Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

JO HÍR Az olajkályhával fűtők ed­dig vagy a benzinkútnál, vagy a háztartási boltban szerezhet­ték be a szükséges fűtőolajat. Néhány nappal ezelőtt a Rá­kóczi utcai ÁFÉSZ tüzelőanya­got árusító telepe átvette a háztartási bolttól az olajmé­rést, nagy örömére a város- központban lakó „olajkályhá- soknak”. Előkelő meghívás Az országos ifjúsági tor­nászkeret edzőtáborába ka­pott meghívást Medve László testnevelő tanár, valamint há­rom körösi tornászfiú. Sebes­tyén Gábor, Dónáith Ferenc és Rács Zsolt az 1969-ben el­ért jó eredmények alapján ja­nuár másodika és 14-e kö­zött a dunaújvárosi edzőtá­borban készül az új év új versenyeire. MIT tiTUNK MA A MOZIBAN? Tanár úrnak szeretettel. Egy tanár és a lázadó teenagerek. Magyarul beszélő, színes angol film. Főszerepben: Sidney Poi- tier. Kísérőműsor: Vili és Bütyök a hadgyakorlaton. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 óra. A PESTME CrY E. 1 HÍRLAP KÜLÖN KI a DÄ S a XIV. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1970. JANUÄR 9., PÉNTEK Túl egy nehéz éven 52 milliós munkaterv NYERESÉGGEL ZÁRJA AZ ÉVET A PIPAGYÁR NÉPSZÁMLÁLÁSI MOZAIK A keddd jelentés szerint a város lakosságának 43 százalé­kát már összeírták. Gyakorlat­ban sokkal többet, mert a napi jelentések mindig az előző napról való adatokat tükrözik. Nagykőrösön tehát félidőben Van a népszámlálás. ★ Nem könnyű az összeíró munka. Nem azért, mert ne­hezek a . kérdések, vagy nem beszélnek az emberek. Objek­tív okok adják a bajokat. Az ! emberek dolgoznak, otthon j csak a nagymama, meg a gye- j rekek vannak, s ők néha nem ] tudnak mindent. Aztán meg igen sokat kell menni. T. i. az összeírónak. I Az egyik összeíró mesélte nevetve: Az volt a problémám, hogyan fogom bejárni a körze­temet; sok utca, távol levő há­zak. Nos, az idő megoldott mindent. Csak egy csónak kell, meg két evező, s a nagy olva­dás miatt máris tudok közle­kedni. Hiába, az összeírókat az isten is segíti. Egy másik összeíró mesélte (fiatal lány, alig múlt húsz­éves): Bementem és leültettek. „Megkínálhat juh, kedves’’ — kezdték.----Szabadkoztam, de ne m volt mit tennem. Amikor elém tettékpoharat, akkor láttam, hogy pálinka. Meg kel­A lakószoba bútoraink el­nyerték a kereskedelem és a vásárlók tetszését. A mi bútorainkat a Centrum áruházaknak számítottuk és szállítjuk, és megállapodást kötöttünk a ' fogyasztási szö­vetkezettel, hogy a helyi bú­torüzletben is lehessen vásá­rolni termékeinkből. A pipagyártó részleg tevé­kenysége is fellendült. Bulgá­riába 5 ezer pipát exportál­tunk, s több külföldi céggel tárgyalunk pipaszállításról. — A siratói II-es telepen befejeztük a három és fél mil­liós beruházást. Most szerelik a gépeket a korszerű munka- csarnokokban. Fél millió fo­rintos költséggel állítottuk be a lengyel gyártmányú gaiter- fűrészt, s decemberben meg­tartottuk a próbaüzemelést. Az új gép jelentősen meg­könnyíti a rönkfák feldarabo­lását. A külső telepen főleg fa­ipari alkatrészeket, parketi- frizt, redőnyléceket, ládarésze­ket gyártunk, ezek mind ke­resett cikkeik. „Tökéletes" aláfestés A minap moziba men­tem. Nem célom, hogy a film minőségéről is beszá­moljak, inkább a vetítés hangulatát mesélném el. Csodálatos tengerpart, szírieket nyaldosó méteres hullámok. — Klotty, klotty. Kiszáll a csónakból a fő­hős, szép szál szőke férfiú. — Klitty, toccs. Megismerkedik a sziget szépével, a lobogó sörényű paripán lovagló lobogó hajú amazonnal. — Pikpikpík, klotty, toccs. Kezd idegesíteni ez a kü­lönös aláfestő zörej. Szép formabontás, de már unal­mas. Végig az egész filmen ez a csöpögés? Azután körülnézek. így már más! A padlón hatalmas tócsa, közepén vödör, azt céloz­gatják a mennyezetről csurgó víz cseppek, s a talá­lat szerint változik a „ze­ne”: Toccs — találat, klitty — ez a szék__síb., síb. Mé g szerencse, hogy „ten­yeres” filmet vetítenek. De mi lesz a „Sivatagi 13-ak nál? Beleőrülnek a hang­ba a vásznon mindannyian, s eltévednek. Azt hiszik, hogy a tize­dik sorban van az oázis. Pedig csak a tető ázott be... (sz) Kályha és kukorica A kályhásmester életútja A 85 éves kályhásmester — Istráb Ferenc — még most is eljárogat ismerőseihez, javít­gatni. A napokban, amikor fel­kerestem, hogy elbeszélges­sünk, elmondta életének törté­netét. — A Kőröshöz tartozó nyársapáti tanyavilágban szü­lettem, nagyon régen, 1884- ben. A szüleim felesbérlők voltak. Kilencéves koromban árvaságra jutottam, és a roko­nok cselédnek szegődtettek el. Egy kocséri gazdálkodóhoz kerültem, a jószágok őrzése volt a feladatom, de többet koplaltam, mint ahányszor jól­laktam ... É jszakánként az is­tállóban aludtam, egy ládás- talyigában volt az „ágyam”. Pedig a rokonok kikötötték, hogy iskolába járhassak, így is csak néhányszor engedtek el. Egy tavaszon a jószág után járva kegyetlenül átfáztam, hi­deglelésbe estem, még a leg­nagyobb nyári hőségben is borzongtam. A gazdasszonyom Végül is megszánt, s akácfa- gyökérből főzött teával kigyó­gyított. Ennek a sanyarú életnek a katonabátvám vetett véget, aki amikor meglátta, hogyan élek, elhozott Kocsérról, s Kőrösre szegődtettek, jobb gazdákhoz, így kerültem Molnár Dániel híres cserépkályha-„gyáros- hoz”. — De sokat néztem szinte irigykedve, hogy milyen jó dolguk van a segéd uraknak, hogy megbecsülik őket. Talán ezt a vágyakozást vet­te észre rajtam Teleki János kályhás- és fazekasmestfer, mert amikor önálló lett, ma­gához vett inasnak, s nála ki­tanulhattam a szakmát. Az­után még tovább tökéletesítet­tem a tudásomat Kecskeméten, s felkerültem Budapestre dol­gozni. Jól ment, nem panaszkod­hattam a keresetre, mégis visz- szajöttem Kőrösre. Visszahú­zott a föld. A kapától nem tudtam megválni. Azután megnősültem, csalá­dot alapítottam. A feleségem meg egyik fiam, sajnos, már elhalt, csak a másik él, de benne meg a családjában meg­lelem minden örömöm. Meg azutári itt van a mun­ka. Amikor dicsérik a kályhái­mat, vagy jó termést hoz a kukorica, úgy érzem, hogy ez maga a boldogság. Lejegyezte: Kopa László lett innom. Bevallom, utana nagyon szép volt a népszám­lálás. ★ A legtöbb baj azzal van, hogy ki a háztartásfő. Az as­szonyok azért, mert ők vezetik a háztartást, a férjek azért, mert végeredményben ők a te­remtés koronái, a nagypapa azért, mert ő a legidősebb fér­fi, a vő azért, mert ő keres a legtöbbet. ★ Szigorúak a felülvizsgáló!: is, a ssdmlálóbtztosnak nem-sza­bad tévednie. Ha rosszul ír va­lamit, máris visszákapja a la­pot, s írhatja újra. Még jó, hogy ilyenkor nem kell ki­menni még egyszer a házhoz. Este van. A Szolnoki úton lassan bandukol egy férfi. Ke­zében aktatáska. Szemben vele jön egy másak. — Szervusz! — Szervusz! — Kész? \ — Mára. — Sok van még? Vagy kész lenne? — Talán holnap. Még az összesítés van. — Téged már megszámol­tak? — Nem tudom. Nincs otthon senki. A feleségem is összeír. — És akkor? — Nem tudom, én számláló- biztos vágyok — de más kör­zetben! — Hát akkor jó pihenést! — Köszönöm. —h— — Ez évi munkánkat már előre biztosítottuk, megkötött szerződéseket. Az éves tervünk 52 millió forint. Legnagyobb megrende­lőnk az ÉRDÉRT — vele 40 millió forintos szerző­dési kötöttünk. A faipari alkatrészek .és a pi­pák értékesítésére exportáló vállalatokkal állunk összeköt­tetésben. Nagyon vigyázunk, hogy nehogy megint kellemet­len meglepetések érjenek bennünket. Azokból már elég volt a ta­valyi — fejezte be a beszélge­tést Búz László igazgató. kopa 30 évvel ezelőtt is havas volt a tél A mostani tél olyan sok hó­esést hozott, amilyenre csak az idősebbek emlékezhetnek. Legutóbb harminc esztendeje, 1940-ben borította ennyi hó az országot. Az utakon akkor is ugyan­úgy leállt a közlekedés, mint ma, s Kécskén még egy autó­busz is kinnakadt. Nosza, gyorsan előhalásztak egy 1890-es törvényt, mely­nek értelmében a lakosságot ki lehetett rendelni a hóelta- karításra. Először a kécskei, majd a törteti, és úgy a ceglé­di, kecskeméti utat szabadítot­ták meg a nemkívánatos hó­bundától. A munkára először az első kerületiek vonultak ki, akik között ott volt Kallik László, 81 éves ember is. — 50 évvel ezelőtt voltam már én ilyen közmunkán —, mondotta az idős ember —, akkor is ilyen sok hó esett ... Egyébként a mezőgazdaság­ban nem lett jó a havas telet követő nyár. Tavasszal a talaj­vízzel volt baj, nyáron meg sok volt az eső. Gyenge lett a termés, s főleg bor kevés ter­mett. Reméljük, hogy az idén a sok hóesést nem követi ilyen mostoha tavasz és nyár. Termeljünk vöröshagymát Hová lesz a hagymaliszt? .Az utóbbi esztendőkben gyakran hiányzott a vörös­hagyma, mert a termelés nem fedezi a hazai szükségleteket. Ezt a hiányt még fokozza az is, hogy a szárító üzemek sok hagymát liszt formájában kül­földre exportálnak, mert a hagymaliszt keresett cikk az északi országokban, s ugyan­akkor a tengeri hajókon is so­kat elfogyasztanak. Pest megye évi vöröshagyma Körösiek adományai a császár asztalára II. JÓZSEF EGYIKE ma­gyar királyainknak (1780— 1790). Mária Terézia és Lotha- ringiai Ferenc idősebb fia. Már fiatalon, 1759-től részt vett az államtanács ülésein. Felvilágosult eszméinek hatá­sa Mária Terézia uralkodása (1740—1780) idején kezdett tért hódítani. Mint felvilágosult uralkodó (1765—1790-ig német­római császár), nagyon szere­tett utazni. Hazánkat három alkalommal barangolta be, 1768-ban, 1770-ben és 1776- ban. Magyarországon tett első útja alkalmával, 1768-ban, megyénkben, az akkori Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegyén is átutazott csekély számú kí­séretével. Nagykőröst ugyan nem látogatta meg, de a vár­megyei fogadtatás elökészüle­t'eiből városunk lakossága is kivette a részét, melynek tör­ténetét az alábbiakban mon­dom el. A KÖRÖSI TANÁCjS tudo­mást szerezvén a császár út­irányáról, összeült, hogy meg­beszélje a tennivalókat. Az ál­taluk ismert terv szerint II. József Kecskeméten halad át kíséretével, Nagykőrös határát érintve. Ezért elrendelték, hogy a vármegyei tekintetes szolgabíró, Vida István intéz­kedjék az utak megjavításáról, a kutak kitisztításáról, a kony­ha „adminisztrációjáról”. To­vábbá az utazás zavartalanab­bá tételéről, vagyis lovak, ko­csisok kiállításáról. Az utak rendbetételéhez 60 lovaskocsit, 120 embert, 28 lo­vat és két nyerges lovat ren­delt ki a városi tanács, illetve ennyi volt kiróva Kőrösre. A konyhára, mivel a császár Kecskeméten állt meg pihenni és éhét enyhíteni, a városnak adni kellett 40 font írás vajat, 400 tojást, 60 csirkét, 16 hízott kappant, 8 hízott ludat, 12 li­bát, 20 nyulat, 40 foglyot, 40 csomó spárgát, 2 pozsonyi mérő lisztet és egyéb „füszer- szátnokat”. , II. József ugyan nem evett Kecskeméten, de a minden es­hetőségre számító Rosier óbes­ter elkészítette a fogásokat, s a fel nem használt „naturálé- kat” visszaadták a városnak. ÉJJEL MENT AT Kecske­méten a császár a kíséretével. Egy körösi hadnagy a Pákái csárdáig kísérte el néhány tár­sával az uralkodó hintáját. A csárdánál a hadnagy egy ara­nyat kapott II. Józseftől ezért a szolgálatáért. Büszke is lehe­tett erre haláláig, mert rajta kívül még ugyan ki dicseked­hetett volna ilyen nevezetes embertől kapott ajándékkal? Pesti László szükséglete 300 vagon körül jár, ez indította a körösi és környékbeli MÉK-kirendeltsé- gaket, hogy a szükséges hagy­mamennyiséget a környékben keUeme megtermeltetni. Írházi Gyula, a MÉK járási vezetője, néhány évvel ezelőtt járt Magdeburgban, ahol 40—•' 50 hektáros hagymaültetvé­nyeket látott, s ezeket kora ta­vasszal nem duggatták, hanem magról vetették, s őszre, 3—5 centiméter átmérőjűre nőttek meg a tápdús, öntözött talajon. A MÉK a múlt évben már termeltetett az abonyi Űj Vi­lág Termelőszövetkezettel na­gyobb mennyiségű vöröshagy­mát, s ebben az évben a Kos­suth Termelőszövetkezet is be­levág, magról is, meg dug­ványról is termel hagymát. A hagymatermesztés legkri­tikusabb pontja a duggatás. A gyomirtás vegyszerekkel már könnyen megoldható, s a sze­déshez a MÉK hagymaszedő kombájnt kölcsönöz a közös gazdaságoknak. A hagy ma termelésről a MÉK több nagykőrösi termelő- szövetkezettel is tárgyal. —k— Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk mindazoknak, akik édesanyánk, özv. Szilád! Istvánná temetésén részt vettek és fájdalmunkon enyhíteni Igye­keztek. A gyászoló család. választó versenyén, 13 szám­ból tizenegyet megnyertek. Budaörsön az autóinodelle- zők megyei bajnokságát á 2,5 kilométeres kategóriában Bo­tocska Ferenc nyerte. 24-én és 25-én Szegeden ke­rült sor a nők II. korcsoport­jában a középiskolás bajnok­ság országos középdöntőjére. A körösiek második helye azt jelentette, hogy az oészág leg­jobb 8 csapata között vannak.' 24- én és 25-én ünnepélyes külsőségek, olimpiai lánggyúj­tás közepette városunkban ke­rült sor az úttörő-olimpia me­gyei atlétikai döntőjére. A megrendezett, népes 23 szám­ból hatban körösi győztest avattak. Lányok I. korcsoport 100 méteres síkfutás' Hanny Katalin (Petőfi iskola) 13.5 másodperccel; 4x100 méteres váltóban: Petőfi iskola (Hanny Judit, Hanny Katalin, Szűcs Ilona, Horváth Ilona) 55,4 mp- cel; távolugrásban: Horváth Sarolta (Kossuth iskola) 471 centiméterrel. Lányok II. kor­csoport, 60 méteren: Hanny Katalin (Petőfi) 8,4 mp-cel; távolugrásban: Hanny Katalin 470 centiméterrel; magasug­rásban: Klingl Györgyi (Kos­suth) 135 centiméterrel. 25- én, Tökölön is nyertek a Kinizsi-focisták a kíméletle­nül játszó hazaiak ellen. Abony—Kinizsi 16:10, férfi kézilabdában. Május 25-én országos úttörő birkózóversenyt rendeztek Mo- noron, melyen a kirobbanó erőben levő körösiek közül Túri József, Szécsény Imre, Medgyesi László és Németh József súlycsoportja legjobb­jának bizonyult. Dunaújvárosban került sor az országos vidéki serdülő tornász-csapatbajnokság küz­delmeire. A fiúk I. és II. osz­tályú küzdelmeiből — a né­pes mezőny ellenére — egy­aránt ezüstérmesen tértek haza Medve László „fiai”. 25-én, Gödöllőn bonyolítot­ták le a megyei honvédelmi verseny döntőjét, amelyen a fiúk II. korcsoportjában a Nagykőrösi Petőfi iskola (Ben- csik János, Tomicsek István, Molnár Csaba) csapata lett a győztes. 28-án kettős kosárlabda­mérkőzésre került sor a sport­otthonban. Nagykőrösi Gim­názium SE I—Monori SE 61:24, a kőrös! nők jó játékkal nyer­ték a megyei rangadót. Csepel Autó (NB II)—Nagykőrösi Gimnázium SE I 80:53, a kö­rösi férfiak jól helytálltak az MNK-mérkőzésen. (sulyok) t Az amerikai nők körében terjed a pipázás — olvashat­tuk nem is olyan rég, s az ál­lítás igazolására csinos höl­gyek pipás képét is közölte egy újság. Bizonyára ez is hoz­zájárul ahhoz, hogy az ország egyetlen pipagyárában a Fa­áru és Dohányzódkkgyártó Vállalatnál fellendüljön a pi­pák iránti kereslet. Ezekkel a gondolatokkal indultam el a napokban Bűz Lászlóhoz, a pipagyár igazgatójához, hogy érdeklődjem az elmúlt év ered­ményeiről, s az új év tervei­ről. — Az 196D-es esztendő vál­lalatunknak nagyon sok gon­Sporttörténet-1969 1 Május II. Május 17-én és 18-án az „Olimpiai reménységek torná­ján” a tornászfeeret budapesti válogatóján Dónáth Ferenc a 14. lett. Május 18-án labdarúgásban: Kinizsi—Gödöllő 2:1. A Kinizsi ifi Kocza—Dávid (Todola), Danics, Kovács I, Máté I, Balogh (Cavalloni), Horváth I, Sebők, Szabó, Máté II összeállításban 4:0-ra győ­zött a listavezető gödöllőiek ellen. Kinizsi—Pilisi Bányász 20:11, férfi kézilabdában, Orosházán 12:4-re győztek a körösi ping- pongosok. Ezen a napon eredményesen versenyeztek a körösi atléta­lányok a Cegléden megrende­zett 14—16 évesek megyei ki­i dot és nehézséget adott — mondotta Búz Lászlá — Egyik legnagyobb ügy­felünk, az ÉPTEK, amely­nél 40 millió forinttal vol- . tunk érdekelve, fizetés­képtelen lett, s bizony ennek következménye­ként átmenetileg pénzügyi zavarokkal küszködtünk. Kitartó munkánkkal azonban legyőztük ezeket a nehézsége- j két. Bár még most készülnek J a zárszámadások, kijelenthe­tem, hogy nyereséggel zárjuk az esztendőt. A bútorosztály az éves ter­vét december 25-ére teljes: - tette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents