Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1970. FEB’ÍUÁIÍ 13., VAS.itv.---­SO K A MAGÁNYOS IDŐS EMBER Jól működnek az öregek napközi otthonai Segítenek a patronálok — A szociális otthon munkája c. városi tanács vb előtt Nagykőrös öregedő város, sok az egymagára hagyott, sokszor hozzátartozók nélkül élő idős ember. Az országban az idős emberek 16 százalék­ban teszik ki a lakosságot, arányuk városunkban 22 szá­zalék körül mozog. Az öregek napközi otthonai­nak megnyitása nagy és si­keres lépés volt az egyedüllét felszámolására, hiszen az ál­landó gondozásra még nem szoruló emberek viszolyog- nak a szociális otthon gondo­latától, s a mindennapi em­beri kapcsolatokat, amiket szomjaznak, megkapják a napköziben. A szociális otthonnak ösz- szesen 130 lakója van. A me­gyében mindössze két helyen van „elmés” szociális otthon, ahol elmebetegeket gondoz­nak. Itt, a Kórház utcai ott­honban 50 beteget ápolnak, akik közül sok a vidéki. Az általános részlegben egy ki­vétellel mind a körösi szo­ciális otthoni ellátásra szo­rultak élnek. Az egy férőhelyre jutó éves költség 14 ezer 524 forint. Száz gondozottra 25 dolgozó jut. (Országos átlagban 23,4.) így nem csoda, hogy a gondozók­nak mind több idejük jut ar­ra, hogy ne csak ellássák, hanem szeretettel gondoskod­janak is az otthon lakóiról. Nagy segítség a különböző szocialista brigádok látoga­tási akciója, a patronáltak kedélye tartósan megjavul egy-egy látogatás után, s az otthon célja nemcsak az élet­évek számának növelése, ha­nem az éveknek élettel való megtöltése. Az általános otthonban lakók foglalkozás sze­rinti többségük (70 száza­lék) mezőgazdasági dol­gozó volt. A lakók 80 százalékának nincs gyermeke, s csak két százalék azok száma, akik gyermekeik­kel a kapcsolatot továbbra is tartják. Legtöbbször a volt szomszédok kötik össze a vi­lággal az otthonba bekerül- • teket, míg a gyermekek csak ritkán néznek az „elfelejtett” szülők felé. Az intézetnek 8 rádiója, két tv-je, magnetofonja, lemez­játszója és dia-, valamint keskenyfilmvetítő berende­zése is van. 200 kötetes könyv­tár és mindig friss heti- és napilapok között válogathat­nak a lakók. A gondozottak névnapján és az ünnepélyes alkalmakkor (anyák, nők napja stb.) a megemlékezés mellett ajándékot is kapnak. Az otthonok lakói semmit nem éreznek azokból a ne­hézségekből, amik az intézet vezetését sokszor gondok elé állítják. A százévesnél is idő­sebb hét főépület és négy melléképület karbantartásá- I ra évente alig 46 ezer fo­rintot tudnak biztosítani. Ezen a gondon a „házi” kivitele­zéssel segítenek, így készült el saját kivitelezésben többek között a fáskamra, a fürdő­szobák, mosdók festése, beto­nozása, konyhameszelés, cse­répkályha-javítások, összesen 130 ezer forint értékben. Nehéz a helyzet a gondo­A városi tanács építési és közlekedési osztályának veze­tője, Pusztai Ferenc válaszolt olvasónk levelére, amelyet ja­nuár 22-i számunkban közöl­tünk Ne járjunk az utakon?, Vagy új szabvány kellene? címmel. Válaszában leírja, hogy osz­tálya most készít útkatasztert a város fontosabb útjairól, felmérik az út forgalmát, napi tonnaterhelését, ennek várha­tó emelkedését és ennek alap­ján „rangsorolják” a sorra ke­rülő utak építési programját. A felmérések alapján készí­tik el az új szabványokat, hogy az új utak hosszabb idő­re biztosítsák a zavartalan közlekedést. zottak ruházati ellátásában is, mert a rendelkezésre álló keretből nem tudják biztosí­tani a szükséges váltást sem ágyneműből, sem ruházatból. A végrehajtó bizottság az elmúlt évben 30 ezer forint póthitel megszavazásával se­gített a helyzeten, de szinte ez a segítség is csak csepp volt a tengerben. Az otthonnak égetően szüksége lenne egy új gépkocsira, amivel a há­zi szükségleteket meg tudnák oldani. (Ebcdszál- lítás, piacra járás stb.) A konyha gáztüzelésre való átállításához a városfejlesz­tési alapból 150 ezer forin­tot biztosítottak. Mivel a gáz­tűzhelyeket könyvjóváírással sikerült beszerezni, s az ösz- szes munkálatok mintegy 70 ezer forintba kerülnek csu­pán, a maradék pénz elegendő lenne a gépkocsira is. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta B. Szűcs János beszá­molóját, s az intézet minden dolgozóját, akik lelkiismere­tes munkát végeztek, elisme­résben részesítette. gárok aggódva nézik minden tavasszal az újonnan épített utakat, hogy azok mire kita­vaszodik, siralmas állapotban vannak. Sorolni lehetne: az Örkényi út, most éppen az Encsi utca stb. Ezreket költ rájuk a városi tanács, mégis mindig foltozni, toldozni kell őket, és tegyük hozzá, mégsem a legjobbak. — A szerk.) Hétfő Zárszámadás is Petőfi Tsz-iien A Petőfi Termelőszövetkezet hétfőn fél 9 órakor tartja (Égetően sürgős az útkatasz- ter elkészítése. Mert B. Lajos gépkocsivezetőnek és vele együtt a városát szerető pol­zárszámadó közgyűlését a mű velődési otthonban. Válasz Útkafaszter készül Prpa vagy levél Dohány bábom Nagykőrösön | dohány élvezetének em- /J lékeit az 1400-as évekig vezetik vissza. Még ma sem tisztázódott, hogy Amerika fel­fedezésekor Kolumbusz Kris­tóf vitte-e ki a dohány magját az új világrészbe, vagy onnan hozta be. Az lG00-as években az egyházi és az állami rende­letek a dohány élvezetét szi­gorúan tiltották és büntették, de 100 év múlva belátták, hogy a dohányzás elleni küzdelem hiábavaló. Arra is rájöttek, hogy a dohányból nagy állami bevételt lehat csinálni. így ve­zették bs a dohánymonopóliu- mokat, mely szerint dohányt csak az állam termeltethet és árusíthat. Magyarországon a dohány­monopóliumot csak a szabad­ságharc után, az 1850-as évek­ben vezették be. Kőrösön a Zsígray-féle házban finánclak­tanyát telepített a császári-ki­rályi kormányzat, mely szigo­rúan eltiltotta a dohány ter­melését és árusítását. Ez bi­zony nagy<ra zokon esett a kö­rösi magyaroknak, akik közül abban az időben még minden harmadik ember pipázott, s nemigen ízlett nekik a do­hányboltban árusított „ko­misz" dohány. a dohánykupecek sem akar- /I ták tudomásul venni az új rendeletét. A tilalom elle­nére, tovább is árulták a szép leveles dohányt a piacon. így történt meg, hogy egy szombat reggel a piacon két dohányku- pecre lecsaptak a fináncok és behajtották őket az árusított dohánnyal együtt a városházá­ra. Erre néhány idős, pipás em­ber hangos szóval tiltakozni kezdett. — Ezt nem tűrhetjük — kiál­tozták, és tiltakozásukra ösz- szecsődültek a piacon árusítók, s viharos elkeseredéssel a vá­rosháza elé nyomultak, s kö­vetelték a dohányárusok sza­badon bocsátását. Közben fél­re verték a harangokat, és egy­re nőtt a követelődző tömeg. A fináncok a városháza hát­só kapuján elmenekültek és sikerült sértetlenül kijutniuk a Cifrakert melletti állami mén­telepre, és segítséget kértek a kecskeméti császár-királyi ka­szárnyából. Az elöljáróság igyekezett az elkeseredett embereket lecsen­desíteni, de az csak olaj volt a tűzre. Délfelé lovaskatonák érkeztek Kecskemétről, akik oszlásra szólították föl a töme­get, de hiába volt a fölszólítás, sőt, egyesek kövekkel kezdték dobálni a katonákat. Erre az osztrák tiszt parancsot adott, hogy lőjenek a tömeg közé, és karddal kergessék szét a né­pet. Idördült a sortűz, és a hát­térben hat jámbor körösi magyar, akik inkább csak, mint nézők kerültek a tiltako­zók közé, holtan esett össze. Bertalan Sándor, ifj. Gaál Fe­renc, Gyulai Ferenc, süketné­ma: Makai Ferenc, Rácz Pál és Sárközi Ferenc kiömlő vére festette pirosra a városháza előtti térséget. Az áldozatokat az egész város mély részvéte mellett, a város költségén te­mették el. Már a temetésen tekintélyes összeget gyűjtöttek családjáik segélyezésére, ami­hez a város is hozzájárult. Így mondta el nekem ezelőtt vagy 50 esztendővel, a körösi dohányháború történetét, bol­dogult Dúzs László tanító, aki több mint félszáz esztendeig Fellépés előtt Horváth Ferenc, a Gépjaví­tó Kt&z esztergályosa tavaly szabadult fel, s továbbra is a | szövetkezetben maradt dolgoz­ni. Jó kedvvel, s fiatalos len­dülettel végzi a munkáját, s a munkaidő befejezése után a szakmájától merőben eltérő hobbyt választott magának. — Három év óta tanulok gi­tározni. A keresetemljől gyüj- .öttem össze az elektromos gi­tárra valót, hiszen több, mint kétezer forintba került a hang­szerem. — Hogyan kezdődött a gi­tártanulás? — kérdeztük az if­jú muzsikustól, aki hallatlan szorgalommal és kitartással merül a még ismeretlen tudo­mányokba. — Először csak pötyögtet- tam, úgy a magam feje után, s kijöttek a dallamok'. Barátom, Harsányt László, már régeb­ben jár harmonika-tanfolyam­ra a művelődési otthonba, Tóth Béla' tanár úrhoz. Még egy munkatársam — Tömös- lzözi László, aki szántén esz­tergályos — csatlakozott hoz­zánk, s így alakítottuk meg a zenekarunkat. Azóta már én is I elkezdtem a rendes tanulást, a kottaírást, meg a többit. Így sokkal könnyebb lesz később, mert akkor jobban megy min­den, ha tudatosan csinálom, és nem ösztönösen. — Szóval az együttes már megalakult. Szerepelnek is? — Olyan igazi nagy szerep­lés még nem nagyon volt, leg­alább is eddig, mi mégis szor­galmasan gyakoroltunk, s vár­tuk az alkalmat. Ügy látszik nem hiába, mert szombaton Kocséron szerepelünk, oda meghívtak bennünket. — Mit játszanak? — A legnépszerűbb számo­kat. Elég sokat tudunk már. Különben én vagyak az „éne­kese” is az együttesnek, csak most nem vagyok a hangom­nál, mert egy kicsit megfáz­tam. — Azért játsszon valamit... Milyen szolid hangot is tud produkálni egy elektromos gi­tár, ha nincs „erősítője”! Kel­lemesen búgó hangja mellett halkan dúdol Horváth Ferenc; „... Gondolsz-e még rám .. I (sz) Két előadás két tsz-ben Hétfő.., délután 4 órakor, a Petőfi Termelőszövetkezet l. üzemegységében a termelőszö­vetkezet elnöke, Bárány Lajos tart előadást a gazdasági me­chanizmus időszerű kérdései­ről. A Dózsa Termelőszövetke­zet klubjában az Örkényt úton dr. Rétsági Oszkár a moszkvai tanácskozás ered­ményeiről tart előadást este 6 órai kezdettel. Kedden Kodályról a nők akadémiáján Kedden a nők akadémiájá­nak soron következő előadása Kodály Zoltánról és a népdal­ról szól. Előadója Bálint Fe­renc, a zeneiskola igazgatója. Az előadást a művelődési otthon emeleti klubjában tart­ják, este 6 órai kezdettel. Holnap megkezdődik az eboltás Az idei eboltás holnap, feb­ruár 16-án kezdődik városunk­ban és február 27-ig tart. Csak a „szépre" emlékezem Mire való a hűtőpult? pult tetején foglal helyet, vagy valamelyik pulton kínálja ma­gát. Nem vagyok szakember, de azt én is megtanultam, hogy mindezek a tejtermékek — elnézést a kontárkodásért — gyorsan romlanak, még télen is. Például a tejszínt, ha felmelegszik, nem lehet fel­verni, próbálja ki valaki, lesz-e tejszínhab belőle? Mégis ott vannak. Csökö­nyösen ragaszkodnak és kö­vetkezetesen ott foglalnak he­lyet, véletlenül sem a hűtő­pult üvegablakai mögött, ahol észrevenné a vásárló, és uram bocsá’, nem is romlana meg. De nem! Nem kerül oda. Talán egyszer csak ér vala­kit olyan ..szerencse” — mint engem tíz évvel ezelőtt... hogy romlottat vesz és ak- I kor... Kérdés, hogy akkor... is be­kerül-e a-hűtőpultba vagy továbbra is ott csücsül a te­tőn változatlanul a tejtermék? (t. p.) Filmbeinu tató A konzervgyárban hétfőn este amatőr-filmbemutató lesz, ahol az országos versenyek győztes filmjeit mutatják be. MOZIMŰSOR Titokzatos szerzetes Fekete ruhában fehérek kö­zött. Színes, szovjet film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: A nő. Előadások kezdete: délután 3, 5 és este 7 óra. . Matiné Balerina és rajongója Előadás kezdete: délelőtt 10 óra. Hétfői műsor: Fehér apácák titka Óvakodj a hármas háromszög­től! Színes, angol, bűnügyi film. 16 éven felülieknek. Kísérőműsor: Öregek. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 óra. Alma- és fajanszvásár Még emlékszem a „hőskor­ra”, amikor 10 évvel ezelőtt ideköltöztem Nagykőrösre. Költözködés közepette nem értem rá ebédet főzni — be­tértem az egyik boltba. Ille­delmesen sonkát kértem. Az ismeretlen bolti eladó rám- förmedt — hol él maga? Ta­lán Kínából jött! — Nem kérem — érveltem —, de miért szükséges a son­kához kilétem? — Kőrösön sonkát? Ki ven­né meg? Ne nevettesse ki ké­rem magát! (Azóta a boltve­zető megtanulta, hogy Kő­rösön is megeszik a gépson­kát, ha nem túl sós és zsíros a gyártó vállalat kegyéből — és főleg, ha van elég.) Jobb híján virslit vettem. Forró ősz volt — és hűtőpult hiányában — estére a kór­házban voltam gyomormosá­son. A család töblji. tagja meg­úszta húsmérgezés nélkül. Ez volt a „hőskor”. A bol­tok átalakultak, megszépültek és néhol már tiszták is let­tek. (Bár ez utóbbi vagy jó néhány ötéves terv feladata lesz, hacsak a higiénikus or­vos egyszer nem teremt ren­det e téren. Bár már ott tar­taná tik!) Most már vannak hűtőpul­tok az üzletek zömében. A szakorvosi és laikus szak­tanácsok sorozata lát napvi­lágot arról, mit nevezzünk romlandó, gyorsan romló áru­nak. Mit, meddig lehet tárol­ni stb. Elnézem a boltok pultjait. Mintha minden boltban ösz- szebeszéltek volna az eladók. Tél vagy nyár, ősz vagy ta­vasz, mindegy. A tejfel, tej­szín, sportszelet, krémtúró stb. következetesen a hűtő­ilyenkor tél utolján egymást érik a vásárok. Alig kezdődött meg a ruházati boltokban a té­li vásár, a háztartási bolt is bekapcsolódott a vásárosok közé. Fajanszedényeiket kínálnák, nagy engedményekkel. Tányé­rokat 2 formt 40 fillértől 3 fo­rint 20 fillérig, a több darabos tálkészleteket pedig 12 forint­tól 20 forintig terjedő áron kí­nálják. Érdemes megtekinteni a vásárt, mert biztosan akad minden háztartásban pótolni való. Az ÁFÉSZ minden üzleté­ben — különösen a zöldség­boltokban — szabolcsi jona- tánalma-hegyek is vásárt ígérnek. Kilónként mindössze 2 forint 50 fillérért mérik, s most, az influenzás időkben jólesik egy kis olcsó vitamin. HÉT VÉGI SPORTMŰSOR tanította a gyerekeket váro­sunk tanyavilágában. a várostörténetben öl áldo­/1 zatról írnak, de ténylege­sen hat embert ölt meg a vég­zetes sortűz. A nagy temetésre, ifjú Gaál Ferenc búcsúztatá­sára Dúzs tanító úr hosszú verset írt, mely így kezdődik: Megrendült és fáj a kebel, Ha fiatal fa hervad el, Mit villám ér véletlenül, S hirtelen a földre terül. Így hervadt az ifjú is el, Kiért annyi szív gyászt visel. Kit nemrég élte reggelén, Öröm kísért és remény. Ki ne szánna, ki ne sírtia, Bármilyen kőszívvel bírna. Reggel örült és már délre Földet feste piros vére .... Es a tragikus véget ért ifjút így búcsúztatta: Egy kérése van hozzátok. Hogy emlékéi megtartsátok, Ezután is szeressétek. Es ejtsetek az útjára, Néhány könnyet sírhalmára. Minden cseppből, mely ott marad, Majd tavasszal virág fakad. Így háborúskodtak 109 esz­tendővel ezelőtt Körösön, a dohány védelmében. A pipa azóta majdnem teljesen ki­ment a divatból, de cigaretta formájában, most már a nők körében is, sok híve van a do­hánynak. KOPA LÁSZLÓ Kosárlabda Kecskemét, vasárnap: ser­dülő leány- és fiú mérkőzé­sek a Bács-Kiskun megyei Kosárlabda Szövetség kupá­jáért. Labdarúgás Epítők-pálya, vasárnap 14 óra: Nagykőrösi Kinizsi—Le­hel SC (Jászberényi NB II) barátságos mérkőzés. Sízés Dobogókő, hétfő—kedd— szerda: a vidéki bajnokság döntői. Vívás egyéni bajnokság, valamint: ceglédi emlékverseny. ★ Sok érmet nyertok a körösi birkózók Vasárnap Szigetszentmikló- son rendezték meg a 14—15— 16 éves birkózók megyei ki­választóversenyét, amelyen a Nagykőrösi Kinizsi sportolóin kívül a Ceglédi Vasutas, a Csepel Autó, a Monori SE, az Abonyi TSZ SK, a Dunakeszi ITSK és Nagykáta is elindí­totta versenyzőit. A színhe­lyen nem történt összesítés, de így is valószínű, hogy a körösiek érték el a legtöbb érmes helyezést: 5 első, 2 I második és 2 harmadik he- ! lyezésükkel, a következő csó- j portosításban. I 14 évesek. Ez a korosztály csak sza­badfogásban mérhette össze erejét a verseny kiírás naiv megfelelően. 45 kilogrammos súlycsoport­ban (5 induló)... 3. Kovács György. 42 kilogrammban (3 induló) 1. Túri József. 49 kilogrammban (6 induló) ... 2. Széchény Imre. 25—16 évesek. Itt mindkét fogásriem küz­delmeire sor került. Szabadfogás. 42 kilogrammban (4 induló): 1. Széchény Dénes. 53 kilogrammban (3 induló): 1. Mcdfiyesi László. 56 kilogrammban (4 induló): ... 2. Túri László. 62 kilogrammban (2 induló): 1. Fehér István. Kötöttfogás. 42 kilogrammban (3 induló): ... 3. Szécsény Balázs. 56 kilogrammban (2 induló): 1. Nagy Ferenc. A nagykőrösi Kinizsi ver­senyzőinek többsége jól dol­gozott, eredményeik önmaguk helyett beszélnek. Mégis kü­lön ki kell emelni Nagy Fe­rencet, aki meglepetésre le­győzte a Csepel Autós Kürtit. Sulyok Zoltán 4 i *

Next

/
Thumbnails
Contents