Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
6 1970. FEBRUÁR 21-, SZOMBAT „Népvándorlás" Buda és az új lakótelepek felé A népszámlálás budapesti adataiból A főváros népességének területi eloszlása egyre kiegyenlítettebbé válik — ez derül ki ' a népszámlálási statisztika budapesti adataiból. Húsz évvel ezelőtt például a lakosságnak még 78 százaléka a város pesti oldalán élt, s a budai körzetekre alig több mint a népesség egyötöde jutott, ez az arány fokozatosan csökkent, s a mostani ösz- szesítés szerint a fővárosiaknak már több mint egynegyede — pontosabban 26 százaléka — Budán lakik ... Az egykori belső városnegyedekben — az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben — 1910-ben — Budapest és az említett körzetek mostani kiterjedését alapul véve — még az összes városi lakosság 50 százaléka összpontosult, napjainkban viszont mindössze 26 százaléka. Ezzel szemben mindinkább felduzzad a külső városrészek népessége. A fővároshoz csatolt területeken 1910-ben a budapesti lakosság mintegy 20 százaléka élt, most viszont nagyjából az egyharmada. A peremkerületek népességének növekedésére jellemző, hogy az itt élő lakosság az utóbbi tíz évben 60 ezerrel növekedett. Egyébként a népesség eloszlását Budapesten nagyban befolyásolják a lakótelepi építkezések. A kelenföldi új városrészt magában foglaló XI. kerületben — ahol ez utóbbi évtizedben 16 300 családi otthon épült — a népesség 42 ezerrel gyarapodott. Az építkezések arányát tekintve, a második helyen Zugló áll, körülbelül 10 000 felépült lakással, itt a helybeli népesség — főleg az oda- költözések következtében — 18 500-zal növekedett. Pest- lőrincen 8200 családi otthon épült 1960 óta, az ideirányuló „népvándorlás” húszezerrel növelte meg a helybeliek létszámát. A népességnövekedés és a lakásépítkezés méreteit egybevetve kiderül, hogy végeredményben a budapesti lakáshelyzet javult az eltelt tíz évben — a családi otthonok száma 18 százalékkal — 94 700-zal — növekedett, ugyanakkor a népesség aránya csak 7,5 százalékkal — 135 ezerrel — lett több a tíz előttinél. Mágnesasztal — Bakelit szerszám Ráckevei focilabdák Egyiptomtól Belgiumig A Ráckevei Javító és Szolgáltató Ktsz-nek a járás 19 községéből tizenhatban van részlege. A kiskunlacházi, a ráckevei és a szigetszentmik- lósd részlegükben pedig árutermelés is folyik. A ktsz elnökétől, Szendi Károlytól az I970-es évi tervekről, a következő felvilágosítást kaptuk: — Először talán a hagyományos termékekről. Kiskunlacházi részlegünkben továbbra is gyártjuk a futballcipőket. Ráckevén futball-labdák készülnek — összesen 6000 darab. A labdák nagy része — az ÁRTEX-en keresztül, a szocialista országokba és Egyiptomba utazik. Ez év második felétől pedig már Nyugat-Né- metországban, Hollandiában Magyar filmek Moszkvában- Máriássy Félix rendező vezetésével hattagú filmművész-delegáció járt a Szovjetunióban a két ország filmművészszövetségei között fennálló csereegyezmény keretében. Máriássy Félix hazaérkezése után elmondta, hogy látogatásuk során a magyar és a szovjet filmművészszövetségek további együttműködéséről tárgyaltak. — Bemutattuk szovjet kollégáinknak több elsőfilmes rendezőnk alkotását, így az „Ismeri a szandi-mandit?”, a „Szemüvegesek”, a „Mi lesz veled, Eszterke?” és a „Szeressétek Odor Emíliát” című filmet. Ugyanakkor mi is több szovjet alkotást néztünk meg. Véleményt cseréltünk a fiatal alkotók munkájáról, nehézségeiről is. NÁLUNK MINDIG OLCSÓBB! ANYAGBESZERZŐK, ÉPÍTKEZŐK, MOTOROSOK! A KOHÁSZATI ALAPANYAGELLÁTÓ VÁLLALAT KERITÉSELEMEKET, KIS ÉS NAGY KAPUKAT, HENGERHUZALT, LAPOSVASAT, PERIODIKUS ACÉLT. KORACÉLT, DURVALEMEZT, BERVA, TÜNDE, PANNI és JAWA MOTORALKATRÉSZEKET haszonvasiizleteiben és vidéki telephelyein olcsón vásárolhatnak nagy választékban találnak különféle méretű továbbá vadonatúj CÍMEINK: BUDAPESTEN Vili., Baross u. 128. T. 144-268 X., Rákos, Keresztúri út 202. T.: 277-806 XVIII., Pestlőrinc, Kavicsbánya. T.: 280-450 Szigetszentmiklós, a TUZÉP-telep mellett. T.: 45. — Baráti és művészi kapcsolatainkról tárgyalva, a többi között megállapodtunk abban, hogy március végén Moszkvában, felszabadulásunk negyedszázados jubileumára emlékezve 12 műből álló sorozatot vetítenek, amelyben az elmúlt 25 év legjobb magyar filmjeit mutajt- ják be. Ugyanakkor kiállítás nyílik a moszkvai Dom moziban „25 éves magyar film plakátjai” címmel. Meghívtuk a szovjet művészeket a pécsi és a miskolci filmfesztiválra, továbbá a kőszegi ifjúsági filmszemlére. Mint mondták, örömmel eleget tesznek a meghívásnak. Megbeszéltük azt is, hogy ősszel tv-szakosz- tályunk képviselői ellátogatnak Moszkvába és bemutatják a szovjet irodalmi művekből készített tv-produk- ciókat. Egyébként szovjet kollégáink nagy érdeklődéssel figyelik a mi munkánkat, a többi között erre uital az is, hogy a közeljövőben az Iszkusztvo Kino és az Ekrán című lapok külön számot adnak ki a magyar filmművészetről. és Belgiumban is ráckevei focilabdákkal lövik a gólokat. Jut a hazai piacra is: 2000 darab kerül a sportboltokba. Labda már van, kár, hogy rúgni is tudni kell... — Szigetszenfemiklóson egymillió forint értékben pénztárgép-motorokat készítünk. az Irodagép- és Finommechanikai Vállalatnak, s ugyancsak egymillió forintért rendelt különböző méretű és típusú transzformátorokat a Fővárosi Villamostechnikai Vállalat. — Újdonságok? — Magyarországon a mi ktsz-ünk kezdi el gyártani a mágnesasztalt. A prototípus már elkészült. Ezzel a forgá- csolóipamak nyújtunk nagy segítséget. A megmunkálandó munkadarabot ugyanis nem kell befogó satukkal a gépre erősíteni, hanem csak felfektetik a miili- mikronnyi pontossággal elkészített mágnesasztalra. A mágneses erő rögzíti. Olyan erős a mágnes, hogy egy négyzetcentimétere öt-hat kilogramm húzóerőt is kibír. A gyalükés tehát nem tudja elmozdítani a munkadarabot. — A másik érdekesség: a VILLÉRT olyan speciális bakelit alkatrészeket rendelt meg tőlünk, amelyek nagy sorozata miatt csak különleges eszközökkel állíthatók elő. Ezért saját gárdánk tervei alapján készítettük el azokat a bakelit öntő- és megmunkáló szerszámokat, amelyeket használni fogunk. Percenként egy sertés... Éppen húsz éve annak, hogy ] állami vállalat lett a gyöngyösi hentesek és mészárosok munkáltatója, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gyöngyösi üzeme. Itt épült meg az országban az első kombinált vágóvonal, ami azt jelenti, hogy ugyanazon a szalagon képesek különféle állatok vágására átállni. A feldolgozás gyorsaságára jellemző, hogy percenként egy sertést, vagy kétpercenként egy marhát vágnak le. Szárazáru (téliszalámi, gyulai kolbász) kivételével mindenféle húskészítményt gyártanak Gyöngyösön, elsősorban a megye és részben a főváros ellátására. — Tanulmánytervet készítettek a halásztelki Szerszámgépipari Fejlesztő Intézet szakemberei. Ebben ösz- szefoglalták azokat a követelményeket, amelyeket a vásárlók az optikai köszörűk munkábaállításánál figyelembe vesznek. A piaci igények kielégítésére a Szerszámgépipari Művek Budapesti Köszörűgépgyára a SZIMFI-vel közösen alakítja ki a KC 125-ös típusú gépcsaládot. Könyvespolc SZEGED Hosszú évek óta, főképpen a szabaditéri játékok ünnepi heteiben, amikor ezrével, tízezrével lepik el a Tisza-parti várost a bel- és külföldi látogatók, igen sokszor elhangzik a panasz, hogy sehol sem lehet kapni Szegedről szóló útikönyvet. Pedig nagyon sokan szeretnének többet is megtudni a nevezetes városról, mint amennyit rövid ott tartózkodásuk alatt saját szemükkel láthatnak. A panasz jogos. Több mint tíz évvel ezelőtt, 1959 nyarán jelent meg vagy tízezer példányban a Panoráma Kiadó Ütikönyvek sorozatában az utolsó Szeged című kötet, de az hetek alatt az utolsó szálig elfogyott. Az akkortájt felújított szabadtéri játékok közönsége kapkodta szét. Tíz évi várakozás után, végre most megjelent a Panoráma új, Szeged című útikönyve, igen. szép kiállításban, gondosan összeválogatott, gazdag, mélynyomású képanyaggal. A kötet szövege már érzékelteti azt a nagyjelentőségű változást is, amit a Szeged környéki olajmező feltárása okozott és okoz a város életében, új irányt szabva további rohamos fejlődésének. Csak az a kár, hogy ez a kis útikönyv is csupán 8300 példányban jelent meg, így valószínű, hogy jövőre már újból hiánycikk lesz. (ml) — Húsvétkor ismét megrendezik Kőszegen és Szombathelyen a már hagyományos nemzetközi autóstalálkozót. A háromnapos, március 28-tól 30-ig tartó — programban autós hegyi túra, ügyességi verseny, autósbál, és go-cartverseny szerepel. A belföldi autósokon kívül osztrák, szovjet, csehszlovák, lengyel és jugoszláv vendégeket várnak. SOKFELE A rádióműsorban olvasom: „Az év legjobb tánczenei felvételeiből.” Eltűnődöm. Mit akar közölni ez a mondat? A tánczenék a legjobbak, vagy a róluk készült felvételek? Nyelvtanilag vizsgálva: a felvételek, mert a „tánczenei” szó is jelző. E szerint azt kell gondolnom, hogy most a legjobb felvételeket tűzték műsorra, a kevésbé jókat majd máskor sugározzák. (Vagy sohasem.) Avagy tán a tánczenék lennének a legjobbak? Hát akkor miért nem úgy fogalmazzák? Például: „Az év legjobb tánczene-számai, felvételről.” ★ Az alábbi történet szóról szóra igaz, bármennyire is hihetetlen. Széltében-hosszában beszélik, hogy K.-t, aki nekem fé- lig-meddig barátom, megcsalja csinos, fiatal felesége. Egy alkalommal megjegyeztem, hogy nem ártana, ha kissé jobban vigyázna a feleségére. — Ugyan kérlek! — szólt indulatosan. — Csak nem képzeled, hogy Éva megcsal? Hiszen még engem, a férjét sem engedi túl közel magához. Talán majd megteszi ezt egy idegennel ? ★ A női egyenjogúság csiszolja a férfiak jellemét. Fékezi önkényeskedésüket, és növeli belátásukat. ★ Nem igaz, hogy a viccek nem öregszenek. Itt van például ez: — Tudja, uram, nálunk nagyon rendesek a poloskák. Este tízre mind ágyban vannak. Egy sem hiányzik. Beszéltem fővárosi fiatalokkal, akik életükben nem i6 láttak poloskát. ★ A villamosok oldalán olvasható: „Ne szálljon fel, ha a lámpa ég!” „Ne szálljon fel, ha a berregő szól!” Ezek igen fontos figyelmeztetések. Nyelvtanilag hibátlanok, — de az érzékenyebb fület bántják. Aki ezeket fogalmazta, annak bizony nem volt ritmusérzéke. Változtassuk csak meg a szórendet, s mennyire más a két mondat, mennyivel dallamosabb: „Ne szálljon fel, ha ég a lámpa!”.„Ne szálljon fel, ha szól a berregő!” (Jambus!) A világ, az élet millió meg millió apró dologból áll. Ezek közül, amit csak lehet, mért ne tegyünk tökéletesebbé? ★ A festő egy dombról gyönyörködik a szép környezetben. Felesége, aki mellette áll, szüntelenül vagy mond, vagy kérdez valamit. — Ejnye! — szól végül is a festő. — Ne beszélj már any- nyit! — Nocsak! Mért ne beszéljek? — Elrontod a tájat! ★ A rádióból Zsan-vicceket hallottam. Annyira tetszettek, hogy nekem is kedvem támadt néhányat csinálni. íme kettő: — Mit csinál ott az asztalnál, Zsan? — Írok, uram. — És mit ír? — Nem tudom, uram. Még nem olvastam. — Milyen nap van ma, Zsan? — Szerda, uram. — Biztos? Az előbb egy varjút akartam lelőni, és a puskám csütörtököt mondott. Fürtös Gusztáv Kártyanaptár Izgatott hangú fiú telefonált a szerkesztőségnek: — Néni kérem, ma már hatodszor telefonálok, Pest megyei kártyanaptárra lenne szükségem. Gyűjtöm őket. Már a terjesztési osztályhoz is fordultam, de hiába! Tessék nekem adni egy pár darabot! Itt segíteni kell — gondoltam. A kollégákat is mozgósítottam. Sikerrel. A fiókók mélyéről előkerült néhány kártyanaptár. A fiú még arra is megkért, hogy szóljak le a portára, nehogy eltanácsolják. Mindent megígértem és érdeklődve vártam az élelmes gyereket. Kövérkés nyolcadikos fiú állított be a titkárságra. Lihegett, egy szuszt a . szaladt fel három emeletet. — -Pénzer Jánosnak hívnak — mutatkozott be —, a nénivel beszéltem telefonon? — kérdezte. — Mennyi a gyűjteményed? — 368 darab, most már 375 lesz. — Ez a szenvedélyed, a szórakozásod? — Hobbym, néni kérem, hobbym — felelte magabiztosan. Tessék mondani, ebben a házban van még szerkesztőség? — Hát persze. A Magyar Ifjúság, a Szabad Föld, a Népsport — és soroltam valamennyit. Hadd örüljenek másutt is a hobbys fiataloknak. — Köszönöm a segítséget, néni. Es, és ... tessék mondani, a jövő évi naptárért is eljöhetek. — Természetesey. Találkozunk 1971-ben. V. M.
