Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
MOHOMIDÍKI A - P E- S 7 ME G V FI Hí RL/Kk Ü L ÖNKU'DÁSA XII. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM 1970. JANUÁR 25., VASÁRNAP 1 '«Mosó igények* új műsorok A járási művelődési ház munkatervéről ' Tönköly Károlynét, a Mono- Ti Járási Művelődési Ház megbízott igazgatóját kértük meg, mondja el, hogy alakul 1970- ben a művelődési ház élete, milyen program várja az ide látogatókat. — Évi munkatervünk összeállításánál a népművelési munka új irányait követtük. A klubélet fejlesztése, a honismereti kör munkájának bővítése, a művészeti, természettudományos ismeretek terjesztése a fő feladat, a változó igények, a körülmények, az elmúlt év jó és rossz tapasztalatainak figyelembevételével. Folytatják a pszichológiai szabadegyetem elmúlt évi sorozatát, a pedagógusok részére. Az ifjúsági klub művészeti előadássorozatot hallgathat, s az általános iskolásoknak népszerű témákról szintén előadás- sorozatot tartanak. A rendőrség szervezésében kerül sor a KRESZ-akadémia oktatásra, a községi nőtanács nők akadémiáját szervez. Szülők akadémiája, mezőgazdasági szakemberek fóruma... Néhány a sok közül. A szakkörök, művészeti csoportok is élnek. A járási pedagógus-énekkar április 4-re tervezi első nyilvános szereplését, a „Nagy István” képzőművészeti munkacsoport kiállítást rendez. A bábszakkör két besnu- mutató előadást tervez erre az évre — most Mono- ri-erdőn is alakult egy bábozccsoport. Az ifjúsági klub eddig is működött, életét azonban ez évben még tartalmasabbá kell tenni, hiszen a munkatervben szereplő feladatok egy része csak a klubra támaszkodva oldható meg eredményesen. Motorosklub indul, a szervezés még a múlt év végén megkezdődött, az országos hírű maglódi motorosklub mintájára. Tanfolyamok, kiállítások lesznek — hiszen megoldódott a kiállítóterem problémája is: új helyiség áll rendelkezésre. Az évi műsortervet a társadalmi ünnepekre való felkészülés jellemzi, bemutatják Sipos Tamás felszabadulásról szóló drámáját, vendégül látják a vecsési Jókai együtte: is. „ízelítő” az eseménynaptái ból: februárban a járási mi veszeti csoportok vetélkedői májusban műsoros szórakozU tó ORl-rendezvény, majd né együttesek fellépése, az Állat Déryné Színház vendégszereplése, beathangversenyek... Amit elmondtunk, korántsem a teljes program — de reményekre jogosít, kell, hogy pezsgő kulturális élet legyen Monoron is, s minden korosztály, minden érdeklődő megtalálja a művelődési otthonban, amit vár, ami érdekli őt. (k. zs.) VB-illés lesz holnap, január 26-án délután 2 órakor Monoron. Napirendjén jelentés hangzik el az 1969. évi adóterv teljesítéséről, valamint az 1970. évi vízgazdálkodási feladatokról. Ügyeletes orvos Gyömrő: dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron: dr. Balogh József, Pilisen: dr. Czinder Bálint , Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. ÜLLŐI PANASZ Az üllői falugyűlésen sérelVASÁRNAPI MOZAIK A Hazafias Népfront üllői bizottsága februárban mező- gazdasági tanfolyamot indít a művelődési házban. Az előadó: Győri József agrármérnök és dr. Bálint Ferenc járási főállatorvos. Az előadások témája: növényvédelem, gyümölcs- és szőlőtermelés, korszerű állattenyésztés. ★ A nyáregyházi BékeTsz-ben megkezdték a szerződéskötéseket a részesművelőkkel. Kukoricát, burgonyát és zöldségféléket vállalhatnak a tagok az idén részesművelésre. ★ Hétfőn kezdik a monori főtéri népbolt tatarozását. A munka előreláthatólag három hétig tart. Ez alatt az árusítás a szomszédos tejboltban történik. A tervek szerint a népbolt elkészülte után a tejboltot alakítják át kétműszakossá. ★ Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ szakszervezete színházlátoga- társt szervezett. Ma este megnézik a Kis Színpad előadását. ★ Kedden délelőtt 10 órakor a vecsési művelődési házban lép fel az Állami Bábszínház. Előadásra kerül: A kacsalaki rejtély. ■k Vecsés község népművelési előadójává Csányi János tanárt nevezték ki. Gratulálunk. VASÁRNAPI FOTÓNK KÉT KÜLDÖTTSÉGVEZETÖ, a betegségéből felépült Nguyen Thi Binh asszony külügyminiszter és a Saigonból visszaérkezett Pham Dang Lam nagykövet, csütörtökön az 51. ülésen ismét elfoglalta helyét a vietnami kérdéssel foglalkozó négyes értekezleten A tanácskozás azonban, elsősorban az amerikaiak negatív magatartása miatt, most sem mozdult el a holtpontról. Királyréti utólagos Sztriptíz — klottnadrágban Lapunk munkatársai már beszámoltak a királyréti KISZ-tábor első napjairól, jó magam azonban, mint tanfolyamhallgató, „záróráig” maradtam. Mint az már az első bemutatkozó beszélgetésből kitűnt, a KISZ-táborban nem csupán a vezetés tudományát tanulták a fiatalok, hanem naponta mérték össze erejüket, ügyességüket és tudásukat különféle sport- és kulturális programokon. A monori KISZ-esek „parancsnoka” Mocsári József volt, aki rutinos szervezőkészséggel igen jó légkört teremtett a táborban. Mindannyiunk számára emlékezetes marad az az akadályverseny, amit a Börzsöny kanyargós erdei útjain megtettünk. A 10 kilométeres útszakaszon nemcsak poLitikai kérdésekre válaszoltunk, hanem függeszkedés, távbecslés, kézigránátdobó gyakorlatok is szerepeltek. No és sok-sok nó- tázás útközben. Este a sakkbajnokság következett. És természetesen a kulturális bizottság tagjai is állandóan munkában voltak. Friss, vidám írások, karikatúrák borították a faliúj.-ágot. A monori járási lányok egy bemutató keretében jelmezekbe öltöztek a gyarmati ifjúsági nap tiszteletére. A fiúk a Tanácsköztársaság évfordulójára tervezett mintabemutatóval rukkoltak ki. A sok hasznos ismeret, vetélkedő és játék után következett a búcsúest. Valamennyi részvevő lázasan készült erre az eseményre. A műsorszámokat is a fiatalok írták. így az- i után nem maradt el a vidám jelenetek, gúnydalok nyomán a jókedv és a taps. És fiatalok lévén, természetesen nem maradhatott el a beatzenekar sem. No és még valami: egy sztriptízparódia. Az ötlet mindenkinek nagyon tetszett, mert amikor a jó hangulat már tetőpontot ért, egyszercsak kihunytak a fények s a félhomályban megjelent egy lány. A halk zene ritmusára ütemes mozdulatokkal vetkőzni kezdetit. Amikor elérkezett a kritikus pillanathoz, hirtelen világos lett, s akkor láttuk: egy nagykőrösi fiú áll előttünk vi- gyorgó ábrázattál — klottnadrágban ... Baky László Péterffy István felvétele M ég a század elején történt, az első világháború előtt, hogy kutat ásatott Pilis község, a lakott területektől távol, a népesség szabadban legelésző szarvasmarhái számára. Nagy szakértelmet eláruló atyafiak ásták, akik ölszámra szegődtek. Sokáig kellett szerszámaikkal nyomkodniuk lefelé a makacs, kemény talajban, amíg nagy nehezen vizet találtak. Célt érvén, most már nem volt egyéb hátra, mint a mérés, no meg a legfontosabb — a fizetés. Lássuk hát a mérést! Az egybegyűlt kupaktanács tüstént azon törte a süvegalá- valót, hogy az elkészült „remekmű” mélységét miként tudják meg a legegyszerűbben. Hosszas tanakodás után abban állapodtak meg, hogy a közeli erdőből egy alkalmas csatlót vágnak, és a kútba bocsátják. Ha elérik vele a feneket, mentve a haza becsülete. Csakhogy a csatló rövidnek bizonyult. Morfondíroztak, mit , is tegyenek hát most? Krákog- tag, dünnyögtek, okoskodtak hosszú perceken keresztül... — Tudjátok mit, emberséges emberek! — így szólott az egyik bölcs atyafi. — Halljuk a szót! — biztatták jobbról is, balról is. Az előbbi folytatta: — Kapaszkodjék valaki a csatló végére, ismét egy másik cimbora ennek a tulajdon lábába, oszt így lebocsátjuk mindkettőjüket! Biztosan elérik a kút fenekét. Azután kiKutasok húzzuk meg lefektetjük őket, végigszedjük rajtuk a mértéket szaporán, s az egy világon minden a legeslegnagyobb rendin lesz! Nos, atyámfiai...? — Helyes! — szólott szinte kórusban az egész tisztelt gyülekezet. Pesta, egy vékonydongájú, hosszú nyakú gyerek rögtön a csatló végére csipeszkedett, ennek bakancsos lábát pedig kedves sógora, a majd kétméteres Gyuri ragadta meg becsületesen. János bácsi, a dologban első izomkolosszus meg kétrét állott a kút fölött, és szép lassacskán, szinte ünnepélyes méltósággal bocsátotta őket lefelé. Ez mind megjárná. Igen ám, de az öreg Jani kezét — erő ide vagy oda — ugyancsak meghúzta a szokatlanul nagy teher, s a csatló, mi tűrés, tagadás, megbocsáthatatlanul csúszni kezdett izzadó, kérges markában, miért is bőszen lekiáltott a fityegő atyafiaknak: — Hallitok-e, szép öcséim, Pesta meg Gyuri...! — Mán hogyne hallanánk! — buzogott fel nyomban a sötét lyukból a válasz. Jánosunk pedig zengte keservvel nékik: — Ha tényleg hallottátok, úgy akkor megálljotok egy cseppet! — Oszt mi a ménkűnek? — így Pesta. — Hát csak egy makilányit álljatok meg, az istenségit neki, amíg megköpdösöm a markomat! A viharos szavakat tüstént a tett követte, és a két ifjú legény a mély kút fenekére poty- tyant. így volt-e, nem tudni, de Pilisen még ma is emlékeznek a kútásók históriájára. Hogy mi lett Pestával és Gyurival? Csak kihúzták őket, mert a kút mélysége végül is megméretett. Rakovszky József Ipari tanulók kiállítása Az ötlet Garamszegi Lászlóé, a monori iparitanuló-iskola KISZ tanácsadó tanáráé. A monori iskola leendő szakmunkásai évről évre szép eredményeket érnek el a megyei ipari tanulók mesterműveinek kiállításán. Eddig azonban a járásban nem láthatták a szép anyagot, a díjnyertes műveket. Az iskola most a járási KISZ-bizottsággal karöltve azon fáradozik, hogy első, második és harmadikos tanulók műveiből kiállítást rendez Monoron egy később kijelölendő helyen. Innen aztán a megyei bemutatóra is elviszik természetesen a kiállítás anyagát. Reméljük, az elmúlt évek szép sikerei után ezúttal sem vallanak szégyent a monori ipari tanulók darabjai a megyei kiállításon. (gér) Január 30-án (pénteken) este 6 órai kezdettel ülést tart a Hazafias Népfront vecsési elnöksége. A múlt évi munkáról és a felszabadulási ünnepségek előkészítéséről tárgyalnak. Maglódon tavaly körzeti orvosi rendelő, orvosi lakás és fogorvosi rendelő épült. GYEREKSZÁJ A kisfiú piros pontot hozott haza az iskolából. Jutalmul megnézhette Kloss kapitány legújabb kalandjait. A kisfiú film közben megszólalt: — Nagymami, gyorsan kapcsold le a tévét, mert lelövik a kapitányt... Jól eltaláltad, sógor! Még itt-ott követik ugyan a hagyományos, szinte családi esemény számba menő disznótorokat, de — mint megannyi más népszokás — ez is kihalásra van kárhoztatva. Nem csoda, hiszen a városiasodó élet a falun is mindinkább tért hódít. Hogyan zajlott le egy ilyen vasárnapi disznóölés? — kérdeztem néhány idős embert. — Korán kellett kezdeni a munkát, és „sok kéz, sokat végez” jelszóval összejött az egész rokonság. Sógor, koma, sógorasszony és néne, egyszóval mindenki eljött, aki csak ráért, időt tudott szakítani. A kötelező reggeli pálinkázás után következett a nap legnagyobb eseménye: a disznó leölése. Az néhányat horkantott, visított, aztán mozdulatlanná meredve várta, míg a ráhordott szalmát meggyújtották. (Előfordult, hogy egy-két alkalommal a tűz égetésére reagált a malac, felugrott és elszaladt. Az ilyen eseteik egyre inkább elmaradnak, és a szalma- pörzsölést is felváltotta a fa, újabban a gáz.) Míg kint az udvarban égett a szalma, bent már forrt a bor, ízesen fűszerezve, és melengette az átfagyott embereket. A több évtizedes gyakorlat „bölléreket” nevelt, és így a feldarabolás igényesebb munkáját szakszerűen végezték. Közben, persze, jócskán kortyolgatták a vörös és fehér borokat. Az egyre emelkedő hangulat hatására előkerültek a régi és újabb történetek, apróbb pletykák. Ebéd után a kolbász- és hurkatöltés vitte a prímet. Szinte szertartásosan mérték a paprikát, sót, borsot és egyéb fűszereket. A kolbásznak olyannak kell lennie, ahogy azt a házigazda akarja! — hangzott a visszavonhatatlan, örök és igaz törvény, de a sógorok kóstolgatása és „szakvéleménye”, persze, megnyugtatja őt is. A zsírkisütés, szalonnasózás az asszonyok dolga, no, meg a vacsorafőzés is. Mert az volt ám az igazi tor! Húsleves, töltött káposzta, hurka, kolbász sülve, főve az asztalra került. Kritika a munkáról — vagy inkább: meózás —, mondhatnánk, és hogy ez valóban így van, fel-felhangzottak a dicsérő jelzők:— Bégen ettem ilyen finomat! — Ez jobban sikerült, mint a tavalyi! — vagy — Jól eltaláltad, sógor, a „keverést” a kolbásznál! — és így tovább estéiig, néha éjfélig. Aztán elindult a rokonság, a kosarakban a gazda kóstolója, a munka megérdemelt fizetsége. (pesti) Nyílt levél sportügyben Miért elhanyagolt a szellem sportja? A gyömröi sakkozók örömmel értesültek arról, hogy a sportkört a TÖVÁLL vette át. Természetesen nem pusztán a névváltozás örömük forrása, hanem az a remény, hogy az új vezetőség egészségesebb szellemet fog teremteni a község sportéletében. A sakkozók ugyanis az elmúlt évék során sajnálattal voltak kénytelenek tapasztalni, hogy a sakkozással egyáltalán senki nem törődik, nem jut pénz a sakk-szakosztály működtetésére, a versenyek finanszírozására. Pedig Gyomron egyetlen szakosztály sem tudott olyan eredményeket felmutatni, mint éppen a sakkozók. A felszabadulás után az NB 11-es Csigorin csoportban játszottak, élénk volt a szakosztályi élet, több esetben neves sakkmesterek adtak a községben szimultánt Évek óta már csak az iskolákban, úttörőszervezésben törődnek a sakkozással. Az iskolából kikerülők jelentős része elkallódik, nincs versenyzési lehetősége. Egészségtelen tünet — és a szocialista sport- szellemmel teljesen ellentétes —, hog-" csak azokat a sportágakat működtetjük, amelyek „hoznak a konyhára”, nagy tömegvonzásuk következtében. Országos méretekben minden sportág megkapja az őt megillető lehetőséget eredményeinek kimunkálásához. így kellene ennek Gyomron is lennie. Az meg különösen furcsa és igen elgondolkoztató, hogy e sportági sovinizmus nem csupán gyömröi jelenség. A Mo- nor és Vidéke január 17-i száma a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére rendezendő gazdag sportprogramról tudósít, s meglepő, hogy a téli sportok között egyetlen szóval sem említi a sakkot. Hogy erről elfeledkeztek volna az illetékesek, vagy csupán a tudósítás volt hézagos — nem tudni. Az azonban bizonyos, hogy a felszabadulás negyed- százados évfordulójának tiszteletére rendezett sportversenyek sorából méltatlan lenne kihagyni a szellem sportját, amely éppen a felszabadulás után vált tömegsporttá. Palotai Sándor MŰSOR MOZIK Ecser: Maigret felügyelő csapdája. Gomba: Minden nő bolondul érte. Gyömrő: Nagymenő. H: Vadölő. Maglód: Huszárkisaszszony. H: Rochefort! kisasszonyok. Mende: Rocheforti kisasszonyok. H: Huszárkisasszony. Monor: Élő holttest. H: A halál 50 órája I—II. Nyáregyháza: A hét aranyember. Péteri: Maigret felügyelő csapdája. Pilis: Milliárdokat érő ember. H: Holdudvar. Tápiósáp: Traianusz oszlopa I—II. Tápió- •stily: Feldobott kő. Űri: Isten hozta, őrnagy úr. Üllő: Egri csillagok I—II. H: Ismeri a Szandi mandit? Vasad: Dorellik jön. Ve- csés: A sex és a hajadon. Matiné: Békében élni. H: Bolondok hajója. *
