Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 8. szám
“‘"<&£írtap 1970. JANUAR 10., SZOMBAT A továbbtanulás ügye három községben Egy NEB-vizsgálat tükrében A Szobi Járasd Népi Ellenőrzési Bizottság az év végén i átfogó vizsgálatot végzett a pályaválasztás és továbbtanu- 1 lás helyzetéről a járás három általános és két középiskolájában: a nagymarosi általános Iskolát és gimnáziumot, a szobi általános iskolát és gimnáziumot és a vámosmikolai általános iskolát keresték fel a népi ellenőrök. A pályaválasztási kérdésekkel az iskolák vezetősége és az osztályfőnökök az általános iskola ötödik osztályától kezdődően foglalkoztak, a hetedik-nyolcadikosok számára pedig több osztályfőnöki órát is tartottak a pályaválasztásról. E tekintetben nemcsak számszerűség, hanem téma- . gazdagság szempontjából is a nagymarosi iskola produkálta a legtöbbet. Hét-nyolc órán át foglalkoztak a pályaválasztással, és a gyakorlati szemléltetésben, kedvcsinálásban is elsőik voltak: elvitték a gyerekeket a Váci önitőipari Iskolába, a Szentendrei Papírgyártó a Budapesti Csokolá- ' dégyárba, a Nagymarosi Gép- . gyárba, a Váci Textilfonóba, a Landler Jenő Járműjavítóba. A napközis, tanulószobai és , szakköri foglalkozások — fél- ■ évtől kezdődően a középiskolába készülő nyolcadikos ölek a 1 folytatott külön korrepetálások is segítették különös gonddal a továbbtanulni szándékozók közül elsősorban a munkásgyerekeket. Nagymaroson fizikából, matematikából, nyelvekből. Szobon és Vámostul kólán nyelvekből és matematikából készítették fel a tanulókat. A. népi ellenőrzés megállapította, hogy ma is van még jó néhány divatos szakma, olyanok, amelyeket indokolatlanul és irreálisan előnyben részesítenek, nemcsak a tanulók, hanem a szülők is — sokszor főleg a szülők, akik min- dmekfelett a pillanatnyi előnyt nézik, nem a további előrehaladási, tanulási lehetőségeket, sem gyerekük kedvét, tehetségét. Ezért fontos, hogy a szülők objektív és alapos tájékoztatást kapjanak a népgazdasági igényről, gyerekeik alkalmasságáról, érdeklődéséről. Ennek elérése érdekében a járás általános iskolái a hetedik-nyolcadikos gyerekek szülőinek is tartottak pályaválasztási értekezletet. A vizsgálat 175 általános iskolással (közöttük 131 munANGOL FILM Ha... Az ember felháborodik és legszívesebben dühöngene, amikor megkorbácsolják a három szöfogadatlan diákot — a film csúcspontján, vagyis a drámai összeütközés teljes kibontakozásánál. Az előkelő oxfordi kollégium három említett diákja nem kapott volna verést, ha elfogadja az évszázados és nevetséges hagyományokon alapuló „ko- ledzs” rendszabályait, ha belenyugszik a világtól elzárt, már szinte börtöntalkéh t méred ező, ridegen merev szertartások uralmába, ha hazug, képmutató, megalázkodó, ha az álhumanista, tehát embertelen légkörtől nem fulladozna. Ha a fegyelem álarcába bújt kényszer testet- lelket nyomorító hatását nem érezné, ha nem szenvedne a „vigyázó” terrorlegények uralmától, a kényelmes tanárok nemtörődömségétől, a korrupt személyzet felelőtlenségétől, az igazgató intelligens demagógiájától. Ha... Ennek a három diáknak azonban magátólértetődő humora, fantáziája, vidámsága, kalandvágya van, mint sok megannyi társuknak, akik mindezt nem élhetik ki, mert akkor beleütköznének mindabba a korlátokba, amelyeket az élőbb felsoroltunk, és amelyek embertelenek. Embertelen a kisdiákok kiszolgáltatottsága a felsősöknek és embertelen a kiválasztott „vigyázok” drasztikus uralkodása diáktársaikon. Lélektani mélységeket tár fel néhány helyzet: amikor a diákok egyik társukat a WC- kagylóba lógatják fejjel leidé, amikor katonásdit játszatnak velük, amikor a rög- biméríkőzésen ütik-verik egymást, amikor hideg zuhanyt kapnak büntetésül, és amikor az elfogadott homoszexualitásra hallunk utalást. Mindez csupa kegyetlenkedés és termé- szetellenesség, s mindez nem fegyelmi vétség, sőt a fegyelem megtartásának eszköze. Lindsay Anderson rendező — filmje nagydíjat nyert Cannes-ban — nem csupán néhány angol intézet elavult dogmatizmusát, embertelen pedagógiáját szándékozott bemutatni, hiszen ezt már sokan megtették. Inkább azt a társadalmat — tábornokaival, papjaival, előkelőségeivel —, amely mindezt engedd, sőt szentesíti. Filmjét 1967- ben készítette, a nagy nyugati — általunk is ismert — diáklázongások csúcspontján. Alkotása keskeny rést nyit a bepillantásnak: vajon miért elkeseredettek ezek a diákok? Természetesen — azért is írtunk keskeny rést — a fő okok nem ezek. Ezek legfeljebb csak lélektani motivációk. Ezért is mozog a film tulajdonképpen önmaga körül és az alkotó szándéka ellenére sem ad többet egy elavult és áporodott iskola- rendszer pedagógiai leleplezésénél. Bár kétségtelen, hogy a közönség jó filmet élvezhet, érdékfeszítő pillanatokat élhet át, sőt,..^zon is gondolkozhat, hogy melyik jelenet játszódik a valóságban és melyik csupán a főszereplőik fantáziájában. Ez utóbbi képsorok pszichológiai telitalálatok, nem is szólva a befejező képkockákról. Ha... — jelenik meg a képeken a felirat, miközben a három diák a kollégium épületének tetejéről gépfegyverrel mészárolja a tanintézetet ünneplő tömeget, az angol társadalom színe-javát. Ha... — figyelmeztet a rendező — nem változtatnak ennek a kegyetlen tanodának a természetrajzán, akkor lázadás lehet a vége. Ha... Berkovits György kisgyerek) és 37 középiskolással (ebből 28 munkásszülők gyereke) foglalkozott. Általános következtetésként állapította meg, hogy bár ma még a társadalom többsége fizikai dolgozó — a kérdezetteknek több mint a fele szellemi munkaterületre vágyik. A munkásosztály vezető szerepe, és a munkás életpálya vonzása között tehát ellentmondás van. Alig léptünk előbbre a nép,gazdaságilag fontos páíyák megszerettetésében. A nagymarosi nevelő testület a sikeresebb pályaválasztás elérésére javasolta az üzemeli személyes agitációját — és indítványozták, hogy vál jék kötelezővé a téeszek által biztosított ösztöndíj azok részére, akik a mezőgazdaságban akarnak tovább tanulni. A javaslatukhoz csatlakozó szobi és vámosmikolai iskolák igazgatósága fontosnak' tartja azt is, hogy az üzemek, téeszek munkaerőpótlásuk érdekében időben forduljanak az iskolákhoz. Meglepően hangzik ugyanis, de a NEB-vizsgálat kimutatta, hogy a Szobról odairányított nyolc tanuló közül csupán négynek akadt hely a téeszben. A Fráter Lajos népi ellenőr vezetésével lefolytatott vizsgálat eredményéhez CréA Istvánná, a szobi járási NEB elnöke hozzáfűzi, hogy iskolán kívüli körülmények is nehezítik a bonyolult oktatási, előkészítési munkát; olyasmi, hogy az iskolákat ellátó vállalat nagyon nehézkesen küldi meg a kért szemléltető eszközöket. Olyasmi, hogy Nagymaroson nem tudnak filmezni — mert gépük megjavítását csak hosszú időre vállalják. Még olyasmi is, hogy neta kapni táblafestéket és a kréta annyira gyenge minőségű, hogy alig tudnak írni vele; és így tovább. A Szobi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság szükségesnek tartja és föltétlenül javasolja az üzemlártogatások bővítését; a nagymarosi jó példán okulva a többi iskolák is feladatukká tehetnék a valóságos lehetőségek Uy módon történő szemléltetését. Központi e’ő- adót is szorgalmaz, aki az osztályfőnököknél nyilvánvalóan alaposabban tájékoztathatná a gyerekeket a továbbtanulás és pályaválasztás kérdéseiről. Pereli Gabriella ck-o Gyilkosság a papiakban Amnam Tanár úrnak szeretettel, Nagykőrös ÖIIlMf Zemululuban minden csendes Ügy tűnik, hogy a szilveszteri kábulat még mindig tart, legalább is a megyei hétvégi rendezvények területén. Ezt nem úgy értelmezem, mintha hét végére sok-sok kellemes- bolondos programot készítettek volna, nem! Bizony, a hét végi műsorajánlat nagyon csekély. Még szerencse, hogy a rádió és a televízió már a január közepi napoknak megfelelően teljes erőbed obással dolgozik azon, hogy hallfeatói- nak és nézőinek kellemes hét végét szerezzen. Először talán egy nagyon kedves s egyben tanulságos filmre 'hívnám fel olvasóink figyelmét, a Tanár úrnak szeretettel címűre, amit a nagykőrösiek láthatnak a moziban. Ügy gondolom, a művelődési házak és központok szombati és vasárnapi táncrendezvényeire külön nem kell felhívnom senkinek a figyelmét, hiszen a legilletákeseb- bek, a fiatalok, nélkülem is tudják mikor, hol lehet táncolni. Én inkább másra vállalkozom. Például erre; A Kossuth Könyvkiadó most jelentette meg az amerikai szatirikus publicisztika mestere, Art Buchwald cikkeiből összegyűjtött kötetet Zemululuban minden csendes címmel. Engedjék meg, hogy ízelítőül egy idézetet nyújtsak át önöknek: ,,A világ többi részének szemében az Egyesüli Államok óriási elmegyógyintézetnek látszik, amelyben a betegek vettéfc át a hatalmat. Az örök kereket oldottak, a kapuk tárva-nyitva, s mindenki azt hiszi, hogy a másik a bolond...” Azt hiszem, ez a remek fogalmazás felkelti mindenkinek az érdeklődését a könyv iránt. Érdemes elolvasni. Akik Pesten járnak, ne mulasszák el felkeresni az Ernst Múzeumot, ahol a fiatal szovjet képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállításon gyönyörködhetnek 34 festményben, 27 VIZSGA A Színház- és Filmművészeti Főiskola vizsgaelőadásra készül az Ödry Színpadon. A IV. éves növendékek bemutatják Csehov: Három nővér című színművét. Rendező tanár: Vámos László. A képen: Pap János, Bus Kati, Bodnár Erika, (13) — És aztán ma mi lesz itt, Ilonka? Oklevelet osztanak, vagy a fejét veszik valakinek? — Az utóbbi, Mariska néni. Fegyelmi tárgyalás. Tízkor kezdődik'... Oda egy hamutartót, oldalra még egy széket... Valami főfejes a minisztériumból is itt akar lenni a kivégzésen... Nem, oda majd én ülök, én vezetem a jegyzőkönyvet. — Maga biztosan azt is tudja, Ilonka, hogy ki lesz az a szerencsétlen, akit itt ma meg- nyuvasztanak? — Honda Lászlónak hívják. A műszaki osztályról. Részegeskedés. Ismeri, Mariska néni? — Honda? Ugye, az a nagyfejű, kopasz, alacsony? Hát csak intézzék el! ügy kell neki, minek iszik a gazember. Én az ilyeneket nem sajnálom. Nem én. Mind összefog- dosnám, be egy nagy házba, a kaput bezárnám, a házat rájuk gyújtanám! Az enyém is tegnap este csak beesik az ajtón, dől belőle az a büdös pá- linkaszag... Nézem a zsebét, egy tizes maradt, meg hatvan fillér! Elivott mindent!... A terítő jó lesz így? Vagy inkább elől lógjon le a földig? ★ A szőke nő még egy picit taszított is rajta. — Most, most biztosan észreveszi a hekus — súgta. — Jármű meg nem jön, ha jói látom. Honda lelépett a járdáról és ügyet sem vetve a piros jelzésre, dacos léptekkel masírozott az úttesten. Éles sípszó. És fékcsikorgás. Mert jármű is jött. — Jó napot kívánok — mondta tíz másodperc múlva és már a járdán Kerecsényi István törzsőrmester és lazán a sapkájához emelte a kezét. — ön szabálytalanul közlekedett. Veszélyeztette saját testi épségét és a másokét iá. Megbírságolom. Kérem a személyi igazolványát... Ne csoportosuljunk, kérem, nincs itt semmi különös ... Hm — pillantott bele az igazolványba —, ráadásul budapesti lakos, itt is született, tudhatná, mit szabad és mit nem ... Talán a szemével van valami baj? — Nem — rázta meg fejét a drapp felöltős, alacsony, kopasz férfi és levette nem egészen pászentos okuláréját. — Ez inkább csak olyan védő- szemüveg. Kerecsényi István, szolgálati éremmel kétszer is kitüntetett rendőrtörzsőrmester egyszerre csak nagyon furcsán érezte magát. Hirtelen a faluja rémlett fel előtte és egy gyerekkori élmény. Ő lélekszakadva fut az utcán, mögötte a hentesék nagy, mérges kuvasza, csörög az elszakadt lánc, ahogy húzza maga után. És az utolsó pillanatban, amikor ő már szinte, a meztelen lábaszárán érezte az éles, hegyes fogakat, kinyílott egy kertajtó, berántották, becsapták az ajtót. A Bodri még dühösen horkan- tott néhányat, aztán elódal- gott. — Nem szabad bosszantani az állatokat, fiam — mondta intő hangon Suta Balogh bácsi, mert ő volt a megmentő. — Nemcsak azért, mert a lánc elszakadhat. Az állatokat szeretni kell. — És akkor ő elsírta magát. Az örömtől is, a szégyentől is, de legfőképpen, mert olyan hálát érzett az öreg iránt, mint azelőtt senki iránt. És azóta se... De hogy kerül a csizma az asztalra? Mi köze ennek ehhez a szabálysértéshez? Miért jutott az eszébe ez a hajdanvolt történet, pont most?.,. Igen, ez a felelőtlenül közlekedő ember, ez szakasztott Suta Balogh bácsi. Dehogy is ... Az sokkal magasabb volt, soványabb volt, bajusza is volt... És mégis... Mindegy, nemcsak szigor, nemcsak büntetés van a világon, jó szóval is lehet nevelni. — Tessék — adta vissza a személyi igazolványt. — Most eltekintek a bírságolástól, mert azt hiszem, maga rendes ember, de máskor vigyázzon jobban. Nyomorék lehet egy életre! A családja meg sírhat. Megvárjuk a zöldet, akkor kezdjük meg ’az átkelést. És még akkor is az úttest közepéig balra nézünk, aztán jobbra. Figyelmesen. Világos? Jó napot. Szalutált, a másik biccentett, megfordult, kacsázó léptekkel elsétált, a törzsőrmester szinte meghatottan nézett utána... •A — Halló, Palmer úr? ... Itt Mucor. Jelentek. Reggel hétharminckor a lány egy alacsony, köpcös férfival jött ki a villából... Igen, tudom, Bálint mindenről tájékoztatott. Gyalog mentek le a hegyről, a buszmegállóig. Együtt szálltak feL Mi utánuk. Útközben semmi különös nem történt, csak az, hogy Andrea kísérője ösz- szeszólalkozott a peronon egy nála két fejjel magasabb, szé- lesváUú fiatalemberrel. Már úgy látszott, hogy tettlegesség- gé fajul a dolog, amikor a fiatalember váratlanul bocsánatot szoborban, valamint 57 grafikai alkotásban. A tv ma, szombat este klasszikus krimit, Agatha Christie Gyilkosság a papiakban című kétrészes komédiáját vetíti. És felhívom kedves «1 vasóink figyelmét a tv egy másik műsorszámáira, amit vasárnap 20.20-kor fognak vetíteni Elindult szeptemberben ... címmel. A műsorban Darvas József író kiemelkedő alkotásaiból láthatnak majd egy-egy részletet a nézők. Amikor záróim soraimat: kifejezem reményemet, hogy egy hét múlva már sok színes, s érdekes megyei rendezvényre hívhatom fel majd az önök figyelmét, addig is ez van alapon jó szórakozást kíván: Karácsonyi István Burányi Ibolya előadóestje Nagy sikerű előadást tartott Surányi Ibolya csütörtök este az Egyetemi Színpadon „Id- vezlégy én fejedelmem” címmel. Műsorát a magyar reneszánsz gyöngyszemeiből válogatta össze. Kitűnő tolmácsolásban hallhattuk Janus Pannonius öt epigrammáját, Balassi Bálint verseit, leveleit, valamint a XVI. századi magyar táncokat, és virágénekeket. Először hangzott el Balassi: „Eurialusnak és Lucretiának szép históriája”, melyet sokáig a „Pataki Névtelen” ismeretien szerző művének tulajdoni tattaik. s— Célom az volt, hogy megismertessem és megszerettessem a magyar reneszánsz két legkiválóbb képviselőjét az ifjú nemzedékkel is — mondta a művésznő. Bevezetőt mondott Klani- czay Tibor: Közreműködött még Kecskés András (lant), Csengery Adrienne f. h. (énék) és Stadler Vilmos (blockflőte); A műsort február 14-én, szombaton és 22-én, vasárnap este 7 órai kezdettel .megismétlik az Egyetemi Színpadom — Bekért és azt mondta, hogy ő volt a hibás. Erre a lány örömében megcsókolta a kicsit. Vagy van köztük valami, vagy ennyire imponált neki a kicsi harciassága. Az István körúton egy darabig sétálgattak, a férfit majdnem elütötte egy autó, én úgy láttam, hogy a nő lökte alá... Miért volnék hülye? Én azt jelentem, amit tapasztalok ... Igen, a buszon megcsókolta, itt meg odalökte... ön is mindig figyelmünkbe ajánlja, hogy a női lélek — külön rejtély. Tessék, itt a példa rá... A Marx téren elváltak. A lány beült a Bonbon presszóba, én őt tartom szemmel, a férfit Bálint követi... ★ Nehézipari Minisztérium. — Mikor adtam a megbízatást, hogy keressen megfelelő vezetőt a kettes osztály élére? — Két hónapja. — És? ' — Az a helyzet, miniszterhelyettes elvtárs... — Az a helyzet, Szemén elvtárs, hogy magánál gyanakvóbb, bogarasabb erénycsőszt még nem szült magyar anya. Az egyik nem felel meg, mert szenvedélyesen ultizik, a másiknak gyerektartást kell fizetnie. a harmadik valami más főbűnben leledzik, és így tovább. Nekem egy vezetésre termett szakember kell, aki politikailag is megbízható, nem baj, ha hatéves korában pro- mincli cukrot lopott a kre- dencből... (Folytatjuk)
