Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

«JT hecyei hírlap 1970. JANUAR 31., SZOMBAT w aBaD ÖKÖLVÍVÁS CEGLÉDEN offiBax MY FAIR LADY NAGYKŐRÖSÖN írógépben a „Lázadó alkonyat“ Látogatóban Féja Gézánál Ez a hétvége megyeszerte sok jó programot ígér. Elöl­járóban mindjárt megemlíte­ném, hogy vasárnap délután Cegléden, a sportcsarnokban a kemény sport hívei barátságos ökölvívó-mérkőzésben gyö­nyörködhetnek, amikor is a Békéscsabai Előre NB 11-s csapata fog megmérkőzni a ceglédiekkel. Ha már a sport­nál tartunk: szombaton dél­után ugyancsak a sportcsar­nokban a labdarúgás kedvelői nyilvános edzésen láthatják kedvenceiket. Külön felhívom a monoriak ‘és a Monor környékiek figyel­mét a mozi műsorára, mert azok, akik jegyet váltanak a „Z”, avagy egy politikai gyil­kosság anatómiája című film­re, gazdag élményekkel távoz­hatnak majd. A musical kedvelőinek fi­gyelmét pedig Nagykőrösre irányítom, ahol a My fair La­dy I—II. részét vetítik a mo­ziban. A megye másik szélén, Vdc- dukán ünnepi közgyűlést tart SIOFOK Jégkarnevál A város 25 éves felszabadu­lási ünnepségsorozatának ke­retében február 8-án jégkar­nevált ' rendeznek Siófokon. A Balaton leglátványosabb téli programjának ígérkező jégkarneválon az országban először rendeznek fakutya­versenyt. Az első tíz helye­zett a nyáron vizisíbajnoksá- gon vesz részt, s aki elsőként ér célba, annak a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vál­lalat kéthetes beutalót ad a siófoki Európa szállóba. A he­lyezetteket hosszabb-rövidebb ideig tartó siófoki nyaralás­sal jutalmazzák. A versenybe mindenki jelentkezhet, még a helyszínen is. az Üj Barázda mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősé­ge szombaton, mert aznap ün­nepli fennállásának 20. év­fordulóját. A rádió és a tévé is nagy választékot kínál hallgatói­nak, illetve nézőinek. Bizo­nyára sok fiatal meghallgatja majd szombaton délután 16 óra 6 perckor a Kossuth rádió 20-as stúdió műsorát, amely­nek -íme Diákok tógában, far­merben. A műsor természete­sen nem a diák divat változá­sait követi majd nyomon, ha­nem a régi és a mai diákéletet szembesíti. 18.25-kor ugyan­csak a Kossuth adón Branko Csopics jugoszláv író partizán­történeteiből hallhatnak mű­sort A galambszivű géppuskás címmel. Jó szórakozást nyújt a Kossuth rádió 19 óra 50-kor kezdődő Emberi gyarlóságok című műsora is. írói nem ki­sebb emberek, mint Balzac, Csehov, Gogol, Kosztolányi, Mikszáth és még sokan má­sok. A televízió is színes és változatos műsort állított ösz- sze szombatra 17.15 órakor megismétlik a Fejes Endre novellájából készült Vigyori című tévéfilmet, majd ezután az opera kedvelőinek 18.25- kor Puccini: Bohémélet című operáját sugározzák. Ugyan­csak szombaton kerül képer­nyőre, 20.20-kor a Más lapra tartozik című sajtókabaré má­sodik része. A vasárnapi tv-műsorból két ellentétes, de feltétlenül jó szórakozást nyújtó műsort említenék meg. Az egyik 20.20-dcor a Szélnél sebesebben című angol bűnügyi film be­fejező része, a másik pedig A szereposztástól a premierig című műsor, amely a Walkür előkészületeit mutatja be, el­vezetve a nézőt a kulisszák mögötti színházi világba. Egy nagyon jó könyvet is olvastam, amit most önöknek is ajánlok, Henryk Jankowsky lenesei író Az élet művészete című könyvét. A kötet tárgyá­nál fogva is számíthat a köz- érdeklődésre, hiszen „az életet élni kell” tézis oly semrnit- mondóan általános, hogy mil­lió módon lehet értelmezni. Az erkölcsi állásfoglalásokról szóló első rész józan és helyes gondolatokat ismertet. A bol­dog élet feltételeit elemző második rész frappáns, érve­lési és vitatkozási módja egy­szerre okos és szellemes. A gazdag, s változatos hét­végi programihoz kellemes szórakozást kíván: Karácsonyi István KECSKEMET 8300 Érdekes előadás hangzott el a kecskeméti TIT-klubban. Dr. Henkey Gyula kecske­méti múzeológus számolt be tizennégy évi antropológiai kutatásának eredményeiről, s átfogó képet adott — az em­bertani adatok tükrében — a Duna—Tisza közének mai né­péről, a különböző népcso­portok keveredéséről. E vidé­ken 8300 felnőtt személyt vont be vizsgálataiba. Az országos adatokban mintegy „beágyaz­va” vázolta az ősmagyarságra, a finnugor, s a török népekre, valamint a honfoglalókra jel­lemző embertani típusokat. FALU TAMAS A SZÍV A szív, a szív különös jószág, van benne gonoszság és jóság. Tud, mint a szikja, kemény lenni, s egy gondolattól megrepedni. Gyűlöl, imád, megvet és lángol, jövöt épít a múlt romjából. De ha remény nélkül dobog már, már nem éltet, csupán prolongál. Új sztereolemesek a rádióban Az elmúlt évben mintegy 900 darab új, sztereofonikus hanglemez érkezett külföld­ről a Magyar Rádió drámai és szimfonikus zenei osztályá­ra. így elegendő tartalékkal rendelkeznek az egyre na­gyobb számú kísérleti szte- reoadásokhoz. Ezek közül a már nyilvántartásba vett le­mezek közül válogatják ki az 1970-es év sztereo-műsorai- nak jelentős részét, így pél­dául a Hangfelvételek felső fokon című sorozatot is e fel­vételekből állítják össze. Egyebek között Gluck ritkán hailható Don Juan balettjét mutatják be az új lemezek egyikén, február 4-én a St. Martin in the Fields kamara- együttes előadásában. Egyébként a Magyar Rádió nagyzenekari stúdiójában is számos kitűnő sztereó-felvétel készült az elmúlt év folya­Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat Központ: Budapest V., Kálmán I. u. 13. Telefon: 112-842 FÉLFOGADÁS: MINDENNAP KIRENDEL TSÉ5EK: 1 FÉLFOGADÁS: CEGLÉD mindennap VÁC mindennap NAGYKATA mindennap ÉRD mindennap DUNAHARASZTI szerda, szombat GÖDÖLLŐ kedd, csütörtök GYÁI. mindennap SZENTENDRE szerda, szombat DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát DÍJMENTESEN adunk eladó ingatlan-címeket. mán. Ezek" egyike Károlyi Pál Aucasin és Nidolete cí­mű oratóriuma, amely február 10-én hangzik el. MIKE JAGGERT, a Rolling Stones-együttes tagját egy lon­doni bíróság 200 font sterling pénzbüntetésre ítélte, mert ká­bítószert találtak nála. Ugyan ilyen büntetéssel sújtottál: társnőjét, Marianne Faithfull énekesnőt is. Ha a szobába úgy toppan­nék be, hogy nem tudom, ki a lakója, sejteném akkor is, csakis író dolgozhat itt. Maga­san, a mennyezetig könyves­polcok, művészi rendetlenség­ben tele könyvekkel. Négy­ezer? ötezer kötet? Látszik rajtuk egy élet gyűjtésének eredménye. Régimódi, de rop­pant ízléses íróasztal, rajta kéziratok tömege, az egyiken még szinte ott az alkotás he­ve, pár perce, hogy kikerült a gépből. Helyén már ott a má­sik, pár sor rajta, abbahagyta az alkotó, sietett csengetésem­re ajtót nyitni. A kézirat felső lapján a jelzés: „Lázadó alko­nyat 95. oldal”. VASÁRNAP REGGEL nyolc órakor Féja Géza már az írógépnél ül. Riasztó hírek tudatták nemrégiben: súlyos beteg az író. Valóban, kétszer voltthrom- bophlebitisem és egyszer tü­dőembóliát kaptam. Hónapo­kig nyomtam a kórházi ágyat. Most már lábadozom. — Nem fárasztó az alkotás ilyen súlyos betegségek után? Szenvedélyes hangon tilta­kozik: — Az írónak nem szabad le- állnia. Ha leáll, az már rövid­zárlatot jelent. Ha a gyorsvo­nat pár percet vesztegel is, ki- ométerek tízét-húszát veszi el. Én nem tudok pihenni még betegen sem. Sok éves ismeretségünk és ■ ha szabad mondanom: ba­rátságunk — jogán hadd mondjam el: a szakmai körök­ben kezdettől ilyennek ismer­tük Féja Gézát: fáradtságot és megtorpanást nem ismerő em­bernek, írónak, újságírónak, közéleti embernek. Emlékezetes a harmincas évek végén a Viharsarok-per, amelynek kimenetelére az egész ország közvéleménye fi­gyelt. Börtönre és állásvesz­tésre ítélték — a tanári állás elvesztése súlyos csapás vált akkor a létgondokkal küzdő fiatal írónak — mégsem tette le a tollat egy pillanatra sem. Sőt: még nagyobb művészi ha­raggal és izzó közéleti lángo­lással vetette magát a harcba. Az írógépben levő kéziratra terelem a szót: ÚJ MŰ SZÜLETIK? — A Lázadó alkonyat az utóbbi 5—6 évben megjelent tanulmányaimat tartalmazza majd. Ady Endre, Krúdy Gyu­la, Szabó Pál, Simon István, Illés Endre és más kortársak munkásságáról szólnak ezek a tanulmányok. És szerepel a kötetben egy tanulmány — a könyvet záró rósz — A folklór nevében, ez a címe. — Szabadna tudni, miről szól ez az utóbbi írás? — Kolozsvárott nemrégiben négy ragyogó néprajzi kötet jelent meg magyar nyelven. Hadd szóljak róla röviden. Az egyik Nagy Olga népmese­gyűjteménye: „Lüdérc sógor”, öt erdélyi mesemondót szólal­tat meg benne. Különösen ér­dekes az egyik, Jakab István nevű cigánylegény, aki mo­dem hangvételű meséit mun­ka közben mondja el. E ci­gánylegény meséi azért külö­nösen érdekesek, mert valósá­gos, mai problémákat szere­peltet népmeséi elemekkel. A másik kötet: Faragó József Kurcsi Minya meséi című könyve. Harmadik: „Többet ésszel, mint erővel” — tréfás mai történetek, és végül egy gyűjteményes kötet Gyerőmo- nostor népköltészete címmel. Nos, tanulmányomban arról írok, hogy bár idehaza gyak­ran hallani a magyar folklór halódásáról, perbe szállók ez­zel a nézettel, mert igenis kül- és belföldön egyaránt egyre erősebb az az áramlat, amely a népművészetek felvirágzását jeleníti. Az íróasztal mellett tűleve­leit hullató kedves kis kará­csonyfa, rajta az ünnepi cse­csebecsék, alatta pedig az író­nak küldött ajándékok, isme­rősei, tisztelői hoztak oda egy- egy könyvet, esernyőt, míves kézzel rajzolt kedves sorokat. — Ha hozzájutok, egy-egy munkát szívesebben olvasok el eredetiben. A fordítás min­dig lefarag valamit a mű va­lódi szépségéből — mondja. Látok még az asztalon egy piros bőrkötésű albumszerű könyvet ezzel a címmel: A kis Juliska élete. Kézzel írt szöveg, beleolvasok, mire az író magyarázólag hozzáteszi: — Az unokám „története”. Kézzel írom, neki szánom ajándékba. A beszélgetés fonala vissza­visszakanyarodik A „HŐSI“ KORSZAKBA, amikor a harmincas évek kö­zepén a fiatal népi írók falu­ÉPÜL A VAR Kormányépületek a Sándor palotában - Sikló­és gyorsliftek Messziről és kívülről olyan a budai vár, mintha már semmi nem hiányoznék a teljes hely­reállításhoz. A Gellérthegyről, vagy a pesti Duna-partról, már ablakszemek is csillognak. De az illúzió akkor lesz teljes, ha április negyedikén, hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulóján a fényszórók is ki­gyulladnak. Díszkivilágítás övezi majd a kupolát, a várfa­lakat. Fényszóró világítja meg az árkádsort, a Zsi gmond-ka­put, a Cortina-falakat és a Bu­zogány-tornyot Hasonlóéul parádés lesz az épületek, a termek belső vilá­gítása is. Minden épületrész az építészeti stílusához illő, azzal harmonizáló, a műemlék jelleg­nek megfelelő világítótesteket kap. Különösen a könyvtárak­ban és a képtárakban ügyel­nek arra, hogy stílusos és ugyanakkor korszerű is legyen a világítás. A Magyar Nemzeti Galériában, a Mária Terézia trónteremben ugyanolyan dí­szes csillárokat helyeznek el, mint amilyenek a régi palotá­ban voltak. Most, hogy hó vagy sár bo­rítja az utakat, jégcsap lóg a háztetőkről, nehezebb körül­mények között, de folyik a budavári palota helyreállítása, téliesítették az építkezést. A tervek 1970-ben a korábbi évek beruházásánál jóval ma­gasabb összeget — 120 millió forint értékű munkát — irá­nyoznak elő. A Gazdasági Bi­zottság határozata a várpalota teljes befejezését 1975 végére szabta mieg. Már bontják a volt őrségi épületeket, folytatják a fűtő­központ építését, a Clark Ádám téren víztornyot, s e térről a várba vezető keleti utat is építik már. 1973-ban költözhet be véglegesen ottho­nába, a Dunára néző déli szárnyba a Legújabbkori Tör­téneti Múzeum a Munkásmoz­galmi Intézet. Mellette a Ma­gyar Nemzeti Galéria céljaira kijelölt épületrészben készül a klímaberendezés, a Munkácsy- képek itt végre ideális körül­mények közé kerülnek. A pa­lota északi szárnya a Párttör­téneti Múzeumnak ad helyet. Az Irodalomtörténeti Intézet a volt karmelita-épületben kap helyet, ugyancsak 3 év múlva. A tetőfedési és szerke­zeti munkát most végzik el. I Az idén kezdik a Várszínház, a kormányfogadó-épület és a várgondnokság épületeinek belső átalakítását. A volt Sán­dor-palotát szánják reprezen­tatív, kormányfogadó komp­lexumnak — tárgyalótermek­kel, vendégszobákkal. A Vár­színház a tervek szerint 1974- ben már megkezdheti műsorát. S ekkor adják át az építők rendeltetésének a várgondnok­ságot — műhelyekkel, raktá­rakkal, és a. Várban dolgozók közös, nagy éttermével, kony­hával. 1974-ben megindul a sikló — a budapestiek egykori kedvelt közlekedési eszköze. 1975-ben pedig a gyorsliftek óránként 800 embert szállítanak a Dó zsa György térről a Várba. Ek­kor nyílik meg a várpalota budai oldalra néző nyugati épülettömbjében a Nemzeti Könyvtár. A budavári palota építésével egyidejűleg szépül a környék is — a palota közvetlen kör nyezetét gondosan tervezett parkok teszik hangulatossá. Az épületrészek közt a korban di­vatos növényekkel ültetik be a kerteket. S egyre több helyre­állított, de patinás műemlék­ház és a hely szelleméhez illő modern lakóház is emeLkodik a budai vármegyédben. Kádár Márta kutató mozgalma elkezdődött. Féja Géza így emlékezik erre az időre: — Az ország szociális el- esettségét látva, vetődött fel Sárközy György íróban, az Athenaeum Kiadó irodalmi igazgatójában a gondolat, hogy fel kell térképezni az országot. Tíz írót bízott meg egy-egy vidék anyagának fel- dolgozásval, én Békés, Csa- nád, Csongrád megyét kap­tam. Két évi gyűjtőmunkám eredményeként jelent meg a Viharsarok című szociográ­fiám. Rajtam kívül még két író munkája került ki a nyomdá­ból, Erdei Ferenc Futóho­mokja és Szabó Zóltcbn Cif­ra nyomorúság című könyve. Az igazságfeltáró könyvek hatása olyan nagy volt, hogy a hatóságok a többi kötet megjelenését megakadályoz­ták. — Mostanában sokat hal­lunk egy hasonló vállalko­zásról, természetesen más előjellel. í — Igen, a Magyarország fel­fedezése sorozatról van szó. Legnagyobb részben fiatal írók kaptak megbízást arra, hogy a mai magyar valóságot feltérképezzék és megírják a sorozat köteteiben. Egy-két szemelvény már meg is je­lent, ilyen például Végh An­tal Penészlek nyírségi köz­ségről szóló szociográfiája, amely országos vitát eredmé­nyezett. Természetesen a ne­gatívumokat sem hallgatják el az írók ebben a sorozatban, de mindep bizonnyal több lesz a pozitívum az írások­ban. Alig múlik el esztendő, hogy egy vagy két Féja-kötet ne jelenne meg a könyvpiacon. HONNAN EZ A TERMÉKENYSÉG a hetedik X-ben, hiszen Féja Géza ebben az esztendőben már a hetvenediket tapossa? — Dolgoztam én rengeteget azelőtt is. Csakhogy inkább publicisztikában, cikkekre, tanulmányokra alapozva. Az­tán voltam könyvtáros is, majd amikor nyugdíjba ke­rültem, időmilliomos lévén, most már bővebben adódott alkalom a munkában való elmélyedésre és a nagyobb elképzelések megvalósítására is. Köztudomású, hogy 1957- től kezdve szinte rendszere­sen hagyták el a nyomdát a Féja-kötetek. Csak párat ezek közül hadd említsünk: Bresz- továczy és az ördög (elbe­szélések). Bölcsődal (életre­gény), Kuruc idő (regény), Sarjadás (szociográfia), Sza­badcsapat (életregény), Ta­mási Áron (kismonográfia), Csillagok vigyáznak (regény). A most készülő Lázadó alko­nyat karácsonyra jelenik meg. Nemsokára második kiadás­ban olvashatjuk a Tamási­monográfiát is. Balogh József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents