Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 8. szám
1970. JANIIÄR 10., SZOMBAT rest MEGYEI ’K^tírSap Szegtől hajlakkig Jubilál a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat — Örömük és gondok Tíz esztendő nagy idő, szép , dolog tehát, ha egy vállalat azzal büszkélkedik, hogy betöltötte születése tizedik évfordulóját Szatócsholtból szakbolt — Megjegyzem — szólal .meg őrsi Ferenc, a tízéves iparcikk-kiskereskedelmi vállalatnak alapítása óta igazgatója —, mi magunk is többszöri átszervezés során jöttünk létre 1960. január elsején. Az államosítások után népbolt vállalatok alakultak Pest megyében. Vegyeskereskedést űzött valamennyi. Néhány boltjuktól eltekintve, a legtöbb szatócskodott, kocsikenőcstől a bajuszpedrőjg, szalonnától, liszttől, a szagos szappanig, meg cérnáig mindenfélét árusított. Már ami pillanatnyilag éppen nem volt hiánycikk. Aztán életre kelt 54-ben a Pest vidéki Népbolt Vállalat, ennek is Őrsi lett az igazgatója. — És ez a mi közvetlen jogelődünk — jogilag, de nem szakmailag. Álért a mi vállalatunk már csak annyiban foglalkozik vegyeskereskedéssel, amennyiben mindenféle iparcikket forgalomba hoz. Városókban, sőt községekben is, ahol több a‘boltunk, mindenütt szakosítottunk, vagyis leJ hetőleg egy szakmához legfeljebb rokonszakmákhoz tartozó cikkeket árusító boltjaink vannak. Üzleteink egy része mégis kicsit vegyeskereskedés és ilyenben dolgozni bizony nem könnyű. Az igazgató — egykori vaskereskedősegéd — különböző tanfolyamokat hallgatott és főiskolát is végzett már régen, minden kérdésre fejből ad pontos választ. Néha-néha utána mégis megnéz egy-egy iratot, ellenőrzi a feleletét. Mutatja aztán az adatot, hogy nem tévedett. Elvándorlás Kérdezem: tíz év után hány alapító törzsgórdista dolgozik még a vállalatnál? Kapásból mondja: — Az 516-ból, akik akkor elkezdtük, velem együtt 144 és ez a szám, sajnos, kicsi. Természetesen időközben többen nyugdíjba vonultak, néhányan elhunytak... — Többeket meg el kellett bocsátani, például leltárhiány miatt — mondom. — Nem. 68-ban összesen 27 boltunkban volt leltárhiány, mindössze 105 ezer forint értékben. Tízezer forinton felüli hiány pedig csupán kettőben fordult elő és egyedül az aszódi bútorbolt vezetője ellen kellett bűnvádi eljárást indítani. Elvándorlás van. de nem is annyira a boltvezetők,mennek eb Példaként megemlíti, hogy tíz év alatt 150 tanulóból neveltek kereskedőt, de közülük ma már alig 80 a vállalat alkalmazottja. A nők férjhez- mentek, anyák lettek, kiléptek. A fiatal alkalmazott havi fizetése 1000 forint, a környékbeli Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ráígér, az ifjú elmegy. Nagy Budapest szívóhatása is. A fővárosban jobbak a fizetési és a munka- körülmények. Rendes öltöző, zuhanyozó, központi fűtés van a boltokban. Megfelelő raktár mindenütt. ami kevesebb munkát követel. Meg aztán mindegyik a saját szakmájában dolgozhat. Nem kell kozmetikai cikkeket, vagy papírárut is eladnia annak, aki vasasszakmát tanult. Mennek hát a fiatalokon kívül az idősebbek is Pestre, különösen a sok „kijáró” közül, aki a lakóhelyén, a fővárosban talál munkát a saját szakmájában. Húszezer féle áru E percben 69 kereskedelmi tanulót képez utánpótlásnak a vállalat Mind vidéki gyerejk, de még nem lehet tudni, felszabadulásuk után mennyi marad közülük az iparcikk- kiskereskedelminél. Jelenleg nyolc szakmában folyik a tanulóképzés, a vállalat azon- i ban 23 kereskedelmi szakmát egyesít magában. Hányféle árucikket hoz forgalomba? Erre az igazgató sem tud pontos választ, egész beszélgetésünk során ez alkalommal mondja ki először ezt a szót: körülbelül. Micsoda áruismeret kell mintegy 15—20 ezer áruféleséghez! — Tíz éve 120 bolttal kezdtünk, ma 145 boltunk van öt városban és 28 községben. Sok községben azonban csak egyetlen, ahol szögtől hajlakkig mindent kapni, kivéve a hiánycikkeket. Nos, a hiánycikkekről any- nyi szót ejt az igazgató, hogy erről és még néhány egyéb, a fogyasztót nagyon érdeklő kérdésről majd legközelebb. Szokoly Endre (Folytatjuk) Szereti a sajtot? — VÁLASZOLTAK A FOGYASZTÓK Mi a véleménye a fogyasztóknak az élelmiszeriparról? Ebben a mondatban lehet summázni a tegnap délelőtti sajtótájékoztató mondanivalóját, melyet a Magyar Szabványügyi Hivatal mellett működő Fogyasztók Tanácsa tartott. A Fogyasztók Tanácsa ugyanis az 1989-es őszi vásáron megtartott ételbemutatókon. kérdéseket tett fel a háziasszonyoknak: mi a véleményük az egyes termékekről. A mintegy 2600 beérkezett kérdőív feldolgozását most fejezték be. A válaszok szerint a hűtőipar termékeinek minőségével általában nincs baj, de a megkérdezettek 62 százaléka a magas árakat kifogásolja. A választék sem kielégítő, mivel a falvakban a hűtőpultok hiánya miatt nem árusítanak hűtőipari, , tgrmgkskéfc. Érdékes,, hogy a megkérdezetteknek csaknem fele nem ismeri a mirelité készítmények felhasználási módját. Az ételek szakszerű elkészítésében jó segítséget nyújt a háziasszonyoknak a hűtőipar által már eddig 600 ezer példányban kiosztott receptkönyv, de a Fogyasztók Tanácsa reméli, hogy ez még csak a kezdet. A konzervipar termékeivel a háziasszonyok nagy része elégedett. Legtöbben azonban csak a leveseket és főzelékféléket vásárolják. Az őszi vásáron nagy sikere volt a tejipari termékeknek. A kevéssé ismert sajtos, és egyéb tejtermékeidből készült ételek bemutatása újdonság volt. A háziasszonyok nagy része azonban drágának tartja a sajtárakat is. Kifogásolják a tejfel, és a túró árát, valamint a túró minőségét. Reméljük, a Fogyasztók Tanácsának megállapításai nem csupán megállapítások maradnak. Megteszik a szükséges intézkedéseket az (élelmiszerip5J vezetői; -s hamarosan a íotermékek kerülnek az üzletekbe. A háziasszonyok gondját megkönnyítő félkész, és készételek népszerűsítése szintén az ipar feladata. Ezzel saját nyereségüket is növelhetik. Időközi számvetés HAZÁNK TÖRTÉNELMÉNEK kiemelkedő eseményéről, felszabadulásunk 25. évfordulójának megünnepléséről valamennyi szervezet, intézmény az ünnephez .méltóan kíván megemlékezni. Megyénk dolgozói hónapok óta készülődnek 1970. április 4-re. Az elmúlt negyedszázad rohanó éveiben népünk sok-sok emlékezetes, maradandó, óriás művet alkotott. Ezekben. az ünnepre készülő hónapokban sorra számba vesszük, mi minden történt a 25 év alatt. Felelevenítjük a magunk mögött hagyott út kiemelkedő állomásait, hogyan változott meg a dolgozók élete, felmérjük azokat a lehetőségeket, amelyek a jövőben ránk várnak. A megyei pártbizottság a napokban tárgyalta meg az ünnepre készülés eddigi tapasztalatait, figyelembe véve, mennyire sikerült a jelen tennivalóival, a napi munkával összhangba hozni az emlékek kutatását. Napi teendőink sem csekélyek. Ez az esztendő a Lenin-centenárium esztendeije is. Idén ül. össze a part X. kongresszusa, és most teremtjük meg a negyedik ötéves terv megindításának feltételeit is. A pártbizottság tagjai figyelmeztettek a soron következő tennivalókra. Amellett, hogy az országos eredményeket méltatjuk, ösztönzünk a későbbi tervek megvalósítására, megyénk lakosságának feladata az is, hogy a megyében történt változásokat számba vegye. összegyűjtse mindazokat a gazdasági, társadalmi, kulturális változásokat, amelyek jellemzőek voltait megyénk történetének elmúlt 15 évére, így a hazafias érzés ápolása mellett élesztjük az egészséges lokálpatriotizmust városaink, járásaink — megyénk iránt. a partbizottsági ülés részvevői elismeréssel nyilatkoztait, azokról a járásokról, városokról, amelyek már feldolgozták . saját területük történelmi hagyományát, össze- Wt^liKM^'ótá elért sikereket. Mindent elkövetnek azért, hogy a jubileumi év előkészítése és propagandája kapcsán megyénk minél több lakójához, dolgozójához eljussanak, és megnyerjék Űj élet az Új Életben Gyógynövény, magtárban — Tésztaüzem, téglagyár Évente több milliárd forintot fordít az állam a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatására, üzemvitelük biztosítására, a tagság jövedelmének növelésére. Az összeg azonban évről évre csökken, hiszen a támogatás nem lehet állandó. A rossz földön gazdálkodóknak is meg kell találniuk azokat a rejtett lehetőségeket, amelyekkel jövedelmezővé tehetik termelésüket. örvendetes, hogy egyre több szövetkezet talál magára, s szilárd, saját gazdasági alapot teremt, kialakítva az adottságainak legjobban megfelelő profilt. Jó példa erre a jászkaraj enői Üj Élet Termelőszövetkezet. Közel 6 ezer hold 7—8 aranykorona értékű földön gazdálkodnak: 1964-ben az egy munkaegységre jutó 12 forintot is az állam fedezte, öt évvel ezelőtt azonban szisztematikusan fejleszteni kezdÉrtesitjük kedves vevőinket, hogy január 1-e óta a tőlünk vásárolt, vállalatunk jótállási jegyével ellátott, importált miszeki cikkek garanciális javítását az egész országban csak a RAMOVILL KSZV szervizei, ezenkíyül Budapesten a RÁViSZ KTSZ fiókjai is végzik. A RAMOVILL KSZV te!efonja: 339-722, a RÁVISZ KTSZ telefonja: 130- 440. SZÜVÁBU Országos Arubcszerzö és Értékesítő Szövetkezeti Vállalat Budapest IX., Soroksári út 16. Telefon: 336-355. ték a gazdaságot. Először — kihasználva az öntözési lehetőséget — az öntözéses gazdálkodás, alapjait teremtették meg. Ma már területük 62 százalékát hálózzák be öntözőcsatornák. „Báziságazatuk“ a kertészet. Ennek érdekében fejlesztenek mindent. Háromhajós hajtatóházat építettek, hogy palántáikat maguk nevelhessék; egyszerre nyolcvan holdra elegendőt. A kertészethez azonban nagy mennyiségű trágya szükséges, ezért 540 darabra növelték szarvasmarha-állományukat. Öntözéses rét- és legelőgazdálkodással a takarmánybázist is önerőből biztosítják. Ott, ahol még a fű sem termett meg eddig, most rizstelepeket létesítettek: az idén nyolcvan hold helyett 150 holdon ültetnek rizst. Foglalkoznak nagyüzemi kamillatermesztéssel is. A talajuk megfelelő, s miért ne használnák ki a nyárra kiürülő magtárak kapacitását gyógynövényszárítással. A „mezőgazdasági kör” tehát zárt. Gondoskodni kellett azonban a folyamatos munkalehetőségről is. Ezért szerződést kötöttek a nagykőrösi és a kecskeméti konzervgyárral kertészeti termékeik előfeldolgozására. Télen pedig a házi tésztakészítő üzemben 40—50 asszonynak biztosítanak rendszeres elfoglaltságot. Elkészült már a téglagyáruk is, mivel felfedezték, hogy területükön első osztályú tégla előállítására alkalmas nyersanyag található. Tavasszal ez az üzem is megkezdi a munkát. Az újabb beruházásaik tehát még olcsóbban készülnek el, mint eddig, hiszen nemcsak az építőbrigádjuk takarít meg pénzt, hanem az építőanyag egy részét is maguk állítják elő. Jut a téglából a környező termelőszövetkezeteknek is, hiszen a gyárban évente 3—4 millió darabot égetnek. A gazdaság az idei zárszámadáskor 75—80 forint körüli összeget fizet egy tízórás munkanapért, s akik rendszeresen dől goznak — a lehetőség biztosított — 2000 forintos havi jövedelemre tehetnek szert, aminek 80 százalékát havonta készpénzben fizetik. Természetesen a jászkara- jenőiek példája nem lehet recept. Hogy mit tehet egy termelőszövetkezet rentabilitása érdekében, az a helyi adottságoktól függ. Követendő példát egyben matathatnak az Uj Életben: hogyan lehet felismerni és kihasználni a helyi adottságokat. Ennek eredményeképpen jutottak el odáig, hogy 1970-ben már saját lábukra állnak. — inka — őket arra a feladatra, hogy legjobb tudásuk, képességük szerint vegyenek részt céljaink valóra váltásában. A tervek, amelyeknek részfeladatai már meg is valósultak, sokszínű, gazdag programot ígérnek. Biztató aktivitás tapasztalható a m^gye termelőüzemeiben. Sokan csatlakoztak a jubileumi munka versenyhez. Az előkészületekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a vállalatok többségé tartalmasabb, konkrétabb, mint korábban. A felajánlások elsősorban a helyi fő feladatok megvalósítására irányulnak. Ez abból is következik, hogy az új gazdasági mechanizmus következtében az üzemek dolgozói jobban^ ismerik saját üzemeik lehetőségeit. Előtérbe kerültek a minőségjavítási és az önköltség- csökkentési törekvések. A váci televízió-képcső gyárban, a Dunakeszi Járműjavítóban például egy, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában kétszázalékos önköltségcsökkentést vállaltak. A textilipari üzemek vállalatai az első osztályú áruk részarányát kívánják növelni. A mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben a vállalások jelentős része az új agrotechnikai eljárások alkalmazására irányuk Az építőiparban elsősorban a minőségjavítás mellett a határidők lerövidítését tűzték célul. A munkaerőhiánnyal küzdő vállalatoknál az egyes műszaki fejlesztésre vonatkozó feladatok megvalósítását sürgetik és így remélhetőleg munkaerőhiány-gondjukat csökkentik. A fiatalok, a KISZ-esek tevékenysége is kibontakozóban van. Az iparban 477, a mező- gazdaságban 185 ifjúsági brigád - versenyez. Jelentősek azok a .vállalások, amelyek az ipari és mezőgazdasági üzemekben a KISZ védnöksége keretében születtek. így például a Csepel Autógyárban, a Dunakeszi .. Járműjavítóban, '.Szánalomba*.'an. Több helyi jeliig«' védnökséggel is találkozhatunk, mint például á nagykőrösi fiatalok a Nagykőrösi Konzervgyár rekonstrukcióját, a ráckeveiek Ráckevén a művelődési ház építését tűzték ki célul. A TERMELÉSI VÁLLALÁSOK mellett számottevőek a társadalmi felajánlások, amelyek többsége az üzemek szociális, kommunális létesítményeinek fejlesztésére irányulnak. A Nagykőrösi Konzervgyár dolgozói harmincezer, a Dunakeszi Járműjavító dolgozói tízezer társadalmi munkaóra teljesítését vállalták. A mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkezetek jubileumi versenykészülődése nem annyira áttekinthető még, mint az ipari üzemeké, de számos tény jelzi, hogy itt is kibontakozóban a münkaver- seny. Az elmúlt év végéig csaknem százhetvennel több brigád és huszonhattal több műhely dolgozója küzd a szocialista cím elnyeréséért, mint a korábbiakban. Természetesen a verseny itt sem szűkülhet le csupán a brigádmozgalomra. Csakhogy, mint az ipari Üzemekben, a mezőgazdaságban is akkor a leghasznosabb a verseny, ha a helyi, sajátos konkrét feladatokra irányul. Eddig példamutató és kimagasló eredményeket értek el a mezőgazdasági versenymozgalomban a Cegléd város és járás termelőszövetkezetei. Ezekben a termelőszövetkezetekben mar hagyományai vannak az eredményes versenyeknek. Eredmény az is. hogy a szakszervezetek, a KlSZ-szer- vezetek küzdenek a néhol még fel-felbukkanó formális vonások ellen, törekednek a versenyek nyilvánossá tételére, hogy a már eddig is tömeges mozgalom még szélesebb körűvé váljon. A POLITIKAI AKTIVITÁS másik iránya a lakóterületeken bontakozik ki és a városok, a községek fejlesztésére irányul, A mozgalom a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei tanács kezdeményezésére, a ma már nagyon népszerű jelszóval indult: „Építsd, szépítsd városunkat, községünket!” A megyei tanács a versen y félté te1 e- ket legjobban teljesítő városnak, illetve községnek 750 000 forint jutalmat tűzött ki. Ez a versengés is már eredményes múltra tekinthet vissza, hiszen az elmúlt esztendő tavaszán kezdődött és azóta számos sikert értek el a küzdő felek. A megye valamennyi városa, községe csatlakozott a mozgalomhoz. A városok, a községek szépítésén, fejlődésén kívül az is említésre érdemes, hogy a mozgalom hatására szorosabbra fonódik a kapcsolat a Hazafias Népfront és a lakosság, a tanács és a választók között. A Fóti Műanyagipari Ktsz dolgozói százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek eddig. Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet 77 ezer forint értékű munkával segítette a község útjainak javítását. A tápiósági Virágzó Tsz 5500 köbméter földmunkát végzett — több, mint hatszázezer forint értékben. Püspökhatvanban és Fót községben a sző- . vetkezetek 550 ezer forinttal segítették községeik fejlesztését. A TÁRSADALMI ERŐFESZÍTÉSEK jelentős része a kivitelezési és átadási határidők lerövidítésére, a tervezett létesítmények. gyorsabb megvalósítására irányulnak. Budakeszin az elmúlt év májusában kezdték meg a 35 „Cs” lakás építését és a tervezett november 20-i átadást november 5-re rövidítették le. Tápiószentmár- tonban a nyolctantermes iskola építését 1970 helyett már 1969-ben befejezték. A szobi művelődési ház építését mintegy hat hónappal kurtították meg. A ceglédi kórház építő- mesteri munkáit december 31 helyett december 6-ra elvégezték. |A péceli nyolctantermes iskola építésénél mintegy 300 ezer forintot megtakarítottak, s a-megtakarított pénzből máris elkezdték a napközi konyhájának építését. Nagykőrös lakossága csákóm kétmillió forint értékű társadalmi munkát végzett eddig. Vecsés község 914 ezer forint értékűt, ami az előző évinek éppen kétszerese. Sorolhatnánk a szorgos faültetők eredményeit, a szellemi jellegű felajánlásokat, a társadalmi munkában végzett építési terveket, az előadásokat, a propagandamunkát végzők hasznos tevékenységét. A képzőművészeti pályázat is élénk visszhangra talált. A pályázatta] egybekötött kiállításra áprilisban került sor. A szentendrei Teátrum országos sikert aratott, úgyszintén a Dunakanyar driostalálkozó is. A Vöröskereszt által indított „Tiszta udvar. tiszta ház” mozgalom is részévé vált .a felszabadulás évfordulójára való készülődésnek. A FELSZABADULÁS EMLÉKÉRE felszabadulási emlékműveket emeltek Nagykőrösön. Gödöllőn, Monoron. Ráckevén, amelyeket az évfordulón, ánrilis 4-én avatnak fel. Ezenkívül számtalan helven állítanak emléktáblákat, emlékoszlopokat. s a felszabadí- tási harcban elesett hősök sírjait. emlékműveit rendbehozzák. Amint a számos felsorolt és az itt helyet nem kapott példából kitűnik, sokoldalú politikai, társadalmi munka mozgalom. és nem egyszerűen csak ünnepségsorozat van kibontakozóban a megyében. A leírtakból azt kívántuk érzékeltetni, hogy megyénk dolgozói már eddig is sokat tettek községükért, gyárukért, termelőszövetkezetükért, városukért. Az a nagyszerű készülődés. amely már eddig is annyi eredményt hozott, a következő hónapokban még inkább kibontakozik, s ki-ki tetteivel bizonyítja hazaszeretetét, elmúlt negyedszázadunk teremtette értékeink megbecsülését, s azt a készséget, hogy a következő időben újult erővel újabb tettekhez gvűrkőzünk Sági Agnes I ♦
