Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

4 "‘‘^Mírlap 1970. JANUÁR 9., PÉNTEK A fehérnél is fehérebbe A közlekedés biztonsága at­tól függ, hogy a szemből jövő autót milyen jól látják a töb­bi kocsi vezetői. Azokat az autókat lebet a legkönnyebben észrevenni, amelyeket foszfo- reszkáló zománccal vontak be: az ilyen zománc 12—15-ször világosabb és feltűnőbb, mint a legfehérebb fehér. Sajnos, a zománcozó« eljárás ma még túlságosan bonyolult, s a zo­mánc sem valami olcsó. Miért kell Pestre járni felülvizsgálatra ? Gyógyítás helyett - tortúra „fip, özv. Meggyes Lajasné hatvan éves tsz-járadékos, sú­lyos beteg asszony vagyok. Életemben háromszor jártam a városban, kísérő nélkül nem tudok közlekedni. Hajnali négykor keltem, este hat óra után értem haza Vámosmiko- lára. Az utazás annyira kime­rített, hogy napokig súlyosbo­dott az állapotom.” „Rázós kérdés" a lakáshelyzet Akik már befejezték a népszámlálást — Nálunk sem könnyebb a helyzet, mint a többi község­ben —, mondja a dabasi ta­nács vb elnöke, mikor arról érdeklődtünk, hogyan sikerült a népszámlálás kezdete óta, nyolc nap alatt a lakosság 85 százalékát össze­írni. — Azt próbáltuk megértet­ni számlálóbiztosainkkal — akik többségükben pedagógu­sok —, hogy a pontos összesí­tés érdekében, ne hagyjanak az utolsó napokra is területi munkát. A kapkodás, az éjsza­kázás csak tévedések, pontat­lanságok forrása lehet. Az eredmény azt igazolja, hogy sikerült elérni célunkat. Az anyag feldolgozására is bőven lesz időnk. Több számlálóbiz­tosunk már be is fejezte kör­zetének lelátogatását. Hor- nyák József pedagógus éppen ebédelni készült, amikor ráta­láltunk. ö már egy napja „100 százalékosok” közül való. — Mi volt a módszere? — Egyszerű. Előtanulmá­nyokat végeztem. A legtöbb gond ugyanis a foglalkozási adatokkal volt. Megpróbáltam kihámozni, hogy melyik válla­lat lehet az, amit a lakók csak becenevükön ismertek. Egy- egy munkaszerződésből aztán sikerült is rájönnöm. A sze­mélyazonossági igazolványo­kat nem kérhetjük el. — Egyéb problémák? — Vannak olyan határese­tek, amikor a kérdőív kérdé­seire nem lehet egyértelműen kát, akiket ismerek és gondo­lom a többiek is, mindent megtesznek azért, hogy idő­ben befejezzék a népszámlá­lást. Valóban így is van, a nép­számlálók áldozatkészségét nem lehet elégszer megdicsér­ni. Most következik a hajrá, hiszen még a megyében hátra­van a lakosság 30 százaléká­nak összeírása, s az adatok feldolgozása. A rendelkezésre áló idő már csupán hat nap. — Kovács — „Zábrádi Györgyné, ötven éves kemencei tsz-tag vagyok. Három órakor keltem, este há­romnegyed kilencre értem vissza a falumba a budapesti felülvizsgálatról. Az úttól, az izgalmaktól úgy kimerültem, hogy még betegebb lettem.” Major Imre negyvenéves bemecebaráti lakos. Mindkét lába eltört. Nyolc órára rendelték be Budapestre felülvizsgálat­ra és csak negyed egykor került rá a sor. Estére ért vissza a falujába. De a többiek is mind: Kiss/ I János, Mészáros Kálmán, Gás­pár Lajos, Holies Ferenc, akik­kel panaszuk nyomán szemé­lyesen is beszélgettek az SZMT illetékesei,- mind el­mondták, milyen tortúra szá­mukra a felülvizsgálaton való megjelenés, arról nem is szól­va, hogy mibe kerül. Az úti­költséget az SZTK megtéríti, de csak a betegét. Huzamo­sabb betegállományban levő, többször idős emberek egyna­pos élelmezése és az utazással járó rendkívüli kiadások na­gyon megviselik az amúgy is vékony pénztárcájukat. Miről van itt szó tulajdon­képpen? Arról, hogy a SZOT Társadalombiztosítási Főiigaz­gatóságának váci kirendeltsége mellett működő I. fokú orvosi bizottságot, amely a munkaké­pességcsökkenés fokát megái­* * NÉPSZÁMLÁLÁS Tessék visszajönni, mert a Pistikét kifelejtettük!... lapítja, évekkel ezelőtt meg­szüntették. A betegeknek ettől kezdve Budapesten, a Mező Imre úton kell jelentkezniük. A SZOT-kirendeltség a váci szakmaközi bizottsággal egyet­értésben hamarosan, már 1965-ben kérte: a be­tegekre való tekintettel ál­lítsák vissza a régi rend­szert. Vác az egész járás központjá­ban fekszik, rövid idő alatt mindenünnen megközelíthető. Azonban az Egészségügyi Mi­nisztérium kérésüket — szak­mai szempontokra hivatkozva — elutasította. Cselo Vencel SZMT-kiren- deltségvezető mutatta meg a jegyzőkönyvek közül a legki­rívóbbakat. De a Vácott la­kóknak is jelentős könnyebb­séget jelentene a helybeli fe­lülvizsgálat. Nem szólva arról, hogy a kirendeltséghez 37 köz­ség tartozik. Megtörténik, hogy a beteg már kimerítette táp­pénzes állományát. Mivel nem vállalkozhat a hosszú, fárasz­tó útra, nincs aki Budapestre kísérje, csak fekszik otthon és sehonnan sem kap pénzt, mert papírja sincs a felülvizsgálat eredményéről. Dr. Konkoly Gyulával, az SZMT Társadalombiztosítási Bizottsága vezetőjével beszél­gettünk erről a gondról. — Mindenképpen sürgő­sen meg kell szüntetni ezt a tarthatatlan állapotot ' — mondta. — Az országban zömében minden kirendeltség mellett piűködik ilyen, mun­kaképesség-csökkenést véle­ményező orvosi bizottság, amely belgyógyászból, ideg- és sebészorvosból áll. Tarthatat­lan, hogy emiatt egyeseknek száz kilométereket kelljen utazniuk. Minthogy Vácott rö­videsen az új kórház megkez­di működését, a minisztérium szakmai szempontokra való hivat­kozása már nem állja meg v \ a helyét. EgyAiiszáz ágyas kórház orvo­si karából nem okozhat külö­nösebb nehézséget háromtagú bizottság kiválasztása. A ma­gunk részéről a legmesszebb­menőkig támogatjuk a váciak jogos kérését. Az erre vonat- i kozó igényünket írásban jut­tattuk el az illetékesekhez és a január 28-ára összehívott megbeszélésen valamennyi ér­dekelt részvételével próbálunk ebben a régóta húzódó ügyben kedvező döntést elérni válaszolni. Ez különösen olyan külső területeken fordul elő, mint ahová én jártam. Fel is teszek 'mindjárt egy ilyen ta­lálóskérdést: A 80 éves házas­pár földje a szakszövetkezet­ben van, tehát szövetkezeti ta­gok. Ott viszont képtelenek megművelni a rájuk eső részt, ezért a gyermekek dolgoznak, s ők tartják el szüleiket. Esze­rint viszont eltartottak. Melyik a helyes válasz? Népszámláló legyen a talpán, aki megoldja. — S ön? — Mindkét választ elfogad­tam, s az egyéb rovatba írtam az „eltartott” jelzőt. — Milyen hasznos tapaszta­latai vannak, amelyeket átad­hat a még dolgozó számláló- biztosoknak? — A „legrázósabb” kérdé­sek, a lakásadatok felvétele előtt felszólítás nélkül meg kell győzni a kérdezettet, hogy az érdeklődés nem adóemelés céljából történik. így biztos, hogy a valóságos adatokat köz­ük. Nyíri Andrásné, a járási ta­nács anyakönyvi ellenőre szin­tén befejezte már a számlá­lást. Szabadságát áldozta azért, hogy elegendő számlálóbiztosa legyen a községnek. 308 em­bert írt össze az elmúlt na­pokban. — Meglepő volt számomra, hogy mindenütt szívesen fogadtak. S egy érdekes ta­pasztalattal is gazdagodtam: valóban kávézó nemzet va­gyunk. A körzetemben minde­nütt a „fekete méreggel” vár­tak. Még az a 75 éves nénike is, akitől éppen most jövök. — Tanácsa a többieknek? — Azt hiszem, nem kell túl kok tanácsot adni, hiszen azo­(Zsoldos rajza) — k — (12) — Egyet nem látok — mond­ta. — Hol van az, amelyiket l nekem szánt? A lány el sápadt. 1 — Persze, szólalt meg némi szünet után — gondolhattam volna, hogy gyorsan rájön, miért hívtam ide. Végered­ményben megkönnyítette a dolgomat. Igen, erről van szó. Vállalná? Hangsúlyozni sze­retném, hogy nem veszély­telen. IgSz, az állatkísérletek során a számpatronkúra sem­miféle káros következmények­kel nem járt, még múló rosz- szullét sem mutatkozott egyi­küknél sem, de az emberi szervezet mégiscsak más. Ezt kötelességem közölni magá­val. Ismeretlen mélységű víz­be ugrik. ‘— A vízbeugrá.. l hagyjuk — borzongott meg Honda. — Ar­ra úgyis sort kell kerítenem, még ha ebből szerencsésen ki is másznék. A víz mélysége meg éppen nem számít Két méter, ezer méter — nekem tökéletesen mindegy. Nem tu­dok úszni De attól tartok, hogy az a bizonyos szóbanfor- gó, emberfejre alkalmas szem­üveg eredetileg nem az én ko­ponyámra készült, hanem va­laki máséra. A lány hallgatott — A professzor úrnak — folytatta rövid szünet után az érdeklődést a kopasz emberke — nagyjából akkora feje van, mint nekem? A lány némán bólintott. — Értem — mondta Honda. — És a szemüvegre nyilván azért van szükség, hogy csak a megfelelő alkalmakkor és feltűnés nélkül lehessen irá­nyítaná a kísérletezést. Ne­hogy előforduljon, hogy pél­dául autóbuszon, villamoson mindenki, még a terhes anyák is át akarják adni az ülőhe­lyet egy egészséges középkorú férfinak, és így tovább? — Nézze, kérem — jelen­tette ki a lány sietve —, arról van szói, hogy ha Béla saját magán hajtja végre a próbát s baja támad, mert valami nem stimmel az előzetes szá­mításokban, akkor egyszerűen nem lesz, aki folytassa a mun­kát, kijavítsa a hibát, kárba- vész minden... — Öhöm — bólintott Hon­da —, a tudomány mindenek felett. De tulajdonképpen mit vár a tudomány ettől a kísér­lettől? Ha emberen is bevá­lik a szimpatron, hogyan, hol lehet majd alkalmazni? — A felhasználási terület szinte korlátlan — jött tűzbe az asszisztensnő. — Vegyük az orvostudományt. A pszichikó- terápiától a gyermekgyógyá­szatig mindenütt alkalmazásra kerülhet. — Ezen kívül? — Hát... igénybe vehetem egy kicsit a faiitaz aját? — Parancsoljon! — Képzelje el, hogy néhány esztendő alatt nemcsak kikí­sérletezzük, hanem korlátlan mennyiségben elő is tudjuk ál­lítani a szimpatronnak a jelen­leginél jóval enyhébb hatású változatait is, amelyek azért alkalmasak arra, hogy a jelen­leginél emberibb kapcsolatokat teremtsenek. Több megértést, jóindulatot egymás ügyes-ba­jos dolgai iránt. Csökkenjen a közöny, fékeződjék a harapós kedv, a kötekedő szándék ... — Ámen! — mondta a férfi. — Eljő Huxley „Szép új vilá­ga”, szórna, ha mondom, segit a gondon, már egy köbcenti helyre biccenti. A különbség mindössze annyi, hogy kegyed­nél a szómát szintpatronnak hívják, erre nehezebb lesz rí­met találni. De azért ez sem megoldhatatlan ... Például ezt is ajánlhatnám: „Szimpatronból egy pirula, És a béke kivirula.” Bosszúság villant a lány zöl­des-szürke szemében. — Kérem, most én kérem, hogy maga ne csúfolódjék ve­lem. Miért lenne nevetséges, ha a gyakori főnök-beosztott, vevő-eladó, utas-kalauz, öreg­Britten-bemutatóra készülnek Az Állami Bábszínház társulata megkezdte B. Britten: „A pagodák hercege” című zenés bábpantomim próbáját. Rende­ző: Szőnyi Kató, díszlettervező: Koós Iván, bábtervező: Bró- dy Vera. A művet Szilágyi Dezső alkalmazta bábszínpadra. A magyar ősbemutatóra és a bábszínpadi világpremierre meg­hívták Benjamin Brittent is. Puskavégre került a Dráva menti erdők réme A Dráva menti erdők réme volt égy hatalmas vadmacska, amely valósággal megtizedelte a terület szelíd vadállomá­nyát. Nemcsak apróvadak esr tek zsákmányául, hanem meg­támadta az őzgidát is: fáról vetette magát rájuk, földre döntötte őket és elharapta a torkukat. ‘ AZ-öreg, ravási'Vjrt^ dúrnak mindeddig sikerült fél­revezetnie az üldöző vadászo­kat, ám a legutóbbi vaddisznó­hajtáson gyűrűbe került. Egy vizsla felfedezte, mire a vad felhúzódott egy magas fara és itt érte a vadász halálos lövé­se. A rendkívül fejlett raga­dozó hossza 105 centiméter, a súlya pedig majdnem nyolc és fél kiló volt. Szép, szürke, ke- resztcsíkozású szőrméjéből szőnyeg lesz. A vadászok pe- d\g kutatnak a párja után, amely tovább pusztítja a dró- vai erdők állatállományát. BEZÁRTA kapuit a ham­burgi Star Club, az az éjsza­kai mulatóhely. amelynek 1962 áprilisában tartott ' meg­nyitásán az akkor még isme­retlen Beatles-együttes szol­gáltatta az újszerű zenét. RÓMA városa 91 millió líra (147 000 dollár) városi adót ve­tett ki a Ponti—Loren házas­párra, akiknek megadóztatha­tó vagyonát egymillió dollár­ra becsülték fel. A városi adó egyébként független a jöve­delmi adótól. A világhírű há­zaspár, úgy, mint eddig, az idén is fellebbezett. fiatal és így tovább, ha ezek a hagyományos közösségi el­lentétek eltűnnének, vagy leg­alább is csak mérsékeltebb formák között jelentkeznének? Még azt sem tartom kizártnak, hogy egy idő múltán egyálta­lán nem lenne szükség semmi­féle szimpatronra, mert a jó nép megszokná ezt a humánu­sabb viselkedést, rájönne, hogy így tényleg szebben élhet — Rendben van — bólintott Honda —, ne vitatkozzunk ezen. A távoli jövő engem nem foglalkoztat most különöseb­ben, az én távlati terveim két­szer huszonnégy órára , vonat­kozhatnak legfeljebb. — De annyit elismer, hogy egy szimpatron-kúra esetleg javíthat, mondjuk, üldözési mániában, mániás depresszió­ban szenvedő lelkibetegek ál­lapotán? Vagy hogy a félénk természetű gyerek, felnőtt ne kapjon idegfrászt, ha orvos, fogorvos elé kerül, vagy pe­dig ... A férfi vállat vont. — Jó, elfogadom az érveit. Valamit azonban még meg sze­retnék kérdezni. — Tessék. — Az fel sem merült ma­gában, hogy ez a szimpatron milyen hatalmat adhat valaki­nek, aki azt nem éppen egész­ségügyi, emberbaráti célokból szándékozik felhasználni? — De igen. Ezért ne vegye rossz néven, csak egy-egy napi dózist adnék ki egyszerre, il­letve azt is csak részletekben, és magam is ott tartózkodnék a közelében. Már csak -meg­figyelési célból is. Vállalja? — Na, gyerünk — felelte a férfi. — Hozza azt az okulárét, hadd próbáljam fél. Mert el­csúfítani azért nem engedem magam! V. FEJEZET Mozaik egy délelőtt eseményeiből A szófiai repülőtér előcsar­noka. Kora reggel-van. A tár­salgás franciául folyik. — Szívből sajnáljuk, kedves kolléga, hogy az ülésszak zá­róvitáin már nem tud részt venni. Nagy kár. Nem marad­hatna mégis? Csak még két napról lenne szó... — Maradnék én, dehát a munkám Budapesten... Egyébként igazán kitűnően éreztem magam itt. Köszönöm a vendégszeretetüket. És kü­lön ezt az üveg sligovicát. — 'Mi meg az értékes felszó­lalását köszönjük. Az ülésszak egész anyagát elküldjük majd, természetesen. És hát akkor minden jót, a közeli viszont­látásra. Utolsó kézfogások, a magas, kissé hajlotthátú. mackó moz­gású férfi beáll az utasok so-. rába, nyikorog a forgóajtó, kint a betonon már odakormá­nyozták a feljárót a hatalmas IL gépmadár oldalához, kez­dődhet a beszállás. ★ Budapest, reggel kilenc óra. Az Elektromos Erőátviteli Vál­lalat Lehel úti központja. A kistanácsterem az első emele­ten. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents