Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

CEGLÉDI FOTOMONTÁZS Foto: Péterffy István Koszta Rozália kiállítása elé A z „alföldi festészet” — a A múltban is, a jelenben is — többet jelent a tájrészle­tek képi megfogalmazásánál, a látszatra festőietlen vidék művészi felfedezésénél. Mű- vészettörténelmileg Nagy Ist­ván, Tornyai János, Koszta József életműve jelzi azt a vonulatot, amelyet alföldinek tudunk, a népi és nemzeti elkötelezettségű művészet pél­dájaként emlegetünk. E példa­adó mestereket elsősorban nem festészeti, stíláris problé­mák izgatták. Emberközpontú volt művészetük: az e tájon élő és dolgozó ember sorsával azonosult a művész, és a ma­ga véreinek feltétel nélküli szolgálata vezette. Ezért szólt himnikus ünnepélyességgel a dologban elnyűtt emberről, ezért kiáltott magaemésztő in­dulattal. A mai alföldiek legmarkán­sabb képviselői ezt az emberi örökséget vállalták. Nem stí- iáris jegyekkel, a festői felfo­gás rokonságával jellemezhet­jük tehát a hagyomány vál­lalását, hanem a művészi program festészeten túl muta­tó emberi tartalmával. Nem jelenthet béklyót, visszahúzó érőt e hagyomány, és nem je­leníthet provincializmust sem, mert nem valamely — a XX. század zajos stílusváltozásai­nak egymást követő áramla­taira figyelve esetleg korsze­rűtlennek és provinciálisnak minősülő — stílusirányzat képviselői a mai alföldiek. Egyetemes tájékozódásnak, j hogy a honi földön itthon trezlfessék magukat. If oszta Rozália — akinek ** festményeit március elsejétől a Kossuth Múzeum­ban mutatjuk be — a mai al­földiek megbecsült, bízvást mondhatjuk: egyik reprezen­táns képviselője. Az ő művei láttán is zavarba jönnénk, ha az alföldi festészetre — mint hagyományra — figyelve szok­ványos módon hatásokat ke­resnénk. Hiszen lényegre kon­centráló, első látásra tálán hű­vösen tárgyilagosnak ható előadásmódja, dekoratív igé­nyű felületkezelése láttán tá- gabb horizonton kell szétte­kintenünk, ha párhuzamokat próbálunk keresni. Eszünkbe juthat, hogy a művész csodál­ja és szereti a reneszansz- mesteyeket, és .a francia poszt- -.mpresszioniftáJc '• (Gauguin, Van Gogh) is ott. szerepelnek A CEGLÉDI ÁFÉSZ KÖLCSÖNZŐ BOLTJA (Cegléd, Páva utca 12.) PARKETTCSISZOLÁSRA igénybejelentéseket felvesz. Koszta Rozália portréi közül mu­tatunk be egyet. A művész erős oldala az emberi arc hiteles ábrá­zolása. A kiállí­tás anyagában szereplő M. L.- portréja című festmény is ezt bizonyítja. példaadó mesterei között. Ezek a párhuzamok azonban éppúgy nem jellemezheti művésze­tét, mintha az „alföldi iskolá­hoz” akarnánk besorolni. Sokkal többet mond művészi szándékáról önvallomása: .JSzeretem az embereket, aki­ket nap mint nap ismerősként vagy barátként üdvözlök, hi­szen gondjaink, örömeink közösek. Munkámban őket kí­vánom megmutatni tiszta ér­zéssel, a színek, formák gaz­dag változatával, mert nem­csak a nevem, de a gazdag szellemi hagyomány is köte­lez, ha már ecsetet vettem a kezembe.” Koszta Rozáliának az em­ber a központi témája: kiállí­tásunkon látható képeinek na­gyobb része r tré. Az embe­ri arcba sű idik minden érzés és gondolat — vallja ki­mondatlanul is Koszta Rozália — és a művésznek nem lehet magasztosabb célja, mint ezeknek az érzéseknek és gon­dolatoknak — az emberi lé­nyegnek — a kifejezése. Gyuláról — szülővárosából — hozzad képeit ez alkalommal városunkba. Pesti és lencn- grádi főiskolai tanulmányai után szülővárosába tért visz- sza,szülei. közelébe, barátai körébe. 1957 óta az alföldi ki­állítások állandó részvevője, egyik legrangosabb kiállítója. Az elmúlt évben rendezett gyűjteményes kiállítása mint­egy összefoglalta eddigi tö­rekvéseit, és egyértelműen bebizonyította e törekvések magas kvalitását. Ceglédi be­mutatójának anyagát gyűjte­ményes kiállításából válogat­ta. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK &z Alkotmány Tsz szaruüzemébe azonnal felvesz férfi munkásokat. Jelentkezni lehet a tsz irodájában, Cegléd, Mizsei út. A VII., Pitlizúg 2. számú ház eladó. Csurgai Mihály. Haló szobabútor eladó. Cegléd, Molnár u. 19. Mezőgazdasági gépsze­relőket, jármű- és há­lózati villanyszerelőt, nyugdíjas szíjgyártót és mezőgazdasági munkásokat felve­szünk. Jelentkezés a Haladás Mg. Termelő­szövetkezet központ­jában, Nyársapát, Jó- zsef A. u. 22. _______ Jó állapotban levő Moszkvics eladó. Ceg­léd, Vak Bottyán u. 8. 2250 n.-öl jó szőlő kö­zel a városhoz kiadó. Érdeklődni lehet Ceg­léd, Iskola utca 4. alatt. Bérbe adnám zongo­rámat. Érdeklődni le­het: reggel 10 órától, este 17-ig. Berger Si­monná, Cegléd, Körösi út 15. Cegléd belterületén 2 szoba, összkomfortos, beköltözhető lakást ke­res megvételre a Ceg­lédi Állami Tangazda­ság^________________ Ko lóniái garnitúra igé­nyesnek eladó. Cím a Ceglédi Nyomdában. Az öregszőlőben 730 n.-öl szőlő és 500 n.-öl szántó hosszabb időre kiadó. Érdeklődni a Thököly utca 3. alatt. Üj állapotban levő fo­telok és gyermekágy matraccal eladó. Du­gonics utca, II. épület, A-lépcső, földszint 3. Nagyobb mennyiségű takarmányrépa eladó a ceglédi Alkotmány Tsz-ben. Érdeklődni a tsz központjában, a mázsaháznál, Bakos- nénál lehet. J7 mberi, művészi vallomá- sa — bízvást remélhet­jük —, Utat talál Cegléd mű­értő közönségéhez is. Koszta Rozália megérdemli a meg­különböztetett figyelmet, hi­szen az Alföldön élő festők egyik rangos képviselője. Szilágyi Miklós KRESZ-akadémio A Közúti Balesetelhárítási Tanács március 5-én KRESZ- akadémiát indít Cegléden, a művelődési központban. Az előadásokra jelentkezni a kul- túrház irodájában lehet. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI J XIV. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1970. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP Ügyes beosztással Még szebb város lesz Cegléd A LAKOSSÁG SOKAT SEGÍTHET Észrevehetően, ütemesen fejlődik Cegiéd az utóbbi években. A már megvalósí­tott terveket újabb és újabb, megvalósíitásra váró elképze­lések követik. Ahhoz, hogy a tervek valóra válhassanak, természetesen idő és anyagi fedezet kell. A Pest megyei Tanács január végi ülésén megállapította azokat a lehe­tőségieket, amelyekkel — az országgyűlés által elfogadott, 1970-es költ­ségvetés alapján — ebben az évben Cegléd város élhet. Egyúttal megállapítot­ták a kötelező előirányzato­kat és a köitségveítésihez nyújtott állami hozzájárulás összegét. A városi tanácsot illeti meg ezek szerint a ter­melőszövetkezetek által befi­zetett jövedelemadó és gép­járműadó, a lakosság együt- j tesen kezelt adója, valamint a I szerelési adó, valamint a költségvetési szervek műkö­dési bevételed. A városi ta­nács a költségvetéshez ebben az évben közel 49 millió forint állami hoz­zájárulást kap. Az összegek — a tervekhez mérten — nem nagyok. Ügyes beosztással kell élni, hogy minden megvalósuljon, hiszen j a tervekben járdák, utcai út- j testek felújítása, a rendszeres j évi karbantartás, kulturális, szociális és egészségügyi in- ■ tézamányek épületeinek felújí­tása és még sok más szere­pel. Ahhoz, hogy valamennyit terv megvalósulhasson, természetesen a lakosság | segítségére is méltán szá­mítanak. Az utcák fásítása, gondozása, a vízlevezető utcai árkok karbantartása, a magántulaj­donban levő házak gondos kezelése és a társadalmi mun­ka sízámtiaian lehetőségének kihasználása sokat segítene| abban, hogy még szebb, mégj korszerűbb alföldi város le-' gyen Cegléd. (e. k.) Innen—onnan Vizsgázó tanácsiak A tanácsoknál dolgozók számára kötelező az „általános ál­lamigazgatási ismeretek” tanfolyam elvégzése. A napokban har­mincnégyen tettek vizsgát a járásba!!, a városi és a nagykőrösi tanácsok hivatalnokai közül. Mestervizsga­előkészítő indul a KI0SZ-ban A február végén induló mestervizsga-előkészítő tanfo­lyamra még szerdáig, 25-ig le­het jelentkezni a ceglédi KlOSZ-irodában. A tanfo- I lyamra kőműves és ács kivé­telével minden más szakág­Az őrnagy visszatért Nesztelenül suhant a havas országúton a gépkocsi: Ven­déget hózott Ceglédre. A vendég egyszer már járt itt, huszonöt évvel ezelőtt, ifjú emberként. A városra, utcái­ra, tereire nem nagyon em­lékszik, nem volt ideje meg­jegyezni. Az utak, a közeli erdők annál erősebben él­nek az emlékezetében. Nyi- koláj Fjodorovics Filimonov, mint valami novemberi „mennyből az angyal”, ejtő­ernyővel érkezett 1944 no­vemberében az Alföldre, Ceg­léd határába. Rádiós felderítő volt, adatokat gyűjtött és továbbított az ellenséges csa­patok készültségéről, csa­patmozgásáról. A tűzkereszt­ségen Abony határában esett át. Nyikoláj Fjodorovics most a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége meg­hívására felkeresi azokat a községeket, amelyek felsza­badításáért ő maga is harcolt. — A napokban Törteién jártam — újságolta. — Egy házat kerestem, amelyikre naivon emlékszem. Napokig laktam ott, egy családnál. De hol az az utca és hol az a ház? Minden meg­változott. Filmszínházat ta­Filimonov őrnagy az ÉVIG Törteti úti gyáregysége előtt. Foto: ifjú Tóth István láltam a helyén — mondta mosolyogva. De ez így van jól. Nagyon, nagyon sok vál­tozás, jó változás történt Tör­teién. Még arra emlékszem, hogy mikor Törtei felől Ceg­lédre jöttünk, egy kis üzem — azt hiszem, öntöde — előtt jöttünk el. Az létezik még? Berreg az autó motorja — irány a Törteli út, a „kis öntöde”. Valóban, ott volt, hu­szonöt évvel ezelőtt. Most az ÉVIG szépen kiépült gyárte­lepe örvendeztette meg a vendéget, aki elismeréssel nyugtázta a változást. Nyikoláj Fjodorovics Fili­monov őrnagy köszönti a ceglédieket. Az abonyiakat, a törteliek’et is. Zubbonyán a szíve felől egész sor kitünte­tés díszeleg. Az ünnepélyes találkozó alkalmából viseli most valamennyit. Jobbján kék mezőben ezüstös ejtőer­nyős kitüntetés. Az ejtőernyő alatt szám: 25. Évforduló? — Nem. Huszonöt sikeres ejtő­ernyős ugrásáért kapta. És ezenkívül még hányszor koc­káztatta, értünk is, az életét!- (eszes) ban dolgozó jelentkezését el­fogadják. Aranyos törzsgárda A zárszámadási közgyű­lésen egyúttal alakulása huszadik évfordulóját ün­nepelte az albertirsai Sza­badság Termelőszövetkezet. Az alapító tagok közül Sznopka Erzsébet, Erdős Sándor és Molnár Pál, a törzsgárda jelvény arany fokozatát kapták és pénz­jutalomban részesítette őket a tsz vezetősége. Negyvenen ezüst és száz­negyvenen bronz fokozatú törzsgárda jelvényt kaptak a tsz-ben eltöltött évek el-í ismeréséül Fogadóórák Dr. Bencsik Mihály, a járá­si tanács elnöke kedden dél­előtt 8 órától 12 óráig fogadó­órákat tart a járási tanács­nál. Kedden: jogi tanácsok Dr. Toldi Miklós minden kedden 17 órától 18 óráig jogi tanácsokat ad az ér­deklődőknek a nőtanács irodájában, a városházán, A felvilágosítás ingyenes. — A Ceglédi MEDOSZ—Bo­gi Tsz SK labdarúgó-mérkő­zés, amelyet vasárnap délután tartottak volna meg a bedei* pályán, elmarad. AZONNAL FELVESZÜNK MERETES SZABÓSÁGBA önálló zakókészítői és kézimunkást, konfekciós szabóságba kézimunkásokat. Jelentkezni lehet a NlVO RUHÁZATI KTSZ irodájában: VIII., Viz u. 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents