Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
1970. JANUÄR 28., SZERDA “"&Űrktp HUSZONÖT ÍVE SZABAD A GÖDÖLLŐI JÁRÁS A felszabadulás előtt úgy hívták: vitéz Endre László főszolgabíró „mintajárása”. A majdnem bitóra került nyilasvezér a községi elöljárókkal, vezetőkkel nem szeretett tárgyalni. Ára, ha kedve szottyant kikocsi- kázni, előtte kiüzent és eléje kellett menni. A hintóról gusztálgatta szúrom-bököm módra a falu véneit. „Meg ne halljam többé!... Na, kotródjanak el!...” A későbbi megyei alispán, mint főszolgabíró, erős kézzel fogta a gödöllői és aszódi járás polgárait. Itt gyorsabban csapott puskatusával a csendőr, hamarabb kattant a börtön zárja. Csendnek, rendnek kellett lennie! A félelem szülte itt a terrort, s joggal! E járásban terült el — és kúszott át még másik megyére is — a Horthy Miklós kormányzó úr hasznára a koronabirtok, a 135 ezer holdas gazdaság, ahol több ezer cseléhozama, búzából az 1938-as átlagnak kétszeresét, az állami gazdaságok, de különösen a nagyszerűen gazdálkodó Agrártudományi Egyetem Tangazdasága már a háromszorosát termeli, s közel jár a holdankinti 25 mázsához. Nőtt a burgonya, a kukorica, a takarmánynövények hozama is. Nagyszerű eredményekről adhatnak számot az állattenyésztésben. A 300-as tehenészetek kialakításában különösen Túra—Dány —Zsámbok—Vácszentlászló—Valkó termelő- szövetkezetei jeleskedtek. Vácszentlászló és Valkó tsz-ei közös vállalkozásban tejüzemet létesítettek, amely több, más tsz-t is csatlakozásra késztetett. Az élelmiszerfeldolgozás elkezdődött, a tsz-ek számos boltot nyitottak a lakosság jobb ellátására. A közös földterületen ma már 400 traktor és 40 kombájn dolgozik. Az aratást és sok növény beAz ikladi műszergyárban mosógépek alkatrészeit forgácsolják. A vácszentlászló! „Aranykalász” Termelőszövetkezet borjúnevelője. det foglalkoztattak. De boldogan húzódtak meg mellette az aszódi, túrái, galgai Pod- Tftáhfckyk és báró Sósbergerek uradalmai is. Nem csoda hát, hogy például Galgagyörkön paraszti birtok nem is volt! Düledező házak, földes szobák és közös konyhák, napi 14—16 órás robot, analfabétizmus, népbetegségek. A feudális bacilusfelhő pusztításai. „Elnyomás, szolgasors!” — ez volt itt a rend ezer évig. És ennek az életnek nem akkor lett vége, amikor az utolsó puskalövés eldördült, nem a fasiszta csapatok elkotródásának befejeztével, vagy pillanatában, hanem a lehetőségeknek, a szabadságnak felismerésekor, annak folyamatában. A járás első nagy eseménye a földosztás volt. A földéhségre jellemző, hogy például az 1900 lelket számláló Vácszentlászlón 450-en jutottak földhöz. A nincstelenek fejenkint öt holdat kaptak, és a zselléreknek is kiegészítették kicsiny parcelláit. Jóformán az egész Galga menti tsz-tagság 1945-ben jutott — életében először — földhöz. A ter- me>?Szö vetkezetek szervezése 1949-ben kezdődött és Túra—Csömör—Iklad népe vállalta először a közös gazdaság megteremtésének nehéz, fáradságos és bizony akkor még fájó munkáját. Mennyi heves szenvedély csapott össze és égett el közös lángban? Hányán fordultak vissza hitet vesztve a türelmetlenség, a feleslegesen felszított ellenségeskedés miatt? Hányán fordítottak hátat a falunak és mentek el új foglalkozást keresni, mert nem láttak „fantáziát” a paraszti munkában, életben?... Ki tudja?!... Nehéz, vajúdó korszak tanúi vagyunk. A közös gazdaságok, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésének szemtanúi, annak minden gondjával, örömével, panaszával és boldogságával egyetemben. Ha lenne történetírója a 24 termelőszövetkezet megalakulásának, a 62 300 holdas földdarab közös művelésének, a szívszorongató első lépéseket felidézve félve állna meg a kezében a toll: „Jaj, hogyan cselekedtek, jól indultok? Ejnye, de kár volt ezt tenni!... No, végre, ez igazi férfimunka ..Utólag könnyű okosnak lenni, s kívülállóként történelmet csinálni, de akkor?... A gödöllői járásban 101 ezer ember lakik. A munkaképes lakosság jelentős része. 10 ezer ember dolgozik a járás termelőszövetkezeteiben. Mit értek el a 25 esztendő alatt? Hogvan változott a paraszti munka és annak értéke a negyedszázad folyamán? A felszabadulás előtt a járásban alig termeltek zöldséget, gyümölcsöt és nem volt szőlőterület sem. Ma 1000 hold nagyüzemi szőlőjük, és gyümölcsösök van. Régen csak a túrái káposzta volt híres, ma a túrái alma is. amelyből sok kerül exportra. A tsz-ek közös öntözőterületének 16 százalékán folyik kertészkedés. számos helyen öntözőműveket, víztárolókat építettek. A járás tsz-ei közül többen. de főleg a Galga menti és túrái tsz-ek az erfurti nemzetközi kiállításon számos díjat nyertek. A járásból négy konzervgyárnak szállítanak. Nőtt a növénytermesztés takarítását teljesen gépesítették, könnyebb lett a paraszti munka. A gazdálkodás hatékonyságára jellemző, hogy 1969-ben nem kevesebb, mint 520 millió forint termelési értéket termeltek meg a járás tsz-ei, amelyeknek közös vagyona az 1963-as 507 millióról egy év alatt 557 millióra emelkedett. Az egy tsz-tagra jutó évi jövedelem 16 500 forint. A járás termelőszövetkezeteiben az egy napra, egy főre jutó munkabér eléri a 92 forintot. A járásban 128-an nyerték el a „kiváló mezőgazdasági dolgozó” címet, és 16 tszvezető kapott magas kitüntetést. Az Agrár- tudományi Egyetem Tangazdasága pedig már másodszor nyerte el a „kiváló vállalat” megtisztelő címét. A gazdaság 1969-ben 42 millió forint tiszta nyereséget produkált. A járásban szaporodnak a tsz-közi vállalkozások, termelési kooperációk s mindezeknek nagy hatása van a gazdálkodás hatékonyságára. Hogyan élnek 25 év után az emberek a gödöllői járásban? Ha valaki venné a fáradságot és végigmenne a Valkó—Vácszentlászló—Túra—Galgahéviz—Hévizgyörk— Aszód vonalon, de akár az Ikladot—GalgaAszódi lakótelep mácsát—Vácegrest—Veresegyházát összekötő úton, teljesen új házsorokat láthatna. Kar- talon például kétszerannyi ház van, mint a felszabadulás előtt, Valkón alig van ház, amely ne épült volt újjá a 25 év alatt. A járásban csupán a III. 5 éves tervben 4000 új ház épült. És milyenek ezek a mostani parasztházak? Legalább kétszobásak, fürdőszobával, modern, csempézett konyhával, megfelelő, higiénikus mellékhelyiségekkel, néha már garázzsal. Nem tréfa! Vácszentlászlón 90 magángépkocsi van! Minden hatodik családnak! Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a III. 5 éves tervben 21,5 km úthálózat épült, 79 km járda. Persze .. . minden községben villany van, több helyen a főútvonalat neoncsövek világítják meg. Ám mielőtt a kultúra lámpásait felkapcsolnánk, hogy róluk is szóljunk, számoljunk be a járás iparáról! A gödöllői járásban a felszabadulás előtt ipar nem volt. Ma a járásból 30 ezer ember jár el az iparba dolgozni, de emellett jelentékeny a járási ipar is. Itt van a híres Ipari Műszergyár (Iklad), ahol több ezer ember talál — főleg nők — megélhetést, tisztes kenyeret. A műszergyárban főleg törpe motorokat, mosógépek, centrifugák, presszógépek és hűtőgépek alkatrészeit készítik. A Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyáregysége több mint 1000 embernek biztosít munkaalkalmat. Szin- tétikus fonalgyártásuk olyan híres, hogy több nyugati országba exportálják áruikat. Az aszódi, péceli, gödöllői és kistarcsai ktsz-ek összesen 1500 embert foglalkoztatnak. Ezek a ktsz-ek vegyesipari, építőipari, bőripari, textilipari és főleg szolgáltató tevékenységet végeznek. A járásban több mint 600 kisiparos működik. A mezőgazdaság és az ipar természetesen az emberekért van és nem csak megélhetésüket szolgálja, hanem megszabja életvitelüket s annak színvonalát is. A gépesített mezőgazdasághoz, a fejlett iparhoz jól képzett emberek is kellenek. Csupán számok, de mennyi mindent Jeleznek! 1945 előtt 140 tanterem volt, ma 283. Pest megye második legnagyobb és legnépesebb járásában mindössze 183 pedagógus volt, ma 620. Két könyvtár csillapította a betű éhét, ma 27. Hét óvoda helyett ma 28 van. Két községen kívül mindenhol van művelődési ház, mozi. A járásban 12 orvos volt. Jelenleg 37 körzeti orvos látja el a betegeket és 11 körzeti fogorvosunk is rendel. Aszódon feléoült egy mentőállomás és egy szakrendelő. Az emberek életmódját mutatja az is, amit vásárolnak. 1969-ben például 13 százalékkal nagyobb volt a kiskereskedelmi forgalom. mint egy évvel korábban. 1969-ben kb. 320—340 millió forintot forgalmaztak a szövetkezeti boltok. A járásban hozzávetőleg 15 ezer televíziókészülék van, rádió csaknem minden családban. Mosógépeket, hűtőszekrényt, porszívót, tartós fogyasztási cikkeket is majdnem minden háznál találhatunk. A községekben levő boltok állapotával viszont aligha lehetnek elégedettek. Korszerűtlenek, kicsik, zsúfoltak. A közlekedés a két járás (1966. január 1- től a gödöllői járásba olvadt az aszódi járás) egyesítése után javult, többfelé, félóránként autóbusz indul. Az utak állapota viszont gyenge és az autóbuszokat is újakkal gyara- píthatnák. Nem megoldott 80 ezer lakos vízellátása sem, amelyre az elkövetkező években 300 milliót fordítanak. Aztán jön a csatornázás... • Hogyan válaszolnak, miként reagálnak a gödöllői járás lakói a 25 év gyarapodására? Talán erre is egy számot mondunk: a III. 5 éves terv 4 esztendeje alatt 28 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Mint láttuk, fejlő *5 mezőgazdaságuk, korszerű iparuk van. Egészséges, tiszta, alkotó légkör veszi körül a dolgozó embereket, akik kultúráltabban élnek, szórakoznak, Iáknál:, dolgoznak. Nem véletlen, hogy ebben az „atVirágzik a népművészet a Galga menten. Képünkön Dudás Juló népművész. moszférában”, ebben a levegőben a népművészet, amely reneszánszát éli, egyre több, új csoporttal, együttessel virágzik. Nem véletlen, hogy a járásban a munka erkölcsi és anyagi hasznát egyaránt érzik. Szöveg: Szűts Dénes Foto: Urbán Tamás
