Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

MW. JANUAR KEDD MST Hiev El kMirlap TELI KIKÖTŐBEN A MAHART telelőparancs­nokság Újpest-Népsziget ki­kötőjébe október 7-én vonult be az első személyhajó, s az­óta, néhány kintrekedt kivé­telével még a vízibuszok is téli kikötőbe vonultak, A vá­ratlan jégzajlás és jégképző­dés fokozta a telelőparancs­nokság gondjait. A Vörös Ok­Számlálók térdig hóban Kérdések válasz nélkül A „statisztikai rohambrigád“ jelenti Január másodiíkán Pest me­gyében is megkezdődött a nép- számlálás. Azóta 4 ezer szám­lálóbiztos és ezer felülvizsgáló rója az úttalan utakat, hogy 14-re befejezzék a mintegy 850 ezer lakos összeírását.. Az első jelentések hétfő es­te érkeztek a Pest megyei Ta­nács igazgatási osztályára. Mint dr. Lapusnyik András osztályvezető elmondta, a la­kosság 54—55 százalékát, közel 500 ezer embert már felkerestek a számlálóbiz­tosok. A zömmel pedagógusokból álló „statisztikai rohamcsapat” lel­kiismeretesen, önfeláldozóan végzi munkáját. A járási és községi tanácsok ugyan min­den segítséget — szánt, foga­tot — megadnak, hogy idejé­ben befejezhessék a népszám­lálást, de ennek ellenére sok­szor kilométereket kell gyalo­golniuk, a térdig érő hóban, hogy elérjenek egy-egy tanyá­ra. Az első napok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nem minden kérdésre kap­nak kielégítő választ a számlálóbiztosok. Különösen sok a félreérthető felelet a foglalkozási adatokra adott válaszok között. Többen nem töltik ki például azt a ro­vatot, hogy milyen minőség­ben dolgoznak. Megjelölik ugyan, hogy fizikai dolgozók, de nem válaszolnak arra, hogy szakmunkása betanított mun- kási. bedolgozói, vagy egyéb fizikai munkát végeznek-e. A másik negativ tapasztalat, hogy akik nem termelőszövet­kezeti tagok, „szégyellik” me­zőgazdasági tevékenységüket. A falun élő diákok és gyári munkások kérdőíveiről szinte mindenütt hiányzik a mezőgazdasági munkák­ra vonatkozó kérdéseknél a válasz. Nem kapnak feleletet a számlálóbiztosok azokra a kér­désekre, hogy végeztek-e 1969- ben mezőgazdasági munkát, hol és mennyit. így pedig az országos összesítéskor téves adatok alakulhatnak ki mező- gazdaságunk munkaerőigényé­ről. hiszen az a néhány száz óra, amit egy-egy „bedolgozó” végez a földeken, országosan több ezer munkanapot jelent. A népszámlálás megyei irá­nyítói ezért kérik a lakosságot, hogy az időszakosan végzett mezőgazdasági tevékenységet is tüntessék fel a kérdőíveken, hogy feldolgozás után pontos képet kaphassanak a mezőgaz­dasági munkaerő szükségleté­ről. A népszámlálás első futama lezárult, de a lakosság további. gére is szükség van ahhoz, hogy pontos informá­cióik nyomán reális kép ala­kulhasson ki a megye, s az egész ország jelenlegi helyze­téről. A helyes adatok ugyan­is a megye s az egész magyar népgazdasági további fejleszté­séhez szolgálnak alapul. — Kovács — — A zenei világ ez évben emlékezik meg Beethoven születésének 200. évforduló­járól. A jubileumi év alkal­mából három alkalommal csendülnek majd fel a mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet parkjában Beethoven muzsikájának ak­kordjai. HÉV-vel, Ráckevére Vasárnapi utazás Az új esztendő első vasárnap délutánja. Minden szürke, sö­tét és csendes. Az. égen hófel­hők. Hamisítatlan ünnep utáni hangulat. Négy óra van. A HÉV 18 perc múlva indul Rác­kevére. Sebesvonat. — Hóakadály, késés sehol sincs, az egész vonal tisz­ta. Tököltől Budapestig külön szerelvényünk hordta az ösz- szegyűjtött havat egész éjjel és még délelőtt is a Duna mel­letti töltésre — mondja Bá- thori Gábor forgalmista, aki reggel fél 7-től van szolgálat­ban. — Milyen volt az utasforga­lom? — Nagyon kevesen utaztak ma. „Félházunk” van. A sze­relvényt házaspár vezeti. Töl­gyesi Pálné a vonat-, férje pedig a mozdonyvezető. Simon Imre a gópkísérő és Balaskó Petemé a kalauz. Az utóbbi kedves fiatalasz­szony. Reggel 6-ra jött be, ez az utolsó menete. — Augusztusban múlt egy éve, hogy a HÉV-hez kerül­tem. Azelőtt gyárban dolgoz­taim. de itt sokkal jobb, és én nagyon szeretek jönni-menni. 16 óra 18 perc. Pontosan indulunk. A fülkében kellemes meleg van, de kissé párás a levegő. A legördülő vízcseppek hosszú csíkot szántanak az ablaküve­gen. Olyan, mintha az ember üvegházban ülne. A vonat fel­gyorsul. Rohan az alkonyi ha­vas táj. A házakról sok helyen méteres jégcsapok lógnak. Az utasak — a kocsi majdnem megtelt — halkan beszélget­nek. Van, aki olvas. Velem szemben egy kislány a papá­jával buzgón bontogatja és rágcsálja az amerikai mogyo­rót. Távolról pislákoló fények integetnek. Mellettünk süvítve rohan el egy másik vonat. Mi is fütyülve üdvözöljük. A meg­Megjelent a szakmunkásképzési törvény végrehajtási rendeleíe Mint ismeretes, az ország- gyűlés néhány hónappal ez­előtt fogadta el a szakmun­kásképzésről szóló VI. tör­vényt, amely a képzést hosz- szú időre meghatározó alap­vető és általános, keretjellegű előírásokat tartalmaz. A tör­vény végrehajtásáról pedig most jelent meg a munkaügyi, miniszter rendelete, amely a szakmunkásképzés valameny- nyi területét átfogja, egysége­síti a jogszabályokat és mó­dosít, illetve megszüntet ko­rábbi rendelkezéseket. A végrehajtási rendelet el­ső része az új országos szak­munkásképzési jegyzékről in­tézkedik. A túlzott szakosítás megszüntetése érdekében e jegyzék á korábbi 285 helyett 186 szakma oktatását írja elő. A parlamenti vita egyik központi kérdése volt az ok­tató-nevelő munka színvona­lának növelése. A végrehajtá­si rendelet figyelembe vette ennek tapasztalatait és meg­szigorította az iskolai dolgo­zók alkalmazásának, feltételeit. A törvény fontos célja a szak­munkásképző iskola szerepé­nek, felelősségének és hatás­körének növelése. A végrehaj­tási rendelet szerint most már az iskola bírálhatja el, hogy s vállalat rendelkezik-e a szak­munkástanulók gyakorlati oktatásához szükséges feltéte­lekkel. Az elméleti és a gya­korlati oktatás összhangjának megfelelően az iskolának kell gondoskodnia a vállalati gya­korlati oktatás megszervezé­séről, a tanmenet elkészítésé­ről és az oktatás módszertani irányításáról. A végrehajtási rendelet egy értelműén rendezi a tanuló viszony kezdetét és megszüné. sét. Lehetőség nyílik' arra, hogy a létszámból törölt tanuló ugyanabban a szakmában, to­vábbá az egészségügyi okok miatt alkalmatlanná vált és magasabb osztályba lépés fel­tételeit nem teljesítő fiatal más szakmában újabb tanuló- viszonyt létesítsen. AZ új törvény tanulói szabad­ság helyett oktatási szüneteket ad a tanulóknak. A végrehaj­tási intézkedés a nyári okta­tási szünetet legalább 30 nap­ban, a téli és fiat tavaszi szüne­tet pedig legalább két, illetve egy hétben határozza meg. A tanulóbér eltörlése után egységesen az ösztöndíjrend­szer érvényesül. Az ösztöndíj- tábláágt a korábbi hat helyett négy, szakma szeripti kategó­riát tartalmaz, s az ösztöndí. jak differenciáltabbak. A mi­nimális ösztöndíj 40, a maxi malis 700 forint is lehet. Az új rendelkezés a tanulók foglalkoztatási idejét általá­ban napi 7 órában határozta meg. A rendelet intézkedik a munka-viszonyban álló dolgo­zók szakmunkásképzéséről. Az új szabályok szerint ki egészítő és második, illetve to­vábbi szakmában is vizsgát te­hetnek a jelentkezők. A végrehajtási rendelet ja­nuár 1-én hatályba lépett. Igen, itt, ebben a szűk kis utcában találkoztunk mindig. Hol heten, hol nyolcán, hol ti­zen. Nemcsak az apróbb diák­csínyek tartottak össze minket, több volt ez egyszerű barátság­nál. A diákbarátságok mindig többek egyszerű barátságnál. Mert azok — akkor egy életre szólnak. Esős, őszi nap volt. Madár, akit mindannyian szerettünk, a fogán el tudta játszani a „Bo­ci, boci tarkát”. A sovány, vézna srác lihegve érkezett. Szőke hajából a barna, olasz orkánra csöpögött a viz. — Mi a frász volt veled, há­rom hete a szellemed sem mutatkozik? — kérdezte gya­nakvóan Bicska. — Szevasz, fiú, élsz még? — így Töpi, aki mindig rákont­rázott az előtte szólóra, mert ő volt a legkisebb. — Gyertek. Irtó jó helyet mutatok. — Hová? Szakad az eső! — mondták többen. — Majd meglátjátok, ne be­széljetek már annyit! Elindultunk Madár után. Apja szobafestő volt. A mű­helyük az utca végében állt, koszos kis műhely, pókhálók­kal, kisebb-nagyobb pemzlik- kel. kanalakkal, imbolygó, két­ágú falétrákkal. Ismertük mindannyian. A kulcs idege­A KLUB sem zöngött a zárban. És mi ott álltunk, csörgött rólunk a víz, a hajunkon szétszóródtak az esőcseppek és néztük a csodát. A műhely közepén egy ping­pongasztal állt, mellette ,egy bárpult — üres üvegekkel. A falakra hófehéren, félkörben hajlott a mennyezet. — A klubunk — szólt Ma­dár és tekintetén látszott, hogy az elismeréseket várja. Mi meg csak álltunk. — A ma­mám megengedte, hogy tava­szig, amíg a fater nem kezd dolgozni, mienk a műhely. A feltétel: senki semmi hülyesé­get nem csinál. Hallod, Züdü? — Nyugodt lehetsz, öregfiú, semmi baj nem lesz! Züdü nem olyan kölök, aki a haver­ját balhéba rángatja! — Akkor holnap nyitás! Másnap négykor, ünnepélye­sen megnyitottuk klubunkat. Coca-colákat és szendvicseket vettünk és mindenki csórt ott­honról egy üvegpoharat. Az­tán mindennap bekukkantot­tunk az egykori műhelybe, jó­kat röhögtünk, húztuk egy­mást és már nem is emlékez­tünk arra, milyen volt az ut­cán a szakadó esőben. A klubnak gyorsan híre szállt. Megkezdődött a hadjá rat a „züllött fiatalok erkölcsi normái” ellen, a két szomszéd házmester ismét közös témára akadt — a Kovácsék válása már úgyis unalmas volt. Ha együtt mentünk végig az ut­cán, ujjal mutogattak utá­nunk. — Ök azok, nézze! — A szüleik is megérik a pénzüket. Én kitekerném a nyakukat! — kiabált ki az első emeleti ablakból, patrvissal a kezében egy nő, akit még sose láttunk. — Szíjat hasítani a hátuk­ból! Nadrágszíjjal! Ahogy az apám! — ordította Tóth úr. Kedvenc szókása, a focilabdák kidurrantása mellett, a gőz­fürdőzés volt. Megszoktuk. Csak Pista, a legidősebb gurult be egyszer- kétszer, de őt gyorsan leintet­tük: „Minek dumálni? Hadd mondják!” Ké nap múlva Madár lehaj­tott fejjel érkezett: — Szóltak az anyámnak... Hagyjuk abba, mert rendőrsé­gi ügyet csinálnak a dologból. Bevonják az iparengedélyü­ket ... Másnap újra a szűk, kis ut­cában gyülekeztünk és az or­kánokon egykedvűen pergett végig az őszi eső. Falus Gábor állókban épp csak addig ál­lunk, amíg a le- és felszállás megtörténik. Most lejtős út tű­nik feL Szülők sorfala közt vidám gyermekhad szánkázik. A kupéban egyre melegebb lesz. Lekerülnek a kabátok. Ismét felgyorsulunk. A nagy lendülettől a fogantyúk ver­sengve szinkópát vernek ki a mennyezeten. 17 óra 36 perc. Végállomás. A ráckevei állomáson minden csendes. Ispán Ignác most öt órakor kezdte a szolgálatot. — Alig volt utasforgal­munk — mondja. — A ki­ránduló is kevés. Álmos nap ez a mai. Hat óra. Az állomáson senki sem várakozik rajtam kívül. Sétálok egyet. A szemközti autóút korcsolyapálya. A köz­ség felől kutyaugatás hallat­szik. Beérkezik a busz is. Egyetlenegy utast sem hozott. 18 óra 9 perc. Indulunk visz- sza. Négyen vagyunk az utolsó kocsiban. Egy cseh házaspár, egy fiatal férfi és egy 13 éves tinédzser fiú. Félhomálybein, pislákoló lámpákkal indulunk. Tököltől lesz csak teljes fény — innen már felsővezetékkel jövünk. A Pest előtti megálló­nál mindenki leszáll. Egyedül maradók a kocsiban. Tulaj­donképpen nem történt sem­mi. Csak egy kellemes, nyu­godt téli utazás volt. Bár hétköznap is ezt mond­hatnánk. Sereg Gabriella Reklám A monori vasútállomá­son, a jó meleg váróterem­ben nézegetem a plakáto­kat. Piros-fekete betűk az egyiken: „Olcsóbb lett a magyar brikett! Tiszta la­kás — magyar brikett, me­leg otthon — magyar bri­kett, öröm a családnak — magyar brikett!” Elkesere­dik a szemem... Ha én ezt előbb tudom! Milyen bol­dogság lett volna kará­csonykor, ha én beállítok egy táska magyar brikettel, és ezzel a szózattal: Öröm a családnak! Mert mi más lehet a magyar brikett? Reklám ez a javából, bár én hiányoltam még egy-két mondatot az ötletes, újsze­rű, páratlanul érdekes pla­kátról, mert ha már lúd, legyen kövér. Mondjuk ilyeneket: Magyar anyák, vásároljatok magyar bri­kettet, s kis magyar háza­tokba beköltözik a magyar boldogság! így lenne csak igazán szédületes ez a rek­lám, bár most sem kutya. Telefon a TÜZÉP-telep­re: — Ha én most odamen­nék, vásárolhatnék magyar brikettet? — Sajnos, nincs kérem. Mostanában nem is volt... — És tényleg olcsóbb lett? — Azt nem tudhatom. Hát ez igazán szép „ma­gyar” reklám. (koblencz) Megbélyegzett halak A halgazdasági szakembe­reknek nagyon gyakran szük­ségük van arra, hogy vala­hogyan megjelöljék az állo­mányt. Különösen a tenyész­tésnél — például az utódok ellenőrzésénél és a súlygya­rapodás meghatározásánál — kell minden kétséget kizá­róan tisztázni, hogy honnan származik a -kifogott példány. Az őszi lehalászásnál egyre- másra kerültek elő a vizek mélyéről azok a halak, ame­lyek jól látható módon ma­gukon viselték a szakembe­rek „kézjegyét”. A biharugrai halgazdaságban például on­nan tudták meg, hogy egy évvél ezelőtt honnan érke­zett a tenyészanyag, hogy megfigyelték melyik hasúszójuk hiány­zik. Nyereményb etétkö nyv- sorsolás Az Országos Takarékpénztár héttőn üélután Budapesten tartot­ta a nyereménybetétkönyvek 1969. negyedik negyedévi húzását és 1969. évi fősorsolását. A húzáso­kon az 1969. december 29-ig vál­tott és a sorsolás napján forga­lomban levő betétkönyvek vettek részt. Az 1969 negyedik negyedévi sor­soláson azok a betétkönyvek, ame lyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) az alább felsorolt számokkal meg­egyezik, az 1969 negyedik negyed évi átíagbetétjiiknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: A gazdaságot ellátó egyik te­lep ugyanis <— a megkülön­böztetés érdekében — a har­csák bal, a másik pedig a jobb úszóját távolította eL Ilyen módon kétséget kizáróan azonosítani lehetett a példá­nyokat és a kutatók kijelöl­hették az arra legalkalma­sabb tenyészanyajelölteket. Divat az is, hogy egyik-má­sik oldalsó pikkely helyére —.az utódellenőrzés céljá­ból — műanyaglapocskát illesztenek be, amelyen fel­tüntetik az azonosítási adato­kat. De a horgászok zsák­mányoltak már olyan példá­nyokat is, amelyeknek » kopoltyúján úgyneve­zett krotália fityegett. (Ez egy olyan fémlapocska, amely egy — a horgásznak mit sem mondó — számot tüntet fel.) Régebben haszná­latos volt egy másik mód­szer is, amelyet azóta betil­tottak. Tudniillik az anyaállatokba beéget­ték a számjelzést. Ezt az eljárást állatvédelmi megfontolásokból zárták ki a haljelölési lehetőségek közül. számvégződés nyeremény százalék 083 25 127 25 157 25 161 ' 25 261 25 320 50 340 25 344 25 368 25 462 50 469 25 527 25 560 25 612 200 667 25 698 25 704 25 708 25 717 25 718 25 721 100 743 25 888 25 925 25 963 25 Az 1.969 évi fősorsoláson azok a betétkönyvek, amelyek sorszámá­nak utolsó négy számjegye (szám­végződése) a kihúzott négyjegyű számmal megegyezik, az 1969 évre számított átlagbetétjüknek 1000 százalékát nyerték: 5249. A nyeremény összegéből 20 szá­zalék nyereményilletóket vonnak le. A nyereményeket a betétköny­vet kiállító OTP-fiók vagy posta- hivatal január 19-től fizeti ki. Kezdődik a farsang... Január 17-én és 24-én „központi” svábbál A Magyarországi Német Dotgozók Demokratikus Szö­vetsége a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­men január 17-én és 24-én rendezi meg a hagyományos sváb bált. A mintegy hatezer főnyi közönséget a szövetség művészegyütteséi ' szórakoztat­ják majd. A „központi” sváb bálon kívül Pécsett, az Olim­pia étteremben rendezik meg januárban illetve februárban a közkedvelt sváb bálokat. — Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetben meg­kezdte működését az Alföld első önálló termelőszövetke­zeti tervező irodája. ÉLETE legtermékenyebb évének nevezte az 1969. évet a 165 éves azerbajdzsáni Sirali Miszlimov: ebben az év­ben családja húsz taggal sza­porodott, és az új év küszö­bén született egyik unokájá­nak gyereke, aki a Misz­limov-család 223. tagja. 1 t 1 tóber jégtörő hajó Jankovits Sándor .ha jó vezető parancs­noksága alatt naponta töri a jeget a kikötőben veszteglő hajók körűi. A telelőparancs­nokság mintegy 80 főt fog­lalkoztat, éjjel-nappal ügye­letét, őrszolgálatot tartanak és a téli pihenő alatt is fű­tik a hajókat.

Next

/
Thumbnails
Contents