Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
A P E S'; -.Mr E GYE I H i R)L XII. ÉVFOLYAM. 49. SZÄM 1970. FEBRUAR 27.. PÉNTEK Nehéz esztendő Legjobban a sápi Petőfit sújtotta tavaly az aszály Vegyszerrel irtják a gyomot Az elmúlt évvel lezárult a tápiósápi Petőfi Tsz első évtizede, s ha mérsékelten is, de tovább gazdagította a szövetkezet tagságát. Tavaly először a gabonát, és 150 holdról a kukoricát, saját kombájnokkal takarították be. Sajnos, az aszály a járás szövetkezetei közül a tá- piósápit sújtotta a legjobban, főleg a gabonát és a szőlőt. 40 vagonnal kevesebb gabonájuk termett, mint 1968-ban, szőlőjük pedig 5 vagonnal, s így több mint másfél millió forinttól elestek. A termelt növények közül TANÁCSÜLÉS lesz ma, délután 3 órai kezdettel Tápiósülyben. Megtárgyalják a termelőszövetkezet eredményeit, a község tavalyi fejlődését és az idei költség- vetési tervet. Tápiósápon a végrehajtó bizottság ülésezik, ugyancsak 3 órai kezdettel. Itt jelentés hangzik el a népszámlálás végrehajtásáról. csak a kukorica és a burgonya hozott a tervezett fölött. Tavaly kezdték el Tápiósápon vegyszerrel irtani a gyomot, 150 hold kukoricáról és az egész burgonyaíterületről. Az eredménnyel olyannyira elégedettek, hogy elhatározták, az idén tovább növelik a területet és megkísérlik a szőlőben is a vegyszeres gyomirtást. Nem találták meg számításukat a kertészetben, értékesítési nehézségeik voltak, ezért a termelést itt csökkentik, összeszámolva a növénytermesztés egymillióval jövedelmezett kevesebbet. minit amennyire számítottak. Rengeteg gondjuk volt — és van — az állattenyésztéssel is. Éppen ezért örülni lehet annak, hogy itt nem fizettek rá, sőt, még — jelképes — jövedelmük is volt belőle. 39 ezer forint. Legkifizetődőbbnek a juhászat mutatkozik. 428 darab juh.uk van. Tavaly 4 ezer 200 liter juhtejet, közel 30 mázsa gyapjút és több mint 500 bárányt aditak el. A juhállományt az idén tovább akarják növelni. 198 szarvasmarhájuk, s ebből 80 tehenük van. Nagy tervük a tehénállomány tbc-mentesíté- se, s ehhez a két-három éves munkához, jó alapról indulnak: 115 üszőjük már tbc- mentes. A legtöbb gondot a sertéstenyésztés okozza. Rosszak, korszerűtlenek az ólak, a fiazía- tók, magas a sertéshús előállítási költsége is. Nagy gond, hogyan lehetne kisebb költséggel gazdálkodni. Mindez bizonyítja: nem volt könnyű az elmúlt év. A nehézségek ellenére a tsz tiszta vagyona az előző évhez képest 900 ezer forinttal nőtt. Beruházásira saját erőből 830 ezer forintot fordítottak. 3 millió 200 ezer forintot fizettek ki év közben munkabérre, 170 ezerrel többet, minit 1968- ban. Az egy dolgozóra eső részesedés 12 ezer 378 forint voltt, egy munkanap 68 forintot ért. A tsz zárszámadáskor 15 százalék nyereségrészesedést fizetett a tagoknak. Mj. „Szeretettel meghívjuk a felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére rendezett műkedvelő művészeti csoportok fesztiváljára a monori járási művelődési otthonban.” A gimnazisták irodalmi színpada. Elmentünk, és végigtapsoltuk ezt a fesztivált. Nemcsak azért üdvözöltük örömmel, mert ez az első alkalom, ahol együtt léptek fel a hagyománnyal — sőt: aranyérmekkel! — rendelkező és az újonnan alakult fiatal, de mégis remekelő együttesek. Azért is, mert titokban már dédelgettük a gondolatot: ezt a bemuIVflo iff as Várok az autóbusz-megállóban. Sűrűn esik a hó, alig látni öt-hat méterre. Ráadásul ködös is az idő. Egy hangosan vitázó, beszélgető csoport jön, majd megáll a sarkon. Ismerem őket, nyolcadikosok. A diákjaim. Nem vesznek észre. Az új tanárnőről és a ké- miaóráról beszélgetnek. Szinte elviselhetetlen már a lelkes zsivaj, éppen készülök figyelmeztetni őket, de az egyik megelőz: „Az utcán vagyunk és nem az iskolában. Illetlenség ennyire ordítozni. Így nem lehet egymás szavát érteni.. Ismerős a hang, az egyik nem éppen „angyali” tanítványomé. Hogy mondta? „Az utcán vagyunk, nem az iskolában.. (pesti) Folytatásos történetek a nyitott szekrény aj tokról tatkozó fesztivált még sok másik Itöveii talán. Elsőnek a monori József Attila Gimnázium aranyérmes irodalmi színpada lépett színre a Szalay Katalin tanárnő által összeállított „Monor i 1959.” című műsorral. Monor Í történelme elevenedett meg. Idézetek — költőktől, kis diákoktól, részletek iskolai dolgozatokból, megrázó és naiv val- . lomások. „... szeretem Mo- nort, itt születtem. Jó lenne sokat utazni, de csak úgy, hogy visszajönnék mindig.” — Egy Hétezer a fiókban Aranykereszt briliánsokkal A múlt héten hirdetett íté- j letet a Monori Járásbíróság az ! 1969. július 16-tól előzetes le- j tartóztatásban levő két tolvaj: j Kupái Margit elsőrendű, valamint Rafael Borbála másodrendű vádlott, maglódi lakosok bűnügyében. KIK A FŐSZEREPLŐK? A 21 éves Kupái Margit (Maglód, Engels körút 72.) közös háztartásban él Rafael Jánossal. Három kiskorú gyermeke közül a legkisebb az előzetes letartóztatás ideje alatt született. Kupái Margit rendYETŐMAGBŐSÉG A GAZDABOLTBAN Ahol megszorul a napfény, ott már érezzük erejét, melegét. Túl vagyunk már február derekán, ilyenkor pedig már búcsúzni kezd a tél. A kamrák pókhálós sarkaiból előkerülnek a rozsdásodó ásók. hogy porhanyóvá váljanak a ház körüli kertek, mert a korai vetés mindig korai termést hoz. S ki az, aki nem szeretné a korai termést, a borsót, salátát és egyéb zöldségfélét ebéd formájában az asztalon látni? Kérdés azonban: van-e elegendő vetőmag? Amikor feltesszük a kérdést Gyarmati Bálintnak, a Monori Gazdabolt ' nagy szaktudású vezetőjének, már rakia is elénk a magokkal teli. színes tasakokat. Cukorzöldség — olvasom az egyiken. — Ez a legkedveltebb fajta. — hangzik a jótanács. — Magam is ezt vetek. Sárgarépából az aranysárgát ajánlom, a tompa végű fajta mellett, bő termést ad a hengeralakú fakker is. Borsóból nagy a választék, korai és nagy hüvelyű később fejlődő fajták is vannak. Paprikából a cecei és a bogyiszlói fajtákat ajánlom. Valóban ezek a legkedvel, tebbek. Megtudom még, hogy 1 a legjobb karalábé a bécsi i kék, a céklából pedig a sö- ! tétvörös húsú bíborgömb. A kelkáposzták királya a vertus, a káposzták közül pedig az ameger viszi el a pálmát. S aki paradicsomot is ültet, a kecskeméti fajták közül válasszon. Akkor jól jár. K. S. szeresen járta Maglód és a | környék falvait, élelmet és ruhát kéregetett, miközben meg- ' figyelte a lakások bejáratait, | valamint azt, hogy hol tartják j a pénzt. 1965-bsn mint fiatal- I korú bírói megrovást kapott lopásért, 1967-ben a Pest vidéki Bíróság mint fiatalkorút négyrendbeli lopásért három hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Mivel a legutóbbi bűncselekményeit a próbaidő alatit követte el, ezért a bíróság a szabadságvesztés utólagos végrehajtását is elrendelte. A 23 éves másodrendű vádlott, Rafael Borbála (Maglód, Ady utca 68.) Jakab Lászlóval él együtt és két kiskorú gyermeke van. Ö is kéregetni járt, valamint rongyot, tollat keresett megvételre, miközben „terepszemlét” tartott, gyakran együtt járt „üzleti útjain” Kupái Margittal, így bűncselekményeik egy részét együtt követtéli el. ö is volt már büntetve: 1967-ben lopás miatt, mint társtettest négyszáz forintra ítélte a bíróság. A KÖNNYEN TÁRULÓ AJTÓK Kupái Margit 1967 júniusában Maglódon bement F. J.Postafiók 51. Miért nincs patron Ecseren? Egy kéréssel fordulunk a Szerkesztőséghez, melyben szives segítségüket kérjük. Ecseren mindössze egy boltban, a Maglód és Vidéke ÁFÉSZ 3. számú vegyesboltjában árulnak szifonhoz való patront. Illetve... A múlt év utolsó három hónapjában nem lehetett kapni, az ünnepekre hoztak, gyorsan elfogyott. Az idén azonban még ez ideig hiába jártunk be a boltba nap mint nap, a boltvezető nem tudott egyebet mondani mint azt, hogy „majd holnap .. Mi, akik nyugdíjasok vagyunk — s nem bejárók —, nem mehetünk be patronért Budapestre. Nem értjük, miért hiánycikk ez Ecseren, hisz szerte az országban már nem az, s nem az a környező községekben sem, mint halljuk. Még egy kérdésünk lenne: Ecseren három vegyesbolt van, miért csak egyben, a 3-as számúban árulnak? Jó lenne legalább még egyben kapni, felesleges fáradságtól kímélne meg minket az ÁFÉSZ. Szentesi János nyugdíjas postaműszaki ellenőr, Ecser, Kálvária u. 10. néhoz — Rafael Borbála közben kint az utcán figyelt. F.ék lakása nyitva volt (a háziasszony — néhány órára — a szomszédba ment át!), így Kupái Margit zavartalanul kivehetett a konyhaszekrény fiókjából 7 ezer forintot. Társával elsietett, majd a búzatáblában megosztoztak a zsákmányon. Kupái Margit gyakran járt L. P.-hoz Gyömrőre, élelmet és ruhát kéregetni. 1968 februárjában megint elment hozzá. L.-né és a gyéreitek a nyárikonyhában voltak, de az előszoba ajtaját nyitva hagyták. A tolvaj így minden akadály nélkül, bejutott a szobába és a le nem zárt ruhásszekrényben, egy női kézitáskában 4 ezer 820 forintot talált. Tovább keresgélt és a rekamié felhajtás részében még további kétezer ötszáz forintos zsákmányra tett szert. L.-né csak akkor vette észre, hogy eltűnt a pénz, amikor vásárolni akart menni. HÚSVÉTI KALÁCS - TÍZEZERÉRT Az ecseri H. J.-nét is ismerte Kupái Margit, élelmet és ruhát kapott tőle, gyakran. 1968 áprilisában ismét meglátogatta. Amikor a „vendég” távozott, H.-né nem zárta be az utcai kiskaput, csak spárgával kötötte be, és hátrament a kertbe dolgozni. Kupái Margit vísszaosont a szobába, a szekrényben, a ruhák között, 10 ezer forintot talált. Ám mire a konyhába ért, visszajött a kertből H.-né. Arra gyanakodott, hogy a fiatalasszony a ruháit dézsmálta meg,. ezért kibontatta vele a batyuját és kiürítette a kosarát. Nem talált a ruhái közül egyet sem — pénzre nem is gondolt —, ezért valósággal bocsánatot kért a tolvajtól és megígérte neki, hogy húsvétra süt neki valamit. A tolvaj azonban húsvétkor nem jelentkezett a kalácsért. Ez gyanús volt H.-nénak. Bekukkantott a szekrényébe, és csak akkor vette észre, hogy a 10 ezer forintjának lába kelt. Fogarasi Olga (Folytatjuk.) mel figyeltük özet — ezúttal részvevői voltunk a történelemnek mindannyian. Az első taps a gimnazistákat köszöntötte, utánuk a nyáregyházi általános iskolások népi- tánc-csoportja következett Üdvözölhettük a bemutatón az üllőiek irodalmi színpadát is. A felszabadulás évfordulójára összeállított emlékezésük érdekes volt, kár, hogy a gimnazisták műsorához sokban hasonlított, és kár, hogy furcsa hanghatást okozott a rosszul beállított magnó. A gombai népi láncosokról csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. Első bemutatkozásukról is hírt adtunk, azóta sokat fejlődött az együttes, s most az Erdélyi Lajos által koro gráf ált gombai lakodalmas méltán aratott tar« vihart. Eredeti gombai hagyományok alapján állították össze a táncot. A legénybúcsú jelenet remekül sikerült, Fehér Imre és Teleki János nemcsak jó táncosok, jó előadók is, Szenyán Tibor szólótáncát is csak dicsérhetjük. A lányok bátortalanabbak voltak, az apróbb hibákat azonban ellensúlyozta a keszkenőjáték, ahol valamennyi táncos a legtöbbet adta. A befejezés — a kulcsos kalács tánc — talán a legsikerültebb volt. őszintén reméljük, hogy a gombai hagyományok felelevenítőd nem állnak meg ezen a ponton, s még sokszor köszönhetjük meg tapssal, újrázással a fiatal tehetséges táncasok szereplését. A fesztiválon bemutatkozott a vecsési vegyeskórus és a Jókai irodalmi színpad is, utóbbiak a tőlük már ismert „A térképen nem található” A gombai lakodalmas két szólótáncosa: Lehota Magdi és Szenyán Tibor. Péterffy felvételei általános iskolás mondja a magnószalagról, aztán Gál János, a községi pártbizottság titkára, Kupecz Ferenc, a községi tanács elnökének szavai tervekről, villamosításról, új utakról... Részletek a Monor és Vidéke november 7-i számából: „Ma este színházba megyünk”, „KlSZ-vezetőség- választások”, ügyeletes orvos ... Községünk élete, életünk. Igazi volt a varázslat, nem nézőiként, kritikus szemcímű dráma egyik részletét mutatták be. A műkedvelő művészeti csoportok fesztiválja — bátran summázhatjuk így — élmény volt, hiszen a monori 'közönség nincs túlságosain elkényeztetve, ritka az ilyen bemutató. Várjuk nagyobb számú közönség megjelenését ilyen alkalmakkor — és várjuk a legközelebbi alkalmat is! (koblencz) s 11 P ü o II R II T Elment a fél csapat Pilis sok tehetséges játékost adott már magasabb osztályú labdarúgócsapatoknak. Hogy csak néhány nevet említsünk: Csernai, Toldi, Ho- lánszky, Kuszenda — mind Pilisen bontogatták szárnyaikat. Ez a folyamat az idén sem állt meg. Kresják. Czop- kó, Kerepeszki és Kollár a Ceglédi Vasutashoz. Máté (aki egyébként Ceglédről járt át Pilisre) a Ceglédi MEDOSZ- hoz igazolt. Almást és Perjést bevonult katonának. Érzékenyek tehát a veszteségek. Vigasztaló azonban az, Tamás és Gajdos leszerelt, Polgár J. és Csetneki egyéves kihagyás után ismét csatasorba áll, és Gyöngyössy, aki hosszabb ideje nem játszott, elkezdett edzeni. A csapat a hónap eleje óta készül a bajnokságra. Hetente három edzést tartanak az ifjúságiak volt edzője, Halápi Károly iiányításával. Az edző a csapat összeállításánál az említetteken kívül számít míg Malikra, Petyánra, Rózsásrc. Földvárszkyra, és még néhány fiatalra. Csikós várhatóan ismét a csatársorban kap helyet, Földvárszky a kapusjelölt. A tavaszi, egvidényes ba;- nokságban egy jól összekovácsolt csapat kialakítása a cél, az „igazi” bajnokságban azonban mindenképpen az élmezőnyben szeretnének majd végezni. M A I M ti SOR MOZIK Monor: Bolondok hajója. Pilis: Felrobbantott pokol. I t Hilka élmény, színvonalas olőtnlás Beszámoló az öntevékeny művészeti csoportok járási fesztiváljáról
