Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

8 enni HtClEI r 1910. FEBRUAR 17., REDD Hol pihenjen a kispénzű ember? Megalakul a Ráckevei Duna-ág Intéző Bizottság Brigádok brigádja A Tyereskova ismét győzött Az elmúlt esztendőkben je­lentősen megnövekedett az emberek pihenőideje. A sza­bad szombatok bevezetésével kétnapos víkendezésre nyílik lehetőség. Mihez kezdjen a bérből és fizetésből élő városi ember törvényadta több szabad idejé­vel? Hol pihenje ki — a lehe­tőségeit figyelembe véve — a munkahét fáradalmait, hol szellőztesse ki magából a vá­ros füstös-kormos levegőjét? Van egy festői szépségű táj a főváros könnyen elérhető közelségében, amelyet eddig aránylag kevesen fedeztek fel, ahol elfogadhatóak a telek­árak és ahol nem kívánja sen­ki, hogy villákkal építsék be a víkendezők a telkeket. Ez a táj a ráckevei Duna-ág termé­szeti szépségekben gazdag, hor­gászatra, evezésre, kirándulás­ra és pihenésre egyaránt al­kalmas területe. Ezen a tájon sajátosan egye­sül a folyó és a tó világa. Itt a Duna ősi medrét, szilaj futá­sát az emberi erő megzaboláz­ta, zsilipek közé szorította. Ez az ötvennyolc kilométeres Du- na-szakasz háromezer holdas terjedelmével a Balaton és a Velencei tó után a harmadik legnagyobb állóvizünk lett. A Dunakanyar felső részének he­gyeivel ellentétben itt a sík vidék nyugalmát csak szél- hordfca homokbuckák szakítják meg. A táj nyugodt, kiegyen­súlyozott, romantikus képét apró szigetek, akác-, tölgy-, nyár- és feketedió-erdők fog­lalják festői keretbe. A száz­ötven kilométer hasznosítható partszakaszt nádasok, rétek és erdők kísérik végig A Duna- ágban tizenhat kisebb-nagyobb sziget található. E tájegységbe tartoznak még a délegyházi ta­vak, Apa jón pedig a Kis-Hor- tobágyként emlegetett puszta. Budapesttől ötven kilométe­res körzeten belül terül el ez a tájegység illetve a főváros határától harminc-harmincöt kilométerre elérhető e vidék legtávolabbi része is. Közleke­dése a körülményekhez képest jó: vonattal, HÉV-vel, autó­busszal, hajóval, az 51-es fő­közlekedési úton pedig gépko­csival közelíthető meg. Adott tehát Budapest közvetlen kö­zelségében egy természeti szépségekben gazdag tájegy­ség, ahol a bérből és fizetésből élő dolgozók is telekhez jut­hatnak és kora tavasztól késő őszig a szombat és vasárnapo­kon kipihenhetik a munka fá­radalmait, csendet, felüdülést, nyugalmat találnák. Eddig a ráckevei Duna-ág mentén közel nyolcszáz hold területen hatezerkétszáz ví- kendtelket alakítottak ki és mintegy ötezer nyaralót, hor­gásztanyát létesítettek. Ez azt jelenti, hogy már az elmúlt esztendőben is a hétvégeken huszonöt-harmincezer városi ember pihent és víkendezett ezen a tájon. A lehetőségek azonban sok­kal nagyobbak. A közeljövő­ben további kilencszáz hold te­rületen várható telekkialakítás, ami tizenkétezer új telektulaj­donost jelent. Mindennek fi­gyelembevételével a jelenlegi heti harmincezres forgalmat 1980-ra nyolcvanezerre kíván­ják fejleszteni. De vajon mi legyen e nagy­arányú fejlesztés módja? El­képzelés nagyon sóit van már jelen pillanatban is. Az egyik elgondolás a csak sávos, a part­szakasz mentén, a telkek sza­lagszerű kialakításával törté­nő továbbfejlesztés. Egy másik terv: Budapesttől délre Tököl —Majosháza térségéig zöld­övezetek, ligetek kialakítása nagy közterületek fenntartásá­val és helyenként szabadfürdő létesítésével. Ismét más el­gondolás: a Duna-ág déli ré­szén csak víkendtelkek létesí­tendők a vízparton és ezáltal lezárt területek alakítandók ki. Megmutatkozik bizonyos tö- lekvés a vízpart irányába, sőt a vízfelszínre történő építés el­gondolásaival is. Sorolhat­nánk még hosszan, hányféle koncepció szerint képzelik el e tájegység fejlesztését. Más a törekvése a horgászoknak, más a sportolóknak és megint más a kirándulóknak vagy a víken- dezőknek. Ez a sokféle elgondolás — kellő összehangolás híján — gyakran kaotikus állapotokhoz vezetett. Sok például a leg­csekélyebb települési koncep­ciót is nélkülöző, úgynevezett „vadon’’ település, elsősorban Szigetszentmiklós—Bucka te­rületén. összetákolt kalyibák, kiszuperált autóbuszkarosszé­riákból készített „lakhelyek” sorakoznak itt teljes rendszer­telenségben. a tervszerűtlen települések következtében sok helyen semmibe veszik a táj­védelmet, erdők fáit vágják ki, értelmetlenül leköveznek egy- egy partszakaszt, nem egy esetben elzárják a mögöttes te­rületet a szabad víztől. Ugyan­akkor senki sem gondol a partvédelemre, a vizmeder kotrására, az erdőterületek ápolására. A gyárak gyakran szennyezett vizet engednek a Duna-ágba, az egyik termelő- szövetkezet kacsatelepet létesí­tett a Duna-ág fürdőzésre al­kalmas vizén, míg máshol a termelőszövetkezetek mező­gazdasági hasznosítással aka­dályozzák a vízTpart megközelí­tését. Ha nem vennénk figyelembe az elkövetkező esztendők fo­kozott fejlesztési tervét, akkor is megengedhetetlen lenne a tájvédelem elhanyagolása, az eddig kialakult települések rendszertelensége, a gyakran egymást keresztező vagy egy­mással ellentétes elgondolások valóra váltása. Szervezeti for­ma kialakítása nélkül e terüle­tek használati joga, a további területek használatbavétele és ezzel egyidejűleg a part- és tájvédelem további feladatai sürgetően jelentkeznek és a megoldásra — az eddigi kaoti­kus helyzetet figyelembe véve — alig-alig nyílik lehetőség. Az elképzelések, a különféle érdekek összhangjának meg­teremtése és a megvalósításra váró javaslatok megfelelő egyeztetést, az érdekelt szer­vek által történő összehango­lást igényelnek. Ennek elsődle­ges tennivalói közé tartozik a területek rendelkezési jogának egységessé tétele. Ahol szüksé­ges, akár kisajátítás útján is biztosítani kell ezt. Az első ilyen jellegű intézkedések már megtörténtek. A Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság a ráckevei Duna-ág mellett elte­rülő községek közigazgatási te­rületén levő — eddig bérbe­adóét — hullámtéri területe­ket a helyileg illetékes taná­csoknak adta át. Az eddigi bérlőknek a tanácsok felajánl­ják megvételre ezeket a telke­ket. A kővetkező teendő a Ráckevei Duna-ág Intéző Bi­zottság létrehozása, amely a tervek szerint rövid időn belül megalakul. Az intéző bizottság célja az elképzelések sokasá­gának rendszerezése és össze­hangolása: Feladata: az eredeti környezetet megtartva, a spon­tán igények által sürgető fej­lesztést az adottságokhoz iga­zítsa és használati rendszabá­lyokat alkosson a ráckevei Du­na-ág és környéke további fej­lesztése érdekében. Az előzetes felmérések és számítások szerint a tájegysé­gek fejlesztését szolgáló költ­ségek hetven-nyolcvan száza­lékát helyi erőforrásokból: a telkek eladási árából fedez­nék. A fennmaradó összeg az egyébként is tervezett vízme­derrendezésből, a közlekedés fejlesztéséből és a kereskedel­mi hálózat bővítéséből adódna. A ráckevei Duna-ág és kör­nyéke vonzó szépségű tájegy­sége az országnak. Kedvező természeti és közgazdasági adottságai mellett gazdag tör­ténelmi múlttal, becses műem­lékekkel, irodalmi-történelmi és népi hagyományokkal ren­delkezik. A rövidesen megala­kuló intéző bizottság feladata lesz, hogy működésével előse­gítse e tájegység további gyors fejlődését s ezzel nemcsak a helyi lakosság, 'hanem az itt pihenni vágyók életfeltételeit is jobbá és szebbé tegye. Prukner Pál Csak a minap esett szó ha­sábjainkon a dabasi Törekvés Szakszövetkezet munkában el- erőtlenedett, idős tagjainak létproblémájáról. Most pedig arról számolhatunk be, hogy szombaton, a szakszövetkezet eredményes tavalyi évről be­számoló zárszámadó közgyűlése kimondotta, ebben a gazdasági évben, tehát már a napokban egyesül két másik községbeli közös gazdasággal. Mégpedig a fejlettebb szövet­kezeti formában működő Egyetértés és Szikra Termelő- szövetkezettel. öregjeink gond­ja ezáltal enyhül, idős koruk­ra, járadékhoz, többen nyug­díjhoz jutnak. A munkabírók megélhetése is biztonságosabb lesz a jövőben, hiszen a na­gyobb területen, szervezettebb közös gazdálkodás hozama is több. A Törekvés 2000, az Egyetér­tés háromezernél valamivel több, a Szikra pedig mintegy 1800 holdon gazdálkodik. Ha egyesülnek, holdjaik száma meghaladja a hét­ezret. Akkora birtoktestük lesz tehát, amelyen már valóban nagy­Buzsáki kórus A népművészetéről és népi hagyományok ápolásáról híres Somogy megyei Buzsák köz­ségben menyecskekórus ala­kult. 12 népdalt kedvelő és szépen éneklő fiatalasszony fo- I gott össze; felkutatták és ösz- j szegyűjlötték a már feledésbe I menő buzsáki népdalokat. Re­pertoárjuk gazdagítására foly­tatják az eredeti buzsáki nép­dalok gyűjtését, s úgy terve­zik, hogy a már híres buzsáki népi együttessel közösen lép- j nek fel. A fennálló rendelkezések ér­telmében idén a termelők sza­badpiacon vásárolhatják meg a szemes és ipari takarmányo­kat, a korábbi forgalmazási kötöttségek végérvényesen megszűntek. A takarmányok iránt meg­nőtt az érdeklődés, és a kíná­lat is változatosabb. Ipari ta­karmányt például már nem­csak a gabonafelvásárló válla­latok üzemei — állíthatnak elő, hanem mindazok az álla­mi vállalatok, amelyek alapító levelük erre feljogosít. A me­zőgazdasági nagyüzemek szin­tén gyárthatnak — külön en­gedéllyel az ilyen termékeket, a forgalomba hozatalhoz azon­ban meg kell szerezniük a te­üzemi gazdálkodás folyhat. Az Egyetértés közepes tsz- nek számít ugyan, tagjainak mégis szép jövedelmet biztosí­tott. Múlt esztendőben is havi átlagkeresetük kétezer forint körül volt. Nyereséges mérleg­gel zárt, egymilliónál többet tartalékol. Csakhogy.. — Ahhoz kicsik vagyunk, hogy igazán kihasználhassuk adott­ságainkat és lehetőségeinket — halljuk Katona Jánostól, az Egyetértés elnökétől. — Az élet megköveteli, fokozottabb ütemben kellene folytatnunk a gépesítést, állattartásunkat is szakosítani kellene és sok költ­séges egyéb beruházás szintén szükséges. A hármas frigy az Egyet­értés mai közgyűlésének napirendjén szerepel. S mit szól a három közül a legkisebb, de eredményeit te­kintve legerősebb Szikra az egyesüléshez? — Sokat beszéltünk egymás­közt, mi tagok, az egyesülés­ről és helyeseljük, de csak pénteken dönt felette közgyű­lésünk — mondja Herczeg Jó­zsef, a Szikra elnöke. — Szom­szédok vagyunk, tehát nem egymás előtt ismeretlen embe­rek társulásáról van szó. Ma­gam is jól tudom, hogy a mieink és a másik két szövet­kezet tagjai egyformán szor­galmasak, józan gondolkodá­súak és becsületesek, összefo­gásunk mindenképpen hasznos lesz, mert együtt jobban meg­állhatjuk helyünket az új gaz­dasági mechanizmusban egyre inkább érvényesülő versengés­ben. Csupa meggyőző, igaz érv a három közös gazdaság házas­sága mellett. Sz. E. Jó piac, hatékony gazdálkodás A Belkereskedelmi Kutató Intézet ez év tavaszán közgaz­dasági konferenciát rendez. Megvitatják azokat az idősze­rű kérdéseket és módszereket, amelyek növelhetik a kereske­delmi, vendéglátó vállalatok és szövetkezetek működésének hatékonyságát és a vállalkozás eredményességét. A konferen­ciát március 23-án és 24-én tartják. Az eszmecsere során szóba kerül, hogy az új gaz­dasági feltételek között mi­lyen követelményeket támaszt a kereskedelmi vállalkozás. Ki lesz az első? — a kérdés mindig izgalmas. Szombaton száz ember izgult ezért a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bi zottságának Akácfa utcai kultúrotthonában. A felszabadulási jubileum és a Lenin-centenárium tisztele­tére hirdetett brigádvetélke­dők már jó féléve megkezdőd­tek — az üzemekben. Decern- 1 lephelyük szerint illetékes já­rási tanács engedélyét- A mezőgazdasági nagyüze­mek és a háztáji állattar­tók elsősorban a gabona- felvásárló vállalatok telep­helyein, illetőleg az álta­luk fenntartott takar- mányboltban szerzik be szükségleteiket­De hozzájuthatnak takar­mányhoz az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek üzleteiben, amelyek a gabona­felvásárló és -feldolgozó válla­latok bizományosai. A mező- gazdasági nagyüzemek az ipari takarmányokat közvetlenül te­lephelyeiken vagy árudáikban adják el, de az áruértékesítés­sel a gabonafelvásárló vállala­tok megbízásából is foglalkoz­nak. Közvetlenül értékesítik a húslisztet és a tápkorpát az Állati Fehérje Takarmányo­kat Előállító Vállalat, az olaj­pogácsa-darát pedig a Nö­vényolajipari és Mosószergyár­tó Vállalat. A Phylaxia nagy mennyiségű tápszert, vitamint és premixet kínál közvetlen el­adásra az állattartóknak. A mezőgazdasági nagyüze­mek a külföldi fchérjeta- karmány-koncentrátumot és — indokolt esetben — az ipari abrakkeverékét közvetlenül az illetékes külkereskedelmi vállalat­tól (AGRIItIPEX, TERIM- PEX) is meg rendelhetik, A kis tételek megvásárlása azonban az üzemek számára nem jár előnnyel. A külkeres­kedelmi vállalattól váló köz­vetlen beszerzés csak akkor lehet gazdaságos, ha fajtán­ként legalább egyszerre ezer­tonnányi takarmány szállításá­ra kötnek szerződést. Naponta mintegy hatszáz tember jár el a faluból dol­gozni. Iskolába, műhelybe még körülbelül száz középiskolás és ipari tanuló. Réven kelnek át Szentendrére, onnan HÉV- vél, autóbusszal mennek to­vább. Közvetlen autóbusz- vonala nincs a községnek, csak — ha fagy. Amikor a zajló Dunán nem lehet átkelni, az utasokért bejön az autóbusz és a tahi hídon átviszi őket. Éve­ken át a szentendrei HÉV vég­állomásig járt és onnan vissza ez a téli busz. Ezen a télen azonban először, mióta zord időben bekapcsolták Sziget­monostort az autóbuszforga­lomba, a híddal szemben levő VöröSkő Étterem előtt tette ki utasait. Ott felszállhattak az arra járó távolsági buszra. Már, ha felfértek. Gyakran és sokan azonban nem fértek feL Most már, ha nem is kor­szerű járművel, de gyalog és réven kényelmesebben utaz­nak a monostoriak. ★ Cukrászda-eszpresszót évek óta hiába sürget a falu. Ital­boltja viszont akkora, hogy annak helyiségéből akár kettő is kitelne. Csakhogy az épület magántulajdon és a tulajdonos semmiféle átalakításhoz nem járul hozzá. Azt mondja, ve­gye meg házát a fogyasztási szövetkezet. A szövetkezetnek viszont nincs rá pénze. 1960-ban 1530 embert szám­láltak meg a községben. Most pedig százötvennel kevesebben lakják. Életkorára nézve a la­kosság nem elaggott. Legidő­sebb lakója 90 éves lett volna januárban, ha a születésnapját megéri. De elhunyt még de­berben voltak a vállalati dön­tők, X most pedig a megyei első­ségért küzdött 12 brigád. Valóban küzdöttek — nehéz kérdésekre kellett válaszol­niuk, nem egyszer verejté­kezve. Mégis: felkészültségük jelest érdemel. A jók között is legjobbnak a Tyereskova-bri- gád bizonyult .A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vál­lalat szentendrei írószer üze­mének „nőcsapata” már a de­cemberi vállalati döntőn is első volt. Most is megérdemel­ten kapta meg minden brigád­tag a 700—700 forintos jutal­mat. Második helyezett a PEVD1 érdi bőrdíszmű üzemének Béke-brigádja lett. Személyen­ként 600 forintot kaptak. Mindkét csapat részt vesz az áprilisi országos dön­tőn — reméljük, sikerrel. S végül: nincs vesztes bri­gád. Minden versenyző kapott 3—4 könyvet, s tárgyjutalma­kat, melyet a vállalatok adtak saját termékeikből. A másik, talán nagyobb „nyeremény”: a fiatalok megismerkedtek negyedszázados múltunkkal, ami számukra már csak ködös történelem volt. ÚJ KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Talán elsőnek vagy az elsők között írták alá Pest megyé­ben, de az országban is, az új kollektív szerződést a Pest me­gyei Beruházási Vállalatnál. A gondosan összeállított írásos anyagot előzőleg vitára bocsá­tották, kikérve valamennyi munkatárs véleményét. Helyt adva az észrevételeknek, ön­tötték végleges formába azt az írást, amely házi törvényük lesz a legközelebbi szerződés élkesáitéséig. Az új kollektív ünnepélyes aláírására tegnap került sor az Építők Szakszer­vezete megbízottjának jelenlé­tében. Egyik vezérlő elve, hogy megkülönböztetett sokré­tű anyagi-erkölcsi ösztönzést akar: aki többet hoz a „kony­hára”, az bőségesebben része­sedik. cember végén. A népszámlálás előtt ★ Sok a panasz az ennivaló miatt. Hús például hetenként csak egyszer érkezik és akkor is kevés. Arról nem is szólva, hogy minden alkalommal más­más napon és más órában, úgyszólván meglepetésszerűen. Gyenge a zöldség- és gyü­mölcsellátás, télen jóformán nincs is. Tejfel, vaj szintén hetenként egyszer és akkor sem elegendő érkezik. Kanna­tej kapható, de a boltos annak sem örül, mert minden kanná­ból általában hiányzik 1—2 li­ter. ★ Víz viszont, legalábbis a faluban, van bőven. A Fővá­rosi Vízművek évekkel ezelőtt csáposkutakból visz innen is vizet Budapestre és vízveze­téket épített a községben. Csá- poskutak kerültek a Sziget- monostorhoz tartozó Ho- rányba, a víkendtelepre is, mire csaknem valamennyi ottani kút elapadt. Ezért már a horányi vezeték építését csak fél év múlva vette tervbe, a csövek lefektetését még az idén megkezdi a Vízművek. Víz tehát lesz Horányban, de élelmiszerben nyáron is — ha ez egyáltalán lehetséges — még a falunál is gyengébben ellátott. ★ Horányban különben az OTP útján a községi tanács 130 víkendtelket árusít ölen­ként 150—200 forintos áron. Mostanáig 60 telek lelt gaz­dára. Még az idén eléri a telep új parcelláit az áramvezeték. Sz. E. KÖLTSÉGVETÉS — Vigye a szomszédba, azoknak úgy sincs autójuk! Zsoldos rajza HARMAS TSZ-FRIGY Egyesülni készül három dabasi kollektív gazdaság A szabadpiacon értékesített szemes és ipari takarmányok Szigetmonostori egyveleg » i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents