Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

6

Mccrei

k/CíHop

1970. FEBRUAR S„ KEDD

ANYAKÖNYVEK- A DUNA KÉT PARTJÁN

A budapesti anyaikönyvek a személyi vonatkozású változások mellett a városi közigazgatás fejlődéséről is hű képet nyújtanak; a budapesti állami anyakönyvvezetés „őskora” háromnegyed évszázaddal ezelőtt — 1895-ben — a Duna teljes jobb parti részére kiterjedő kerületben, továbbá Terézvárosban és Ferencvárosban vette kezdetét.

Óbuda és Kőbánya 1907-ben nyerte el „önállóságát”, s a tanácsköztársasági szabad május 1-én jött létre a Vár, a Krisztinaváros és a Tabán körzeteit egyesítő, I. kerület, valamint

— IV. kerület elnevezéssel — a mai Belváros. Az állami anyakönyvvezetés jogelődjei a felekezeti anyakönyvi hivatalok voltak, ahol több száz éves személyi vonatkozású írásos feljegyzések is találhatók. A legelső keresztelési okmányokat a budapesti katolikus plébániákon állították ki, közülük a várbeli, illetve a belvárosi plébániahivatal /1686-ban adta ki az első keresztlevelet.

A szorgalom bére

4 munkapadoknál, az al- kalmazotti és irányító posztokon mindennél nagyobb szükség van most a szorgalomra, a lelkiismeretességre. A tehetség, az alkotó képesség kibontakoztatásának is fő tényezője az odaadó munka. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a szocialista építőmunka ütemének meggyorsítása a tempó fokozását diktálja valamennyiünk számára. Szó sincs, persze, áldatlan hajszáról, csupán olyan egészséges ritmus kialakításáról, amelyet az értelmes alkotás — a hozzáértő irányítás, az elmélyült fejlesztés és a megbízható piackutatás — termékenyít meg. Ilyen értelemben a hatékonyságnak is fontos építőköve a szorgalom.

A nagyobb szorgalmat, persze, ösztönözni, elismerni, anyagilag is honorálni kell. Pillanatnyilag gyakran éppen az lohasztja a munkakedvet, hogy a lusta, a feladatait hanyagul végző dolgozó is hasonló bért kap, mint az igyekvő ember. Az általános lazuVÁNDORMADÁR

Állást kínál

I Felrészünk Állandó fog- j Ja! kozta tusra íeili és uüi betanított munkásokat, I sejédmur.káseknt, valamint kazánfűtőket és pllanyízere'.óket. Kéthe- Icnként szabad szombat. Ctinnyíibeton ét SzigeteKöitrió vetési raz«iirikod.i-ban, kertészeti irányit: bm, termesztésben jurtái

Ciemgozdásr,

kertészeti

műszaki

vezető,.

segediizemág*

vezető,

kertész*

gyakornokok,

pénzügyi

vezető, titkárnő,

kertészeti t

technikusok *

A pLlyáz«tba<ti rész- leien önéletrajzot kérünk.

Jelentkezést „Alföld 175 Oil"

jeligére a szenttel . hirdetőbe. .

1-1GTBLEK!

JLsonnaU belépése*!

felveszünk

♦IIUíyliMflf

•aakiuunkásokaff

női és férfi munkaerőket

AeUnileit »unkára.

Jelentkezni lehel: röVAROWI PATYOLAT VÁLLALAT:

2. s*. tie. Bp. VIII.,

Kút} templom u. 26.

3. so. uc. Up. VII., Klauzál utca 8. ti*.

4. •*. üe. Bp. Vili., Barcsa utca 85. sz.

5. ax. in. be VIII.,

j löa-nyagiparl Vállalat.. Bp. XX., Cózsa Cy.

Talmi itónnbet felveszünk. Női Fehérnemű gyúr j, *i. Vzsme, Bu-.’jpest MII., Já-T. U. 69—71.

I

Figyelem!

15 éves kortól lányokat azonnal alkalmaz betanító SOS munkakörben ■

% fonoda és Mt

•rsózóüzem

ui unk.it erűiét cin »

PNYV Kispesti Textilgyóra Bp. XV!!!.. Kártoló u.

2. sz.

A késíbbief szakmunkánké Mr tizet zés« aiUa vau.

Jelentkezés: lel Jég munkaköny? és személyes«! «zemclyzeU okUtláüi osztályon napont«. Telefon; 273—711.

Figyelem!

felveszünk

lakatéi, kőn üres •xakmunkásakat,

vtuamint

8e(édosuoká«etut.

* Jelentkezni lehet: Fővárosi Patyolat Váll. Képjavító éa karbantartó

Cyóeyiutézel keres ápoló-;

nőket (esetiig íéróhelvi elbelyezé-sel), labora iu-: riumt a.siiiszten.-.r.áfcít.1 • orvosadminl-ziríitort. *. kőművest,.. lütásszcríüVt. vizvezctiktzerclö'. — akik közül at egyik mur.fcavezetői beosztást i Js kerti bet —, fii tó;, segéá- muvk • st, müw rés/képző tanműhelyének vewtéfére gépiwzmérnökőt, vn'iv »agy gyakorlatú tech- izlkiT't <r ói-/állás Is lehet-égé:). Aümrl Fodor József O.\ójyliv‘í„oa, Budapest XIT., Sv.nr.utjvlurr. utca 2.

_________________

Fe

lveszünk

több éves ry korlattal reiK&feno

üzletjcotöt

Kutt uráiis Innfenténjr

arositiaJ) be’.épérúel íel- ve.iy. kt-,vJ.ö pyőrs- cs-pnp» írónői. Te^tiüi: 33Ü—048. Kó/'.Msdasú kí tceliní kurtít vékkcMzTgű '■ i«tWy éréit- segíti: t és -JHIbázlir- list U'.ifu'.yunv.t végzett n-éliúny évért költségvetést gyakcvlaltal rende’.krró ga/.-J.asát’! vezetői keres a 44. Lékai Júcct Koilé- jt|un». IX. Bokréta u. <!. Btyors- é.v gépirőneket anrvJ f.'vesz lajéko/ta- l'.>;l liit,‘/rré*..v. Piiiy.iza- t •:!«:» n ..Kfmjvt.r H 4528" Jc'ik« e a k.adóba Adminisztnlir do!?".ő* h'.i I. PVM t- á* Vépi'.« r.ől

kö.zgar.lsv:' pl lec!:i;*.fe,s • mnb v érveit d-'rwk-.t kj vk öt iv> P\. - VxJw.s vavy r.'p-v.tcit kfr.yivrfs*. ii whvifeMri’k fi! veszünk Bp. 62. Fi,

SL-tl-----------legalább alap fokú

orosz és német »yslviudiuwtil.

.Középüzem"

Jeligére « kiadóba.

Félvészürik "

Trliercéplocai text tőket, laka to-okai. kőműveseket, autószerelőket. secédmurká>uk»f. sxer vízműnk ásókat, aszta fosokat,

villanyszerelőket

felveszünk.

Alkalmazunk

Wvábtvx

rakodoznunkásokat.

nt*««£ teljes! UsiöiVné» munkaerőket

egy mü*Kvtar* ét gépipari technikáét.

Fővárosi

Sütőipari Vállalat Sp. Vili., u. 9.

veszünk .

elpő fel*« rések é»»H6 nak- és betanított munkiaokat. segédmunkásokat, izrraaáuzkézzitét. T,z.-rázott kazáuf ütőt, Kép-K-orrirót,

Vakinviui 8 őrár« fiatalkorúakat.

Cipőipari V.(Zsoldos karikatúrája)

Automatalevesek

Utcai automatákban árusítandó levesek gyártási technológiáját dolgozták ki a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat laboratóriumában. A levesek adalékanyagai a pénz bedobása után pillanatok alatt oldódnak a forró vízben. Ehhez különleges eljárással készítik elő a gulyás-, a hús- és az erőlevesek, valamint a halászlé alapanyagait. Az

„express levesek” az Utasellátó kívánságára készülnek.

Láshoz néha elég egy-egy kirívó példa, a munkaidőben büntetlenül végzett maszekolás, lógás. Ilyenkor mint valami fertőző betegség terjed a kedvetlenség. „Minek törjem magam, úgyis az ügyeskedők járnak jól.” A rend, a fegyelem, a jól irányzott fegyelmi büntetés a napfényhez hasonlóan pusztítja a fertőző gócokat és a kórokozókat. A szorgalom, a kiemelkedő teljesítmény anyagi elismerése pedig ellenkező előjelű láncreakciót indíthat el: „Lám, mégiscsak érdemes jól dolgozni.”

A béreknek és a jövedel- meknek a végzett munkával arányos differenciálásáról nem lehet eleget beszélni. Annál is inkább, mert a gyakorlat nehezen zárkózik fel a követelményekhez. A témát jelenleg különösen az teszi időszerűvé, hogy a vállalatoknál megkezdték az 1970. évi bérfejlesztések végrehajtását, s az 1969-ben képződött nyereségrészesedés felosztásának előkészítését. (Néhány speciális munka területén központi elhatározásra emelik a béreket. A szabályozás módosításával egyébként minden vállalat számára némileg meg-' könnyítették a bérfejlesztéseket.) Nyugodtan mondhatjuk | tehát, hogy így vagy úgy mindenkit érintenek ezek a részletekbe menő bérügyi döntések.

Ki, miért, mennyit kap? Erre a három kérdésre kell minden esetben egyértelműen és őszintén válaszolni. A kérdés időnként viszont?így módosul: Ki, miért nem kap béremelést vagy nyereségrészesedést? Fontos, hogy az érdekeltnek is, a helyi közvéleménynek is félreérthetetlenül válaszoljunk. Kétszer ad, aki gyorsan ad — tartja a mondás, amelyet most úgy módosíthatnánk: Kétszer ad, aki határozott indokkal ad. Persze, nemet nehezebb mondani és megmagyarázni. Mégsem szabad szemérmesen kitérni a népszerűtlen feladat elől, ha csak nem altarjuk a ténylegesen megérdemelt béremelések, jutalmak, nyereség- részesedések összegét devalválni.

1/ ülönösen a részesedési alap

n felosztásánál szükséges körültekintően és lelkiismeretesen eljárni. Mint ismeretes, megszűnt a munkakör szerinti központi kategorizálás, s minden vállalatnál önállóan döntenek a részesedési alap felosztásáról. Naivitás lenne azt várni, hogy ettől automatikusan több lesz a részesedés, vagy eleve nagyobb összeg jut valamelyik rétegnek. A rendelkezésre álló pénz ésszerűbb, ösztönzőbb, igazságosabb fel- használására nyílik lehetőség. Megszüntethető például az a mechanikus gyakorlat, amely csak a munkakör, a beosztás szerint differenciált, és nem tett különbséget a jól, a közepesen vagy a rosszul dolgozó művezető között. Az új helyzetben lehetővé és szükségessé vált, hogy ne csak a beosztás, hanem azon belül a ténylegesen elvégzett munka szerint is különbségeket tegyenek. Vagyis keressen lényegesen többet a szorgalmas, tehetséges és eredményes művezető, főosztályvezető vagy éppen igazgató, mint a gyengébben dolgozó kollégája.

II isonló különbségtételre van szükség a műhelyek munkásai s a fejlesztő-, a tervezőrészlegek, adminisztráló irodák beosztottjai között is. A szorgalmas, a lelkiismeretes munka társadalmi megbecsülése is elválaszthatatlan ettől a hatékony bérezési és jövedelmi differenciálástól. Alapfokú szemináriumi tétel, hogy aki nagyobb mértékben járul hozzá a társadalom javainak gyarapításához, az nagyobb arányban is részesedjék belőlük. Vagyis a legjobb dolgozók éljenek a legjobban, ők jussanak a legtöbb, a legigényesebb fogyasztási cikkekhez. Ha elismerés és megbecsülés övezi a jó munkát, s anyagilag, erkölcsileg és fegyelmi büntetéssel sújtják a hanyag, rossz munkát, ez végül is társadalmunk gazdasági erejét hatványozza meg. S ezen az úton már növelni lehet a részesedési alapot, az egyes rétegek s az egész lakosság jövedelmét.

K. J.

Geológiai érdekesség

Higanyérc a sárospataki Botkő hegyen

A Hegyaljai Ásványbánya és Örlőműnek a sárospataki Botkő hegyen, levő malomkőbá- nyájában a fejtések előrehaladtával geológiai kutatásokat kezdtek. A kőzetvizsgálat során meglepetéssel tapasztalták, nogy egyes rétegek cinna- barit ércet tartalmaznak, amelynek higanytartalma 0,2 és 1,5 százalék között váltakozott.

A felfedezés után nyolc kutatófúrást mélyítettek a Botkö hegyen, hogy a higanytartalmú telérek mélységét, kiterjedését megállapítsák.

A kutatások most fejeződtek be. A fúrások azt mutatták, hogy noha a higanydusu- lás a máshol bányászott higanyérceknél gazdagabb, a telep mélysége nem haladja meg a nyolc-tíz métert. Ez pedig bányászkodásra nem alkalmas. A kutatások azonban nem vesztek kárba, mert a történelmi nevezetességeiről, táji szépségéről, s nem utolsósorban boráról világhírű To- kaj-hegyalja így egy rendkívül érdekes, hazánkban egyedülálló geológiai-ásványtani kuriózummal gyarapodott.

A kvarcit tömzsbe ágyazott cinnabarit vonulatok a geológusok megítélése szerint .vulkanikus képződmények, amelyeket a forróvizes gejzírek működése hozott létre. Ez egyúttal újabb adattal szolgál a Tokaj-hegyaljai vidék geológiai kialakulásához. A természeti érdekesség védelmére a szükséges intézkedéseket megtették.

„Meglepő''

agyarak

Két hatalmas vaddisznó került a napokban puskavégre a dél-bükki erdőségekben, a Bükkábrányi Vadásztársaság területén. Mindkettő súlya meghaladta a két mázsát. Az egyiknek 27, a másiknak 30 centiméteres kapitális agyara volt. A zsákmány még a vadászokat is meglepte. Az utóbbi években ugyanis ezen a vidéken tervszerűen csökkentették a vaddisznóállományt, s ilyen jól fejlett vadkanok már rég nem kerültek puskavégre.

Janka

Zalaegerszeg romantikus szépségű Jánka hegyének oldalában megkezdték a Dunántúl egyik legkorszerűbb általános iskolájának építését. A 16 tantermes épület Zalaegerszeg újonnan kialakult kertvárosi részén élő gyerekek iskolája lesz. A háttal a hegyoldalnak támaszkodó üvegfalú, csupaszéin iskolát a jelenleg ismert legmodernebb oktatási eszközökkel szerelik fel. A 21 millió forintos költséggel épülő iskola a tervek szerint 1971- ben nyílik meg.

Még hogy az nem kér enni...?

rssSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ

Dehogynem! Az Ön öreg, rossz tehergépkocsija falja az üzemanyagot, c alkatrészt, a sok pénzt és a drága időt.

Legfőbb ideje volna, hogy

kicserélje egy felújított Csepel tehergépkocsira!

Most rendkívül nagy a választási lehetőség. Napi áron, azonnal vásárolhat egy jó Csepelt.

Használtautó Kereskedelmi Egység

Budapest XIX., Hullay Jenő u. 135. Ügyintéző; Adóm András.

Telefon: 473-999.

A SZÉL cudarul rázta az eperfákat; az

árokparton sarjadt már a fű és fehér ha- sadékok nyíltak a felhőkben.

— Szilágyiék is elmentek — mondta Karcsi.

— Nagyék is — mondta Laci.

— Neupergerék a múlt héten. Németországba.

Azt értem, de mit csinálnak a többiek . fenn a hegyen?

— Begazoltak — mondta Karcsi.

— Az én apám nem gyulladt be. Nem kell félni magyarázta, az oroszok is emberek.

— Azok hát. Az én öregem se izgulós. Azt mondja, az orvosnak a faluban a helye. Különben is rossz a lába.

Laci megigazította a fején a kakastollas sapkát.

— Rondán fuj. A kamerádok már elpucoltak.

— Az állomáson még vannak. Délután biztosan bevagonírozzák őket — mondta Karcsi.

— Mind pucolnak!

— Tegnap Pakodnál a ráták elkaptak egy vonatot. A németek leugráltak. Kigyulladt a

mozdony.

— És a csodafegyver? Azzal mi van?

Karcsi meglendítette ökölbe szorított kezét.

— Ez van nekik! Azt mondja az öregem.

— Az oroszok győznek. Nem lehet majd csendőröst játszani, kolhoz lesz és mindenkinek egy csajkája. Mindent elvesznek a komcsik.

— Marhaság! A gazdagoktól. Fuccs a

nagybirtoknak, azt mondja az öregem.

— És ha a Neupergernek lesz igaza? Gimnázium se lesz, meg semmi?

— Szemét nyilas — mondta Karcsi.

Laci elmálázott. A hegycsúcsot nézte, mely lelett összetorlódtak a felhők, jobbról a poros országút, balról a folyó.

— Apám beíratott a Kemény Zsigmond gimnáziumba. Egy hétig jártam is, de a frontra vitték az öreget. Jó, hogy van nagyapám — sóhajtott.

— Az öregednek menni kellett. Így nem biztos, hogy agyonlövik. Ha vége lesz a háborúnak, visszamész Pestre és folytatod a gimit — veregette hátba Karcsi.

Beértek a főutcára. A lezárt kapuk mögött a leeresztett zsalugátereket nézték, a dúcokon egymáshoz bújva gubbasztottak a galambok. Egy emeletes ház előtt megálltak.

— Itt lakott a Létra is. Marha egy német volt. A Bodrival játszottam. Megállította a fogatot. Akkora pofont adott... szikrázott a szemem. Valamit ordított — mondta Laci.

— Biztos a bárókisasszony előtt akart felvágni, ö lovag volt, te meg talán állatkínzó ...

— Én nem kínoztam a kiskutyámat, és nem is csúfoltam senkit — mondta Laci.

Zöldrácsos vaskerítés mögött ágaskodott a tormás épület. Derékszögben feküdt az útra, tükörablakai ráhajoltak a folyóra.

— A báróék Berlinbe mentek: azt mondja az öregem.

Laci lehajolt egy kavicsért és elővette a i’súzliját.

— Ez volt a Létra szobája — mondta.

Az ablak megzörrent.

— Figyeled! Kis lyukat vágott.

— Majd én! — mondta Karcsi — Paff! Tényleg, kis lyukat vágott.

Átmásztak a kerítésen. Karcsi felemelt egy botot és bevágta az ablakot.

— Most kikészült. Tartsál cigány létrát. Körülnézünk — mondta.

Laci a falhoz támaszkodott és összekulcsolta kezét az ölében. Karcsi a tenyerébe lépett, aztán a vállára.

— A mindenit, vigyázni kell a szilánkokra — szólt le.

— Húzzál fel — kérte Laci.

Csak a kanapé és a szekrény állt a fal

Az üres faluban

mellett, a tárgyak egymásra dobálva hevertek a szoba közepén.

— Tyűha! Mennyi könyv. Mind németül — lapozott Karcsi.

Laci a kilincset cibálta.

— Bezárták!

Karcsi belehuppant az egyik fotelba.

— Sheriff úr! Parancsol egy kis itókát? Bocsásson meg, de csak félig van az üveg. „To-kai A-szu” — betűzte.

— Köszönöm a vendégmarasztalót — kacsintott Laci.

Karcsi töltött.

— Príma kristálypoharak. Egészségére Sheriff úr!

— Egészségére, AlCapone! — koccintott Laci.

— Cupp, cupp — hunyorgott Karcsi.

Újra töltöttek.

— Elmegyek bárónak! — vigyorodott Laci.

— Elkéstél.

— A Létra is?

— A Létra is!

— Mégis jól élt...

— Meddig?

— A te papád iszik ilyent?

— Nem szereti.

— Az én nagyapám a rumot bírja.

— Egészségére Sheriff úr!

— Egészségére Alcapone!

Laci a kanapéra vágódott.

— Itt feküdt a Létra. Lelóghatott a lába?

— Német katona leszek!

— Én nem!

— Hermerdersturichdermirhimirvir Heil Hitler! — vágta vigyázba magát Karcsi, aztán felhúzott szemöldökkel az üveget ütésre emelve megindult Laci felé. Az a kályháig hátrált, felkapta a piszkavasak és ütött. Karcsi arcát elöntötte a vér. Feljajdult. az asztal alá hajította az üveget és a szájába nyúlt.

— Te marha! Csak játszottam. Kiütötted a fogamat — sziszegett.

Laci elsápadt.

— Ne haragudj... Féltem. Maid kinő.

— Ez már nem női ki. Nem tejfog Berúgtunk — tapogatta meg feldúzzadt ajkát Karcsi.

Dörrent.

— Lőttek vagy az ég?... ugrott az ablakhoz.

— Lőttek — mondta Laci.

— Még messze vannak.

— Nincsenek messze. Miért pucolt volna el a Látra?

— Mindenki begazolt.

— Te? Old Shatterhand kire lőne? És Winettou kire fogná az ezüstpuskát?

— Winettou biztosan nem avatkozna bele. Jaj a fogam!

— Ha Winettou itt lenne most... nem félnénk.

— így se félünk!

— De félünk.

Egymásra néztek és hallgatóztak. A távolban aknák robbantak. Karcsi kiegyenesedett.

— Marhaság! A báró lovai még itt vannak. Kössük el őket. ’

— Mit csinálunk a lovakkal? kérdezte Laci.

— Átúsztatjuk őket a Zalán, és el leszünk velük az erdőben.

— És otthon ... Mit mondunk?

— Nem szólunk, csak eltűnünk.

— A nagyapám ránk talál.

— Tényleg, most gyerünk haza, mert balhé lesz — mondta Karcsi.

— Be vagyunk gazolva — mondta Laci.

— Mi lennénk begazolva? — mondta Karcsi és kidugta fejét az ablakon.

Lukács Ferenc