Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

KOHOMIDÉEI A P E S/.,M f - .G Y E l H Í R T.' XII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1310. JANUÁR 7., SZERDA NAPIRENDEN: Vasad, CsévharasEt, Nyáregyházé és Pilis kereskedelmi ellátottsága A Pilis és Vidéke ÁFÉSZ vezetői es a körzetébe tartozó hét község: Bénye, Gomba, Káva, Pilis, Vasad, Csévha- raszt, Nyáregyháza tanácsel­nökei közös értekezletén ve­gyesen hangzottak el az ÁFÉSZ munkájára dicséretek és bírálatok. Mint már megír­tuk, a bónyeiek, gombaiak és kávaiak inkább bíráltak, most pedig azt mondhatjuka vasa- diak, a csévharasztiak, a nyár egyháziak és a pilisiek inkább dicsértek. A „de” szócska azonban itt is gyakran elhangzott. Beruhe Sándor vasadi ta­nácstitkár a csévharasztiakat Í6 képviselte a tanácskozáson. — Jól dolgozik az ÁFÉSZ, de... hiányzik egy ve­gyesbolt Csévharasztról, ebből a kis községből... — Még be sem fejezte a mon- dó&áját, máris megkapta a vá­laszt: — Az idén, 1970-ben meg­nyílik az új vegyesbolt a kis községben. A tanácstitkár aztán azt ja­vasolta, hogy nyáron Vasa­don ne kelljen fagylaltért be­menni a kocsmába, árusítsák azt egy nyitott ablaloon ke­resztül. Helyeselte az ÁFÉSZ vezetőinek javaslatát a gázel­látással kapcsolatban. Mint ismeretes, az ÁFÉSZ mozgó gázcse- retelcpet llog működtetni, amely a hct meghatáro­zott napjain felkeresi a községeket. Tiszttartó József nyáregy­házi tanácstitkár is elégedet­ten. vélekedett az ÁFÉSZ munkájáról, hasonlóan Le- hocski Pálhoz, a Pilisi Közsé­gi Tanács képviselőjéhez: — Pilis lakossága örömmel j nyugtázza az ÁFÉSZ jó mun- í kaját. Soha ilyen jó ellátás J nem volt a községben, mint jelenleg. A műszaki bolt pél- ! dául fővárosi színvonalú. A cipőboltban is általában gaz- i dag a választék, s a többi fiz- j letre sem lehet különösebb panasz. Ezután C sütős János, az | ÁFÉSZ igazgatósági elnöke több, a jövőben megvalósítan­dó tervről nyilatkozott. Pilisen 1971—72-ben az ABC-boltot nagyáruházzá alakítják át. A jelenlegi eszpresszó helyén is áruház lesz majd, és a cuk­rászda a jelenlegi ruházati bolt helyére kerül. Jó ütem­ben halad Monoton az ABC- áruház építése. A tervek sze­rint ez év májusában meg­nyílik. Nyáregyházán új élel­miszerboltot nyitnak, a Rétes­csárdát pedig bővíteni fog­ják. Szeretnék tovább javíta­ni az üzletek ellátását, halat és baromfit is fognak hama­rosan árulni. Nem emlékszünk, hogy lett volna mostanában ilyen érte­kezlet, amelyen a tanácsok vezetői és a kereskedelmi szervek vezetői közösen meg­beszélték volna gondjaikat. Ez az értekezlet nagyon hasz­nos volt, így nyilatkozott er­ről Sima István, a járási ta­nács elnökhelyettese i,s. — Nagyon örülök, hogy őszintén elhangzottak a bírá­latok és a dicséretek is. Na­gyon fontosnak tartom az ÁFÉSZ és a tanácsok jó kap­csolatát. Javaslom, hogy fo­kozottabb legyen, a jövőben e két szerv együttműködése. A jövőben hasonló tanács­kozások keretében mérleg­re tesszük majd a többi ÁFÉSZ munkáját is. Kelecsényi Sándor MÉSZÖV főosztályvezető: — Csak a dicséret hangján tudok szólni erről a tanácsko­zásról. Szükség van az ilye­nekre, az ebhez hasonlókra. Csikós János, a pilisi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke: — Nem ért váratlanul az értekezlet összehívása, úgy is mondhatnám, egy kicsit mi is igényeltük. Ügy vélem, az a tény, hogy szövetkezetünknek ma már több mint ötezer tag­ja van, önmagáért beszél. Igyekszünk a jövőben is a la­kosság igényeit minél jobban kielégíteni. Ez volt egyébként ennek a tanácskozásnak is a legfőbb célja. Gér József Szabad nép tesz csuda dolgokat...’' A járási pedagógus-énekkar első próbája Monor, járási művelődési ház, 1969. december 29. Bizonyára emlékezetes dá­tum marad ez a járási peda­góguskórus életében. Megszü­letett egy járási együttes. Új­szülött még, gyámolítani keli. 1970-ben még nem énekel a rádióban, nem lesz külföldi turnéja. Még csak az- első pró. bán van túl. Nincs egyenru­hája, nincs jelvénye, nincs hangzatos neve. Ma még csak húsz énekes van, de ez a húsz ember nemcsak mondja, hogy szereti a muzsikát, hanem ve­szi is a fáradságot, hogy 10— 15 kilométert utazzon, hogy énekelhessen a járási együt­tesben. Ma még csak elszórtan élnek a járás falvaiban a magyar— szlovák—német—cigány da­lok és táncok. Eljöhet az idő — talán nem is olyan soká —, amikor kórus, zenekar, tánc­kar, irodalmi színpad járási együttessé kovácsolódik. Eb­ben a nemes munkában az énekkarra nagy feladat hárul. Ma még csak az alapok lera­kásánál tart. „Jöjjön ezer veszély, nem félek.” — Akár mottóul is áll­hat e mondat* Berzsenyi sza­vai, s Kodály örökbecsű dal­lama, mely elsőnek csendült fel az első próbán. Igaz, ma még szoprán- és tenorhiány mutatkozik, de reméljük, va­lamennyi oktatási intézmé­nyünk meghallja a 'hívó szót, s ezt a hiányt pótolni tudjuk. Várjuk azokat a nevelőket, akik jelentkeztek írásban, de még nem jöttek. Várjuk az éneket tanító tanárokat, a de­rékhadat, amely alapul szol­gál az együttesnek. De várjuk őket azért is, hogy Kodály e (gyönyört művét hazavigyék és megtanítsák a gyerekeknek. Lehet-e szebbet, íelemelőbbet elképzelni, hogy tavasszal Mo- noron adna rande%'út egymás­nak járásunk valamennyi is­kolád kórusa, s ötszáz pajtás ajkáról csendülne fei: „Forr a világ bús tengere, ó ma­gyar! ...” Megkülönböztetett figye­! lemmel és szeretettel hívjuk, | várjuk Monor 150 pedagógu- j sábód azokat, akik szeretnek és tudnak énekelni. A mon­dást most megfordíthatjuk: próféták lennének saját hazá­jukban. Monoron az ének­zenekultúrának sok évtizedes hagyománya van. A kórus „Ébredj” névre hallgatott. Nos, itt az idő az ébredésre. Őszinte köszönet a járási pártbizottság és a járási ta­nács művelődési osztálya ve­zetőinek. akik ennél a szüle­tésnél nemcsak bábáskodtak, de vállalták a „felnevelés” hosszú, fáradságos tisztét is. Köszönet a húsz alapító tag­nak, akinek a neve „osztály- I főnöki dicséret” megjegyzéssel bekerült a naplóba. Ök azok: Orosz Lajos Bénye — Pavlyás István Gyömrő — Somogyi Rózsa, Kiss Józscfné, Rigó Istvánné. Márton Lászlóné, Bazsik Ferencné Tomsó Anna, Csuka Róbertné. Magócsi Ká­roly Monor — Zsolnai Miklós Nyáregyháza — Tomsó Etelka Péteri — Zsögön András Pilis — Békési Pilné Űri — Kiss Andrásné, Valentsik Istvánné. Jávorszky Katalin, Csávyi János, Pesti Imre, Bak Sán­dor Vecsés. „Nem sokaság, hanem lélek” — szólalt meg isimét a dal. Nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg — ma ezt így mondanánk. És itt meg­szólalt a jól időzített humor. Az égjük korosabb tanár úr — basszus hangján mezzoforte nafTv komolyan megjegyezte: — Egyezerkilencszázhetven — létszámunk is legyen het­ven! Hisszük, hogy ez nem­csak tréfának volt jó. A második próbát az együt­tes a járási művelődési ház­ban ma este három ne eved há­romkor tartja. Lantos Végszó - zárszámadáskor Leltározás a kényei Népfront Tsz-ben... A bényei Népfront Tsz-ben vajon hogy summázták a múlt évet? Folyik a leltáro­zás, igaz, s a „végszót” majd a zárszámadáson kell kimon­dani, de addig is rövid elő­zetest kértünk a beszámoló­ból. A múlt év — azaz, hogy pontosak legyünk, ez még az idei gazdasági év — átlagos eredményeket hozott. A ter­més nem volt túl jó, sőt, akadt „rekordrossz” is. Az 50 holdas málnán a 6—7 vagon tervezett he­lyett csak 30 mázsa ter­mett. Az oka? A tavalyi aszály miatt nem tudott termővesz- szőt fejleszteni, s ráadásul fertőző málnabetegség is fel­lépett — nagy volt a kiesés, csakúgy, mint a borsónál. A gabona a tervezett termést hozta, bár lehetett volna jobb. Szerencsére most puha hótakaró alatt van a mag, időben elvetették, a talaj is fagymentes — van ok a bizakodásra S az állattenyésztés? Nem­rég szállítottak 47 bikát to- vábbtenyésztésre. Az istállók rendkívül rosszak, ez nem kedvez az állatoknak. Hosszú évek óta tervezik egy korszerű istálló épí­tését, ami végre el is kez­dődött. Több mint 2 milliós beruhá­zással 108 férőhelyes tehén­istállót épít a TÖVÁLL a bé­nyei tsz-mek — ez megoldja a gondokat. IDŐSZERŰ GONDOK Egy-két napja még az volt a legnagyobb gond, hogy a te­temes mennyiségű hótól megszabadítsuk a lapos háztetőket. Képünkön a monori Vöröshadscreg úti gyógyszertár tetejének havát söprik. Bika a gödörben A legutóbbi szállításnál megvadult egy bika a bényei Népfront Tsz-ben, s belezu­hant egy emésztőgödörbe. Már azt latolgatták, hogy daruval kellene kiemelni a hatalmas állatot, amikor valakinek jobb ötlete támadt: ástak egy leve­zető utat, s azon „sétált” fel a rakoncáílankodó bika — már szelíden. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Két mamám és két pa­pám van. Monor: Bakaruhában. Nyáregyháza: Velem nem, asz- szonyom. Tápiósüty: Katonazene. Űri: Álmatlan évék. Vecsés: Elza a vadon szülötte. Villáminterjú Klotz Mihálynéval Klotz Mihályné tanárnő, a veesési művelődési otthon bt szakkörét vezeti. — Elégedett az elmúlt év eredményekkel? — Feltétlenül. Ugj’es, tehet séges bábjátszó gárdát sikerül kialakítanom, főleg a gimna­zistákra támaszkodva. Jókedv, vei, szívesen és jól végzi! munkájukat. A gázmüvekben és Vecsésen a művelődési h. ban szerepeltünk legutóbb Mindkét helyen kirobbanó si­kerrel. Vecsésen több mint há romszázan nézték meg műso­runkat. — A repertoár? — Igen gazdag. Klasszikus és modern szórakoztató és ne­velő mesék egyaránt szerepel­nek az együttes műsorában. — Tervek a jövőre? — Remélhetőleg továbbra is megkapjuk a lehetőségeket a támogatást. Az együttesnek már a megyében is jó neve van. A már megszerzett már­kát mi tovább szeretnénk er síteni. —szatti— A „leparkírozott4* péksütemény Sötét van, itt-ott égnek csak az utcai lámpák. Reggel hat óra lehet. Az Ady Endre úti élelmiszerbolt előtt tejeskan­nák társaságában egy papír, zsákból friss pékáru illatát hozza felém a szél. Közelebb érek. és valóban úgy, ahogy szállítóeszközről letették, ott szerénykedik a reggelizőkre váró pékáru az üzlethelyiség előtt. Az ereszről csöpög az esővíz gondolom, odébb kellene tenn a zsákot. Mozdulnék is. ami­kor borízű, gyanakvó ha megállásra késztet. — Mit akar azzal a zsák­kal?! — Semmit — mormogom —. aztán tovább lépek azzal jóleső biztonsággal, hogy no lám, többen is vigyáznak meggondolatlanul „leparkíro­zott” péksüteményre. (hörőinpő) MÉG LEHET JELENTKEZNI A monori községi nőtanác: közleménye: még lehet jelent kezni a január 12-én indule szabás-varrás tanfolyamra. A tanfolyam helye a maggyái épületében levő tanácsterem Jelentkezni lehet a maggyái portáján és Czeglédi Jánosné. nál, Wesselényi utca 18. szára alatt. ÁTIGAZOLÁSI KAVALKAD Erősít a Veesési VÍZÉP, Monori-erdő és Gyömrő A Szűcsök klubot cserélnek Szotyori edző marad — Fónyad Tatabányán Postafiók 51. Udvariatlan pénztáros T. Szerkesztőség! Az ünnepek előtt szüléim­hez utaztam haza, így a gyom­ról vasútállomáshoz vezetett utam, jegyet kellett váltani. Közben, mivel a vonat indulá­sáig volt néhány perc időm, a közeli fényképésznél lett vol­na elintézni valóm. Körülbelül 20—25 percet némán és nyu­godtan vártam harmadma- gammal a pénztár ablaka előtt. A pénztáros ott ült a fülkében és olvasott. A mö­göttem állók odaszólnak: — Kopogjon az ablakon! Megfogadtam a tanácsot, mi­re a pénztáros: — Minek dörömböl az abla­kon? — Szeretnék jegyet váltani — mondom én. — De a vonat úgysem jön még — rivall rám. — Uram, ön azért van itt, hogy jegyet adjon az utasok­nak! Vagy nem? | — Igen, de csak ha jön a vo­I nat — válaszol. I — Én szeretnék még közben | néhány dolgot elintézni, s elő- I re akarom a jegyet megválta- ! ni, hogy ne kelljen sorbaállni. — Hát akkor menjen! — és becsapta az ablakot, sértődöt­ten átvonult a forgalmi irodá­ba. Vártam még ott körülbelül 15—20 percet, ám a pénztáros (mint később megtudtam, Ju­hász Istvánnak hívják), nem jött. Én elmentem ügyeimet intézni, s mire visszaértem, éppen jött a vonat és felszáll­tam jegy nélkül. Szerencsére, megúsztam, mert nem jött a kalauz, így megspóroltam 3,60- at. De ha jött volna, akkor 13,60-at kellett volna fizetnem. Hogy miért? Mert a jegypénz­táros nem ad jegyet, ha ko­pognak az ablakon! B. F. Monor Már rohamosan olvad a hó, de a főtéren a hókotrónak is sok dolga akadt. Péterffy felvételei Javában folyik az átigazo­lási szezon. A labdarúgás egyik legizgalmasabb időszaka ez — ahol elsősorban a sport­köri vezetők jó munkája dönt, Vecsésen az NB Il-es csa­pat háza táján nagy az öröm és a gond. A játékosállomány­ban jelentős változás lesz. Már a vecsésiek játékosa Szeitl (KXSTEXT), Sztanev (KISTEXT), Török (Magyar Acél) és a járás egyik legte­hetségesebb labdarúgója, Szűcs Attila (Üllő). Ez koránt­sem a teljes névsor, hiszen az átigazolási időszak még javában tart, és a veesési ve­zetők is dolgoznak ... Megállapodás született a ve- csési és a monori-erdei sport­vezetők között. Szűcs Jenő és Kiss a vecsésiek játékosa lett, cserébe a vecsésiek ki­adták Mercz Jánost, az igen tehetséges 20 éves középhát­védet, aki a jövőben Monori- erdő csapatában fog játszani. A monori-erdeiek már le­igazolták Szűcs Istvánt (Gö­döllői Vasas), az üllőiek egy­kori kitűnő fiatal játékosát és Füredi (Üllő) is már monori- erdei játékos. Ezenkívül még három játékos tart az erdei gárdához. Hogy egy Szűcs se marad­jon Üllőn, Szűcs József az Orionba igazolt át. Kűri Ferenc, a vecsésiek egykori kitűnő játékosa a Péteri KSK-ba kérte átigazo­lását. A gyömrőiek is igyekeznek erősíteni. A hírek szerint Sze- mők (KISTEXT), Bajkai (Monor), Dohnál (Maglód) és még néhány környékbeli lab­darúgó kérte átigazolását az új területi csapathoz. Laczkó, az Üllő meglehető­sen sok vihart kavaró egyko­ri kiválósága az NB III-as Törekvés csapatának játékosa lett. Vajon B. Nagy edző meg tudja-e fegyelmezni őt? Mint minden évben, úgy hírlik, az idén is távoznak Pilisről NB II_be labdarúgók. Elsősorban Kollár és Almássi iránt érdeklődnek a klubok. Fónyad Péter, a monoriak egykori országos ifi válogatott kapusa az NB I-es Tatabánya» játékosa lett. Az NB Il-es Veesési VIZÉP edzéseit idén is Szotyori Pál irányítja. A játékosok közül Vándori és Kalmár foglalko­zik a távozás gondolatával. Szalontai Attila i É

Next

/
Thumbnails
Contents