Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

A PESTMEfrVE.» XIV. ÉVFOLYAM, 44. SZÄM HiRLA P külön K.1 apasX 1970. FEBRUÁR 21., SZOMBAT Fel kell készülni a gyümölcsfák téli védelmére és permetezésére A meteorológia szakemberei íaz előrejelzés kapcsán korai tavaszt jósolnak, amiből az kö­vetkezik, hogy fel kell készül­ni a gyümölcsfák növényvédel­mére és a téli permetezések végrehajtására. Dézsi Lajos az 'ÁFÉSZ agronómusa a követ­kező tájékoztatást adta: — A gyümölcsfák téli tisz­togatását a téli enyhe napokon a nagyüzemi gazdaságok és a magánosok is sok helyen meg­kezdték, amit, ha az idő enge­di, folytatni kell. Semmikép­pen sem szabad azután -el­hanyagolni a téli lemosó per­metezést. A közelmúlt években körzetünkben jóval kevesebb ■volt a gyümölcsexport, mint azelőtt. Ez nagyrészben annak tudható be, hogy a fertőzött gyümölcs ellen nagyon tilta­koznak a külföldi vásárlók, ha egy vagon almában két-három pajzstetveset találnak, ment­hetetlenül visszavágják az egész szállítmányt. A téli permetezést, ha az idő engedi, a fatisztogatás befeje­zése után március közepéig ta­nácsos végrehajtani. Ha meg­szűnnek a komolyabb fagyok, s az ágakról a téli nedvesség felszárad, máris permetezni kell. Hogyan és mivel? Tes­sék választani! Hétezer növényvédő szer van forgalomban. Mivel a vé- tiőszerek használata közben a kártevők bizonyos ellenállás­ra tesznek szert, időnként ajánlatos a védekező anyago­kat változtatni. Nincs ok tartózkodni az en­gedélyezett újfajta növényvé- ciőszerek használatától sem, de természetesen arra törekszünk, hogy a védekezés olcsóbb és biztosabb legyen. A téli per­metezésre használt néhány közismert növényvédőszerből egy liter ára a következő: mészkénlé 42 fillér, Neopol 35 fillér, Novenda 43 fillér, Kre- zonit E 25 fillér, gyümölcsfa­olaj 50 fillér. A téli alma- és körtefákat a lisztharmat, monilia, pajzs­tetvek és atkák ellen 5—6 fo­kos mészkénlével, vagy 5 szá­zalékos Neopol oldattal kell kezelni. Miután a mészkénlé főzése szaktudást igénylő, kö­rülményes munka, az ÁFÉSZ felvásárlási osztálya a perme­tezések idejére az idén is főzet mészkénlevet, melynek kiosz­tásakor megmondják, hogy mennyi vízzel kell hígítani. A mészkénlé helyett eredmé­nyesen használjuk a Neopol nevű szilárd mészkénlevet, is, amely kilogrammos csomago­lásban 7 forint 30 fillérért kapható. Az oldat elkészítése egyszerű. Az egy kilogramm anyagot egy liter vízben péppé keverjük, az közben önmagától felmelegszik, míg leülepedik állni hagyjuk, s megszűrve húsz liter vízzel összekeverjük. napján fel kell Az elkészítés használni. Ugyancsak a pajzstetvek, továbbá a mrasodás, takács- atka, sodrómoly, levéltetű, to­jáscsomók és a bimbólikasztó bogár ellen: a Novenda két százalékos vagy a Krezonit E 0,8 százalékos oldatával per­metezünk. Erős pajzstetű fer­tőzés esetén 5 százalékos gyü­mölcsolaj oldattal ajánlatos védekezni. A kártevők pusztításának megakadályozására a védeke­zést tehát a fák nyugalmi ál­lapotában el kell kezdeni. Nagy felelősség hárul a zárt­kert, a házikert és a szőlő tu­lajdonosokra, mert az ország 93 milliós gyümölcsfa állomá­nyából csak 16 millió van nagyüzemi telepítésben és gon­dozásban, a többi az említett helyeken található. A folyama­tos növényvédelmi munkákhoz továbbra is mindig segítséget fog nyújtani a fogyasztási szö­vetkezet felvásárlási osztálya, a szükséges növényvédőszere­ket pedig a háztartási bolt árusítja. kopa KONZERVGYÁR A Átszervezés tavaszra A konzervgyárban is már fél szemmel a tavasz felé „ka­csingatnak”, hiszen a tél ide­je lassan lejár, s egy-kettőre a nyakukon lesz a, borsósze- zon. amit mem lehet felkészü­letlenül fogadni. Egy kis fejszámolás Járdaépítés. Sok minden eszébe jut a körösieknek erre a szóra. Van, aki kapta, és örül, van, aki még várja. Van, aki azért mérgelődik, mert alig rakták le az új járdát, már tőnkre is ment. A tavalyi drága példából idén talán okul mindenki, s nemcsak azzal törődnek, hogy legyen járda, hanem hogy a minősége is megállja a he­lyét. A városi tanács az Arany Tsz-szel szövetkezett a jár­daakcióra. A termelőszövet­kezet vezetői úgy kalkuláltak, hogy társadalmi munkások részt vesznek a járdaépítés­ben. Egy köbméter sóderből és egy mázsa cementből — aminek a beszerzési ára együttesen körülbelül 600 fo­rint, 10 méter járda készül. így sokkal kevesebbe kerül a járda, mintha lapokból ké­szítenék. REKLÁM RADÍR Az áruházban minden fiú- ruha mellé 8x5 centiméteres nagyságú — kimondottan ha­talmas — kék színű radírt osz­togatnak, nagy örömükre a ru­hát kapó srácoknak. A radír­gumi a Férfiruha Nagykeres­kedelmi Vállalat ötletes rek­lám ajándéka. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Gyöngyvirágtól lombhullá­sig. Homoki-Nagy István gyö­nyörű természetfilmje a Tolna Inegyei gemenci erdő állatvilá­gát ismerteti a nézőkkel. Kor­határ nélkül. Kísérőműsor: Hagyjatok minket énekelni! Előadások kezdete: délután 5 és este 7 óra. Most már csak az időjárás­tól függ, hogy megkezdődje­nek a munkák. Az elmúlt évben nagy gon­dot okozott a borsócséplőgé­pek üzemeltetésében az esős július, most ennek a bajnak a megcjlőzeséyei foglalkoznak a konzervgyár tmk-jának mérnökei. A jobb munka érdekében átcsoportosítják a gyár kihe­lyezett borsócséplőgépeit. A Szigetmajori Állami Gazda­ságból két gépet áthoznak a törteli Arany Kalász Terme­lőszövetkezetbe, egy gép pe­dig törteiről kerül a Nagykő­rösi Állami Gazdaságba. ŐSZINTE VÁLASZOK A „HELGA“ VET1TESE UTÁN Helga sikert aratott. A szép szőke fiatalasszony és a film többi szereplője nagyon sok olyan dolgot mondott el az ifjúságnak, amit még nem, vagy csak részben tudott. A szexuális felvilágosítással rosszul állunk. A szülők leg­szívesebben elodázzák, mert nem tudnak mit kezdeni azzal a nagyon természetes érdeklő­déssel, amelyet az első szó után tapasztalnak. A „Helga” nem azért voif jó, mert megoldotta az előbbi problémát, hanem azért, mert elindított egy folyamatot; azért, mert bátor volt beszélni dolgokról (és mutatni dolgo­kat!), pedig kétségkívül bele­ütközött a közfelfogás ellen­zésébe. (Egyébként bátor dolog volt dr. Daniss Irén városi főorvos intézkedése is a szervezéssel. Az ifjúság azonban őt igazol­ta!) A filmvetítés nem oldotta meg a felvilágosítást. Ezt bi­zonyítja az a kérdésözön is, amely az ankéton az asztalra került. A folytatásra vár az if­júság, s a szülők és pedagógu­Az Arany iskola abszolút győztes Befejeződtek az úttörők szaktárgyi versenyei A legnagyobb „versenyszám”, a matematika küzdelmeivel befejeződött a város általános iskolái 7—8. osztályos tanulói­nak tanulmányi versenye. A küzdelmek nagy sikert hoztak az Arany János iskola két út­törőcsapatának. Nyolc ver- senytantárgyból ötben szerez­ték meg az elsőséget. Az orosz versenyben a hete­dik osztályosoknál Szabó Ka­talin, a nyolcadikosoknál Tóth Ilona szerezte meg az első he­lyet. A hetedikes Kása Ilona és a nyolcadikos Rózsás László, aki orosz tagozatos osztályba jár, az iskolai versenyről köz­vetlen jut fel a megyei küzde­lembe. Az orosz verseny győz­tesei mind Arany iskolások. Ez a mondat érvényes a magyar versenyre is, ott Czira Enikő (7. osztályos) és Fülöp Dániel a győztes. Matematikából MegyeSi Edit bizonyult a hetedikesek közül a legjobbnak, aki a Rákóczi is­kola tanulója. Rózsás László a nyolcadikosok között szerezte meg a győzelmet az Arany is­kolának. Élővilágban Kökény Gábor Rákóczii iskola, kémiá­ban Szokonya István Kossuth iskola, fizikában Rovó István Arany iskola lett az első. A történelmi versenyt Holló Mária, a Petőfi iskola tanulója nyerte, míg földrajzból Szabó József az Arany iskolának sze­rezte meg a győzelmet. A megyei döntőre április 6 —7—8-án kerül sor, a verseny- sorozatot Vácott rendezik meg. Kivétel az orosz verseny, amit már előbb, március 22-én Bu­dapesten, a matematikai ver­senyt március 19-én Budake­szin és a képzőművészeti ve­télkedést április 8-án Gödöllőn rendezik meg. A győzteseknek most még komolyabb edzés jár, hogy mi­nél eredményesebben képvisel­hessék Nagykőröst. Tegnap délután a városi ver­senyben győztesek és helyezet­tek emlékplakettet és okleve­let kaptak a KISZ-bizottságon. sok feladata, hogy a fiatalok elkerüljék a susogó-nevetgélő önfelvilágosítást. A vetítés után rendezett an­két ugyanis azt bizonyította, hogy ha a szexuális kérdések­ről komolyan beszélünk a fia­talokkal, akkor ők is tudnak komolyak maradni. A fiatalok nyelvén adták meg a válaszokat a kérdezet­tek: dr. Bágyoni Attila me­gyei orvos, dr. Cyengéssy László gyermekfőorvos, dr. Ruttner Béla szülész-főorvos és Römer Lajos főgyógyszerész. A kérdésekből még eigy do­log meglátszott: mi az, ami a legjobban érdekli az ifjúságot. A terhesség megelőzése. És most szemforgató módon bólogathatnánk, hogy ugye- ugye. De sókkal jobb, ha azért bó­logatunk, mert az orvosok, pszichológusok által egyaránt elítélt művi megszakítás ügye helyett ez a kérdés áll közép­pontban. És nem tételezhetjük fel a fiatalokról, hogy ez a problé­ma nem a kaland miatt ér­dekli őket, hanem a jövendő egészséges családi élet miatt? Ha az utóbbit hisszük, köny- nyebb lesz beszélni róla. th Kit érint a telekadó? 11 áztá| i és mégis közös S. HEGEDŰS LÁSZLÓ HOZZÁSZÓLÁSA A PETŐFI TSZ ZÁRSZÁMADÁSÁN Városunk országgyűlési kép­viselőjét eltéphetetlen szálak fűzik a Petőfi Termelőszövet­kezethez, annak egészen „ki­csi” kora óta. S ahogy az egész évi munkát figyelemmel kísér­te S. Hegedűs László, úgy kí­sérte most végig az elmúlt év eredményeiről tanúságot tevő elnöki beszámoló minden mon­datát. A felszólalók sorában szót kért, s olyan közérdekű témá­kat ismertetett a közgyűléssel, amik nemcsak a Petőfi tagjait, hanem a város összes termelő­szövetkezeti gazdáit is érinti. A gazdaság eredményeinek elismerése mellett a további szigorú takarékosságra hívta fel a vezetők és a tagság fi­gyelmét. A következő években jelentős előrelépésre van szük­sége a szövetkezetnek, főleg az állattenyésztésben. A jobb víz­gazdálkodással — a Körösér kínálta adottságok hasznosítá­sával — valósággá kell tenni a legelők — öntözéssel elérhe­tő — hozamnövekedésének ter­veit. A növénytermesztésben s különösen a zöldségtermelés­ben is, sok kérdés vár megol­dásra. A kevés anyagi érde­keltség nagy kerékkötője a zöldségtermelésnek, s így nem csoda, hogy egyes növényfaj­ták — például a salátauborka termelése — kevés haszonnal jár, és évről évre csökken a vetésterület. A húsellátásban tapasztalha­tó átmeneti akadozások meg­szüntetésére az MSZMP Köz­ponti Bizottsága hathatós in­tézkedésekkel siet a lakosság segítségére. Stabilizálódjon a szarvas­marha-állomány, és növe­kedjék a háztáji sertések száma — ez a közvetlen út a hiány megszüntetéséhez. Miért ne tekinthetnénk a ház­táji gazdaságokat a közös gaz­daságok „üzemegységének”, a háztáji termelést összhangba hozva a közös érdekekkel, mindketten csak nyernének az egyezségen. A hogyan, miként már a tsz-ek vezetőségének és a tagságnak a dolga. A szövet­kezet útján értékesített álla­tok után még a teljesített mun­kanapokhoz is sorolhatnák a háztáji állatra fordított mun­ka egy részét. A törvényt és a rendeleteket ismerő parasztemberek rögtön visszafordíthatnák a kérdést. Hogyan lehetséges ez, hiszen most jelent meg,a háztáji gaz­daságok újfajta adórendszeré­ről a rendelkezés? így igaz, de ez a rendelke­zés csak azokat érinti, akik nem a közösben végzett mun­kájukból akarnak megélni. (Ide számít, akinek az ólában 10 hízó van s öt-hat tehene, te­hát az évi jövedelme a háztá­jiból meghaladja az 50 ezer forintot is.) Városunk termelő­szövetkezeti gazdáinak háztáji gazdasága lényegesen szeré­nyebb méretű, s így senki ne aggódjon a rendelkezések miatt, az a kisebb gazdaságot nem érinti. (Természetesen a háztáji munka előtt mindig a közösben végzett munkának kell hogy elsőbbsége legyen.) Az 1970- január elsején életbe lépett telekadó sem a tisztességes telektulajdo­nosokat sújtja, csupán az elterjedt telekspeku­lációt akadályozza meg. Azok a belterületi telkek, amelyek a közeljövőben nem kerülnek beépítésre, egyálta­lán nem vagy csak igen kis mértékben adóznak. A tanya­telkek és a zártkertek semmi­féleképpen nem esnek a telek­adózás alá. Bátran „sálátáz­hatnak” a belterületi kertek tulajdonosai a közeljövőben mindaddig, míg a kertekre nem lesz beépítési igény. Egyben bátorította a terme­lőszövetkezetek tagjait S. He­gedűs László, hogy akik jogo­sultak a zártkertre, vegyék is azt igénybe, adótól ne félje­nek. Felmerült a zártkertek osz­tásának módja is, a tulajdono­sok még nem tudják pontosan, hol terül el a birtokuk. A ter­melőszövetkezet elnöke ígére­tet tett, hogy időben minden tagot értesítenek, hogy „elfog­lalhassák” s a művelését meg­kezdhessék kertjüknek. — sz — MA i TANÁCSÜLÉS Ma délelőtt 9 órakor össze­ül a városi tanács a művelő­dési otthon emeleti tanácsko­zótermében. A tanácsülésen meghallgat­ják a pénzügyi osztály veze­tőiének jelentését az idei költségvetésről. jóváhagyásra beterjesztik a járdaépítés ez évi tervét, valamint a legelte­tési bizottság elnökségének névsorát. Szó lesz az időközi ta­nácstagválasztás időpontjá­nak meghatározásáról. EBOLTAS 70 Reggelente gazdáik és gazd- asszonyok húzzák, vonják ebeiket az állatorvosi rendelő­be. Ilyenkor, ahogy nézem az állatokat, kitalálom az életüket is. — Elkényeztetett dög vagy — gondolom magamban, amint látom, hogy egy szép farkas­kutya lábát, húzva jön a ren­delőből. A kis gombócnyi korcs sem örül a tortúrának, vinnyog, még hazafelé is az ijedelemtől. — De ni-ni! Az a kis zsemle­színű milyen kényelmesen jár! Gazdája a kerékpár csomag­tartójára szerelt fel egy kosa­rat, onnan pöffeszkedik a gya­log-kutyákra. Kutya élét víg élet. — Per­sze csak ott, ahol megbecsülik a jószágot. s íHHj U íHIH I J HíHi V tíHr tI üiiií y y is:::? Kezdetnek biztató! T Jászberényi Lehel—Nagy­kőrösi Kinizsi, 2:0 (0:0). Vezette: Faragó Sándor. Az ez évi első edzőmérkőzését vasárnap hazai pályán játszot­ta a Kinizsi labdarúgócsapa­ta, a következő összeállítás­ban : ' Vadnay — Orbán, Vass, Vilcsák I, Kecskés I — Hege­dűs, Szomolányi — S. Szabó, Máté I, Abonyi, Bata. Heves jászberényi támadá­sokkal indult a mérkőzés, az elfogadható talajú pályán, de a körösi védelem jól hárított, főleg Vadnaynak volt több jó védése. A hazai csatárok ügyesen kombináltak. S. Sza­bó már két ízben is csak a kapussal állt szemben, de na­gyot hibázott. Az első félidő második felében kiegyenlí­tett játék folyt, a vendégek csak gyorsaságban, gyorsabb labdaadogatásban múlták fe­lül a Kinizsi játékosait. Az első félidőben a teljesítmény kielégítőnek, biztatónak mond­ható. Vadnay szinte hibátla­nul védett, Orbán elég maga­biztos volt, Hegedűs ügyesen, S. Szabó igen lendületesen, gólratörően játszott. Fordulás után változott az összeállítás: Vilcsák II — Horváth II, Kecskés I, Bartha, Orbán — Kecskés II, Szomo­lányi — Biczó, Józsa, Kleno- vics, Bata. A második félidő játéka csalódást hozott, mert a hét friss ember játéka nem jelentett új erőt, inkább las­súbbá, állóbbá vált a játék és ez lehetőséget adott a ven­dégeknek több támadás ve­zetésére, amelyből két szép gólt értek el. Ezen a mérkő­zésen még nem mindegyik já­tékos szerepelt, lehetőség lát­szik azonban jó csapat ki­alakítására, vasárnap már többet lehet látni. Akkor is­mét hazai pályán lesz barát­ságos mérkőzés, a Kecske­méti TE csapata ellen. Faragó Sándor — partjelzők nélkül — kifogástalanul, ha­tározottan, nagyon tárgyila­gosan vezette a mérkőzést. P. S. Kettős vívóverseny Cegléden Vasárnap Cegléden, a Sportcsarnok vívótermében két forduló keretében mérték össze erejüket a vendéglátó és a körösi vívók. A Pest megyei Vívó Szakszövetség vezetői: dr. Joós Miklós és K. Varga Dénes mellett Joós Lajos versenybíró is közre- mű’ ödött. A ceglédi járási bajnokságot és a ceglédi em­lékversenyt összevonták. Az egyes fegyvernemekben két- két esetben találkozhattak egymással a sportolók. Így nagyon reális sorrendet ho­zott a tizennyolc vívó össze­csapása. Női tőrvívásban: 1. Banai Edit, 2. Berczelly Margit, 3. Nagy Ágnes (mindhárman Ceglédi Vasutas SE). Férfi tőrvívásban: 1. Mé­száros Tamás (Nagykőrösi Ki­nizsi Vívóiskola) igen jó ví­vással, 2. Somodi Dániel (Nagykőrösi Kinizsi Vívóis­kola) ügyesen versenyezve, 3. Berczelly Béla (Ceglédi VSE). Ifjúsági kardvívásban: 1. Somodi Rudolf. 2. Bódi Ta­más, 3. Berczelly Béla (mind­három Ceglédi VSE). Úttörő fiú tőrvívásban: L Söröli Péter, 2. Farkas Tibor, 3. Józsa Zoltán (mindhárom Nagykőrösi Kinizsi Vívóisko­la). Az érmek megoszlása: I II IIIössze­Nagyk. KV1 Ceglédi VSE sen 1 5 3 7 S—Z I

Next

/
Thumbnails
Contents