Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

Huszonegy autónyertes A népszerű autónyeremény- betétkönyv tulajdonosok szá­ma nem kevés hazánkban. Sőt, egyre többen bízzák Fortunára — és a sorsolásra — a szeren­cséjüket azoknak a példáján, akik mertek és nyertek. Cegléden eddig huszonegy autósnyeremény-betétkönyv tulajdonosát örvendeztette meg Fortuna. A város OTP- fiókjában váltott nyertes be­tétkönyvekért 3 Moszkvicsot, egy Trabant Combit és egy Trabant Limousint, 2 Skodát, 2 Wartburgot, valamint egy­esiI BMW 700 Lux gépkocsit, Simcáit, Renaultot, Fiat 500-ast és Ford Escortot vehettek át a nyertesek. Ebben az évben — május­ban — Cegléden rendezik meg a gépkocsi nyeremény­betétkönyvek sorsolását. Ezen bármelyik, postán, OTP-fiók- ban, vagy takarékszövetkezet­nél 1970. január 31-ig váltott nyereménybetétkönyv részt vesz. PEST MEGYEI HÍBLAt KÜIÖHKIADÁSA A CEGLEPI XIV. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1970. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK ELTERELTEK A FORGALMAT Felfagyott a Körösi út MEGRONGÁLÓDOTT A MIZSEI ÚT - MILYEN ÚT LESZ A KÓRHÁZHOZ? Városunkban kevés a jó út, s most, hogy az úttestékről az enyhe idő kezdi leolvasztani a havat, jeget, felszínre kerül­nek a hibák. Bosszankodnak a gépjárművezetők, s gondot je­lent a tanácsnak és a KPM- nek is. MATOL: TANFOLYAM Februárban: autósbál Az autósok ebben az évben Is megrendezik hagyományos báljukat, az autósbált, február 14-én, fővárosi művészek fel­lépésével a Kossuth Étterem­ben. Meghívót az autóklub iro­dájában, a Kossuth Művelődé­si Központban és a klub veze­tőségi tagjainál lehet igényel­ni. Évről évre megismétlődő programként szerepel a KRESZ továbbképző tanfolyam, ame­lyet a klub és a Balesetelhárí­tási Tanács rendez a Vigadó­ban. A január 29-én, ma este kezdődő tanfolyam hat hétig tart és a részvevőik végül iga­zolványt kapnak, amelyet a jo- josítványban magukkal hord­hatnak. Az oktatás teljesen díj­mentes, az érdeklődők az autó­klub irodájában jelentkezhet­nek. Az idén is megrendezik a nem­zetközi autóstalálkozót Kősze­gen húsvétkor. A nagy érdek­lődésre való tekintettel aján­latos már most jelentkezni, hogy a szállást és az étkezést biztosítani lehessen. (—ri — Iá—) Az azonnali kijavításra nincs mód és lehetőség, amíg a föld fagya teljesen ki nem enged. A felfagyott, hepehupássá váló utakon nem könnyű a közlekedés, nagyobb a bal­esetveszély. Ennek elkerülésé­re az ilyen utakról el kell te­relni a forgalmat. A város te­rületén — egyelőre — a Körösi úton mintegy 150 —200 méteres hosszúság­ban zárták el az utat a közlekedés elől, pedig az elmúlt évben éppen ezt a részt javították. Úgy lát­szik, ezt a munkát az időjárás nem méltányolta. — Sok gondot okoz ez a rész — mondotta a KPM Közúti Igazgatósága helyi útmestersé- gének szakasztechnikusa. — Itt mindig magas a talajvíz­szint, nem beszélve arról, hogy Laskatenyészet három tsz-ben ősszel a nyársapáti Arany­homok Termelőszövetkezet mutatkozott be Cegléden ízes laskagombájával. A gomba iránt érdeklődők száma egyik napról a másikra szaporodott. Ez adta az ötletet a törteli Aranykalász és az albertirsai Dimitrov tsz-nek, hogy szintén foglalkozzék laskagomba ter­mesztéssel. A törteliek — kí­sérletként — csutkán nevelik a laska-kezdeményeket. talán ez a város egyik legfor­galmasabb útja, ahol többnyi­re teherszállító gépkocsik for­dulnak meg, melyek bizony még a jó talajra épített s min­den viszontagságot kibíró uta­kat is próbára teszik. A lezá­rás ideje alatt terelőútvonalon lehet közlekedni. Egyelőre a javításhoz még nem foghatunk hozzá, a fagy akadályozza a mun­kánkat. — Hol lesz még szükség te­relőút kijelölésére a városban? — Az utak felfagyása álta­lában nem nagy mérvű, de ha a hó eltűnik, bizonyára talá­lunk közlekedésre alkalmatlan, a tél folyamán megrongálódott utakat. Az új kórház előtti szaka­szon máris jelentkezett a hiba. Javítási terve még nem ké­szült el. Szóba került, hogy végleges burkolatot kap, de az is lehet, hogy csak ideiglenes javítást. A tél folyamán eléggé megrongálódott a Cegléd—La- jcsmizse közötti mellékútvonal is. Itt mintegy tíz kilométeres szakasz vár javításra a tavasz folyamán. (cs—i) 425 éves iskola Harci játék, kiállítás, 'úttörőavatás az ünnepségeken A volt ceglédi református iskola egyike hazánk legrégibb tanintézeteinek. Iskola már a reformáció előtt is volt Ceglé­den, amelyet a reformátusok az 1540-es évek elején vettek át saját céljaikra. Biztos ada­tot azonban csak 1545-ből tu­dunk róla. Szegedi Kis István tanítványa, Skaricza Máté írja mesterének életrajzában: „Az 1545-ik év eltelte után valami Máté és Literátus Mihály nevű emberek tanácsára... Szegedi a ceglédi egyházba ment és miután ott közköltségen meg­fogadtatott, nemcsak a temp­lomban kezdett tanítani, ha­nem az iskolamester engedel- mével és fölkérésére az iskolá­ban is.” Egy szoba az iskola- mester, egy a tanulók számára. Ebből állt a kőépület. Utóda a mai Földváry Károly iskola a háború viharos napjaiban ün­nepelte volna fennállásának 400. évfordulóját. Azóta újabb negyedszázad múlt el, s ez im­már a 425. tanév A tanév végén a négy és ne­gyed százados évfordulóra emlékeznek majd az iskola ta­nárai, növendékei. Az évfor­duló előkészületeiről érdek­lődtünk Kovács András igaz­gatótól és Banczik Tivadar igazgatóhelyettestől. — 1950-ban, a jelenlegi is­kolaépület fennállásának 100. évfordulóján megírtuk az is­kola addigi történetét — mondja az igazgató. — Most a tanév végére szeretném elké­szíteni az utóbbi 12 év törté­netét, hogy méltón ünnepeljük a jelentős évfordulót. De az idén mást is ünnepelünk. 1960 óta.van önálló napközije isko­lánknak. A kettős ünnepet má­jus elején nagyszabású harci játékkal, honvéds!rni nappal kezdjük. Május 23-án a szín­házteremben tanulóink ünnepi i ti. előadáson jelenetekkel, kórust számokkal, dísztornával, népi játékokkal köszöntik 425 éves iskolájukat. Másnap rendezzük az úttörőavatást. Május végén a napköziben kiállítást nyi­tunk, végül június elején dísz­közgyűlésen emlékezünk az évfordulóra. — Munkánkat, előkészüle­teinket lelkesen segíti a szülői munkaközösség — mondja az igazgatóhelyettes. — Február 28-án már ennek jegyében rendezzük meg nagy tea­estünket, ahol főleg napközis gyerekek adnak műsort, de felvonulnak a farsangi jelmezesek is. A nagyobbaknak szellemi vetélkedőt, a kicsiknek ügyes­ségi versenyt hirdetünk ek­korra. A Földváry iskola jubileu­ma, reméljük, az egész város oktatásügyének ünnepe lesz. Sz. A. HÓEMBER volt a reklám-boy Cegléden, a Délibáb cukrászda előtt: a jam sessionra hívta fel a város la­kóinak figyelmét. A hóember nagy tetszést aratott. Még azok is megcsodálták, akik más ze­nei műfaj kedvelői. Volt egyszer egy lány... címmel Koncz Zsuzsa önálló műsorát láthatják a könnyű­zene rajongói február 10-én, este fél 8 órai kezdettel Ceg­léden, a Kossuth Művelődési Központban. Közreműködne’.:: Tolcsvayék és Miklósi Péter. A műsort Kudlik, Júlia veze­Kerékpáros város Hány kerékpárt őriznek Ceg!éden? Foto: Péterffy A FAGY, A HÓ, A JÉG, a síkosság alaposan lecsökken­tette a kerékpározók számát. Cegléd a legtöbb kerékpárral büszkélkedő városok közé tar­tozik. Itt a kerékpárőrzés nagy múltra tekint vissza. A tanácsi bevételek sorában a kerékpárőrzési díj elég jelen­tős tétel. — Ilyenkor csak a bátrak, a későn kelők, a nagyon messze lakók, és a — felelőtlenek ül­nek kerékpárra. — Didergő, „Messze a nagyerdő... ’’ Téli látogatás Patkós Irmánál KÉT KISLÁNY táncolt a holdfény­ben, színész akart lenni. Az is lett, Patkós Eszter és Patkós Irma. Eszter­nek pesti élete után húsz évig tapsol­tak az olaszok Itáliában s ma Milánó­ban lakik békés-boldogan férjével. Néha-néha hazalátogatnak Ceglédre, a Hollós utcába. Itt született a huszas szám alatt a magas, ’ ódon verandás házban á két nővér. Az udvar partos. Döngölt földjén járok, melyen néhány évtizeddel ezelőtt cérnahangon kísérte táncát a jó ritmusú, remek mozgású két vékonyka copfos szőkeség. Tessé­kel beljebb Patkós Irma, két háború közti magyar színházak népszerű ope­rettprimadonnája. E sorok írója ön­magáról is beszél, nézzék el neki, a hajdani diákállók lelkes ifjának, aki tizennyolc-húsz évesen estéről estére rajongott a francia királykisasszony— Médi—Rolla grófnő—Bob herceg—Zó- rika—Marica grófnő—legkisebbik Hor­váth lány—Germaine—Szuzuki—Lili bárónő—Sári—Solvejg—Patkós Irmáért, ki tündöklő jelmezben lebbent, hajlado­zott. táncolt, játszott, énekelt, azokon a régi színpadokon karcsún és elbűvö­löm Lehár, Kálmán, Huszka, Kacsóh és Szirmai dalait akkor kevesen tudták úgy szivünkbe simogatni, mint ő, ki most is épp oly fürgén fordul-perdül előttem, mint hajdanán. AZ EÖTVÖS TÉRI polgári második osztályában a német nyelvtanárnő egyszer-kétszer úgy feleltette, hogy a szöveget le is játszatta, afféle comme- dia del arte módjára s a fruska meg­hódította a tanárnőt és az osztályt. Tudta a holdfényből. A tanárnő meg­dicsérte, a szülők nem. Nem akarták, hogy színésznő legyen. Ezerkilencszázhúszban végezte el az Országos Szinészegyesület iskoláját, Eszterrel együtt kapták meg a diplo­mát. Három ízben volt a szegedi szín­ház primadonnája, egy-egy év megsza­kítással, összesen tizenöt évig. A Tisza- parti városban akkor jártak a legtöb­ben színházba, és akkor voltak ott színészek, a felejthetetlenek: Dajka Margit, Komlós Juci, Kiss Manyi, Ne- ményi Lili, Ajtai Andor, Bessenyei Ferenc, Bilicsi Tivadar, Daniss Győző, Földényi László, Jávor Pál, Páger An­tal, Simándy József, Tolnai Andor. Történt, hogy Kacsóh Pongrác Do­rottyájának ősbemutatójára Beöthy László is lejött, Patkós Irmát szerző­déssel csalogatta Pestre. Családi okok miatt akkor nem fogadta el, harminc­kilencben jött csak fel a Fővárosi Ope­rettszínházba, a magyar operett akkor egyedüli otthonába. Mindjárt az első időben nyolcvanötször ismételte meg Mária Terézia szerepét a Pozsonyi La­kodalomban. AZ OPERETT zenés, színpadi műfaj a harsány humor, vidám dialógusok, zene és tánc ötvözete, mely a „négyes- fogat”-ra épül, azaz a primadonrfa— bonviván—szubrett—táncoskomikus együttesére. A primadonna megjelené­sével, hangjával, játékával és táncával közöttük is az első. tartósan leköti a közönség érdeklődését. A magyar tí­pusú operettek szerzői ezt a sokoldalú szereplőt belépővel vezetik a játékba, távozását* pedig hatásos Abganggal. Diiettet énekel a bonvivánnal. Színját­szásunk történetében híres primadonna volt a múlt században Küry Klára és Pálmay Ilka, jelen korunkban pedig Fedák Sári, Honthy Hanna és Patkós Irma. Világuk egy kissé a titkok vilá­ga, a mágia, a varázslat bűvköre, hi­szen ki kell vetkőzniök önmagukból és belebújni egy másik ember bőrébe, agyába, úgy mozogni, gondolkozni, mint az. Bűbájosság a festett világban szavakkal és táncokkal, mely önmagá­ban nem művészet, csak akkor, ha je­len van a közönség, mert csak azzal együtt válik művészetté, ha az együtt él a játékban a színészekkel. PATKÓS IRMA játszotta kora szinte valamennyi nagyoperettjének főszere­pét, s énekelt operaszerepeket is. Ké­sőbb karakterfigurákat alakított pályá­ja utolsó hét esztendejében a Madách Színházban Uray Tivadarral, Tímár Józseffel, Darvas Ivánnal és még egy­szer Kiss Manyival. Nem voltak rendben az idegei, azt mondta az orvos, hogy csak ki a sza­badba! Megfogadta, 1961-ben hazajött Ceglédre, azóta, tavasztól őszig horgol, kötöz az ősi szőlőben, bort szűr és gyü­mölcsöt termel. Időnként behívja a Filmgyár idős asszony szerepekre. A A szegedi színház századik éves ünnep­ségein énekelt utoljára, Lehártól: Messze a nagyerdő... EGY DATUM égeti és talán ez Is magyarázza vissza vonul tságának titkát: 1944. október 22. Ezen a napon vitték el fővárosi lakásukból férjét, a szín- igazgató vidám táncos Sziklai Jenőt, a nyilasok. Se élő, se holt hírét nem hal­lotta azóta. Várja huszonhat éve. Ki­áll a kisajtóba és, ha lát egy olyan mozgású férfit, azt hiszi, hogy ő az. Hidvégi Lajos toporgól, deres haiú, és deres sapkájú bácsi, a kerékpárőr mondja ezeket. A város kü­lönböző pontjain találkozunk standjaikkal. A perifériákon, főként a kocsmák előtt, a bel­területi piactéren és az SZTK- rendelők előtt látjuk őket. Télen, nyáron, ősszel, ta­vasszal, esőben, szélben, hó- zimankóban, kánikulai me­legben mindig ott posztóinak standjaikon. Így, télvíz idején 14—15 működő megőrzőhely van a város területén, s 16—18 a kerékpárőrök száma. Nyáron 28-an, 30-an is vannak. Leg­többjük nyugdíjas. Csak a fontos, nagy forgalmú poszto­kon vannak úgynevezett fő­foglalkozású kerékpárőrök. Rokkantak, betegesek, fáradt szívűek, ziháló mellkasúak szinte mindahányan. hány kerékpárt Gríz­nek Cegléden? Tudja-e ezt valaki? Erről is készült kimu­tatás a városi tanács kereske­delmi csoportjánál. 1969-ben összesen 363 054 kerékpárt ad­tak le megőrzésre a kerékpár- őröknek. Tiszteletre méltó szám. Naponként átlagosan mintegy ezer kerékpár fordul meg a megőrzőhelyeken. — Elég gyakori a kerékpár- lopás, a megőrzöhelyekröl szo- kott-e kerékpár eltűnni? — Előfordul, de nagyon rit­kán, évenként esetleg egy-egy eset adódik. A vagyonbizton­ság szinte teljesnek mondha­tó. A kárt szenvedett tulajdo­nosnak a tanács minden eset­ben kifizette a kárt. Ha a mu­lasztás megállapítható volt, a kerékpárőr munkabéréből a kár összegét részben vagy egészben levonták. — Hol vannak a legforgal­masabb standok? — A piacok környékén, de csak délelőtt és főként heti­vásárok alkalmával. Országos vásárkor a Körösi út árkában és a fasor árnyékában ezer kerékpárra is ügyeltek a ke­rékpárőrök. A munkahelyeket a felügyeleti szerv ellenőrizte­ti. Kisebb manipulációk, jegy­spekulációk előfordulnak, de a figyelmeztetés mindig ered­ménnyel jár. Egész nap nagy a forgalom az SZTK-rendelő­intézet melletti standon, to­vábbá néhány forgalmas útvo­nalon levő kiskocsma stand­ján. A kerékpárőrök legtöbbje nyugdíjas, így csak havi 500 forintot kereshet. A tanács ke­reskedelmi csoportja szinte krónikus munkaerőhiánnyal küzd. A BESZÉLGETÉS ALATT 3—4 kerékpárt hoztak, ugyan­annyit vittek. Részvéttel néz­tem, ahogy kékre fagyott, di­dergő kézzel kezelte a kerék­párőr a jegyeket. Nem valami irigylésre méltó munkakör. Az időjárástól sokat szenvednek. Saját ruhában, saját lábbeli­ben végzik nagy figyelmet kí­vánó munkájukat. Pénzzel bánnak, a pénzt naponként be­fizetik a postán a tanács szám­lájára. Havonként egy alka­lommal a jegykészlettel is el­számolnak. A kerékpárőrök közül né­hány szépen keres, de ők fő­foglalkozásúak. A nyugdíja­soknak jó segítség a haVi öt­száz mellékes. A látszat azon­ban néha csal. NEMRÉG SZERELT LE egy veterán kerékpárőr, aki 1800 forintos nyugdíj mellett vál­lalta a havat, az esőt, a szelet, a nyarat és a telet. Rá volt szorulva az 500 forintra? Vagy nem tudott munka nélkül, el­foglaltság nélkül élni? A tél elől meghátrált, de remény­kedik, hogy mire megjön a ta­vasz, ereje visszatér, és oda­állhat ismét a kerékpártartó állványok mellé. Sz. I. Felvételre keresünk ceqlédl telephelyünkre azonnali belépéssel qumltechnlkust, szállítmá tyozás! kirendel tséq vezetőt, forqalmi szolqálattevőt és fiatalkorú qépirót. Jelentkezni lehet az I. sz. Autóközlekedési Váll. II. sz. Ozemeqyséqének Forqalmi Osztályán: Ceqléd. Küiső-Kfirösl út (a Vásártér mellett).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents