Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
rest megyei 19:0. FEBRUÁR 4., SZERDA Mini-szekrénysor variációk A csongrádi Tisza Bútoripari Vállalat tervezői kislakásokba, illetve kicsiny helyiségekbe — fürdőszobába, előszobába, vagy víkendházba — alkalmas miniszekrénysor mintapéldányát készítették el, ötféle variációban. KnI— Dilettáns (Kertész rajza.) Autók a Balaton jegén A Magyar Autóklub siófoki csoportja érdekesnek ígérkező versenyt rendez február 15-én: első ízben bonyolítják le az autós ügyességi versenyt a Balaton jegén. A vetélkedő részvevőinek a siófoki nagystrand előtti jégpáncélon kell majd vezetési technikából vizsgázniuk. TÖRTÉNELEM ES MŰVÉSZÉT Gyermeki já tékok Növényekkel, kagylókkal, színes kavicsokkal már az őskorban is játszottak a gyerekek. Bronz játékedényeket, mozgó állatokat és figurákat egyiptomi ásatások tártak fel. A görögök és a rómaiak vázáikon játszadozó gyerekeket ábrázoltak. S tudjuk, hogy amikor a kicsinyek felserdültek, játékszereiket az isteneknek ajánlották. ..Aphrodité, kegyesen nézz bíborfátylú babámra! — írja Sappho. Ki ne ismerné az ötletes, bájos magyar népi játékszereket? A kifújt tojásból készült madarat, az agyagból formált kottást, kiscsibét, a kukoricacsáléból, rongyból varrt babát, a sárból gyúrt disznót, lovat. Vagy a mesteri gonddal faragott, festett mángorló, rokka, szövőszék, bölcső, agyagedény kicsiny, játék mását. Csontból, növényi magvakból, krumpliból, makkból, tobozból, virágokból csináltak játékot maguknak a jobbágygyerekek. A mindszenti halászok gyerekei Ms varsával, a mezőtúri fazekasok fiai, lányai kicsiny agyagedényekkel, a dunántúli pásztorok gyerekei faragott állatokkal játszottak. Kilencven évvel ezelőtt Margaret Síéi// divatba hozta a textiláUatkákat. A teddymac- kó a XX. század szülöttje, Theodor Roosevelt kreációja. De már a középkorban iparrá vált a játékkészítés. Nürnberg lett a játékkereskedelem központja. Messze földön hírnevet szereztek maguknak a Szövetkezetünk a lakosság szolgálatában • RÁDIÓJÁT, TELEVÍZIÓJÁT megjavítjuk pilisvörösvári műhelyünkben, kívánságára a lakásán is. Telefon: Pilisvörösvár 204. • MÉRETES CIPÓT tetszés szerinti fazonban készítünk. • CIPŐJAVÍTÁSi MUNKÁK solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilisborosjenői, pilisszentiváni, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói, részlegünkben és felvevőhelyünkön. • FODRÁSZATAINKBAN modern, új vonalú frizurát készítünk a fent felsorolt községekben. • KOZMETIKAI RENDELÉS és szépségápolási tanácsadás Solymáron és Pilisvörösváron. Észck-Budai Járási Vegyes Ktsz Solymár A Dunai Kőolajipari Vállalat ( Százhalombatta ) FELVÉTELRE KERES: nagy gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírókat, felsőfokú végzettségű szerkesztőket, építészmérnököket és építésztechnikusokat, ipar- és pénziigyszakos közgazdákat, orosz nyelvű tolmácsot, angol-német-francia nyelvű tolmácsot, valamint 3 műszakos termelőüzemi munkára, lehetőleg középiskolai végzettséggel rendelkező fiatal férfi munkavállalókat. Budapestről, Százhalombatta és környékéről - a műszakoknak megfelelő - saját autóbuszjárat. Bejáró géplakatosipari tanulók előjelentkezését elfogadjuk. JELENTKEZNI ÉS ÉRDEKLŐDNI lehet a vállalat Személyzeti osztályán. cseh, a lengyel, az orosz, a ti- roli népi játékok. Míg a felnőttek keresztes hadjáratokat vívtak, míg Napóleon seregében vonultak, a gyerekeknek ólom- és ónkatonákat adtak játékszerül. Viasz- és fahuszárokkal játszották el a magyar gyerekek a szabadságharc nagy csatáit, elevenítették fel a kuruc—ia- banc világ eseményeit. Finommívű, fegyverkovács által készített játékkatonákkal ajándékozta meg Miksa császár a gyermek II. Lajos magyar királyt. ) A fiúk katonásdival, a lányok főzőcskével utánozták szüleiket. Kicsi játékkonyhában, játékedényben főzték, sütötték a já- tékuzsomnát. S fiúk, lányok együtt játszották, játsszák évszázadok óta a métát, a dia- bolót, ütik a tollaslabdát, hajtják a karikát, ugrálókötelez- nek, görkorcsolyáznak. Egész sereg játéknak vallásos, kultikus az eredete. Még a pályások kezébe adott csörgőnek is. Zörgő kaviccsal, kereplővel a rossz szellemet akarták távoltartani a kicsinyektől. S olasz eredetű, vallási tárgyú játékokból származik a bábjáték. Ez az ősi művészet csak későn véli-k gyermeki mulatsággá. Egyes országokban — Japánban — még ma is inkább a felnőttek szórakoznak bábszínházzal. 1770- ben az Eszterházyak kismartoni kastélyának bábszínháza számára Haydn szerezte a zenét. Az első. gyerekeknek készült kesztyűbábokról a XVII. századból szól a feljegyzés. A gyermek Goethe 1753-ban kapott bábszínházát. A legtöbb társasjáték is felnőtt mulatság volt. Egyik-másik ötezer éves és keleti eredetű. Céljuk, hogy az ügyességet, az emlékezetet, a figyelmet, a logikus gondolkodást, a kitartást, és az önfegyelmet fejlesszék. Homokból, földből várat, házat építenek a gyerekek. Frőbel, a nagy pedagógus már tudatosan foglalkoztatja tanítványait, fa építőjáitékot ad kezükbe, amelyeket egyszerű mértani alapformákból alakít ki. Később a Richter-íéle „Anker” építőkövek a modern építészet előhírnökei. A gyerekek már akkor előregyártott elemekből építettek, amikor az építészek erről még nem is álmodhattak. A technika fejlődése a gyerekjátékokat se hagyta érintetlenül. Mozgó, önműködő szerkezetekkel ajándékozta meg a gyerekszobákat. K imematogor, Laterna Magica jelzik a kezdeteket. A XX. századtól divatosak az óraműves, felhúzható játékok. S a közlekedési játékok, a gőzmozdonyok, villanyvonatok, autók, hajók, repülők népszerűsége alig vetekedhet másfajta játékszerével. „Minden nagyon tetszett!” „Érdekes, szép játékok!” — írják a vendégkönyvbe az elismerő sorokat a gverekek, felnőttek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyermeki játékok című hangulatos, gazdag tartalmú kiállításán. K. M. Asszonylogika A férj a feleségét egy ismeretlen férfi Icarjában találta. Az asszony így szólt: „Na megint a szolcásos história, alighogy beteszed a lábad a házba, máris elkezdesz zsörtölődni.” A KNEB és a KPM vezetői tájékoztatták a sajtó képviselőit az M—1-es út hibáinak okairól. Közérdekű bejelentések alapján a KNEB és a KPM közös vizsgálatot tartott áz M—1-es főközlekedési úton az indokoltnál korábban keletkezett hibák okainak feltárására és az azzal kapcsolatos felelősség megállapítására. A vizsgálat tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók ösz- sze: Az M—1-es út 1961 végén forgalomba helyezett Budaörs—Tatabánya közötti szakaszának útburkolatán 1968-tól kezdve, olyan mértékű hibák jelentkeztek, amelyek szükségessé tették az útburkolat felújítását, és egyes rövidebb szakaszokon a pályaszerkezet teljes kicserélését. Megállapították, hogy bár a hibákat részben a forgalom tervezettnél gyorsabb növekedése okozta, de ezek elsősorban az út építése során elkövetett műszaki-technológiai fegyelemsértések miatt következtek be. A vizsgálat feltárta, hogy az út pályaszerkezetébe nagy mennyiségben építettek be az előírtnál rosszabb minőségű, egyes esetekben pedig útépítési célra nem alkalKOREAI VENDÉGEK mas követ. Erre elsősorban azért kerülhetett sor, mert a kivitelező vállalat a minőségi vizsgálatok elvégzésére vonatkozó kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget. Az útburkolat hibáiban egyes szakaszokon szerepe van annak is, hogy a csapadékvíz elleni védelemről nem gondoskodtak megfelelően. Az M—1-es útnál keletike-, zstt hibákhoz hozzájárult az ellenőrzés elnéző magatartása is, amennyiben a tervdokumentációban előírtakkal egyenértékűnek fogadták el az alacsonyabb értékű anyagokat és szerkezeteket. Az útburko-. lat idő előtti meghibásodása mintegy 10 millió forint nép- gazdasági kárt okozott. Az M—1-es út hibáinak okairól, az azzal kapcsolatos felelősség megállapításáról, valamint a beruházás lebonyolítása kapcsán levonható tanulságokról szóló KNEB-je-. lentést — amint arról a kör-, mány Tájékoztatási Hivatalá-. nak közleménye már beszámolt —, a Minisztertanács is megtárgyalta és tudomásul vette. A kormány utasította a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy az érintett vállalatok álltai okozott, mintegy 10 millió forint kárt a Központi Gazdasági Döntő Bizottság útján téríttesse meg az államnak és ellenőrizze: a vállalatok a Munka Törvény- könyve alapján érvényesítsék a kártérítési igényeket a hibás kivitelezésért felelős vezetőállású dolgozókkal szemben. A vizsgálat tapasztalatai alapján a kormány felhívta az illetékes tárcák és főhatóságok figyelmét a népgazdasági beruházások körültekintőbb megvalósítására, a jóváhagyott beruházási cél, illetve műszaki-gazdasági hatékonyság biztosítására, és indokolt esetekben a személyi felelősség fokozottabb érvényesítésére. Egy tenyérjós telefonjai és monológjai A Magyar Rádió és Televízió elnöksége a magyar haing- játékművészet támogatására és továbbfejlesztésére megalapította a kritikusok és a közönség díját. A bíráló bizottság az 1969. évi új magyar rádiójátékok alkotói közül a kritikusok díjával Csutka István „Egy tenyérjós telefonjai és monológjaii” című hangjátékát, Marton Frigyes kiemelkedő rendezői munkáját. Mezei Mária és Tahi Tóth László művészi alkotásait jutalmazta. A közönség díját „Az özvegy és a katona” című hangjátékával Hegedűs Géza nyerte. is részt vettek — mint tegnap már hírül adtuk — a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlésén. Felvételünkön a nagykövetség munkatársai hallgatják az eredményes esztendőről szóló elnöki beszámolót. Foto: Urban V illanások KORTÁRSAK Az utóbbi néhány évben megrokkant már szinte. A televízióban Bársony Rózsi rugdossa karcsú lábait az égnek, ál- selyemfiúk siserehada közepette. Egyidősek. Az ott, ő itt, mindketten majd hatvanévesen. Annyit dolgozik, mint az állat. Nem, az állat nem bír ki ennyit. Az állat, ha elfárad, elfekszik. Ha ő elfárad, leül egy rozoga székre és babot fejt, kukoricát morzsol, krumplit válogat. Teszi, amit több mint fél évszázad alatt megszokott, nem dolgozik, a munka rettenetes ritmusa rángatja most már csak, míg izmai, idegei reagálni képesek e kegyetlen ritmusra. Most éppen és véletlenül ül. Két tenyere egymást figyeli, melyik mozdul előbb. De a szája szól... — ... és mert ráfizettek a melléküzemre. Azért én? Mit tehetek én arról, fiam? Semmit. Én dolgozom, nézd-e — mozdítja göcsörtös kezeit —, dolgozom. És akkor én is vétkes legyek, pedig nem is bűnösködtem? Ideges, mert úgy hallotta, megsínyli a jövedelem, hogy a melléküzemági tevékenység — kibírhatatlan fogalom ez és kimondhatatlan is, esküszöm — rosszul ütött be. Hozzá nem értő és csalfa lelkű ember kavargatta a dolgot,, addig, amíg... Igen, amíg most itt ül nálam, mutogatja a kezét, mint az egyetlen és leghitelesebb dokumentumot, hogy ő dolgozott, ő semmiről sem tehet, ő nem bűnös. ... Bársony Rózsit most dobálják a magasba, lábaival kalimpál, hogy ki- villannak a képernyőn legalábbis, még mindig kívánatos combjai... — Jó volna, ha ilyen lábam lenne ... — ingatja fejét irigykedve, hogy majd kuncogni kezdek a bizarr ötlettől... — Könnyebb lenne a kapálás, meg miegymás — sóhajt irigykedve, hogy elszégyellem magam. Kortársak. Csak nem sorstársak. SORSTÁRSAK — Jó reggelt, szerkesztő úr ...' — Jó reggelt — kapom fel a fejem a szives reggeli köszönésre. — Még mindig szerkesztő úr a Szerkesztő úr? — Még mindig, drága öregem. Még mindig. Remélem, az is maradok — teszem hozzá a biztonság kedvéért. — Ügy is a jó, úgy is a helyes. Az ember csinálja csak azt, amihez tudása, becsülete van. Mire jó az, mindig munkát változtatni? Nem igaz? Látja, én is kitartok a magamé mellett, mint a szerkesztő úr. Mi ilyen hűséges, becsületes munkásemberek vagyunk, igaz-e? — veregeti meg szabad kezével a vállam, aztán söpöri tovább az utcát. A VADASZ FOTÖJA Igen: mindig ilyennek képzeltem el az igazi vadászokat. Az oroszlánok, az elefántok, az orrszarvúak és az antilopok rémét, akinek ismerős lépteitől gyáva macskaként, nyafogó meneküléssel kúszik tova a tigris is. A fénykép lenyűgöző. Félelmetes erdő a háttér, az égen súlyos felhők, mintegy jelezve, hogy drámai pillanatok után készült a foto: az ember és a vadállat küzdelméből az imént került ki győztesen az ember. Az arcán, a szemre húzott kalap alól is kideríthetően, még ott vibrál az átélt feszültség, de szája szögletében a megelégedettség büszke, sőt kicsit öntett mosolya is ott vibrál már. A vállán ott csüng a félelmetes, most hallgatag fegyver, derekán a töltényöv, azon ott függ a kés, mely végszükség esetén, még lehetőséget nyújthat arra is, hogy... Szóval, értik! S a csizmás lábak előtt, megtört fényű szemekkel a legyőzött vad: a szegény, ártatlan tapsifüles. MIKOR ÖREGSZIK AZ FMBER? Mi mutatja, hogy öregszik az ember’ Évek óta figyelem magam, valóságos kis pszichológiai, sőt biológiai laboratóriumot rendeztem be önmagámban, hogy megállapítsam: mitől öregszik az ember? Ö nem, szívem még forró, becsületemre mondom, és kettesével futam a lépcsőt, ha kell. Sokszor — kont- rollvizsgátat végett — akkor is. ha nem kell, hármat is lépek a fokokon, mit árul el erről a tüdőm. Semmi baj! Fiatal vagyok, sőt ifjú. Kedélyem kifogástalan, étvágyam nem megvetendő, álmom mély és gyors, az ital földhöz nem vág. Mitől öregszik hát az ember? Ötletem van, munkakedvem most kezd csak "igazán magasra csapni, de lekapom ujjaimat az írógép billentyűiről, ha csinos nő himbálja magát tova az ablakom alatt. Mitől öregszik hát az ember? Ma jöttem rá! — Emlékszel, amikor... — mondtam egy régi ismerősömnek negyedszázadosnál is régibb emlékek között otthonosan kotorászva. S ekkor, ebben a pillanatban, belső kis laboratóriumomban tudományos munkatársaim egyszerre kiáltottak fel: „Megvan! Ettől öregszel, öreg fiú!” Igen, ha az ember úgy kezd emlékezni negyedszázados dolgokra, mintha azok tegnap történtek volna, s ha egyáltalán egy ember már negyedszázados dolgokra emlékezhet, akkor állj meg egy pillanatra élet vándora — elindultál az öregedés árnyasán szép, de mélybe vezető útján. Gyurkó Géza É M-1: Budaörs-Tatabánya
