Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-24 / 46. szám
8 rest MEGY i&Chiap 1970. FEBRUAR 21., KEDD A váci kenyérpanaszok fő oka — amint arról előző cikkünkben beszámoltunk — a gyár vezetőségének válaszaiból következtetve láncreakciós folyamatnak köszönhető. Az impozáns elnevezésű FNA— 36-os (hétköznapi nyelven: falazat nélküli, automatikus, 36 bölcsős) kemencék kiszámíthatatlan termeléskieséseket okoztak, ez keresztbeszállí tápokat tett szükségessé, újabb terheket rótt az amúgy is hiányos szállítóparkra, a folytonosan elromló kemencék javítgatása költséges, mindez örökös gondot, feszültséget jelentett, végül fejetlen kapkodáshoz vezetett. Vagyis a váci kenyérgyár minden bajának, hibájának, rossz kenyerének, a kenyérbe sütött szögnek, spárgának, drótnak, a vadonatúj, tizenhétmilliós üzem példátlan elmocskolódásának mindenek- fölötti okozója: FNA—36. Ez az FNA—36 már-már úgy hangzók, mintha a hazai pékipar soraiba furakodott di- verzáns fedőneve lenne. Valóban csak a gép a bűnös? Dr. Kiss Gyula, a váci kenyérgyár igazgatója, szerint az FNA atyja Szekrényes László, a Budapesti Vegyipari Gépgyár műszaki igazgatóhelyettese. Hogyan látja a dolgot Szekrényes László és munkatársai: Dreilinger Béla tervező és Szof- csák Mihály művezető? — Kérem, ha csak egyetlen FNA—36-os, nem kevésbé igénybe vett, azonos anyagból készült, a váci tökéletes mása — kitűnően működik, ez any- nyit mindenképpen bizonyít, hogy a konstrukció nem alapvetően hibás. Fél éve még a váci kenyérgyár igazgatója is meg volt elégedve, Pesten is jól működik egy. — De miért nem hibátlan az FNA? Mert, ugye, nem az? Pontatlanul másolták a külföldi eredetiről, vagy más anyagból van? — Nem másolat, ellenkezőleg: szabadalom. Közösen kísérleteztük ki a Sütőipari Kutatóintézettel. Minden importkemence falazatién, vagyis az elvük azonos. Négy év alatt azonban senki nem mondta meg nekünk, mekkora gőz kell egy kemencébe. Tökéletes technológiai leírást sosem láttunk. Mi a kenyérsütéshez nem érthetünk! És nálunk a hagyomány él még mindenütt: a mi pékjeink bedugják a kezüket a kemencébe, és ha kevés a gőz, belöttyentenek még egy-két bögre vizet. A .kenyérgyárak tmk-sai sem tanulják meg idejében az automatikus elektromos kemence elvét, kezelési módját. A tmk-sok vándorolnak, egyik kilép, az újnak megint idegen az újfajta kemence. Meghökkentő a hozzá nem értés. Nem az előírt olajjal vagy sehogy sem kenik a láncokat, nincs rendszeres állagmegóvás, lerövidítik a hatvan- perces sütési időt, ötven perc alatt kívül égett, belül nyers kenyeret produkálnak, hogy a norma meglegyen ... Szakképzettség nem kell az au torna ta- kemancék kiszolgálásához, de figyelem annál inkább. A rosz- szul rátett kenyér lefordul a bölcsőkről, ráég, a forgó szerkezet elakad, a következmény: láncszakadás. Egy helyen lePESX MEGYEI HÍRLAP ■ Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága *s a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vni., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telelőn: 343—100, 142—320 Gépíró szobák: 343—100 280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—24S. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Eló- rizethetö bármely postahivatalnál k kézbesítőknél, a posta hírlap üzleteiben és a Posta Közpon. Hírlap Irodánál (Bp., V., Józrc nádor tér 1. sz.). Előfizetési t. 1 hónapra 20 forint. égtek az égőházak, mert nem hűtött a ventillátor a Heats (hő)-térben. De miért? Mert fordítva kötötte be a szerelő. — Annyi tortúránk volt ezekkel a kemencéikkel, hogy semmi pénzért nem foglalkoznánk vele újból! A Fővárosi Sütőipari Vállalat rákospalotai Czabán Samu utcai telepén Kiss Egon működés közben mutatja meg az FNA—36-ost. A sokat szidott váci kemence édestestvére itt éjjel-nappal működik, pirosra sült, magas, formás kenyereket visz a futószalag — bár hasonlókat látnánk a pesti pultokon! Az üzem Rákospalotát látja el, később Újpalotát is és ezzel a kemencével nyerte el a falon látható Arany kenyér-díjat is (eredetiben is megnézzük) — idén a versenyben máris 89,9 pontja van (85 pont a 100 százalék). Első a pesti üzemek között. Tarsolyomban újabb tanulságok és egy gusztusos kenyér. A központi irányítás idején az ipari osztályhoz tartozó sütőipar mostani szakigazgatási szerve megyei szinten a mezőgazdasági élelmezésügyi osztály. Pancsovai Nándor csoportvezetőt kérdezem a váci gyár ügyeiről, az FNA-ról és a sütőiparról általában. — Be kellett volna tartaniuk — előzőleg be kellett volna tanítaniuk a technológiát. A lapátosról a gépi sütésre való áttérés sikere nem egyedül a gépen múlik. A vizsgálati eredményi is kimutatta, hogy egyik brigád jó kenyeret süt, a másik rosszat, azonos körülmények között is. — Sokat hallott kifogás, hogy rossz a liszt, és változó minőségű, kiszámíthatatlan is. — Arra való a laboratóriumi vizsgálat. Keverőlisztnek például jó a megyében kapható B/I-es, B/II-es, de mesz- szebbről jobb lisztet is hozathatnának. Ma már szabadforgalmú a liszt. Ha a laboráns visszadobná a kifogásolható lisztet, rászánnák magukat azok is, akik kicsinyes üzleti szempontból ma nem mennek messzebbre a jobb lisztért. Hiánycikk az élelmiszer-technikus, és általában a képzett sütőipari munkás. 1963-ban jelent meg a rendelet a sütőipari szakmunkásképzésről. A napokban napvilágot látott új rendelet szerint 500 órás kihelyezett iskolai oktatással kell továbbképezni a munkásokat. Nagyon sok múlik azon: értenek-e hozzá, szeretnek-e dolgozni az új gépeken. — A váci gyár körüli permanens panaszáradat általános, vagy ritkán előforduló jelenség a megyében? — Szó sincs róla. A megye tíz járásában legfeljebb szállítási probléma van. Igaz, másutt hagyományos gőzös, lapátos kemencék működnek, és FNK, azaz falazatlan, de nem automatikusak. Mégsem ez a megoldás. Vácott nem tűr halasztást a sokrétű tennivaló. Mi sokat segítettünk, ennek eredménye, hogy két új, hagyományos kemence épült így, a két FNA közül az egyik mindig karbantartható, amíg a másik üzemel. Vácott minden adott ahhoz, hogy figyelmes labormunkával, szakszerű, rendszeres állagmegóvással. az előírások betartásával, a beiskolázás szorgalmával a helyzet gyökeresen megjavuljon. Üj műszaki vezetőiük is van. a megye legjobb sütőipart vállalatától ment át Vácra. A Mezőgazdasági- ‘és Élel- rqezésügyi Minisztériumban Vokány Béla osztályvezetőt kérdezem. — Pécsett, Halason hat éve üzemel panaszmentesen, Salgótarján semmi pénzért nem adná FNA-kemencéjét. A konstrukció sem hibátlan, kezelése kényes. Ma már keresik a 3—4 kilós kenyereket is, márpedig az FNA-t egykilósra tervezték. Az FNA-kemencék elve jó, de gyártásukat mégis leállítottuk — gyakori hibáinak oka a jó hőállólemez, és a jó tmk hiánya is. Nyersanyagimport, licencvásárlás — de mindenképpen a teljes gépesítés a fejlődés iránya. Lehet, hogy a sütőüzemek vezetői nyugodtabban alszanak, ha lapátos téglakemencével dolgoznak, de visszafelé nem haladhatunk. A hagyományos kemence eszközlekötése minimális, üzembiztos, mindenképpen rizikómentes. Azonban a fizikai munka teljes kiküszöbölés íse, nem pedig a manufaktúrákhoz való visszatérés a megoldás útja. Egyetértünk. Pereli Gabriella Húsvéti újdonságok Durhmts sógor és Gond űző Az Eger-Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság egri főpin- cészelében az idén 12 millió palackot töltenek meg a kiváló tájjellegű Heves megyei borokkal. Húsvétra mintegy hárommillió palack bor kerül forgalomba, háromszor annyi, mint az elmúlt évben. A közkedvelt borok — a leányka, bikavér, medoc, muskotály — mellett az idén a húsvéti bor- piacon újdonságokkal is jelentkeznek. Durbints sógor néven édeskés asztali fehér bor, Gondűző néven fehér pecsenyebor kerül forgalomba literes üvegekben. A hevesi ezerjót is literes üvegben árusítják. Pepsi-cola a Dunakanyarnak Üzema va tás gyáriményújdonságga l Budapesli esemény, amely a főváros és környékének lakóit egyaránt érdekli és érinti: befejezték a margitszigeti ásványvízüzem rekonstrukcióját. Ennek egyik aktusa volt az új üzem felavatása, Pepsi-cola gyártmánynyal. Licencként vásárolták meg a világ csaknem valamennyi országában ismert üdítőt. Az átadó külföldi partner közép- és kelet-európai igazgatója, s a cég New York-i központjának egyik direktora is részt vett az eseményen. A hűtött italhoz megfelelő hűtőapparátus kell. Már tárgyalnak különböző vállalatokkal ilyen berendezések előállításáról, illetve vásárlásáról. Az ikladi Ipari Műszergyár motorjaival működő Lehel hűtőszekrényekből már láttunk a helyszínen minta- példányokat is. Ugyanakkor megkérdeztük a Dunakanyar Vendéglátó Vállalatot, hogy — szemben a Coca-colával, amelyet csak Budapesten és a Balaton mellett árusítanak —, az új üdítő kapható lesz-e a Dunakanyar menti vendéglátóipari egységeknél. A válaszból kiderül, hogy már várják az első szállítmányt, s hogy a reprezentatív üzletekben árusítják. t. Megalakult a magyar-siovjet építőanyagipari állandó munkacsoport Magyarország és a Szovjetunió kormányközi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottsága múlt évi határozatának értelmében hétfőn délután Budapesten megalakult a kétoldalú építőanyagipari együttműködés állandó munkacsoportja. Az új testület magyar tagozatának elnöke, dr. Szabó János akadémiai levelezőtag, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese, a szovjet tagozat elnöke, V. D. Anyi- kejev, a Szovjetunió építőipari miniszterhelyettese. A megalakulás kimondása után a munkacsoport megkezdte első ülését, amelyen megtárgyalják az idei munkaÜvegház — plexiből Bemutató a mezőgazdasági kiállításon Főt egyik utcájában tetszetős tábla hívja fel az arrajárók figyelmét: Műanyag és Faipari Ktsz. Azt már viszont jóval kevesebben tudják, hogy a ktsz nevét rövidesen az országhatáron túl is megismerik ... — Három részlegünk — a faipari, a műanyag és a gombkészítő — dolgozik most teljes erővel — mondja Dóra Ernő műszaki vezető. Gombüzemünk havonta 400—420 ezer forint értékű árut állít elő. A plexiüzemünk ebben az évben kezdte meg működését. Faipari részlegünk készíti az április 4-én átadásra kerülő váci kórház valamennyi bútorát — saját terveink alapján. Értéke több mint 1,5 millió forint. Jelenleg tárgyaltunk arról is, hogy a Medicor alvállalkozójaként 11 új kórház berendezését gyártanánk és Líbiába exportálnánk. Reméljük, sikerül ez az üzlet. — A plexiüzem? — A Medicor ezen a bélen inkubátorokat szállít Brazíliába. Az inkubátorok műanyag- buráit— 500 darabot — ebben a hónapban készítettük el. Emellett 300 darab fodrászburát is gyártunk. Egy érdekes újdonságról is beszámolhatok: a mezőgazdasági kiállításon plexiüvegházzal jelentkezünk. Úgy gondoljuk, megnyeri majd a nézők tetszését, annál is inkább, hiszen ebben a paprika és a paradicsom másfél héttel gyorsabban érik, mint a hagyományos melegágyban. A plexi sokkal jobban átengedi az infravörös sugarakat, mint az üveg. Ezt számos külföldi kísérlet igazolja. Olcsó «áruk belijei jutalomsorsolás — hulladékért Hétfőn reggel a Pest-Bács- Nógrád megyei MÉH Vállalat székházában Haiden Károly főosztályvezető röviden ismertette a vállalat múlt évi eredményeit. Csupán vasból a tervezett 40 ezer tonna helyett 47 ezret gyűjtöttek. Ennek jelentős részét a fáradhatatlan fiataloknak köszönhetik. Elmondta még, hogy tavaly Baján hozták létre az első, saját kezelésű, olcsó áruk boltját. A nagy érdeklődésre való tekintettel, március közepén Pest megyében, Érden nyitják meg az első ilyen üzletet, majd Aszód, Szigetszentmiklós, Budaörs és Pilisvörösvár következik. Ezután került az elnöki asztalra a sorsolási urna, hogy igazságosan eldöntsék, megyénként melyik úttörőcsapat nyeri el az 1969. évi hulladék- gyűjtési akció első díját. Pest megyéből 23 úttörőcsapat kötött szocialista szerződést a vállalattal. Közülük az 51-es, monori Ady Endre úttörőcsapat lett az első, elért teljesítményük alapján. Mindezért a csapat 700, vezetőjük 400 forint jutalmat kapott. Rajtuk kívül még hat csapat nyert kísebb-nagyobb összeget, mintegy négy és fél ezer forint értékben. A vállalat ezenkívül vígaszdíjait adott azoknak a csapatoknak, amelyek az első hat közül kimaradtak, bár egy főre jutó vállalásaikat teljesítették. A vígaszdíjsorsolásban újabb hat csapatnak kedvezett a szerencse. Különdíjakat is adtak. 1500 forintos takarékbetétkönyvet egy csapatnak, 1000 forintos vásárlási utalványt a csapat vezetőjének. Erre a különtííjra a ceglédi 4457-es, Dózsa György úttörőcsapatot tartották méltónak. A szerződés értelmében még külön 600 forintos takarékbetétkönyvet kapott az a csapat, amely másodikként érte el a legjobb begyűjtési eredményt. Ebben az elismerésben a fel- sőpakonyi, 4108-as számú, Dr. Jáhn Ferenc úttörőcsapatot részesítették. 1970-re a Pest megyei úttörőcsapatok 261 tonna vas, valamint 87 tonna piapír és ugyanennyi rongy begyűjtését vállalták. A sorsolás eredményéről a csapatokat értesítik, a nyereményeket, illetve a vásárlási utalványokat március 15-ig megküldik. k. m. tervről és az 1971—75. évi együttműködésről előterjesztett programot. Az új munkacsoport létrehozásával jelentősen bővül a két ország együttműködéséneik témaköre. A tárgyalások jegyzőkönyvét szerdán írják alá. Eredményes évzárás 40 lakás 1970-ben is A Dunamenti Építőipari Ktsz Dunakeszin, a Pavilon vendéglőben tartotta ünnepi mérlegzáró közgyűlését. A gazdasági reform bevezetése óta évről évre emelkedett termelése és természetesen nyeresége is. Most több, mint egyhavi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak kézhez a dolgozók. Az elmúlt évben a többszintes házakban 40 lakást adtak át. Ez országos viszonylatban nem sok, de a szövetkezet körülményeihez és létszámához képest nem kevés. Ebben az évben is 40 lakást építenek, termelési tervük pedig 15 és fél millió forint, másfél millióval több, mint az előző esztendőben. 43.4 méter magas... A Dunai Vasműben épül — a folyamatos öntőmű réíszére — az ország legmagasabb vas- szerkezetű üzemi csarnoka. 43.4 méter magasba nyúlik majd a csarnok nehéz vasszerkezete, amelyre darupályát építenek. Ezen a pályáin kétszáznyolcvan tonna hasfeinos teherbírású daru „közlekedik” majd. NÉPFRONTÜLÉS A RÁCKEVEI JÁRÁS FEJLESZTÉSI TERVEIRŐL A ráckevei járás ez évi fejlesztési tervét ismertette hétfőn Szabó József, a járási tanács vb-elnöke, a Hazafias Népfront ráckevei járási elnöksége, a járás országgyűlési képviselői és a megyei tanácstagok előtt, a szigetszentmikló- si községi pártszervezet tanácstermében. A második napirendi pont előadója, Miseta János, az MSZMP községi csúcsvezetőségi titkára volt, aki Szigetszentmiklós távlati fejlesztési tervéről beszélt, majd arról, hogy a fejlesztési tervek megoldásában a község számít az üzemek minél hatásosabb közreműködésére, mivel a községi és az üzemi érdekek sok vonatkozásban azonosak. (Az ülésen elhangzott javaslatokat és a vitát a holnapi számunkban ismertetjük.) Dánszentmiklósi találmány alapján A korszerű borjúneveléshez: Nuírix 24 Népgazdaságunk több éves gondja a szarvasmarha-állomány növelése. A törökszentmiklósi Gépjavító Vállalat ci- bakiiázi üzeme ezért az elmúlt évben elhatározta, hogy a elegendő tej vagy borjútáp készíthető benne. A fölözött és teljes tejet keveri és pasztőrözi a kívánt hőfokra. A kettős fal a lehűtést is biztosítja, minden forgalomban levő borborjúnevelés problémáját megoldja. Bár a borjúnevelés több módszere ismeretes, ezek azonban a gyakorlatban nem váltak be egyértelműen. Több helyen alkalmazzák a központi szoptató-, itatóberendezéseket. Az itatókhoz való terelés azonban a borjakat túlságosan igénybeveszi. Nincs biztosítva a szopási inger levezetéséhez szükséges idő sem, ezért gyakran jelentkezik az ön és társainak szopása, mely felnőtt korban is jelentkezik. A cibakházi tervezők olyan gépet szerkesztettek, mely a fenti hiányosságokat kiküszöböli. Régebbi találmány alapján — mely a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság szakembereinek alkotása, kiknek több éves gyakorlati tapasztalatai voltak — készült el a Nutrix 12, majd fejlettebb formája a Nutrix 24. Mit tud a gép és mik az előnyei ? A gép a szoptatandó borjak számának megfelelően két különálló tartállyal rendelkezik. A típustól függően 120—192 borjú egyszeri szoptatására jútáp keverésére alkalmas. A gép kezelését rövid idő alatt bárki el tudja sajátítani. A számítások alapján 50 százalékos munkaidő-megtakarítás érhető el alkalmazásával. Jelenleg az országban közel 100 gazdaságban e korszerű módszerrel nevelik a borjakat. Meglepően gyorsan szokják meg az új módszert az állatok. Terelés nélkül foglalják el helyüket a lekötőrácsban. A kezelő egy kézmozdulattal rögzíti a rácsot. A szoptatás után 20—25 percig a borjak a lekötőrácsban maradnak a szopási inger elmúlásáig. A szoptatóberendezést egy ember kezeli és a borjak fejlettségétől függően adagolja a tejet, vagy tápszert. A gépek alkalmazása azokon a helyeken célszerű, ahol 60 borjúnál több van. Az állattenyésztés szakemberei a gépnek nagy jövőt jósolnak. A gazdaságok vezetői keressék a lehetőséget a gép technológiájának megismerésére, hogy gazdaságukban is alkalmazni tudják. Hollós! Gyula szaktanácsadó A megyei pártbizottság ülése után Ki fizet rá, ha rossz a kenyér?