Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

19*0. FEBRUAR 15., VASÄRNAP l't.si »HO '^Mvriap TIHANY A Tihanyi-félszigeten az utóbbi években gyakran ellen­tétbe kerültek a természet- védelem és az idegenforgalom érdekei. A tájvédelmi körzet­ben több intézkedés nem fe­lelt meg a védettségről hozott határozatoknak. Az ősi han­gulatot árasztó Cserhegyen, amely a legszebb skánzennel vetekszik, vízmüvet építettek és a táj képét rontó kerítés­sel határolták körül, előfor­dult, hogy pincét nyaralóházzá alakítottak át. A Kopaszhegyen a természetvédelmi tilalom ellenére épült fel egy na­gyobb üdülő, amelynek vízve­zetéke csőtörés következtében földcsuszamlást okozott. Az Akasztódomb. amelyen a pannon gyep ta­lálható, az elmúlt években még a falu legelőterülete volt. Gondot okoz a vadkempinge­zők áradata is. A tájegység épségének fenn­tartása arra késztette az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatalt, hogy véglegesen gon­doskodjék a félsziget biztonságos jö­vőjéről. A hivatal javaslatára a vá­rosépítési tervező intézet komplex regionális tervet dolgozott ki és ebben a ter­mészetvédelem érdekeinek messzemenő figyelembevéte­lével szabja meg a környék fejlesztési irányait. Hazánkban ez az első olyan komplex regionális terv amely a legaprólékosabban körvonalazza egy nagyobb táj­egység fejlesztését. A terve­zést részletes adatfelvétel előzte meg. Figyelembe Vet­ték a szociográfiai szempon­tokat is, elhatárolják a ter­més zetileg különösen védett­ségre szoruló területeket a falutól, az üdülő jellegű ide­genforgalmi helyektől. A 2470 hektáros tájvédelmi kör­zet elsősorban a Balaton kirándulóközpontja lesz, de nagy gonddal ügyelnek arra, hogy a természeti érdekes- I ségnek ezt a ritka tárházát, a károsodás veszélye nélkül ál­lítsák a turizmus szolgálatába. — A kormány Gazdasági Bizottsága megvitatta a gép­ipar helyzetét és fejlesztési koncepcióját a IV. ötéves terv időszakára. Villamos energia: kicsiben és nagyban A dal néhány hét alatt slá­ger lett. Az Ómega-együttes új száma, a Petróleumlámpa, va­lami olyasmiről szól, amit a tizenévesek túlnyomó többsége már csak olvasmányaiból, fil­mekből, az idősebbek elbeszé­léseiből ismer. A petróleumlám­páról szóló dallam természete­sen elektromos gitáron és or­gonán csendül fel, az elektro­mosság rögzíti hangszalagon, hanglemezen, s a villanyáram közvetíti a hallgatóhoz, akár lemezjátszó, magnó, rádió vagy televízió legyen a közve­títés eszköze. A villamos ener­gia ma már szinte oly nélkü­lözhetetlen feltétele életünk­nek, mint a víz, a levegő, a napfény. Létezni is nehezen tudnánk nélküle; haladni, fej­lődni pedig egyáltalán nem sikerülne. A diadal nyolc évtizede A nyolc évtizedes múltra visszatekintő viUamosenergia- ipar története bővelkedik dia­dalokkal. Száz éve, 1870-ben, a világ energiatermelésének het­ven százalékát még a fa fedez­te. A századfordulón, amikor megkezdődött az elektromos­ság nagyüzemi termelése, a szén került az első helyre: 69,7 százalékkal részesedett az energia előállításából. A fa aránya 26,6 százalékra csök­kent, s fölbukkant két új energiahordozó: a kőolaj és a földgáz. 1960-ban a világ ener­giatermeléséből 47,3 százalékot a kőszén, 33,3-et a kőolaj, 13,6- et a földgáz fedezett, míg a vízienergia 3,8 százalékot tett ki, s a valamikori listaveze­tő, a fa részesedése két száza­lékra csökkent... Világszerte a fejlettség, a gazdasági növekedés egyik fő mutatója az elektromos ener­gia termelése, s egy főre jutó fogyasztása, 1900-ban 15 mil­liárd kWó volt a világterme­lés, 1929-ben 280 milliárd, annyi, amennyit harminc év múlva a Szovjetunió egymaga előállított. A híres lenini jel­szó — „Kommunizmus = szov­jethatalom + villamosítás” — gyakorlati megvalósításáról mindennél többet mond, ha a szocialista országok villiamos- enegia-termelését az 1938-as és 1968-as adatok alapján vet­jük össze. Eszerint a Szovjet­unió 1938-ban 48,3 milliárd kW, 1968-ban 640 milliárd kW villamos energiát termelt. Lengyelország négy, illetve 57, Románia 1,1, illetve 27, hazánk Magyarország villamos erőművei, energiaelosztó-hálózata, és az áramtermelés alakulása 1938—1968 között. SZÖVETKEZETEKNEK, MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOKNAK ÉS EGYÉNI TERMELŐKNEK A Tiipiészele és Vidéke ÁFÉSZ FARMOSI TELEPE ELADÁSRA FELAJÁNL 3100 lm MELEGÁGYI GYÉKÉNYTAKARÓT Ára: 20 Ft/m. Az ár a farmosi telephelyen értendő. Mérete: 4 m hosszú és 1,60 m széles. A megrendeléseket Budai Andrásné farmosi ügyintézőnk címére kérjük. Telefon: Farmos 2. I pedig 1,4, illetve 13,2 milliárd ! kW-ot. * Szűkítsük a kört: az impo­náló, de a kisfogyasztó számá­ra alig felfogható adatokon túl miben mérhető az elektromos­ság fontossága és térhódítása? Például abban, hogy 1962-ben hazánkban befejeződött a fa­luvillamosítás, minden telepü­lésre eljutott a villany. Sok helyen villanypásztor őrzi a jószágot a legelőn, villanyúj­ság adja tudtul a legfrissebb híreket a fővárosi nagykör­úton, villanymozdony húzza a szerelvényeket egyre több vo­nalon, a villany működteti a másfél millió televíziókészülé­ket, a mosógépeket, hűtőszek­rényeket ... Nemcsak az or­szág arculatának, de a csalá­dok életének változásait is szoros szálak fűzik a villamos- energia-termelés növekedésé­hez. Az országot behálózó 92 ezer kilométer hosszú veze­tékrendszer— 1960-ban még csak 63., ezer . kilométer — a szó szoros értelmében minden­napi életünk fő ütőere. Gyorsan növekvő fogyasztás A Magyar Villamos Művek Tröszt huszonhárom vállalatá­nak 37 ezer dolgozója a leg­gyorsabban fejlődő iparágak egyikében tevékenykedik. Az ipari beruházások tetemes szá­zalékát hosszú esztendők óta a villamosenergia-ipar kapja — a harmadik ötéves tervben 17 milliárd forintot —, s pél­dául 1968-ban 3.8 milliárd fo­rint értékű beruházást helyez­tek üzembe. A felszabadulás óta eltelt évek olyan létesít­ményekkel bővítették az ener­giatermelő hálózatot, mint a mátravidéki, a november 7, a borsodi, a tiszapalkonyai, a pécsi erőmű, a Százhalombat­tán felépült óriás, s a most épülő Gagarin Hőerőmű. A villamosenergia-fogyasz- tásban a csúcs hosszú eszten­dők óta a december. 1969-ben ez a csúcs meghaladta a 2700 megawattot, az 1968-as decem­berinél 8,6 százalékkal volt több. A kiragadott példa is arról tanúskodik, hogy évről évre gyors ütemben emelkedik a fogyasztási igény, s ennek zavartalan kielégítésében a hazai termelőkapacitások bő­vítése mellett nagy szerepet játszik az import, a KGST-or- szágok egyesített energiaháló­zata. A legnagyobb villamos- energia-fogyasztó, az ipar, évente átlagosan hat, a lakos­ság 14 százalékkal több ener­giát igényel a villamos ipar­tól. Azt pedig, hogy a fo­gyasztás nemcsak abszolút, de relatív mértékben is emelke­dik, igazolja, hogy míg a ház­tartási fogyasztóhelyek, tehát nem a fogyasztók! — száma az 1960. évi kétmillióról 1969. vé­gére hárommillióra emelke­dett, addig az egy háztartásra jutó villamosenergia-fölhasz- nálás tíz év alatt meghárom­szorozódott ! Csillapíthatatlan éhség A villamosenergia-iparban csillapíthatatlan éhségként je­lölik a fogyasztási igények Ember és komputer gyors emelkedését. Az ipar, a mezőgazdaság korszerűsítése, a háztartások modernizálása, a közutak megvilágításának bő­vítése: több és több., energiát követel. S bár igaz, hogy míg a századfordulón egy kWó áram termeléséhez még tíz­ezer kalória fűtőanyag kellett, ma pedig a nemzetközi szintet a 2500 kalória jelenti — ha­zánkban 3277 kalória volt ez a szám —, az éhség csillapítá­sa minden tekintetben nagy anyagi áldozatokat követel. Ezt igazolja, hogy a szocialista iparon belül a termelő álló­eszközök bruttó értékét tekint­ve a villamosenergia-ipar a lista élén áll 14,2 százalékos részesedésével, a fejlesztés te­hát rendkívül költségigényes. Az iparág elkészült — s a kormányzati szervek által jó­váhagyott — negyedik ötéves terve 40—45 százalékos fo­gyasztásemelkedéssel számol, gyakorlatilag tehát, az évtize­denkénti megkétszereződéssel. A terv legfőbb adatai szerint az 1965. évi 12,5 milliárd kWó fogyasztás 1970-ben már 17,6- ra emelkedik, 1975-re pedig eléri a 25,5 1980-ra a 35,5 mil­liárd kWó-t. így válik érthetővé, miért szükséges a negyedik ötéves tervben az 1966—1970 között kiépített kapacitások megkét­szerezése, 1,6 millió kilowatt erőművi teljesítmény létreho­zása. Befejeződik a gyöngyösi Gagarin Hőerőmű építése, s 1973—1975 között sor kerül a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű bővítésére négy, egyenként 215 megawattos áramtermelő blokk létrehozá­sával. A százhalombattai óriás ezzel 1975 végére 1500 mega­wattos kapacitásával Európa legnagyobb szénhidrogéntüze­lésű erőművei között foglal helyet. M. O. HAVONTA TÖBB SZÁZ­EZER családhoz kézbesíti a nyugdíjakat a postás, és — gmint a parlament decemberi ülésszakán bejelentették — csakhamar nagyobb összegek olvashatók a pénzesutalványo­kon. Gigantikus munka lenne, ha az utalványok változó ösz- szegét kézzel, íróasztaloknál írnák, könyvelnék. Szerencsé­re erre nincs szükség, mert a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­nál elektronikus számítógép utalja ki havonta egymillió 200 ezer utalványra a nyugdíjösz- szegeket. Egyetlen példa ez a sok kö­zül, ahol az elektronikus szá­mítógép immár mindennapi életünk részévé lett. A számí­tógép korunk műszaki, techni­kai újdonságainak nem csu­pán egyike, hanem minőségi változások hordozója. Elterje­dése robbanásszerű; alkalma­zása a tudományok mind szé­lesebb körére terjed ki. A nemzetgazdaságok világ­méretű fejlődését sokféle né­zőpontból vizsgálják és ha­sonlítják össze a szakértők; jó néhány olyan termék akad, amelyek bruttó, illetve egy fő­re jutó termelése az előrehala­dás mércéje. Ilyen volt sokáig a vas és az acél, ilyenek ma­napság a vegyipari termékek, nemzetközi rangú mutatószám például a papírfelhasználás és mindezekkel együtt immár: a számítógépek elterjedése. Ha például a japán gazdasági cso­da színfalai mögé tekintünk, a számítógépek elterjedésének szélsebes üteméről számolha­tunk be. íme a tények: 1958- ban összesen három, 1967-ben pedig 845 számítógépet helyez­tek üzembe a távoli szigetor­szágban, s ugyancsak 1967. évi adatok szerint Japánban ösz- szesen 2978 elektronikus szá­mítógép ontotta a feldolgozott adatok özönét. A SZÁMÍTÓGÉPEK ter­jedése a tényszerű jellemzé­sen túl oly módon is érzékel­hető, ha felhasználási lehető­ségeink néhány példáját em­lítjük. A gazdasági élet...— úgy is m.o:ndhatnók — elektronizá­lásán ' túl, áz okos gépek világ­szerte részt kérnek például a kórházak munkájából, ahol a tünetek betáplálása után a gép hozzávetőleges diagnózist ál­lapít meg, vagy legalábbis ki­zárja a diagnosztizáció köré­ből a mellőzhető feltevéseket; megold a gép régészeti problé­mákat — például ókori írás- rendszereket fejt meg —, s ta­lán arra az immár Budapesten is bevezetett alkalmazási lehe­tőségre is emlékeztethetünk, hogy a házasságközvetítő iro­dában, kérdőíves adatrögzítés után, a gép választja ki — ter­mészetesen a megjelölt ismér­vek alapján — az ideális part­nereket. Az elektronika forradalma nem egyszerűsíthető arra, hogy a gépek az elvégezhető szám­tani műveletek mennyiségét növelik csupán — ennél sok­Űrhajósok - mérték A XXI. század űrhajósait „olyan méret szerint kell elő­állítani”, hogy teljesen alkal­mazkodni tudjanak majd egy­részt a hosszú — esetleg több évtizedes — repülésekhez, másrészt azokhoz a feltételek­hez, amelyek közé a távoli égi­testeken, bolygókon kerülhet­nek. Olyan tudósok szájából hall­hatjuk ezt a megállapítást, ! akik azon fáradoznak, hogy megteremtsék a világminden­ségben utazó ember, a „világ­utazó” modelljét. Dr. Haldane angol tudós leg­újabb kutatásairól nemrégiben az alábbiakban nyilatkozott: ..Szeretnénk megteremteni az úgynevezett aszeptikus em­bert, aki minden baktérium­mal szemben ellenálló. Ennek az embernek nem lennének pórusai és speciális szűrők se­gítségével lélegezne”. A továb­bialtban a következőket mon­dotta: „Minthogy az elkövet­kező évszázadban a Holdon és a Venus-on kívül más, távo­labbi bolygók felkeresésére is sor kerül, már most „meg kell tervezni” a jövő „Sipeciális űr­hajósát”. Az angol tudós sze- I rint például a Jupiter bolygó­ra, ahol a gravitáció rendkívül erős, olyan embert kell majd küldeni, akinek a magassága 120 centiméter, valamennyi végtagjával tud kapaszkodni, könnyű súlyú, erős izomzatú és magas intelligenciájú. E sajátos vízióval dr. Halda­ne nem áll egyedül. Dr. Olaf Stapleton, számos fantasztikus mű tudós szerzője például azt állítja, hogy a Jupiter bolygót csak egy olyan speciális em­berfajta tudja elfoglalni, mely­nek két felső és négy alsó végtagja van, továbbá a sze­mét előre tudja tolni a szem­gödörből és így nem kell ma­gát fej forgatással fárasztania: a fizikai erőkifejtésnek ugyan­is a Jupiteren uralkodó viszo­nyok nem kedveznek. A XXI. századdal foglalko­zó tudósok műhelyeiből egye­lőre csak szórványos informá­ciók érkeznek. A brit tudóson kívül azonban az effajta kuta­tások iránt nagy érdeklődés mutatkozik amerikai, francia és olasz tudósok részéről is, pedig nem is olyan regen még ezeket a kutatásokat a túlten­gő fantázia termékének tartot­ták. kai többről, minőségileg más­ról van szó! A számolási se­besség elképesztő gyorsulása . valójában olyan új lehetősége­ket nyújt az ember számúra, amilyenekkel eddig nem élhe­tett. Jellemzésül elegendő az űrhajó irányításának progra­mozására utalni. Ismeretes, hogy például az Apollo űrha­jókat a földi számító központ­ból irányították, méghozzá oly módon, hogy a gép érzékelte a pályakorrekciókat, és pillanat-, ra készen jelölte meg az űrha­jó helyzetét, illetve irányát. Képzeljük el, lehetett volna-e szó űrhajózásról olyan körül­mények között, hogy — elvben feltételezve — a világ legzse­niálisabb matematikusai ülik körül a houstoni központ asz­talát, és papírral-ceruzával számolják a kiszámolhatatlant, hiszen mire a ceruza egy számjegyet leír, addig az űr­hajó pályája is megváltozik. A minőségi újdonság, hogy a szá­mítógép — kibernetikai mű­szót alkalmazva: visszacsato- lásos rendszerrel — a változá­sokat is feldolgozza, és „dön­téseit” azokhoz igazítja. A számítógép tehát eszköz minden olyan ■ rendszer ve­zérlésére, amelyben végtelen sok tényező kölcsönhatásával kell számolná. Talán monda­nunk sem kell, hogy tipikusan ilyen rendszer egy ország gaz- gasága; ezért is terjed világ­szerte a számítógépek gazdasá­gi alkalmazása, illetve a gaz­daság és a matematika össze­kapcsolása: az úgynevezett ökonometria tudománya. AMI A HAZAI VISZONYO­KAT ILLETI, kétségtelen, hogy színvonalunkat is, igé­nyeinket is tekintve, elmarad­tunk a számítógépek alkalma­zásában. A géppark számsze­rűen is kevés, és jobbára a fő­városban van. A közelmúltban született kormánydöntés jó alap az elmaradás megszünte­téséhez. A határozat széles ho­rizonton összegezte teendőin­ket, s országos számítógép- programot indított útjára. A nagy jelentőségű programot tárcaközi bizottság irányítja; » dönt a gépek beszerzéséről, a vásárlás elveiről! ■ például rít a számítógépek csatlakoztatha­tóságának .érvényesítéséről. Szóba került az is, hogy — egyeztetve lehetőségeinket a KGST-partnerekkei — meg- - teremtjük a hazai számítógép- gyártás alapjait, illetve bekap­csolódunk a szovjet számító­gépprogramba. A gépek beszerzése és üzem­be állítása, bármily fontos is, csupán egyik része a számító­gép alkalmazási feltételeinek., Nem kevésbé jelentős annak a szellemi kapacitásnak a meg­teremtése, amely a gépek — azt is mondhatnék — társadal­mi befogadásához szükséges. Ezzel kapcsolatos a Központi Statisztikai Hivatal elnökének nemrég közzétett utasítása, amely megszüntette az Orszá­gos Ugyvitelgépesítési Fel­ügyeletet, és helyette Számí­tástechnikai Oktató Közpon­tot, illetve Számítástechnikai Tájékoztató Irodát hozott lét­re. A két új intézmény éppen a társadalmi feltételek meg­teremtésére hivatott, mert gondoskodik a szakemberek képzéséről, a szakkönyvek, ok­tatási anyagok kiadásáról, a számítógép-alkalmazás infor­matív szolgál tatásairól. A tár­sadalmi háttér témakörébe tartozik, hogy a Neumann Já­nos Számítógép-tudományi Társaság keretében működik a szakemberek konzultatív, tár­sadalmi szervezete. HOZZÄKEZDTÜNK tehát, hogy a korunkat oly mélyen jellemző, okos gépek elfoglal­ják helyüket gazdaságunkban, társadalmunkban, mindennapi életünkben! Tábori András — Beaténekest nem keresnek? Zsoldos rajza. i *

Next

/
Thumbnails
Contents