Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
8 :%füvlap 19*0. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK A VERSENYBEN IS! Csehszlovák kereskedelmi Jut, marad... sőt, több lesz Segítsen az idősebb fivér Van-e lehetőség az állami gazdaságok és tsz-ek együttműködésére ? A jubileumi verseny lendített az egész versenymozgal- mon, ugyanakkor a hibáit is mutatja. Pontosabban fogalmazva nem a hibáit, hanem a még ki nem használt lehetőségeit, azt a hatalmas erőt, amely szervezetlenség híján elpazarol ódik. Ám vizsgáljuk meg először a mezőgazdaságban, azon belül az állami gazdaságokban folyó versenymozgalmat! 188 szocialista brigád ■ Pest megyében 15 állami gazdasági egység van, a dolgozók létszáma eléri a 8 és fél ezret. Ez a kis hadsereg zömében fegyelmezetten és jól látja el a termelésben neki szánt szerepet, s a gazdaságirányítámi, de az ágazati vetélkedő nv® jobban igazolta a brigádtagok felkészültségét, versenyzési kedvét A ceglédi, a soroksári, a törökbálinti szocialista brigádok különösen kitet- bek magukért. A rendelkezésünkre álló adatok szerint az állami gazdasági szocialista brigádtagok közül 485-en a kiváló dolgozó jelvény tulajdonosai, 21-en pedig kormány- vagy miniszteri kitüntetésekben részesültek. Nem tartozik szorosan cikkem témájához, de megírom: érdemes volt versenyezniük, mert méltó erkölcsi, de azon túl anyagi jutalomban is részesültek. Akadt olyan gazdaság, ahol 150 ezer forintot is elköltötték a brigádok jutalmazáséta brigádvezetők meghívását tsz-ekbe. d) tsz-szövetség a területen levő állami gazdaság versenymódszereit publikálná a híradójában. A gazdaságokban a versenynyel foglalkozó szakemberek nyilván még sokkal okosabb ötleteket tudnának adni és szerény elképzeléseimet kiegészíteni. Ha az állami gazdaságok a nagyüzemi sertéstelepek, tehenészetek építésében, létesítésében, a nagyüzemi terméshozamok elérésében példát mutattak 'és mutatnak napról napra, akkor miért ne segíthetnék a tsz-ek verseny- mozgalmát is, az idősebb fivér jogán? Szüts Dénes küldöttség Budapesten Stepan Horniknak, a Cseh Szocialista Köztársaság kereskedelmi miniszterének vezetésével szerdán csehszlovák belkereskedelmi küldöttség érkezett hazánkba. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Szurdi István belkereskedelmi miniszter és dr. Sághy Vilmos, a miniszter első helyettese fogadta. A csehszlovák küldöttség és a magyar belkereskedelem vezetőinek tárgyalásai szerdán délután megkezdődtek a Belkereskedelmi Minisztériumiban. — A MAHART közli, hogy pénteken megindítja az Esztergom—Sturovó között közlekedő nemzetközi személy- és kompátkelő, valamint március 1-én a Dunaújváros —Dunavecse—Apostag között közlekedő menetrend szerinti, személyhajó-járatait. si rendszer korszerűsödésével egy időben modernebbé tette a versenyzés formáit is. A kormány és a SZOT elnökségének 1031-es határozata alapján vállalati hatáskörbe utalták a verseny feladatait, ami magyarul annyit jelent: a versenyzés ma már a gazdasági szakemberek, vezetők ügyévé is vált. Az állami gazdaságokban 1969- ben nem kevesebb, mint 188 brigád versenyzett, 102 brigád a szocialista cím megtartásáért, 86 a kitüntető cím elnyeréséért. A mozgalom fejlődésére jellemző, hogy 1969-ben 18-oal több brigád versenyzett, mint 1968-ban. A szocialista brigádok zöme fontos munka- területeken tevékenykedik: az állattenyésztésben 60, a gyümölcstermesztésben 24, a gépi munkáknál és műhelyekben 60. az építőknél 14, míg a növénytermesztésben 11. A legfontosabb helyeken tehát a legjobb „rohaimcsapatok” dolgoznak. Kiváló vállalatok A jól szervezett és kellő ügyességgel irányított ver- senymozgalomnak a vállalati eredményekre gyakorolt hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Pest megyében minden állami gazdaság nyereségesen zárta az 1969-es évet, sőt a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a Gödöllői Egyetemi Tangazdaság elnyerte a „Kiváló vállalat” címet. Több állami gazdasághoz tartozó kerület lett élüzem. A gazdasági eredményeket példázva: csupán a gödöllői tangazdaság 43 millió forint tiszta nyereséget ért el. A szocialista brigádok tagjai különböző szakmai, gépesítési, gyümölcstermesztési, állattenyésztési, vegyszerezésá tanfolyamon vettek részt, de magasfokú politikai érdeklődésről is tanúságot tettek. A ceglédi tangazdaság cifrákért! kerületében például a marxista—leninista középiskolába 20-an, a TIT agrárakadémiájára 70.-en, a különböző technikumokba 10-en, egyetemre és mérnök- továbbképzőre 3-an, politikai gazdaságtan tanfolyamra 50-en járnak. Ki tud többet? A szocialista brigádok szellemi vetélkedőjére 8 gazdaság 41 szocialista brigádja nevezett be 246 emberrel. Az üzePEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. A távirati stílusban felsorolt adatok azt bizonyítják: Pest megye állami gazdaságaiban jól szervezett versetnymozga- lam folyik. Es a termelő- szövetkezetekben ? Nyereségrészesedés nyugdíjasoknak A a eiökósaítö biaottságok munkájáról Igaztalan dolog lenne azt állítani, hogy a tsz-ekben nem fejlődik a versenymozgalom. Éppen a jubileumi verseny mutatja a mozgalom izmosodását, elterjedését. Lapunkban részletesen beszámoltunk a tök—perbáli tsz versenymozgalmáról, a zsámbékiak felhívásáról, a ceglédberceliek, a váci „Kossuth”, az őrszent- miklósi és sorolhatnánk tovább a neveket, a megyei tsz- ek versenymódszereiről, az értékelés rendszeréről. Megírtuk azt is, a verseny szervezését és irányítását a tsz-ek területi szöveségei vették át s a jubileumi versenynek már ők a gazdái. Az állami gazdaságokban folyó versenymozgalom és a tsz- ek versenymozgalma között azonban — úgy tűnik — még minőségi differencia van. Mintha ők egy lépéssel előbbre járnának. A minőségi különbségek persze a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező állami gazdaságok és a lazább munkaszervezésű és szerkezetű tsz-ek között nem megváltozhatatlan dolgok! Lehetne persze a különbség kisebb, sőt a különbség el is tűnhetne. Távol álljon tőlem, hogy az állami gazdaságok versenymozgalmát túlzottan dicsérjem, de előnyük jelentős. Felvetődik a gondolat, miért ne lehetne — éppen a jubileum szellemében — valamiféle tapasztalatátadást végezni, kicserélni a gazdag ismereteket? Mi kellene ehhez? Sajnos receptet nem lehet adni, csak az étvágyat felkelteni, de azért mégis egy-két javaslat: a) megrendezni az állami gazdaságok és a tsz-ek szocialista brigádjainak vetélkedőjét. b) megszervezni tsz-brigá- doknak egyes állami gazdaságokba történő látogatását. c) állami gazdasági szocialisA SZOT titkársága 1959-ben határozatot hozott a nyugdíj- előkészítő bizottságok létrehozása, az öregségi nyugdíjigények munkahelyen történő előkészítésére. A határozat célja az volt, hogy mentesítsék a hozzá nem fotókét a sok utánajárástól. Szerda délelőtt az SZMT társadalombiztosítási igazgatósága tanácskozást tartott, amelyen az ikladi Ipari Műszergyár, a Gyapjúmosó Vállalat pomázi gyáregysége és az MGM diósdi gyára számolt be nyugdíj-előkészítő bizottságai működéséről és arról, hogy üzemeikben hány nyugdíjast foglalkoztatnakA beszámolókból és a kérdésekre adott válaszokból megállapítható, hogy a bizottságok általában rendben elvégzik feladatukat. Az Ipari Műszergyárban az albizottság munkáját 1965-től kiterjesztette a rokkantsági és árvaellátással kapcsolatos ügyekre. A három gyár előkészítő bizottsága figyelemmel kíséri a nyugdíjkorhatárhoz közeledők névsorát, és már jóval előbb felkeresüc őket. Ezután a szakmai vezetők véleményét meghallgatva megállapítják, hogy kinek a munkájára tartanak további igényt. A döntésnél tekintetbe veszik az illető egészségi állapotát, egyéni és családi körülményeit. Ezután kérik be a tényleges nyugdíjba menőktől a szükséges iratokat. Az ikladi gyár kivételesen szerencsés helyzetben van. miután dolgozói jó részének a gyár volt első munkahelye. A szakszervezeti bizottságok mindenütt segítik az albizottságokat- A dolgozók szívesen bízzák rájuk az „ügyvitelt”. ÉLENJÁRÓK A MÁJUS 1. RUHAGYÁR CEGLÉDI TELEPÉN A FEL- SZABADULÁSI MUNKA VERSENYBEN SZÉP EREDMÉNYEK SZÜLETNEK. AZ ÉLENJÁRÓK KÖZÜL HATOT MUTATUNK BE OLVASÓINKNAK. Megemlékeznek a nyugdíjba menőkről, búcsúztatják őket, s a segélykeretből az eltöltött évek elismeréséül 3—500 forint jutalmat adnak. Évente nagy sikerrel rendezik meg a nyugdíjas-találkozókat. Az Ipari Műszergyárban 41, a pomázi Gyapjúmosóban 18, a Csapágygyárban 20—25 nyugdíjast foglalkoztatnak, akik a munkaviszonyban állókkal egyenlő jogokat élveznek. Sőt az ikladi üzemben a ledolgozott hónapok arányában nyereségrészesedést is adnak, amely 500 forintnál nein lehet kevesebb. k. m. FELSŐGÖD Újabb KISZ-lakások A felsőgödi KISZ-esek idei első gyűlésükön határozták el, hogy a községben már épülő ifjúsági társasház mintájára újabb KISZ-lakásokat építenek. Elsősorban a helybeli fiatalok igényeit elégítik ki, s csak másodsorban fogadják el a környékbeliek jelentkezését. Az előzetes számítások szerint induláskor mintegy 30 ezer forintot kell befizetni. Biatorbágy—Törökbálint Négy tehervagon kisiklott Biatorbágy és Törökbálint között egy teherszerelvén y négy kocsija kedden kora délután kisiiklott, s elzárta a pályát. A helyreállításig a két állomás között a helyi vonatok forgalmát autóbuszok bonyolítják, a távolsági vonatokat pedig kerülő úton közlekedtetik. Személyi sérülés nem történt A rendkívüli eset okát szakértők vizsgálják. A MÁV- nál közölték, hogy a helyreállítási munkák még a nap folyamán befejeződtek, és ismét zavartalanná vált a közlekedés ezen a vonalon. Halfogás és „restauráció" a soroksári Duna-ágban A múlt év jobban kedvezett a horgtúszoknak, mint a megelőző. A Horgász Szövetség most elkészült statisztikái szerint 1073 mázsával több halat fogtak a sporthorgászok, mint 1968-ban. A Soroksári Duna- ágban 66100 kilogramm ponty került horogra. A 3875 kilogramm harcsa évek óta a legjobb eredmény. Egyedül a csukák voltak ügyesebbek: tavaly csak 5725 kilogramm lett a horgászok zsákmánya. Az egyéb halfajták is -r- elsősorban a keszegfélók —, feltűnően nagy számokkal szerepelnek a zsákmánylistán. Ebben nyilván szerepe van a horgászok által sokat és joggal kifogásolt szelektáló halászat felfüggesztésének is. A horgászat érdekében az elmúlt évben a Horgász Szövetség 2500 mázsa ponty, 460 ezer háromhetes csukaivadék, 1030 süllőfészek és további jó néhány mázsa egyéb halfajta- utánpótlást juttatott a magyar vizekbe. Ebből a Makádon és másutt elhelyezkedő, horgász- kezelésben levő halivadék- nevelő tavak 1055 mázsa ponty és 260 mázsányi egyéb hal felnevelését biztosították. A horgászegyesületek tavaly 5,3 millió forint értékű kishalat telepítettek. A Pest megyei horgászok számára jó hír, hogy 755 mázsányi ponty és 775 darab süllőfészek — húszezer ikrával — került a soroksári Duna-ág vizébe. Nemcsak hogy jut hal a horgászok asztalára, hanem marad a vizekben is. Sőt, több is, mint volt. A megye többi horgászparadicsoma is jelentős mértékű halutánpótlást kap: a délegyházi tavakba és az ado- nyi Holt-Duna-ágba például 80 mázsányi pontyivadék és 40 süllőfészek került. Akik pedig a megye északi részein horgásznak, azoknak az Ipolyt érdemes felkeresniük: a magyar és szlovák közös haltelepítés eredményeként tavaly a ponty- fogás az 1968. évinek háromszorosára. ugrott. Mivel a telepítés ebben az évben folytatódik, nyugodt lelkiismerettel kívánhatunk jó fogást a vízpartra indulóknak. Sz. J. — Kóruspódium című műsorában a Csepel Autógyár férfikarának hangversenyét sugározza szombaton 14 órakor a Kossuth rádió. A legális párt illegális tagja Szíjra fűzött aktatáskáját vállára vetve igyekezett a Nagykátai Járási Pártbizottság előtt várakozó motorkerékpárjához. Sietett. Várták ügyes-bajos dolgai a lőrincká- tai Üj Világ Termelőszövetkezet párttitkárát, Csányi Mihályi. Dé ki is Csányi Mihály tulajdonképpen? Történetét, életútját barátai, ismerősei mesélték el, ő csak az esetleges túlzásokat korrigálta. Édesapja 1919-ben csatlakozott a munkásmozgalomhoz. A pesti sörgyárban dolgozott, s havonta egyszer meglátogatta családját, az állomáson feleségén s gyermekén kívül a csendőr és a kisbíró is várta. Többnyire csak néhány szót válthatott a családdal, aztán már vitték is a községi fogdába, nehogy valami „galibát" csináljon. Így teltek az évek, míg Szolnokra értek a szovjet csapatok. Ekkor állított be Csányiékhoz egy német egyenruhás fiatalember s arra kérte az apát, adjon neki civilruhát: nem akar tovább harcolni. Két ruhája volt az öregnek, az egyiket odaadta. Ment is vissza a pelyvásba, nehogy felfedezzék a németek. Aztán 1944. október 13-án felszabadult a község. Az apja az első nap megkezdte a pártszervezést, s 1945 februárjában megalakult az MKP helyi szervezete. Abban az időben minden este összejött a tagság. Beszélgettek a földosztásról, az elkövetkezendő évek programjáról. Csányi Mihály mindig ott téblábolt édesapja körül. (Felnőtt embernek számított, bár még a 13. évét sem érte el. Míg az apja a börtönben volt, ő művelte a földet.) Kérte, vegyék fel őt is a pártba. — Gyerek vagy te még — próbálták lebeszélni. — De ha mindig itt vagyokl — érvelt. összedugták a fejüket az idősebbek, mit csináljanak. Végül is úgy határoztak, hogy felveszik tagnak. így lett párttag Csányi Mihály. 18 éves koráig a már legális pártban „illegálisan” működött. S mikor eljött a nap, hogy saját születési évét is beírhatták a párttagkönyvbe, ő volt a legboldogabb. Tizennégy éves korában kezdte az aktív munkát. A MADISZ-ban működött, majd 1951-ben a helyi pártszerveset titkára lett — 19 évesen. Jöttek a nehéz idők, akkor is helytállt. Alapító tagja volt a kis tsz-nek. Akkor 65-ben kezdték együtt a gazdálkodást. 1956-ban először a vasvillát fogták meg, később fegyvert szereztek, hogy megvédjék a közöst. Ö is hozzájárult ahhoz, hogy ebből a tsz-ből egyetlen egy ember sem lépett ki, egy cső kukoricát sem vittek el a magtárból. Azt mesélték a faluban, hogy a tsz-hez nem szabad hozzányúlni, mert még a szalmakazlak alatt is ágyúk vannak. Pedig csak néhány elszórt fegyvert szedtek össze ... Kétkezi munkásként dolgozott. 59-ben brigádvezetőnek választották, majd 1961-ben pártiskolára küldték. Visszatért ismét a brigádjához, 1963- ban párttitkárrá választották. Azóta viseli ezt a funkciót. 1957 óta a munkásőrség tagja, szakaszparancsnok. Szakaszában ott van édesapja, apósa és a sógora is. A fia 15 éves, de akárcsak ő annak idején, naponta kérdezi, miért ne lehetnék én is közietek... M. Kovács Attila Főszerkesztő: SUIIA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaba Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 142—220 Gépiró szobák: 343—100/280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Eio fizethető bármely postahivatalnál a kézbesítőknél, a posta hírlap üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., Józseí nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Zakar Károlyné ujjkészitő Dina Pálné gallérozó Orsánszki Józsefné hát készítő Zelenka Istvánná fazonkészítő Téren Ferencné zsebkészítő Szépe Sándor férfiszabó Foto: Gábor
