Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

SORTUZ 25 EVVEL EZELŐTT .A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN K.IADA 5Ä XIV. ÉVFOLYAM. 23. SZÁM 1970. JANUÁR 28., SZERDA Szakaszos legeltetés, vülanypásztorral Biztató eredményekkel zárja a múlt évet a Hunyadi Tsz Mindenütt nagy fejlesztésekre készülnek Az út mentén a végeláthatatlan hótengerben fázósan la­pultak a tanyák, de a termelőszövetkezet területén serényen folyt a munka. Megrakott teherautók hordták és szórták a trá­gyát a hótakaróra, s utánuk szépen hasította a traktoros eke a földet, mert nincs megfagyva. Ha most a télen elvégzik a szán­tás egy részét, tavasszal több idő lesz az akkori munkákra. A korábban és jobban elvégzett munkák kedvezőbb eredménye-, két hoznak, s nagyobb lesz a termelőszövetkezet, és a tagok jövedelme. A központi irodában az adminisztratív dolgozók többsége a zárszámadásokat készíti. Huszár Kálmán elnököt kerestem, aki a borjúistállóban tartott reggeli vizitet. Mindjárt megálla­pítottam, hogy az elnök nem „fázós” ember, a szobájában ugyanis nincsen kályha. Mikor előkerült, kérdezősködtem tőle a termelőszövetkezet múlt esztendejéről. Nem volt könnyű az 1969-es év — Az elmúlt esztendőt biz­tató eredménnyel zárjuk, de számunkra nem volt könnyű év. A termelés ereje és ered­ménye manapság nagy részben a gépesítés fokától és mennyi­ségétől függ. A mi gépeink nagy részét a felfejlesztés után 1963—65-ben szereztük be, el- viselődtek, gyakran elromla­nák, sok munkakiesést okoz­nak, amit a dolgozók és a szakvezetők nehezen tudnak pótolni. — A múlt évi aszályos he­tek is sok gondot okoztak, de az utána jött csapadék nagy részben helyrehozta a károkat. A búzából 17 mázsás átlagter­mésünk volt, a takarmányrépa­hozam több parcellában el­érte a holdankénti 600 má­zsák Fejlesztik a szarvasmarha­tenyésztést — Bár a korábbi években ráfizetéssel járt a szarvas­marhatenyésztés, ezt az üzem- ágat mégis fejleszteni kíván­juk: mert az állattenyésztés nélküli gazdálkodás — rabló- gazdálkodás. — A műtrágyák teljes hatásukat csak akkor fejtik ki, ha szervestrágyát is használunk. — Uj telepítésű szőlőnkből 100 hold fordul termőre, mely­ről 22 vagon szőlőt szüretel­tünk és adtunk el. Az idén újabb szólőtáblák fordulnak termőre és jóval nagyobb szőlőtermést várunk. Az ala­csony árak mellett, csalt na­gyobb termésekkel lehet a rentabilitást biztosítani. Felújítják a gépparkot — Az idei célkitűzéseink so­rában nagy összeget kívánunk fordítani gépparkunk felújítá­sára, növeljük a papímyárfa­telepítést, homokos területein­ken 160 hold erdőt ültetünk. Állattenyésztésünk fejlesz­tése keretében szakaszos legel­tetéssel, villanypásztorral biz­tosítjuk a jószágok nyári ta­karmányozását. A legelőket és réteket öntözéssel és műtrá­gyázással javítjuk. — A növényvédelmet és a vegyszeres gyomirtást jobban szorgalmazzuk, szaktechnikust alkalmazunk, s az uborkánál és a paradicsomnál bevezetjük a vegyszeres gyomirtást. Háromezer tojótyúkot állítanak be — Baromfitenyésztésünkbe háromezer tojótyúkot állítunk be, keltetőtojás termelésre. Kertészetünkben növeljük a fóliás primőr termesztést. A káposztasavanyítás mellett megkezdjük az uborkából és paprikából, valamint paradi­csomból készült savanyúságok előállítását is — mondotta be­fejezésül Huszár Kálmán el­nök. (kopa) Bár lennék gaz gyűjtögető! Mindig tanul az ember — néha ha tetszik, ha nem. A mi­nap újságírói és magánemberi mivoltoroban érdeklődtem, ér­kezett-e antikoksz (olajkályha tisztító) a háztartási boltban. Szerencsém volt (!?) Ugyan­is épp’ a budapesti kiküldött vette fel a telefonkagylót. Ud­variasan közölte velem — saj­nos, nem kapható. Miért? 1. A nyáron sok vásárló (jó előre gondolva a télre) tízesé­vel vásárolta fel ezeket a kis tasakokat, nem gondolva arra, hogy lesznek olyan kályhatu­32 EV UTÁN Megérdemelt pihenés A hangulata kicsit szo­morkás. Mintha valami szo­rítaná a torkát. Harminckét évi szolgálat után szombaton este utol­jára ül a megszokott he­lyén a postahivatalban — Gödény István főellenőr. Megihatottan emlékezik: — Kovácslegényként kezdtem. Azután a nagykő­rösi postahivatalnál, mint tanyai kézbesítő dolgoztam három éven át. Nehéz volt, de szép volt ez a 32 esztendő. A nyugdíjas élet elkövet­kező „harminckét” évében — csillan fel megszokott humora — pihenni fogok. — Csak az szomorít el, hogy beírják az én nevem is az öregemberek névso­rába. Fáj megválni a régi munkatársaktól, a hivatal­tól. Bizonyára gyakran el fogok bandukolni a posta felé. Hétfőn már új arc fogad­ta a feleket— régi helyén — az ajánlott küldemények ablaka mögött. —bi— lajdonosok, akiknek majd té­len lesz szüksége erre az „ál­taluk” idézett hiánycikkre. 2. A budapesti cég, aki gyártja eme csodaport, nem gondolt arra — mint oly’ any- nyiszor más esetben is —, hogy ezek a fránya vidékiek ennyi­re megszeretik az olajkályhá­kat és megvásárolják az úr 1969. esztendejében!! Ezért nem számoltak ezzel a ténnyel — s elsősorban csak a buda­pestiek számára készítenek an- tikokszot. 3. Igaz ugyan, hogy nyáron (amikor is „a lelkiismeretle­nek” felvásárolták!! az anti- kokszot tízesével) külön jutal­mat tűztek ki azoknak az el­adóknak, akik még nyáron el­adják az antikokszot... Ellentmondás van az előbbi és az utóbbi között? Nem tesz semmit — legalábbis az ellá­tók szerint. A lényeg marad: antikoksz nincs. Miután végig hallgattam a nagyon udvarias magyarázatot — okosabb nem lettem — meg­kérdeztem, akkor ajánljon he­lyette valamit — mivel tisztít­suk az olajkályhát? — Kérdezzen valami köny- nyebbet! — hangzott a válasz. Megteszem. Mikor kapcsol ;,rá” a pesti üzem a vidéki olajkályhák tisztítására szánt antikoksz gyártására: még az idei télben, vagy csak ismét nyáron? (t. p.) Eyipütt a Megemlékezés a város mártírjairól 25 éve, Budapest felszabadí­tásának történelmi pillanata előtt néhány héttel még dúlt a harc a németmegszállta város­részekben. A Gestaponak és a nyilas pribékeknek még volt idejük arra, hogy a végsőkig kitartó ellenállókat meggyö­törjék és a halálba küldjék. A Vörös Brigád tagjai mégsem hátráltak meg semmiféle ke­gyetlen terror előtt. Zsírkrétá­val jelszavakat írtak a házak falára, röplapokat szerkesztet­tek, nyomtattak és terjesztet­tek. Január 5-én a Gestapo raj­taütésszerű házkutatást tartott Mégis megszépül a „Sellő' A múlt hetekben írtunk ar­ról, hogy városunk egyik fő­utcájának, a Kossuth Lajos ut­cának szégyene az a „Sellő” kocsma, melynek korszerűsíté­se a környékbeliek szerint évek óta azért vajúdik, mert a háztulajdonos és a bérlő válla­lat nem tudnak megegyezni. Kérdést intéztünk ebben az ügyben dr. Hajdú Endréhez, a Róna Vendéglátóipari Válla­lat igazgatójához, aki kijelen­tette: bennük megvan a jó­akarat, s a megegyezés előse­gítése érdekében kedvező ajánlatot tesznek a ház tulaj­donosának: a Hunyadi Tsz- nek. Beszéltünk Huszár Kálmán­nal, a Hunyadi Termelőszövet­kezet elnökével is, aki elmon­dotta, hogy a vendéglátó vál­lalat a múlt héten tárgyalt ve­le, és a bérlet ügye kedvezően alakult. A termelőszövetkezet nem kívánja a vendéglőt át­venni, és hajlandó a vállalat­tal hosszabb lejáratú szerző­dést kötni. A feltételek sorá­ban azonban kötelezi a Rónát, hogy a Sellőt a korszerű kívá­nalmaknak megfelelően ala­kítsa át. A termelőszövetkezet rak­tárhelyiség biztosításával, le­hetőséget nyújt a vendéglátó vállalatnak, hogy a bérlet je­lenleg raktárnak használt má­sik szobáját is a vendéglátás szolgálatába állítsa, és a ré­gebbi tervek szerint meleg­konyhát is berendezhet. A tárgyalásokat ebben az irányban folytatják, s így re­mény van arra, hogy a falusi kocsmának se igen illő, Sellö italboltból korszerű kisven­déglő lesz. (kopa) HOL LESZ ÚJ JÁRDA? Csütörtökön ülést tart a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. Szó lesz az ülésen a ta­valyi városfejlesztési alap fel- használásáról, valamint az idei tervekről. Ezen az ülésen vi­tatják meg a bizottság tagjai az idei járdaépítési programot. A végrehajtó bizottság dönt az ülésen a városi kórház gyer­mekosztályának új főorvosi ál­lásának betöltéséről. A Gépjavító és Faipari Ktsz alapszabályát ezen az ülésen hagyják jóvá, valamint dönte­nek a Hunyadi Termelőszövet­kezet új zöldségboltjának meg­nyitási kérelméről. Ólommérgezés — ruhagyárban Munkaegészségügyi szakem­berek megvizsgálták a Május 1. Ruhagyár szabásza ti, üzemé­nek 35 . dolgozóját, s közülük kilencnél ólomfelszívódást ta­láltak. Az Országos Munka­egészségügyi Intézettel közö­sen elvégzett helyszíni vizsgá­lat megállapította, hogy a szabászatban az anyagok jelzésére 56 százalékos ólomfehér tartalmú vizes festéket használnak, s nem vették figyelembe a kö­telező előírásokat. Emiatt a dolgozók keze, ruhája és ki­sebb mértékben a munkaasz­tala is festékkel szennyező­dött. Sokan ugyanennél a mun­kaasztalnál tízóraiztak; a mérgező anyagok a megszá­radt festék porlódása után va­lószínűleg a légutakon keresz­tül szívódott fel. A Vizsgálatot követően az észlelt hibákat megszüntették. Külön étkezőasztalokat állítot­tak be, a munkaasztalokat na­ponta többször lemossák, meg­felelő tisztálkodószereket és védőruhát szereztek be, s tervbe vették ólommentes jel­zőfesték alkalmazását. Füredi László lakásán. Megta­lálták a sajtót, a családot el­hurcolták. A várbörtönbe vit­ték, s a Vörös Brigád elfogott többi tagjával együtt a jégpin­cébe zárták Fürediné Német Irént és Absolon Saroltát is, akik egykor a körösi leánypol­gáriba is együtt jártak. (Ma Arany iskola.) A kínzásokat, megpróbálta­tásokat hősiesen viselték, nem árulták el társaik nevét, sem a találkozó helyét, hiába is pró­bálkoztak vallatóik a legke­gyetlenebb módszerekkel. A szovjet csapatok mind szorosabbra fogták a gyűrűt Budapest körül, a németeknek fel kellett adni a várost, kilá­tástalan volt számukra a küz­delem. A megkínzott rabok ki­végzését elrendelték. A jégve­remből mindössze tizen jöttek ki még élve, köztük Absolon Sarolta és Német Irén. A kirá­lyi vár teraszán végzett velük a sortűz, s akik azt túlélték, azokat lerugdosták a várhegy­ről, ott véreztek el. 25 év múltán, a kivégzés színhelyén emlékkövet állítot­tak a Vörös Brigád emlékére. Absolon Sarolta és Német Irén nevét ma Nagykőrösön nem­csak utcanév őrzi. A konzerv­gyár többszörös szocialista bri­gádja, az ifjúsági építőtábor, az Arany iskola egyik úttörő- raja is felvette Absolon Sarol­ta nevét. Az iskola falán már­ványtábla őrzi emléküket, hi­szen ezek között a falak között élték izgulva a diákélet min­dennapjait — a hőssé vált Vö­rös Brigád tagok. A gyilkos sortűz 25. évfor­dulóján a város politikai és társadalmi szerveinek képvise­lői, üzemek, iskolák úttörőcsa­patok küldöttei gyűltek össze, hogy emlékezzenek az áldoza­tokra. Az emlékbeszédet Hegedűs László, a városi pártbizottság osztályvezetője tartotta. A munkásgyászinduló ko­mor hangjai mellett a fiatalok is azokra a hősökre emlékez­etek:, akiknek bátor leállása és harca a mindenkori fiatalság számára a legszebb példamu­tatás. ... Nektek győzni dicsőség volt, nekünk kötelesség... sza­valta Baranyi Ferenc versét az egyik kisdiák. A kínok poklán megszületett szabadságot a mártírok már nem érhették meg. A szabad­ságot, amit vérük árán hoztak közelebb — utódjaik őrzik, rá­juk emlékezve. Sporttörténet — 1969 OKTOBER II. 10— 11—12-én a Sportotthoniban került sor a Délkeleti területi serdülő egyé­ni ökölvívó bajnokságra. Kö­rösi induló is volt — de csak kecskeméti színekben. A kevés induló miatt naponta 3—3—8 pár küzdött a szorítóban. 11- én és 12-én a fővárosi Játékcsarnok adott helyet az ország legjobb 11. osztályú birkóeóinak. 57 kilo­grammban tizennégy induló között csupán egy ponttal szó­Szerződéskötés előtt EGY KIS SZÁMOLÁS A szolnoki Lenin Termelő- szövetkezet 1969-ben 320 hold területen termelt paradicso­mot. Árbevétele a paradicso­mért 6 millió 104 ezer 558 fo­rint. Ezen belül 86 hold terü­leten paradicsommagot ter­melt, ezért bevétele 2 millió 446 ezer 910 forint. A paradi­csomot lé formájában, száraz­anyag-tartalom szerint szállí­totta be a konzervgyárba. Egy mázsa paradicsomléért 104,92 "orintot kapott, egy mázsa pa­radicsomra a ráfordítás 49,9 százalék, a jövedelem 50,1 szá­zalék. Hat alkalommal permetez­tek. A növényvédőszer költsé­ge 278 ezer forint, a permete­zési költség 178 ezer forint volt. összes anyagköltségük 475 ezer 161 forint (11,7 százalék), élőmunka ráfordítás 2 millió 351 ezer 647 forint (összes rá­fordítás 58,2 százaléka), segéd­üzemi költségek: 505 ezer 230 forint (12,5 százalék), egyéb költségek összesen 713 ezer fo­rint (17,6 százalék). (Dr. Konrád) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Egy őrült éjszaka. A pisztoly körbe jár. Magyar filmkomédia. Rendezte: Kar­dos Ferenc. Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Tanyaszám 12. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 óra. A református temetőben éveken át nyitva volt egy kriptának az ajta­ja. Sok mindenre jó volt ez az álla­pot. Jártak ide kó­bor kutyák alud­ni — szerelmesek csókolózni... és egy nyári nap délutánján, ide húzódott az átvo­nuló zivatar elől Pista bácsi is. Békésen álldo­gált a jó védett helyen, a csend­ben pihenő halot­tak „társaságá­ban”, várva a fel­hőszakadás végét. Gondolt egyet. — Szabad dohá­nyozni? — tette fel a kérdést, — PIPALÓ HALOTT mert hát a kriptá­ban nyugvó nem­zetesasszonyról tudta, hogy utálta a pipafüstöt. A hallgatás, bele­egyezés — sandí- tot a bejárat felé. Szép lassan megtömte hát a füstölőt. Közben az eső is szűnni kezdett. Már indulni ké­szült, amikor vi­dáman beszélgető emberek hangja szűrődött be hoz­zá. Két középkorú férfi közeledett a kripta felé. Pista bácsi fél­reállt az ajtóból, várta, hogy elha­ladjanak. — Ugyan mit csinálnak a halot­tak, koma? — ne­vetgélt az egyik atyafi. Pista bácsi jó öblös hangon, ki­szólt a kriptából: — Pipálnak! Mire kilépett a szemerkélő esőbe, már csak két gyors iramban fu­tó ember hátát láthatta. Sszemmellátha- tólag azon fára­doztak, hogy mi­előbb kijussanak a „pipáló” halot­tak városából. (bi) rult a második helyre a kini- zsis Sárosi Tibor. 12-én a Pomáz—Kinizsi 3:0-ás lab­darúgó-mérkőzésen a körösi csatárok egyetlen lövést sem küldtek a kapura. Táborfalván is győztek a Ki­nizsi kézilabdásai a Fürst SE ellen, 22:16 arányban. Szolnoki MÁV—Kinizsi 12:4, a dinamikus Tisza-parti ping- pongosok ennyivel jobbak vol­tak. Cegléden Szolnok megye— Pest megye I. 6:4, Szolnok megye—Pest megye II. 5:5, Pest megye III.—-Szolnok me­gye 5:0. A serdülő és úttörő­válogatott birkózó csapatmér­kőzésén minden szőnyegre lé­pő körösi fiatal nyert. Gödöllői EAC—Nagykőrösi Gimnázium SE I. 51:48. Meg­ismétlődött a megyei bajnoki női kosárlabda rangadó tava­szi eredménye, a körösi lá­nyok a támadásban bátortala­nul játszottak. Három kategóriában Szek- szárdon rendezték a vidéki férfi egyéni tornászbajnokság döntőit, összetettben felnőtt III. osztályban B. Szűcs János a 7., ifjúsági III. osztályban Sebestyén Gábor a 8. (nyújtón holtversenyben 1—2., talajon 3.), ifjúsági III. osztályban Bélteki Pál 5. (korláton 3.) lett 15-é.n a Kinizsi-sporttelepen játszott edzőmérkőfést a Kecskeméti Dózsa NB I B-s labdarúgó- csapata a mieinkkel. Az ok: a kecskeméti pálya betiltása mi­att a „hírős város”-beliek itt játszanak majd egy bajnokit, 18-ám és 19-én Kiskunhalason rendezték az országos vidéki férfi serdülő egyéni tornászbajnokság küz­delmeit, amelyen remekeltek a Nagykőrösi Gimnázium SE fiataljai. Harminchárom in­duló közül l. osztályú egyéni­ben, összetettben Rácz Zsolt ezüstérmet szerzett, lólengés­ben, talajon és korláton pedig megnyerte a bajnokságot. A II. osztály összetett versenyé­nek élén körösi trió végzett Zsoldos Péter, Kovács István, Párizs Lajos személyében. Nagy volt tornászaink érem­termése: a 13 versenyszámban megszerezhető 39 éremből 17- et hoztak haza. 19-én Kecskeméti Dózsa—BKV Elő­re 3:0. A körösi pályán leját­szott NB I B-s labdarúgó­mérkőzést 3 ezer néző tekin­tette meg. Az előmérkőzésen a Kinizsi 3:2-re kikapott a Bem SE-től (Cegléd), Abonyit kiál­lították, Baranyai pedig le­ment a pályáról... A Kinizsi—Vecsés kézilabda­mérkőzést a vendégek táv­iratban lemondták. A Sportotthonban került sor az NB Il-es kötöttfogású birkózó csapatbajnokság nyi­tányára. Szegedi Vasutas SE— Orosházi Spartacus 7.5:2.5, Nagykőrösi Kinizsi—Egri Ber- va Vasas 5:5 (meglepetésszerű volt az újonc vendégek elleni eredmény), Szeged—Eger 9:1, Orosháza—Nagykőrös 7:2 (az NB I-et is megjárt orosháziak ennyivel jobbak voltak). (sulyok) (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents