Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
19*0. FEBRUAR 15., VASÄRNAP l't.si »HO '^Mvriap TIHANY A Tihanyi-félszigeten az utóbbi években gyakran ellentétbe kerültek a természet- védelem és az idegenforgalom érdekei. A tájvédelmi körzetben több intézkedés nem felelt meg a védettségről hozott határozatoknak. Az ősi hangulatot árasztó Cserhegyen, amely a legszebb skánzennel vetekszik, vízmüvet építettek és a táj képét rontó kerítéssel határolták körül, előfordult, hogy pincét nyaralóházzá alakítottak át. A Kopaszhegyen a természetvédelmi tilalom ellenére épült fel egy nagyobb üdülő, amelynek vízvezetéke csőtörés következtében földcsuszamlást okozott. Az Akasztódomb. amelyen a pannon gyep található, az elmúlt években még a falu legelőterülete volt. Gondot okoz a vadkempingezők áradata is. A tájegység épségének fenntartása arra késztette az Országos Természetvédelmi Hivatalt, hogy véglegesen gondoskodjék a félsziget biztonságos jövőjéről. A hivatal javaslatára a városépítési tervező intézet komplex regionális tervet dolgozott ki és ebben a természetvédelem érdekeinek messzemenő figyelembevételével szabja meg a környék fejlesztési irányait. Hazánkban ez az első olyan komplex regionális terv amely a legaprólékosabban körvonalazza egy nagyobb tájegység fejlesztését. A tervezést részletes adatfelvétel előzte meg. Figyelembe Vették a szociográfiai szempontokat is, elhatárolják a termés zetileg különösen védettségre szoruló területeket a falutól, az üdülő jellegű idegenforgalmi helyektől. A 2470 hektáros tájvédelmi körzet elsősorban a Balaton kirándulóközpontja lesz, de nagy gonddal ügyelnek arra, hogy a természeti érdekes- I ségnek ezt a ritka tárházát, a károsodás veszélye nélkül állítsák a turizmus szolgálatába. — A kormány Gazdasági Bizottsága megvitatta a gépipar helyzetét és fejlesztési koncepcióját a IV. ötéves terv időszakára. Villamos energia: kicsiben és nagyban A dal néhány hét alatt sláger lett. Az Ómega-együttes új száma, a Petróleumlámpa, valami olyasmiről szól, amit a tizenévesek túlnyomó többsége már csak olvasmányaiból, filmekből, az idősebbek elbeszéléseiből ismer. A petróleumlámpáról szóló dallam természetesen elektromos gitáron és orgonán csendül fel, az elektromosság rögzíti hangszalagon, hanglemezen, s a villanyáram közvetíti a hallgatóhoz, akár lemezjátszó, magnó, rádió vagy televízió legyen a közvetítés eszköze. A villamos energia ma már szinte oly nélkülözhetetlen feltétele életünknek, mint a víz, a levegő, a napfény. Létezni is nehezen tudnánk nélküle; haladni, fejlődni pedig egyáltalán nem sikerülne. A diadal nyolc évtizede A nyolc évtizedes múltra visszatekintő viUamosenergia- ipar története bővelkedik diadalokkal. Száz éve, 1870-ben, a világ energiatermelésének hetven százalékát még a fa fedezte. A századfordulón, amikor megkezdődött az elektromosság nagyüzemi termelése, a szén került az első helyre: 69,7 százalékkal részesedett az energia előállításából. A fa aránya 26,6 százalékra csökkent, s fölbukkant két új energiahordozó: a kőolaj és a földgáz. 1960-ban a világ energiatermeléséből 47,3 százalékot a kőszén, 33,3-et a kőolaj, 13,6- et a földgáz fedezett, míg a vízienergia 3,8 százalékot tett ki, s a valamikori listavezető, a fa részesedése két százalékra csökkent... Világszerte a fejlettség, a gazdasági növekedés egyik fő mutatója az elektromos energia termelése, s egy főre jutó fogyasztása, 1900-ban 15 milliárd kWó volt a világtermelés, 1929-ben 280 milliárd, annyi, amennyit harminc év múlva a Szovjetunió egymaga előállított. A híres lenini jelszó — „Kommunizmus = szovjethatalom + villamosítás” — gyakorlati megvalósításáról mindennél többet mond, ha a szocialista országok villiamos- enegia-termelését az 1938-as és 1968-as adatok alapján vetjük össze. Eszerint a Szovjetunió 1938-ban 48,3 milliárd kW, 1968-ban 640 milliárd kW villamos energiát termelt. Lengyelország négy, illetve 57, Románia 1,1, illetve 27, hazánk Magyarország villamos erőművei, energiaelosztó-hálózata, és az áramtermelés alakulása 1938—1968 között. SZÖVETKEZETEKNEK, MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOKNAK ÉS EGYÉNI TERMELŐKNEK A Tiipiészele és Vidéke ÁFÉSZ FARMOSI TELEPE ELADÁSRA FELAJÁNL 3100 lm MELEGÁGYI GYÉKÉNYTAKARÓT Ára: 20 Ft/m. Az ár a farmosi telephelyen értendő. Mérete: 4 m hosszú és 1,60 m széles. A megrendeléseket Budai Andrásné farmosi ügyintézőnk címére kérjük. Telefon: Farmos 2. I pedig 1,4, illetve 13,2 milliárd ! kW-ot. * Szűkítsük a kört: az imponáló, de a kisfogyasztó számára alig felfogható adatokon túl miben mérhető az elektromosság fontossága és térhódítása? Például abban, hogy 1962-ben hazánkban befejeződött a faluvillamosítás, minden településre eljutott a villany. Sok helyen villanypásztor őrzi a jószágot a legelőn, villanyújság adja tudtul a legfrissebb híreket a fővárosi nagykörúton, villanymozdony húzza a szerelvényeket egyre több vonalon, a villany működteti a másfél millió televíziókészüléket, a mosógépeket, hűtőszekrényeket ... Nemcsak az ország arculatának, de a családok életének változásait is szoros szálak fűzik a villamos- energia-termelés növekedéséhez. Az országot behálózó 92 ezer kilométer hosszú vezetékrendszer— 1960-ban még csak 63., ezer . kilométer — a szó szoros értelmében mindennapi életünk fő ütőere. Gyorsan növekvő fogyasztás A Magyar Villamos Művek Tröszt huszonhárom vállalatának 37 ezer dolgozója a leggyorsabban fejlődő iparágak egyikében tevékenykedik. Az ipari beruházások tetemes százalékát hosszú esztendők óta a villamosenergia-ipar kapja — a harmadik ötéves tervben 17 milliárd forintot —, s például 1968-ban 3.8 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe. A felszabadulás óta eltelt évek olyan létesítményekkel bővítették az energiatermelő hálózatot, mint a mátravidéki, a november 7, a borsodi, a tiszapalkonyai, a pécsi erőmű, a Százhalombattán felépült óriás, s a most épülő Gagarin Hőerőmű. A villamosenergia-fogyasz- tásban a csúcs hosszú esztendők óta a december. 1969-ben ez a csúcs meghaladta a 2700 megawattot, az 1968-as decemberinél 8,6 százalékkal volt több. A kiragadott példa is arról tanúskodik, hogy évről évre gyors ütemben emelkedik a fogyasztási igény, s ennek zavartalan kielégítésében a hazai termelőkapacitások bővítése mellett nagy szerepet játszik az import, a KGST-or- szágok egyesített energiahálózata. A legnagyobb villamos- energia-fogyasztó, az ipar, évente átlagosan hat, a lakosság 14 százalékkal több energiát igényel a villamos ipartól. Azt pedig, hogy a fogyasztás nemcsak abszolút, de relatív mértékben is emelkedik, igazolja, hogy míg a háztartási fogyasztóhelyek, tehát nem a fogyasztók! — száma az 1960. évi kétmillióról 1969. végére hárommillióra emelkedett, addig az egy háztartásra jutó villamosenergia-fölhasz- nálás tíz év alatt megháromszorozódott ! Csillapíthatatlan éhség A villamosenergia-iparban csillapíthatatlan éhségként jelölik a fogyasztási igények Ember és komputer gyors emelkedését. Az ipar, a mezőgazdaság korszerűsítése, a háztartások modernizálása, a közutak megvilágításának bővítése: több és több., energiát követel. S bár igaz, hogy míg a századfordulón egy kWó áram termeléséhez még tízezer kalória fűtőanyag kellett, ma pedig a nemzetközi szintet a 2500 kalória jelenti — hazánkban 3277 kalória volt ez a szám —, az éhség csillapítása minden tekintetben nagy anyagi áldozatokat követel. Ezt igazolja, hogy a szocialista iparon belül a termelő állóeszközök bruttó értékét tekintve a villamosenergia-ipar a lista élén áll 14,2 százalékos részesedésével, a fejlesztés tehát rendkívül költségigényes. Az iparág elkészült — s a kormányzati szervek által jóváhagyott — negyedik ötéves terve 40—45 százalékos fogyasztásemelkedéssel számol, gyakorlatilag tehát, az évtizedenkénti megkétszereződéssel. A terv legfőbb adatai szerint az 1965. évi 12,5 milliárd kWó fogyasztás 1970-ben már 17,6- ra emelkedik, 1975-re pedig eléri a 25,5 1980-ra a 35,5 milliárd kWó-t. így válik érthetővé, miért szükséges a negyedik ötéves tervben az 1966—1970 között kiépített kapacitások megkétszerezése, 1,6 millió kilowatt erőművi teljesítmény létrehozása. Befejeződik a gyöngyösi Gagarin Hőerőmű építése, s 1973—1975 között sor kerül a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű bővítésére négy, egyenként 215 megawattos áramtermelő blokk létrehozásával. A százhalombattai óriás ezzel 1975 végére 1500 megawattos kapacitásával Európa legnagyobb szénhidrogéntüzelésű erőművei között foglal helyet. M. O. HAVONTA TÖBB SZÁZEZER családhoz kézbesíti a nyugdíjakat a postás, és — gmint a parlament decemberi ülésszakán bejelentették — csakhamar nagyobb összegek olvashatók a pénzesutalványokon. Gigantikus munka lenne, ha az utalványok változó ösz- szegét kézzel, íróasztaloknál írnák, könyvelnék. Szerencsére erre nincs szükség, mert a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál elektronikus számítógép utalja ki havonta egymillió 200 ezer utalványra a nyugdíjösz- szegeket. Egyetlen példa ez a sok közül, ahol az elektronikus számítógép immár mindennapi életünk részévé lett. A számítógép korunk műszaki, technikai újdonságainak nem csupán egyike, hanem minőségi változások hordozója. Elterjedése robbanásszerű; alkalmazása a tudományok mind szélesebb körére terjed ki. A nemzetgazdaságok világméretű fejlődését sokféle nézőpontból vizsgálják és hasonlítják össze a szakértők; jó néhány olyan termék akad, amelyek bruttó, illetve egy főre jutó termelése az előrehaladás mércéje. Ilyen volt sokáig a vas és az acél, ilyenek manapság a vegyipari termékek, nemzetközi rangú mutatószám például a papírfelhasználás és mindezekkel együtt immár: a számítógépek elterjedése. Ha például a japán gazdasági csoda színfalai mögé tekintünk, a számítógépek elterjedésének szélsebes üteméről számolhatunk be. íme a tények: 1958- ban összesen három, 1967-ben pedig 845 számítógépet helyeztek üzembe a távoli szigetországban, s ugyancsak 1967. évi adatok szerint Japánban ösz- szesen 2978 elektronikus számítógép ontotta a feldolgozott adatok özönét. A SZÁMÍTÓGÉPEK terjedése a tényszerű jellemzésen túl oly módon is érzékelhető, ha felhasználási lehetőségeink néhány példáját említjük. A gazdasági élet...— úgy is m.o:ndhatnók — elektronizálásán ' túl, áz okos gépek világszerte részt kérnek például a kórházak munkájából, ahol a tünetek betáplálása után a gép hozzávetőleges diagnózist állapít meg, vagy legalábbis kizárja a diagnosztizáció köréből a mellőzhető feltevéseket; megold a gép régészeti problémákat — például ókori írás- rendszereket fejt meg —, s talán arra az immár Budapesten is bevezetett alkalmazási lehetőségre is emlékeztethetünk, hogy a házasságközvetítő irodában, kérdőíves adatrögzítés után, a gép választja ki — természetesen a megjelölt ismérvek alapján — az ideális partnereket. Az elektronika forradalma nem egyszerűsíthető arra, hogy a gépek az elvégezhető számtani műveletek mennyiségét növelik csupán — ennél sokŰrhajósok - mérték A XXI. század űrhajósait „olyan méret szerint kell előállítani”, hogy teljesen alkalmazkodni tudjanak majd egyrészt a hosszú — esetleg több évtizedes — repülésekhez, másrészt azokhoz a feltételekhez, amelyek közé a távoli égitesteken, bolygókon kerülhetnek. Olyan tudósok szájából hallhatjuk ezt a megállapítást, ! akik azon fáradoznak, hogy megteremtsék a világmindenségben utazó ember, a „világutazó” modelljét. Dr. Haldane angol tudós legújabb kutatásairól nemrégiben az alábbiakban nyilatkozott: ..Szeretnénk megteremteni az úgynevezett aszeptikus embert, aki minden baktériummal szemben ellenálló. Ennek az embernek nem lennének pórusai és speciális szűrők segítségével lélegezne”. A továbbialtban a következőket mondotta: „Minthogy az elkövetkező évszázadban a Holdon és a Venus-on kívül más, távolabbi bolygók felkeresésére is sor kerül, már most „meg kell tervezni” a jövő „Sipeciális űrhajósát”. Az angol tudós sze- I rint például a Jupiter bolygóra, ahol a gravitáció rendkívül erős, olyan embert kell majd küldeni, akinek a magassága 120 centiméter, valamennyi végtagjával tud kapaszkodni, könnyű súlyú, erős izomzatú és magas intelligenciájú. E sajátos vízióval dr. Haldane nem áll egyedül. Dr. Olaf Stapleton, számos fantasztikus mű tudós szerzője például azt állítja, hogy a Jupiter bolygót csak egy olyan speciális emberfajta tudja elfoglalni, melynek két felső és négy alsó végtagja van, továbbá a szemét előre tudja tolni a szemgödörből és így nem kell magát fej forgatással fárasztania: a fizikai erőkifejtésnek ugyanis a Jupiteren uralkodó viszonyok nem kedveznek. A XXI. századdal foglalkozó tudósok műhelyeiből egyelőre csak szórványos információk érkeznek. A brit tudóson kívül azonban az effajta kutatások iránt nagy érdeklődés mutatkozik amerikai, francia és olasz tudósok részéről is, pedig nem is olyan regen még ezeket a kutatásokat a túltengő fantázia termékének tartották. kai többről, minőségileg másról van szó! A számolási sebesség elképesztő gyorsulása . valójában olyan új lehetőségeket nyújt az ember számúra, amilyenekkel eddig nem élhetett. Jellemzésül elegendő az űrhajó irányításának programozására utalni. Ismeretes, hogy például az Apollo űrhajókat a földi számító központból irányították, méghozzá oly módon, hogy a gép érzékelte a pályakorrekciókat, és pillanat-, ra készen jelölte meg az űrhajó helyzetét, illetve irányát. Képzeljük el, lehetett volna-e szó űrhajózásról olyan körülmények között, hogy — elvben feltételezve — a világ legzseniálisabb matematikusai ülik körül a houstoni központ asztalát, és papírral-ceruzával számolják a kiszámolhatatlant, hiszen mire a ceruza egy számjegyet leír, addig az űrhajó pályája is megváltozik. A minőségi újdonság, hogy a számítógép — kibernetikai műszót alkalmazva: visszacsato- lásos rendszerrel — a változásokat is feldolgozza, és „döntéseit” azokhoz igazítja. A számítógép tehát eszköz minden olyan ■ rendszer vezérlésére, amelyben végtelen sok tényező kölcsönhatásával kell számolná. Talán mondanunk sem kell, hogy tipikusan ilyen rendszer egy ország gaz- gasága; ezért is terjed világszerte a számítógépek gazdasági alkalmazása, illetve a gazdaság és a matematika összekapcsolása: az úgynevezett ökonometria tudománya. AMI A HAZAI VISZONYOKAT ILLETI, kétségtelen, hogy színvonalunkat is, igényeinket is tekintve, elmaradtunk a számítógépek alkalmazásában. A géppark számszerűen is kevés, és jobbára a fővárosban van. A közelmúltban született kormánydöntés jó alap az elmaradás megszüntetéséhez. A határozat széles horizonton összegezte teendőinket, s országos számítógép- programot indított útjára. A nagy jelentőségű programot tárcaközi bizottság irányítja; » dönt a gépek beszerzéséről, a vásárlás elveiről! ■ például rít a számítógépek csatlakoztathatóságának .érvényesítéséről. Szóba került az is, hogy — egyeztetve lehetőségeinket a KGST-partnerekkei — meg- - teremtjük a hazai számítógép- gyártás alapjait, illetve bekapcsolódunk a szovjet számítógépprogramba. A gépek beszerzése és üzembe állítása, bármily fontos is, csupán egyik része a számítógép alkalmazási feltételeinek., Nem kevésbé jelentős annak a szellemi kapacitásnak a megteremtése, amely a gépek — azt is mondhatnék — társadalmi befogadásához szükséges. Ezzel kapcsolatos a Központi Statisztikai Hivatal elnökének nemrég közzétett utasítása, amely megszüntette az Országos Ugyvitelgépesítési Felügyeletet, és helyette Számítástechnikai Oktató Központot, illetve Számítástechnikai Tájékoztató Irodát hozott létre. A két új intézmény éppen a társadalmi feltételek megteremtésére hivatott, mert gondoskodik a szakemberek képzéséről, a szakkönyvek, oktatási anyagok kiadásáról, a számítógép-alkalmazás informatív szolgál tatásairól. A társadalmi háttér témakörébe tartozik, hogy a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság keretében működik a szakemberek konzultatív, társadalmi szervezete. HOZZÄKEZDTÜNK tehát, hogy a korunkat oly mélyen jellemző, okos gépek elfoglalják helyüket gazdaságunkban, társadalmunkban, mindennapi életünkben! Tábori András — Beaténekest nem keresnek? Zsoldos rajza. i *
