolgat­ják, mikorra kapja meg a kö­zös — a végleges adatokat még „szépítő” — kintlevőségeit, a szakvezetők, a főagronómus vezetésével a 70-es terveken dolgoznak. Talán nem árulunk el tit­kot, ha elmondjuk, hogy az Idén egy 300-as, szako­sított tehenészeti telepet akarnak kialakítani. A jelenlegi tbc-vel fertőzött állományt kicserélik, és kül­földről behozott, jól tejelő te­henekkel népesítik be az istál­lókat. Fejlesztik a juhászától is, üzemi talaj térképet készít­tetnek az intenzívebb takar­mánytermesztés elősegítésére. Az eddigi melléküzemek — a rugóüzem és a kerámiarészleg kivételével — pedig nem az Új Élet Termelőszövetkezet égi­sze alatt, hanem a járásban alakult három közös vállalko­zás keretében működnek majd. s. p. Változatlanul olcsón árusítanak a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat üzletei az, OLCSÓ ÁRUK BOLTJAI GÖDÖLLŐN, ÉRDEN, Hl NAGYKÖRÖSÖN, SZOBON, RÁCKEVÉN, 1 KISTARCSAN, III CEGLÉDEN, DUNAHARASZTIN, MONORON.

Next

/
Thumbnails
Contents