Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-27 / 22. szám
8 "kSCMíip 1970. JANUAR 27., KEDD KISMAROS BÜSZKESÉGE Szívvel és energiával A kismarosi új óvoda kellemes, tágas, barátságos, egészséges, derűs; átgondoltan megtervezett és gondosan megépített. A táj is ideális. A hatalmas kert végében, a kerítésen túl a Morgó-patak csörgedezik, a háttérben sötétlik a Börzsöny erdős lejtője, körül csupa modem, kedves, kertes kis családi ház, odébb, a kis hídon túl egy másik, két-három holdas terület vár az új iskola építkezésére. Hegy-völgy, patak-folyó, erdő, levegő, ég: gyönyörködtető harmónia. Boldogok lehetnek a kicsik, akik nemsokára ebben a paradicsomban játszadoznak. Mégsem a táji adottságok fognak meg mindennél jobban — ment ezek adottságok. Az a szó eredeti értelmében kollektív emberi munka, az a rendkívül sok és sokféle erőfeszítés, idő, energia, gondolat fog meg minde- nekfölött, amely ezekben a falakban öltött testet. Krebs József, tanácselnök ezt mondja: — Szerintem nagyon sok múlik a helyieken. Persze, a legkönnyebb azt mondani, hogy valami nem sikerült, a felső irányítás, instrukció hatására. Pedig, ha az ember fentről olyasmit kap, ami a helyi körülményeknek nem felel meg —, lehet azon módosítani is. Mi sem vettük szentírásnak az elfogadott tívuster- vet. A magunk földrajzi helyzetéhez, igényeihez, lehetőségeihez alkalmaztuk az adott tervet. Tessék megállapítani, jól tettüik-e. Először is azzal kezdtünk hozzá, hogy megforgattuk a sarkai körül... Az eredeti típustervet az UVATERV hat mérnöke gondosan átdolgozta, harmincki. lencezer forint értékben, de díjmentesen. Még az útiköltséget sem fogadták el. Először is megváltoztatták a tájolást, ennek köszönhetően az elkészült épület valamennyi helyisége a legésszerűbb égtáj felé néz: a nagytermek ablakai délnyugatra, a patak felé nyílnak, az öltözők, mosdók, tusolok keletre, a zöldségtároló és a kamra északra. Az eredetileg sivár tűzfalhatású oldalfalakba is bevágtak egy-egv hármasablakot, betervezték az épületbe a hideg—meleg vizet, központi fűtést, az ehhez szükséges kazánházat, amelyben az ötszázliteres villanyboyler is a legjobb helyen fér el. Meg egy kis raktárt, külön kerti bejárattal. Többet, okosabban, szebben az adott alapterületből aligha lehetne kihozni. Az adaptáció és a kivitelezés mintaszerű —, de vajon mintául szolgál-e valahol, valamikor? Közismert, hogy a típustervek sokszor célszerűtlenek, máskor csak a körülményekhez igazítva lennének megfelelők; mégis az a megszokott gyakorlat, hogy a megadott típustervtől egy centiméternyit sem térnek el. Miért? Közömbösségből, lustaságból, felelősségáthárításból. Megszámlálhatatlanul sok középület, iskola, hivatal, lakóház kőbe dermedve őrzi és hirdeti beruházók, megrendelők közönyét, felületességét. — Azt mondhatom, hogy én PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspári Pest megyei Bizottsága fes a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII.» Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaba Lujza tér 3. Egész nap hívható Központi telefon: 343—100, 142—220 Gépíró szobák: 343—100/280, illetve 343 — 100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Ele fizethető bármely postahivatainr. a kézbesítőknél, a posta híria; üzleteiben és a Posta Közpoi. Hírlap Irodánál íBp., V., Józs nádor tér 1. sz.). Előfizetési cl 1 hónapra 20 forint. nagyon sóik emberi figyelmességet, segítséget tapasztaltam, kezdettől fogva. Másképp nem is oldhattuk volna meg, hogy a 69—70-re tervezett óvoda fele idő alatt elkészüljön! Az anyagbeszerzés nehézségei közismertek. Mégis: amint megmondtam, hogy új óvodát építünk, mindent megszereztek, megszerveztek — tervező- építészektől a kivitelezőkig. A Budapesti Szerelvényértékesítő mindent előteremtett, ami kellett. A Budapesti Vegyipari Gépgyár terven felül készítette el a két központifűtés-ka- zánt (egyet tartalékba: az apróságok egy napig sem fázhatnak üzemzavar esetén). Nyergesújfalun egy kedves titkárnő-kismama együttérzése varázsolta elő a szükséges lefo- lyócsöveket; és így tovább ... Az óvoda alapjait 1968 szeptemberében tettéit le, 1969 áprilisában kezdtek hozzá és december 8-án, a község felszabadulásának 25 éves évfordulóján adták át! Ritka építő tempó. És — ami talán még- ritkább — a gyorsaság sehol sem hagyott nyomokat. A falu lakói közül kétszáz- negyvenen kötöttek szerződést társadalmi munkára. Közel félmilliónyi munkaértéket építettek bele az épületbe, azaz ennyit sikerült megtakarítani. 145 méternyi kerítés teljes alapozása, oszlopai lerakása, az épület alapozása, feltöltése, 300 négyzetméternyi aljzatbeton, rá mozaikkő és parkett lerakása, a mellékhelyiségek caempézése, a padlástér feltöltése, a villanyszerelés 80 százaléka, és rengeteg segédmunka: a falu lakosságának társadalmi munkája; pedig jó részük Pestre. Vácra bejáró szakmunkás (vagyis nem unalmukban dolgoztak itt). Volt közöttük hatvan-hatvanöt éves is — a csatornát pedig egy hetvenéves bácsi rakta le. Sok kisgyerekes fiatal segített. (Legkevesebbet az ifjúság!) A berendezés becsomagolva várja a február 26-i üzembe- helyezést. Nem lesz gyerekség, amikor a gyerekek átköltöznek az egykori kocsmából átalakított régi óvodából (ahol víz nem volt, a vécé hátul az udvarban), — a lakkozott parkettáid, központi fűtéses, minden kényelemmel ellátott paradicsomba. Egyetlen szépséghiba, hogy a butángázas, modern tűzhely még mindig nem érkezett meg, így hát egy darabig itt is a fatüzelésű ócska tűzhelyen főznek. Vagy addig ez is megérkezik? (Jó lenne!) Az óvoda ötven gyerekre számít, de szükség esetén hatvan is elfér benne szépen. A tanácselnök mutatja, mennyi ablaka van — tizenhatezer forintba kerül csak a függöny, de legalább eget. napot, fényt látnak a kicsik. És Marosi Jó- zsefné, a sokszorosan kitüntetett óvó néni — alti a régi óvodát is mintaszerűen vezette — végre méltó helyen látja a gyerekeit. — Majdnem elfelejtettem, ott, o patak közelében még egy babahvzat is építünk! — kiált utánam a tanácselnök; ki ne felejtsem ezt se! Péreli Gabriella Véradás - életmentés Hétfőn délben a Magyar Vöröskereszt Pest megyei titkárságán húsz kiváló véradót láttak vendégül, ök képviselték azt a kétszáz önkéntes véradót, akiről, szerte a városokban- j árasokban e napon megemlékeztek. Dr. Békés Zoltán megyei főorvos meleghangú megnyitója után dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta a kiváló véradók, titkárok, aktívák és orvosok tevékenységét. Emberségüket, áldozatukat köszönte meg Németh Veronika, a Vöröskereszt megyei titkára, amikor átnyújtott két arany-, három ezüst- és bronzfokozatú kitüntetést, valamint tíz „Kiváló Véradó” jelvényt a szervezésben kiváló végzőknek. Képünkön: a kitüntetettek egy csoportja. (Urban foto) Hogyan fokozható a szervezet influenzával szembeni ellenállóképessége? Hazánkban eddig csak szórványosan jelentkezett az influenza, a fővárosban egyáltalán nem alakultak ki járványgócok. A hazai tapasztalatok és a külföldi megfigyelések egyaránt arról tanúskodnak, hogy az influenza az esetele túlnyomó többségében MAGUKRA TALÁLTAK Szerény eredmények — biztató kilátásokkal A NAGYKŐRÖSI ARANY JÁNOS TSZ-BEN Ha valaki megkérdezte rösieket, János tíz évvel ezelőtt volna a nagykő- méltó-e az Arany Termelőszövetkezet nagy névadója emlékéhez, aligha válaszolhattak volna egyértelmű igennel. A város hat közös gazdasága közül akkor, ez a tsz foglalta el az utolsó előtti helyet. Leginkább a tagok alacsony jövedelme árulkodott erről, hiszen az esztendei részesedés alig haladta meg a hétezerhétszáz forintot. Nos, az 1969-es évzári — amelyet szombaton hívtak ösz- sze a tanyaközpont takaros klubtermében —, mind külsőségeiben, mind pedig a tartalmában bebizonyította: magára talált a korábban sok gonddal, nehézséggel birkózó közösség. Ez volt a véleménye S. Hegedűs László országgyűlési képviselőnek is, aki mint tősgyökeres nagykőrösi, ez alkalommal a Hazafias Népfront Pest megyei titkáraként hallgatta végig Szegedi János elnöki beszámolóját. Ott volt a közgyűlésen Vimola Károly is, a területi szövetség titkára. S bár a vezetőség jelentéséből Szegedi János inkább az elmulasztott lehetőségeket elemezte, azért az összehasonlító számadatok a vendégek számára is érezhetővé tették: a túlnyomórészt gyönge futóhomokon gazdálkodó szövetkezet megszilárdult, évről évre tiszteseké megélhetést biztosít dolgos tagjainak. Tavalv,, amellett, hogy ezen a környéken nem kedvezett az időjárás egy sereg növénynek, tizenhárom százalékkal növekedett a termelés. \z állattenyésztők több mint ryolcszáz- ezor forintnyi többlet bevétellel jáiultak a közös kasszájához A százhúsz mu'- kax'pes tag közül tavaly nyo’cvannár- man teljesítettek Kétszázötven munkanap felett, s valameny- ny'üket megilleti az idén a tizenkét napi szabadság. Végtére I is tavaly mér egy tagra 19 706 | forint jutott a közösből. 1968- ban a tervezett jövedelemnek csak a 95 százalékát tudták kiosztani, most, az év közben rendszeresen kifizetett 80 százalékos előlegen kívül, maradéktalanul megkapják a tagok a 2G százalékos nyereségrészesedést. Szerény előrehaladásról tanúskodik a vagyoni helyzet, a szociális és a fejlesztési alapra félretett összeg — de részletesen megvitatták, hogyan tudnának 1970-ben, és a következő években eredményesebben gazdálkodni. Az idei feladatok k5zé tartozik az ésszerűbb termelési szerkezet kialakítása, a munkatermelékenység növelése. Hasznos tanácsokat adott a szövetkezetei jól ismerő vezetőknek, és a tagoknak S. Hegedűs László. Ajánlotta, hogy az itteni adottságoknak leginkább megfelelő állattenyésztésben és a kertészkedésben keressék a boldogulás útját. Ö is, de mások is beszéltek az idős, járadékos, vagy nyugdíjas tsz-tagok helyzetéről. Az Arany János Tsz vezetői is keresik a megoldást, hogy rendszeres anyagi támogatással egészítsék ki az arra rászorulók havi illetményét. A közgyűlés ezután új vezetőségi tagnak választotta meg Kiss Ferencet, aki ezentúl az elnökhelyettesi tisztséget is betölti. Kedves színfoltja volt az évzárónak a szövetkezet tízesztendős tagjainak kitüntetése. Pesti Ambrus, Sópajti József, Utassi Dénes, D. Szűcs Józse f és Nemes Sándor kapott kiváló szövetkezeti dolgozó oklevelet, jelvényt és pénzjutalmat. Közös ebéd, majd hangulatos táncmulatság vetett vége: az idei első, nagykőrösi zárs2ámadó közgyűlésnek. (súlyán) enyhe lefolyású. A megelőzés, a védekezés mégis fontos, mert párnapos könnyebb megbetegedés is lázzal, kellemetlen közérzettel jár, mert — súlyosabb szövődmények is társulhatnak a betegséghez. Hogyan fokozható a szervezet influenzával szembeni el- ienállóképessége? E kérdésre közegészségügyi szakemberek a következő választ adták: — A szervezet általános el- lenállóképességének jelentősége igeh nagy. Az influenzának ugyanis — más vírusbetegségekhez hasonlóan — nincs specifikus gyógyszere. Az orvosok, főleg lázcsillapítókat és szükség esetén a szövődmények megelőzésére különböző antibiotikumokat vagy szulfamidokat adnak. (A jelenlegi védőoltások mintegy 50 százalékos védettséget nyújtanak. Ezért és főleg a vírus rendkívüli változékonysága miatt tömeges, az egész lakosságra kiterjedő védőoltásokat sehol a világon nem alkalmaznak.) —' Fontos óvóintézkedés a lakás, a munkahely naponta többszöri szellőztetése. Az influenza ugyanis cseppfertőzés útján terjed, a szellőztetéssel a lakásba kerülő friss levegő tehát fölhigítja, csökkenti a szoba levegőjének esetleges fertőzöttségét. Sőt, nemrégiben azt is kimutatták, hogy „a friss levegő vírusölő hatású”. Az influenzával szembeni ellenállás lényeges eszköze a helyes táplálkozás. Közismert a vitaminok, főleg a C- vitamin jelentősége. Fogyasz- szunk tehát minél több csipkebogyóteát — ez ugyanis a leggazdagabb C-vitám in forrás — citromot, narancsot, savanyúkáposztát, általában friss főzelékeket és gyümölcsöket. Jó tudni, hogy a természetes vitaminforrások előnyösebbek a mesterségeseknél, A vitaminforrások közé sorolhatjuk a kvarcolást, ami főleg a kisgyerekek fokozott D-vitamin igényét elégíti ki. Nem elhanyagolható tényező a megfelelő mennyiségű és összetételű fehérjefogyasztás, az állati termékek közül főleg a hús, a tojás, a tej. a sajt, a növényiek közül a szójabab és a hüvelyesek, a bab, a borsó, lencse szolgáltatja ezeket a fontos tápláló- és védőanyagokat szervezetünknek. Ä „csendes" szurkoló Megrendelték - de nem viszik! Áll a tégla a telepen Ügy látszik, nem könnyű a szállítás manapság... A televízióban és rádióban naponta látunk, illetve hallunk vagonokról, amelyek kirakásra várnak. Nos, az Épületkerámiaipari Vállalat mendei téglagyárában is elég vigasztalan kép fogad: rengeteg tégla álla telepen... — Egészen pontosan 700 ezer... — mondja Szabó József megbízott gyárvezető. — Mi kiutaltuk már rég az árut az érdekelt TÜZÉP-telepek- nek, építőipari vállalatoknak és termelőszövetkezeteknek, de nem viszik. Problémát jelent ez nekünk, hogy a tégla szállítása nincs összhangban az üzem munkájával. Ha ehhez hozzávesszük még azit is, hogy létszámhiánnyal küzdünk, akkor megérthetik: nem vagyunk éppen rózsás hangulatban ... A jelenlegi helyzeten az segítene, ha az érdekelt vállalatok végre eleget tennének szállítási kötelezettségeiknek. — Milyen tervekkel vágtak neki az esztendőnek? — Először is javítani szeretnénk tavalyi eredményünkön: ugyanis 1969-ben mind a nyers gyártási, mind pedig az égetési mérlegünk elmaradt az előirányzottól. Az idén a nyers gyártási tervünk 10 millió 600 ezer, míg az égetési 10 millió tégla. S mivel a tavalyi lemaradásunk egyik fő oka a munkaerőhiány volt, szeretnénk az idén minél több fiatalt szerződtetni üzemünkbe. A munkahely véleménye szerint mindig csendes, szerény ember volt Dankó János. Havonta több mint 4 ezer forintot keresett, rendszeres túlóráival. Mégis emberölés kísérlete miatt állt a Pest megyei Bíróság dr. Korpássy Gyula tanácsa előtt. 1961-ben vette feleségül Harcos Máriát. 1965-ig vidéken laktak, majd Pestre költöztek. Itt megromlott köztük a viszony, s Dankó többször is megverte feleségét. 3 évvel ezelőtt gyermekük született. Mivel mindketten dolgoztak, a gyermeket az asszony szülei nevelték Érden. Hamarosan Dankóné is visszaköltözött szüleihez. A szerelem útjai kifür- készhetetlenek, s így „kapcsolatot teremtett” Proska Lászlóval, aki rendszeresen meglátogatta szülei házánál. Akkor is ott volt, amikor Dankó azzal a szándékkal kereste fel különélő feleségét, hogy kibéküljön vele. A házaspár már hosszú ideje vitatkozott, melyikük okozta házasságuk csődjét amikor az asszony apja behívta a szomszéd szobában levő udvarlót, Proskát s feltette lányának a kérdést: „tulajdonképpen ki a gyerek apja?” Dankóné Proskára mutatott, majd az udvarra ment. A szobában tartózkodók az asszony sikoltására lettek figyelmesek. Proska László kiszaladt az udvarra, de már csak azt láthatta, hogy Dankóné a földön hever. A férj ugyanis, mikor felesége után sietett magáhozvett egy konyhakést s többször megszúrta az asszonyt. Csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg Dankóné életét. A Pest megyei bíróság Dankó Jánost erős felindulásban elkövetett emberölés kísérletében tartotta bűnösnek, s ezért 3 évi börtönre ítélte. A büntetést szigorított büntetésvégrehajtó munkahelyen kell el töltenie. Giisifcfoft egv íehervomaf Vasárnap hajnalban, fél négy előtt néhány perccel Péeel vasútállomása közelében kisiklott egy tehervonat hat vagonja. A Hatvan felé robogó szerelvény egyik kocsijában — a feltételezés szerint — egy kanyarban elmozdult a benne szállított nyersvas —, s a súlypont eltolódás kilendítette a kocsit. A kisiklott vagon ezután még további ötöt rántott magával. Sérülés nem történt. A baleset okának kivizsgálása, szakértők bevonásával még tart. «
