Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
.moKOM A PESÍME&YEI HÍRLAP KOlÓN KI A~DÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM 1970. FEBRUÁR 25., „Kánaánban jártam, a cédrust láttam” a nemzeti jelképük. Imponáló nagyságú egzotikus fa, korát kétezer évre is becsülik. Nagyságra majdnem kétszerese a Basa fának. — Űtibeszámoló nem maradhat el éteik ü löm! egesség nélkül. Biztosan Libanonban is volt a szokásostól eltérő menü. f — Volt. Vendéglátó házigazdáink örömmel vetették magukat a fügemadárra, a cinkenagyságú madárkából olajban sütött csemegére. Kínáltak meg fokhagymás békacombbal is. Hát, ilyen Kánaán a Kánaán. Levéltároájából múzeumi jegyeket, nyugtáikat vesz elő. mutatja: — Ezeket azért hoztam haza, hogy magamnak is bizonyítsam, nem álom. valóság volit az a gyönyörű nyolc nap. szabó Mátyás, törjed a jeget! Af^gr panaszkodni sem tudnak. ... azok a két-hároméves csöppségek, akiket szüleik komoly betegséggel több kilométer távolságról, a tanyákról kerékpárral hoznak be a szakorvosi rendelésre. Helyettük szüleik mondták el, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezettől már két alkalommal nem kaptak kocsit, hiába kérték a brigádvezetőtől. (A két Fakan- gyerek például tüdőgyulladással jött az orvoshoz, kilenc kilométerről.) Cseri Jánostól, a szövetkezet párttitkárától kértünk felvilágosítást. Elmondotta, hogy eddig még nem fordult elő hasonló panasz, mert ha nem is volt benn fogat, akkor az el••• nők és a vezetőség számára fenntartott fogattal hozták be a beteget az SZTK-ba. A mostani panasznak az a félreértés lehet az oka, hogy nem jó helyre fordultak kérésükkel a szülők. Az elnök vagy a párttitkár illetékes a kocsi ..kiadására”, nem a brigádvezetők. Legközelebb hozzá forduljanak a kocsit igénylők, és biztosan kapnak. Az ígéretet számon tartva, jó lenne, ha hasonló esetre málnám kerülne sor egyik termelőszövetkezetben sem, különösen akkor, ha magatehetetlen és igen súlyosan beteg kisgyermekekről van szó. (szabó) J Tegnap volt Mátyás napja, ! amelyről a régi öregek azt tartják, hogy, ha jeget talál: megtöri, ha nem, csinál. Most talált még éppen elég havat és jeget — hozott is magával — és tavaszváró reménykedéssel várjuk, hogy minél gyorsabban törje... a hozottat is!! A nagyüzemi gyiimöks termesz lés kérdései Víg Péter, a Kertészeti Kutató Intézet osztályvezetője jó ismerőse már a körösieknek. Az idén is megtartja előadását, március 6-án, délelőtt 10 órakor, a művelődési otthon klubjában; A nagyüzemi gyümölcstermesztés kérdései címmel. Érdekelt-e a dolgozó a higiénia betartásában? Kemény tél van, amolyan békebeli — mondogatnák az öregek — ha nem lenne hideg. De van, és így sokan úgy vélik, a fagy mindent befagyaszt. Előttem egy kimutatás fekszik már az idei „szabálysértésekről”. A 150. számú élelmiszerboltban 5,2 kiló, a 35. számú boltban pedig 104 kiló szalámifélét koboztatott el a felügyeletet gyakorló orvos. A kimutatás szerint a tavaly megvizsgált ételminták közül a kereskedelemben 13,9 százalék, a vendéglátóiparban 22,2 százalék, a magán pecsenyesütögetőknél 62,5 százalék (!) — került kifogásolás alá. Mit mondanak ezek a számok? Semmi esetre sem arról tanúskodnak, hogy jaj de rendben van minden ezen a téren. De miért is lenne? Amíg csak beszélünk a higiéniai követelményekről, amíg — engedtessék meg, hogy e szóval éljek — maceyálásnak tekintik az illető szakemberek észrevételét, addig kár minden szóért. Abból az áldott állapotból kiindulva, hogy „nagyapám is felnőtt a porban, mégsem lett semmi baja” (bár a rendelőintézet körzeti és szakorvosai szerint korántsem ilyen rózsás a helyzet) nem lehet a kérdést kezelni. Bár tél van — a pécsi étel- mérgézés néhány hete zajlott le! — a higiéniai követelmények betartását mindenütt meg kell követelni, még hozzá drákói szigorral — es nem lehet macerálásnak nevezni a szakemberek észrevételeit. Abból sem lehet kiindulni, hogy bizonyos feltételek megteremtéséhez nincs elegendő pénz. Amíg igaz, hogy mindig a pénz kevés, addig az is igaz — az esetek nagy többségében —, hogy bajok mindig abból adódnak, ha kényelmesen kezelik a dolgokat. Kis példák. Nem mossák el tisztességesen a poharakat, edényeket, az ismerősöknek a boltokban megmondják, nem friss az áru — de az átfutó vevő megveheti ! ! ! Sorolni lehetne a példák skálájából. Mit lehet tenni? Addig nem Önálló költségvetéssel működik a legeltetési bizottság A háztáji szarvasmarha- tenyésztés — különösen bent a városban — elképzelhetetlen a legelőre hajtás nélkül. A legeltetés biztosítása és az apaállatok fenntartása városunkban a városi tanács feladata, a legújabb minisztertanácsi rendelkezések alapján. A legeltetési bizottság elnökéül Grónai Istvánt választották meg, a bizottságnak ezen kívül még nyolc körösi | lakos a tagja. A legeltetési bizottság önálló | költségvetéssel rendelkezik, a j tervezetet a városi tanácsülés elé terjesztették és a tanácsülés azt jóváhagyta. Bevételnek 267 ezer 400 forintot terveztek, a legelőkből 80, a mezőgazdasági tevékenységből 70, az apaállat-gazdálkodásból 35 ezer forint bevételre számítanak. Ehhez járul még az SZTK-díj, és az el. sokat, amíg az egyik fél tesz valamit a tisztaság érdeké- ‘ ben. a másik lél viszont meg- | tűri a piszkot. Különben is I mi érdeke van a bolti vagy | vendéglői dolgozóknak — hogy amikor a fürkésző sze- mek nem lesi — akkor is I rendet tartsanak? I Semmi! — Ha csak saját ! jóízlése szorítja rá. Vegyünk egy példát. Elko- , hoznak árut, következetesen, mert nem tartották be a legelemibb szabályokat. Mi történik? Megbüntetik mondjuk a vendéglő vezetőjét 500 forintra. Ezután nem történik semmi. Újabb büntetés, de ez már csak 200 forint és jön a harmadik — ami azon az elven j alapul !!! — hogy már any- nyiszor büntették — legfel- 1 jebb 100 forint büntetést kap az illető. A másik oldal? Jól teljesítette a tervet, eladott min- j dent, kap — mondjuk — 2000 - forint jutalmat. Kit büntettünk meg? A ve- ! zetőt aligha, de „kitoltunk” a I szakemberekkel, elsősorban mégis a vásárlókkal! Külön szerencse, ha az esetek nem a klinikán fejeződnek be. Elgondolkoztató tények ezek. Soraimat szívesen figyelmébe ajánlanám azoknak, akik a városi tanács végrehajtó bizottságának csütörtöki ülésén a városi boltok, konyhák és vendéglők tisztaságánál? kérdésével foglalkoznak, és javaslatot tesznek a tűrhetetlen helyzet'sürgős rendezésére. Takács Paula MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Harc Rómáért. Látványos tömegjelenetek. Világhírű sztárok, magyarul beszá’ő román—nyugatnémet filmen. Korhatár nélkül mestekin'lhe- tó. (Dupla helyárak!) Kísérőműsor; Magyar híradó és Valamit tenm Kell. Előadás kezdete: fél 6 óra. Megyei döntőbe jutott a gimnázium asztalitenisz-csapata Időközi tanácstagválasztás A 25-ös és a 4S-as választó kerület két megüresedett tanácstagságára időközi válasz tást írtak ki. A választást április 26-ig kell megtartani, Megnyílik a lovasiskola Márciusban tervezik a lovasiskola idei megnyitóját. Reméljük, nem lró fogadja a lovassport kedvelőit, hanem a tavasz melege köszönti őket. A NAPOKBAN MEGLÁTOGATTAM a 87 esztendős Cseri Jánost, a Szabadság Termelőszövetkezet egyik legidősebb tagját, Tetétleni utcai házában és elbeszélgettem vele hosszú életútjáról. — Atyám földműves ember volt — mondotta — s a Méntelep mellett laktunk, Végi Istvánék szomszédságában, akinek a Pista fia iskolatársam és jó barátom volt. Nagyon élénken emlékezem reá. Valkó János tanító úr elébe jártunk iskolába. Délutánonként gyakran összejöttünk Vágtáknál a környékbeli fiúkkal és lányokkal. Kis színdarabokat tanultunk és játszottunk. Pista volt a rendező és a díszlettervező, Szilágyi Mariska a primadonna. Előadásainkat az egész környékből látogatták, s öt-tíz krajcár belépődíjat fizettek. Én azután paraszt lettem, Pista építőipart tanult és fölment Pestre. 1905-BEN KATONÁK LETTÜNK, engem a debreceni hetes huszárokhoz vittek, Vági István barátja Pistát a vasutasalakulathoz osztották be. Debrecenből, mint tiszti lovász Bécsbe kerültem és nagyon örültem, midőn egyszer a vasutasosztaggal szintén odahelyezett Pista komám meglátogatott. Egy katona baj társam mondta el neki, hogy a hetes huszároknál van egy körösi gyerek. Azután sokat söröztünk együtt a Práterban. A katonaságtól hazakerülve én újra elővettem a kapát és a kaszát. Az első feleségem meghalt, újra megnősültem és sokat dolgoztunk, de meg is lett az eredménye. De jött az 1914-es világháború. Mindjárt elvittek a tüzérekhez és csak 1918 őszén jöttem haza. Szerbiában kezdtem és az 1 északi fronton végeztem. A sok sanyarú nap közepette csak kétszer volt egy kis örömöm. Amikor északra vittek, Kőrösön mentünk keresztül, s a vasútállomáson véletlenül találkoztam a feleségemmel. Egy más alkalommal, amikor Szolnokon vesztegeltünk, tudattam az asszonnyal, aki pálinkát hozott és úgy berúgtam, hogy csak Orosz-Lengyelor- szágban ébredtem fel. A HÁBORÚ UTÁN tovább dolgoztam. Vági Pistáról hallottam, hogy Pesten az építőmunkások szervezetének a vezetője lett, s az ő buzdítására csinálta meg Körösön is az építőmunkás-egyesületet Karikó József kőművesmester. — Hetvenhét éves voltam, midőn a termelőszövetkezetek felfejlesztése során 1960- ban beléptem a Szabadság Termelőszövetkezetbe, gondoltam, hogy aki dolgozni szeret az ott is boldogul. Az első években az új szőlőtelepítésnél vállaltam munkát és vállalásban termeltem paradicsomot, s egyéb terményeket. Most már járadékos vagyok, de még dolgozom a termelőszövetkezetnek. Tavaly is kaszáltam a közösben, s ha adnak még, az idén is vállalok takarmányrépa- és tökföldet. Mióta feleségem meghalt, s leányaim férjhezmentek, egyedül élek és művelem a háztáji szőlőmet, mely az őszszel is adott egy kis jó borocskát. VÁGI ISTVÁNNAL UTOLJÁRA a Tanácsköztársaság idején. 1919-ben találkoztam, amikor a piactéren beszédet tartott. — Szívesen jöttem Kőrösre — hangoztatta —, hirdetni, hogy az új idők szülővárosomnak is elhozzák a jobb életet... — Mióta a tanácsháza udvarán felállították Vági komám szobrát — mondotta Cseri János —. ha látom, mindig könnyes szemmel gondolok rá. Kopa László B-esoport: Ceglédi Kossuth Gimnázium —Nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola 2:1, Abonyi Gimnázium— Dabasá Gimnázium 2:1, Abony —Ceglédi Gimnázium 2:1, Nagykőrösi Élelmiszeripari Szakközépiskola—Dabas 2:1, Nagykőrösi Élelmiszeripari Szakközépiskola—Abonyi Gimnázium 2:1 (!), Ceglédi Gimnázium—Dabas 2:1. Ebben a csoportban dicséretesén küzdött az Élelmiszeripari Szakközépiskola csapata (Tóth László, Kovács Ferenc, Kovács István). Az élen hár. mos holtverseny alakult ki, amely után sorsolással újra játszottak a továbbjutó helyért. Abony—Cegléd 2:1, Abony—Nagykőrösi Élelmi- szeripari Szakközépiskola 2:1. Az abonyiak jutottak tovább, de dicséretes a Toldisok — akik versenyrutin nélkül álltak asztalhoz —. remek helytállása is. Megyei női ifjúsági kupagyőztes: a Pedagógus kosárlabda-csapata. Vasárnap Cegléden került sor az országos ifjúsági kosárlabda-kupa Pest megyei, női selejtező mérkőzéseire. A versenykiírásnak megfelelően, 1953. január 1. és 1955. december 31. között született játékosok szerepelhettek a csapatokban. A benevezett öt együttest két csoportra osztottál?, s a csoportokon belüli körmérkőzéssel döntötték el, ki játssza a végső finálét. A körösi lányok jutottak a három csapatból — és egyébként is az erősebb ellenfelekből — álló csoportba. Selejtező mérkőzéseken: Nagykőrösi Pedagógus SE— Monori SE 41:28 (20.14). Nagykőrös: Sallai (2), Szek- fű E. (2). Máté (27). Búz (6), Kovács (2). Csere: D. Kovács G. (2). Vajtai, Varga E. Mosit játszottak először Pedagógus néven a körösi kosaras lányok és hatalmas küzdelmet vívtak a két csapat tudása alapján döntőnek is beillő mérkőzésen. Máté nagyon ponterős, energikus játéka révén sikerült megszerezni a győzelmet. Nagykőrösi Pedagógus—Váci Közgazdasági Szakközépiskola 74:30 (46:10). Pedagógus: Sallai (2). Vaj- iai (6), Máté (24), Búz (14), Kovács (7). Csere: D. Kovács (2), Szek- fű E. (19), Varga. Az irarnos mérkőzésen sírna győzelmet aratott együttesünk. A két csoportgyőztes játszotta a megyei döntőt: Nagykőrösi Pedagógus—Ceglédi Gimnázium 33:22 (13:7). Nagykőrös: D. Kovács, Vájtál, Máté (16), Búz Í15), Kovács (2). Csere: Szekfü S., Varga, Sallai. A mieink kihajtották magukat. a hazaiak pedig a l'donori Gimnázium elleti', egyetlen győzelmükkel besétáltak a megyei döntőbe. Nagyon szoros mérkőzés volt — ilyen előzmények után — a második félidőben Búz és Máté jeleskedé- sével. mégis kiharcolta a körösi gárda a győzelmet és ezzel az ifjúsági kupa megyei győztese lett női csapatunk. A három mérkőzés összesítése alapján a Pedagógus — lányok — valamennyien jól játszottak, de közülük is Máté Ilona volt a legjobb. Külön dicséretet érdemel Búz Rozália, Kovács Éra és Szekfü Erzsébet játéka. —sulyok— Fájó szívvel mondunk köszöne mindazoknak a rokonoknak, merősöknek, a kórház dolgozóin; akik drága jó édesanyánk, ö j Rimóczi Józsefné Kiss Eszter metésén részt vettek, nagy bár tunkban osztoztak. A Gyászoló a 1 Iád. A i é Miért népszerűtlenek a tanácstagi beszámolók ? l j Ez a kérdés nem szerepelt a legutóbbi tanácsülés napirendjén, mégis akaratlanul felvetődött, amikor az elmúlt évi tanácstagi beszámolók eredményének adatait ismertették. { 68 tanácstagi beszámolón 1920 választópolgár jelent meg, és ha ez több is az előbbi év eredményénél, mégis kevés. Általában a beszámolóra ösz- szegyűlö lakosságot nem a nagyobb beruházások, a város fejlesztésének távlati tervei érdeklik — ezekről értesülnek az újságból —, hanem a szükebb környezetükben előforduló, bosszantó hibákra kérnek orvoslást. Pothorszki Péter tanácstagi beszámolóján például az egyik kútra panaszkodtak a lakók. Saját maga is elment megnézni a kutat, és megállapíthatta, hogy a Farkas utcai kútból művészet felhúzni két Vödör vizet, de nem tud mit mondani a választóinak, hiszen bejelentésére azt a választ kapta a városi tanács építési osztályái ról, hogy a kút jó. Ilyen előzmények után nem lehet azon csodálkozni, hogy a lakosság elveszti a bizalmát. Tanai István vb-elnökhe- lyettes válaszolt erre a problémára. A környék és Alszsg vízkér- j désének megoldása évek óta I húzódik, részben azért, mert j több 100 ezer forint kellene jó vízellátó-hálózat kialakításához. A végrehajtó bizottság azonban, ha csak egy mód van rá, segít ezen a régi gondon, és odahat, hogy legalább a Farkas utcai kút jó vizet adjon, s ezzel részben megoldja a környék régi panaszát. I múlt évi pénzmaradvány 40 i ezer forintja is. A legelő fej- 1 iesztésére 30 ezer forint támogatást az állam juttat. A kiadási rovatban főleg a munkabérek jelentkeznek, de tartalékolnak pénzt a legjobban dolgozó pásztorok és bojtárok megjutalmazására is. A legelő fejlesztésére az állami támogatás mellett saját erőből 15 ezer forintot fordítanak. A legeltetési bizottság most már minden „hivatalos” előkészület után készen áll arra, hogy a tavasz beköszöntővel, ha megnő a fű, megkezdje, engedélyezze a szarvasmarhák legeltetését. Ezt a mondatot Antal Lászlótól, a konzervgyár termelési főmérnökétől hallottam, aki nemrég érkezett vissza üzleti útjáról. — A Kánaánban ... — _Igen, Libanonban járta m. A Hungarofruct megbízásából, a Bonjus-cég laboratóriumában olyan narancsszörp- anyagot kísérleteztünk ki, ami legjobban megfelel a magyar ízlésnek. — Sikerült? — Biztosan. A libanoni narancs ízescbb és zamatosabb, mint amit eddig használtunk. — A Jaffa-szöirp neve is megváltozik? — Nem, hiszen a lényeg továbbra is egy, a készítmény technológiája továbbra is azonos marad. — A munka mellett maradt ideje ismerkedni az országgal? — Nem sok. Nyolc nap nagyon kevés. Igaz, hogy csodálatosan sütött a nap — amint a mellékelt ábra mutatja —, mutat végig nyáriasan barnára sült arcán. Megismerkedtem Tripolivál, s a legnagyobb élményem talán az volt, hogy Európára szóló útlevelembe beütötték az Afrika-bélyegzőt ! is. Említettem a Kánaánt, a Káma folyó 10—12 kilométeres szélességű völgyét, ahol afrikai szemmel valóban csodálatos a gazdagság. A völgyet ölelő hegyeken legfölül olajfák, azután alma, még lejjebb citrom és narancs, legmélyebben banán és szőlő terem. Nekem legjobban a szőlő tetszett, hiszen csak ezt nem lehet most kapni Magyarországon. — Merre jártak még? — Megnéztük a libanoniak szent cédrusát, a „Cidert”, ami
