Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-23 / 19. szám
1970. JANUAR 23., PÉNTEK MU.it I i3 A 2 -ESEK Bevált a versenykötvény Határidő előtt — Nagykőrösön ÁPRILISTÓL ÁPRILISIG A megye útjairól A 21-es Építőipari Vállalat gazdasági és tömegszervezeti vezetői értékelték a múlt év utolsó negyedévében kísérletként 'bevezetett új versenyju- talmazási formát. 100 forintos névéi'tékű versenykötvényeket bocsátottak ki, amelyeket a felajánlásoknak megfelelő számban a brigádok kaptak kézhez, s amikor vállalásukat teljesítették — az építésvezető aláírására azonnal felvehették a jutalmat a vállalat pénztárában. öt építésvezetőséget vontak be a kísérletbe és ösz- szesen 40 000 forint értékű kötvényt adtak ki. Guruz István kőművesbrigádja például a Kismotor- és Gépgyár új tanműhelyében három nappal a határidő előtt fejezte be a válaszfalak építését, s kilenc versenykötvényükre azonnal felvehettek 900 forintot. A vállalat gazdasági és tö- | Az Országos Tervhivatal irányításával dolgozó távlati tervezési bizottságok tavaly befejezték eddigi népgazdasági fejlődésünk és jelenünk elemző vizsgálatát. A következő munkaszakasz az úgynevezett „tervezési hipotézisek” kidolgozása. A munkaerő és életszínvonal távlati tervezési bizottsága arról dolgozott ki hipotéziseket: hogyan alakulhat a foglalkoztatás és az életszínvonal Magyarországon 1935-ig. Hangsúlyozni kell, ez még nem kész terv. A benne foglalt feltételezéseket további részletes számításokkal ellenőrizni és bizonyítani kelL Mégis, a hipotézisek lehetséges és reális követelményrendszert és fejlődési utat vázolnak. Ebben az értelemben tehát, a foglalkozt tásra és az életszínvonalra vonatkozó gazdaságpolitikai és társadalompolitikai elképzeléseknek ez az első vázlata. CD Közismert: az életszínvonal emelkedésének gazdasági alapja a nemzeti jövedelem növekedése. Feltételezhető, hogy a nemzeti jövedelem a következő 15—20 évben átlagosan évi 5—6 százalékkal emelkedik, és az életszínvonalat az e’.etkö- rülményeket meghatározó anyagi keretek legalább ugyanilyen ütemben bővülnek. Ilyen ütem mellett feltételezhető, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem az 1965-ös évi mintegy 500 dollárról (a mai kb. 650 dollárról) 1985-ig mintegy 1200—1400 dollárra emelkedik. (A dollárra való átszámítás a nemzetköri összehasonlíthatóságért történt.) Ez a nívó természetesen csak bonyolult feltételek együtthatásával érhető el. Az egyik fő tényező, airit számításba kell venni, a népesség számának és összetételének várható alakulása. ® A népesedési előreszámítások szerint az élvesrii'etések száma (1968-ban 154 ezer volt) fokozatosan emelkedik és — a szülőképes nők létszámingadozását némileg követve — évente 165—180 ezer között váltakozik. így az ország lakosságának össriétszáma 1965-ig kis mértékben meghaladja a TI milliót. Ebből a munkaképes korú foglalkoztatott 14—59 éves férfiak száma 1985-ig várhatóan 200—220 ezerrel, 8 százalékkal; a 14—54 éves foglalkoztatott nők száma mintegy 250 ezerrel, 14—15 százalékkal növekedhet. Különböző tényezők vizsgálata azt jelzi, megszervezeti vezetői megállapították, hogy bevált az új jutalmazási forma, s ezért az idén több mint 300 ezer forint értékben adnak ki versenykötvényt. A felszabadulási versenyben máris jelentős felajánlásokat tettek. Az országos járműprogram keretében jelentősen meggyorsítják az Ikarus gyári munkálatokat; 1972. december 31-e helyett — a szervizállomás a kereskedelmi raktár kivételével — már ez év végére befejezik a beruházásban előirányzott 19 létesítmény építését. A felajánlások teljesítéséért kiadott versenykötvények nemcsak anyagi, hanem erkölcsi megbecsülést is jelentenek, mert az összegyűjtött kötvények alapján készülnek a javaslatok a kiváló dolgozó kitüntetésre is. hogy az 1970-es évek második felétől fokozatosan több lesz a nyugdíjkorhatár után is foglalkoztatott korosztály: 1935-ig mintegy 140—180 ezer fővel, kb. 35—40 százalékkal növekedhet a még dolgozó nyugdíjasok száma. összegezve mindezt, ez a mimkaerőkínálat lehetővé teszi és igényli is, hogy a népgazdaságban a foglalkoztatottak össriétszáma a jelenlegi 4,9 millióval szemben 1985-ig elérje az 5,5 milliót. Valószínű, hogy ebből a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1985 körül 800 ezer—1 millió körül alakul Vagyis tovább csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a mai mintegy 30 százalékról 15—18 százalékra. Az iparban foglalkoztatottak számának növekedése fokozatosan lassul, majd és 1985-ig valamivel kétmillió fölött tetőzik (36—38 százalék). Mérsékelten növekszik a közlekedésben foglalkoztatottak száma, de nem sokkal haladja majd meg a jelenlegit. Viszont a létszám dinamikusabb növekedése várható az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban, különösen pedig az egészségügyi és a kulturális ellátásnál, valamint az egyéb szolgáltatásoknál Említettük; a foglalkoztatottak száma 1985-ig mintegy 5.5 millióra növekszik, s 600 ezer fővel meghaladja a mai létszámot. Ha a törvényes és tényleges mai munkaidővel számolnánk, akkor a társadalom rendelkezésére álló munkaidő-alap hatalmasan megnövekednék. A valóságban azonban ez nem várható. Miért? Csak a főbb csökkentő tényezőket említve: 1985-ig tovább emelkedik az iskoláztatás átlagos időtartama, a fiatalok az eddiginél későbbi életkorban lépnek majd munkába. 15—20 év távlatában valószínű, hogy a munkába lépés alsó' határa a mai 14 év helyett 16 év lesz. Továbbá: a 44—45 órás munkahét már a közeli időben általánossá válik és az 1970-es években sor kerülhet az ötnapos munkahét bevezetésére, átlagosan heti 42.5 órás munkahét mellett. Ezt követően valószínű és indokolt, a fizetett szabadság idejének meghosszabbítása. Még továbbá: a termelékenység alakulásától és más tényezőktől függ, hogy 1985-ig még tovább csökkenhet-e a munkaidő esetleg heti 40 órára. Figyelemmel minderre, a foglalkoztatottak nagyobb létszáma mellett is 1985-ben a társadalom rendelkezésére álló munkaidő-alap legfeljebb a jelenlegi szinten marad, de esetleg még kevesebb is lesz. Vagyis: több dolgozó lesz, de Hazaéricezett Prágából a magyar pártmunkás- küldöttség Hazaérkezett az MSZMP KB pártmunkásküldöttsége, amely Tóth Mátyásnak, a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésével Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására tartózkodott Prágában. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Kozári József, a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. Jelen volt Oldrich Mohelsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa. Énekes hattyúk A biharugrai „vadvízország” környékén, Okány határában, az őszi árpa vetésén három énekes hattyú vendégeskedik. Az északi tundrák lakói az ornitológusok véleménye szerint a hideg elől délre húzódva véletlenül tévedtek erre a tájra. — időben — kevesebbet fogunk dolgozni. © Hogyan valósulhat meg így a gazdasági növekedés, az életszínvonal feltételezett emelkedése? Ennek sok összetevője közöót az egyik leglényegesebb: az 1970-es évek második felétől a mezőgazdaságben és az iparban egyaránt a munka termelékenysége emelkedésének" fokozatosan el kell hagynia a termelés növekedésének ütemét. Ez pedig az anyagi erőforrásoknak és a személyi képességeknek az eddiginél jóval hatékonyabb felhasználását igényli. A jó gazdaságpolitika mellett ehhez egyaránt szükséges gazdasági mechanizmusunk teljes kibontakoztatása; a gazdasági vezetés színvonalának javulása; a nemzetközi munkamegosztás kifejlődése, elsősorban a szocialista országok gazdasági integrációja keretében, Lényegében ezektől függ a foglalkoztatásra és az életszínvonalra vonatkozó fel- tételezések megvalósulása is. JEGYZET BOTCSINÁLTA Lépten-nyomon találkozunk velük. A szintemelőkkel. Akik — legtöbbször kábító szóáradat közepette — tudtunkra adják, hogy ezit meg amazt azért nem gyártanak, nem árusítanak, mert „emelkedett a közönség igény-szintje”. Magyarán; eltűnt az olcsó áru, csak drágább van helyette. A vevőkre való hivatkozással. Hiszen növekednek az igények, a vásárlóerő szintje... A vásárlóerő valóban évről évre, egyenletesen emelkedett, változatlan, tehát az áremelkedéstől megtisztított árakon számítva is évente nyolc-tíz százalékkal növekedett 1965 óta. A növekedés, minit egész, azonban nem azonosítható a családok egyéni vásárlóképességének emelkedésével, ahogy a jövedelmek átlagos — országos vagy megyei — emelkedése sem gyarapította minden családban a bevételt. A vásárlóerő növekedésére, mint igazolásra hivatkozni tehát hamis érv, olyan valótlanság, melyet az olcsóbb árut hiába keresők teljes joggal utasítanak vissza. A hamisságok folytatódnak a botcsinálta szintemelők más magyarázatai, indokai esetében Magyarországon a múlt századokban, a latinos műveltség kellős közepén szokásos volt minden írásműben a rómaiakra hivatkozni. Legszívesebben most én is azzal kezdeném; már a régi rómaiak tudták, milyen fontos jó utakat, hidakat építeni! Mindez a negyedik ötéves tervre vonatkozó megyei tanulmány olvasásakor jutott az eszembe — az úthálózat—hidak fejezeténél. Az adatok sorolásánál szinte láttam magam előtt a szélesen kígyózó új szürke szalagosai, az 1945 áprilisától a máig épített modern útkilométereket Mindez mégis kevés. Csak a legsürgősebb feladatok ellátására; az út- és hídépítésre, valamint a karbantartásukra a negyedik ötéves tervben megyénkben a tanácsi utakra 405 millióra lesz szükség. 1975-ig a személygópkocsi- állomány a jelenleginek a három és félszerese lesz, majdnem duplájára emelkedik az országúti teherszállítás. A tanácsi helyi közlekedési utak forgalmi szerepe az országos hálózaténál kisebb, viszont sok olyan más feladatuk van, amiért meg kell hogy épüljenek. Pest megye lakosságának egyharmada bejáró dolgozó. Mind többen akarnak motoron, autóin, vagy autóbuszon olyan utakon utazni, ami behálózza az egész települést. A fővárosban szilárd burkolatú, zárt vízelvezetésű, fényes utcákon közlekednek, magától értetődő, hogy ilyet kórnak a falujukba is. A másik szempont: hiába minősítenek egy utcát első kategóriájúnak, és hiába köt össze forgalmas csomópontokat, ha sáros-ká- tyús, a járművek inkább nagyot kerülnek, minthogy végigmenjenek rajta. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Réz Dezsővel, zz építési-közlekedési és vízügyi osztály csoportvezetőjével, aki részt vett a tanulmány kidolgozásában. — Vitathatatlan, hogy a korszerű úthálózat elsődleges, azonban a pénz beszél. Ezért nem tervezhetjük valamennyi földút kiépítését és minden keskeny út kiszélesítését. Fontossági sorrendet kellett megállapítani. Tehát elsősorban azok a belterületi utcák kerülnek sorra, amelyet a legtöbben használnak és amik által javul a forgalom. A megye öt városában és 45 kiemelt településén tervezünk korszerűsítéseket. A községek kiválasztásánál figyelembe vettük a főváros köSZINTEMELŐK is. Mert például kezd lábra kapni egy új divat: nem sza- tócskodunk felkiáltással száműznek a boltokból seregnyi olcsó árut. Nem tartják, nem bajlódnak vele, hiszen nincs, vagy kevés a haszon rajta, s különben is, „az igények szintje emelkedett”, a közönség nem igényli ... A közönség pedig dühöng, szitkozódik, filléres árukért buszra, vonatra ül, szaladgál összevissza. Az olcsóbb férfiing, a szerényebb árú női pulóverek, női és férficipői?, a kispénzű embereknek korábban kínált, úgynevezett sportszövetek, s az azokból készült öltönyök eltűnése, a vendéglőkben a menü, az élelmiszerboltokban például a szalonna hiánya nem a vásárló- közönség igényeinek változását tanúsítja, hanem — és sokkal inkább — termelési, kereskedelmi ügyeskedésekre világít rá. A botcsinálta szintemelők — furcsa módon — társadalmi pozitívumot akarnak a visszájára fordítani. Azt, hogy az úgynevezett bóvliárunak — tehát a silánynak, ízléstelennek — valóban mind kisebb a piaca, vevőköre. Az olcsó áru, s a bóvli: nem azonos! összekeépítkezéseket, a várható fejlesztést, a lakósűrűséget és a kiépített—kiépítetlen utak arányát. A megye teljes tanácsi úthossza majd 12 ezer kilométer, ebből közel négyezer jut belterületre. Az öt városban magasabb, a községekben alacsonyabb kategóriájú utak építése a cél. Ez 88 millió forintból 40 kilométer földút felszámolását jelenti. Az öt város 75 kilométernyi új utat kap. Tizennyolc falunál — a járási székhelyeknél és a fejlődő településeknél 90 millióból 50 kilométer földút válik betonná A kiemelt községek másik csoportjánál 65 millióból 36 kilométert korszerűsítenek. Méig egy nagyon fontos szám: az ötven településben nem lesz többé első forgalmi kategóriájú földút és második A felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezésről, a felvételi lehetőségekről, a lebonyolítás rendjéről a Művelődésügyi Minisztériumban a következőket mondották: Az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok nappali tagozatának első évfolyamaira az 1970—71-es tanévre összesen 13 és fél ezer fiatalt tudnak felvenni. A felsőoktatási intézmények verni őket olcsó kóklerkedés, olyan mutatvány, amelynek senki nem tapsol. (Ha csak a drágább árukon elért jövedelmet élvező vállalatok nem...) Sőt! Nem véletlenül, hanem törvényszerűen jutott el a botcsinálta szintemelők működése az országos fórumokig, a párt Központi Bizottságának üléséig, az országgyűlés tanácskozásáig, a Szakszervezetek Országos Tanácsának állásfoglalásáig. Az országos vezető testületek félreérthetetlen álláspontot foglaltak el, s ennek nyomán — örvendetesen rövid idő alatt —, állami intézkedések születtek, melyek remélhetőleg fordítanak, vagy legalábbis javítanak a helyzeten. Miért kell akkor mégis szólni a botcsinálta szintemelőkről? Kétféle okunk is van erre. Az egyik: nemcsak ebben, hanem más esetekben is tapasztalhatjuk, hogy szűkkörű, úgynevezett csoportérdekeket „megideologizálnak”, s társadalmi érdekként tüntetik fel azokat. A másik: a botcsinálta szintemelők általánosságban ugyan lelepleződtek, de nem ártana, ha ilyen esetekben a sűrűn hangoztatott, de ritkán érvényesített személyi felelősség is érvényesülne. Mert ameddig ez hiányzik, addig a botcsinálta szintemelők elleni harc is csak botcsinálta lehet... M. O. csoportú, a gyűjtőutak háromnegyede is kiépített burkolatú lesz. — Szeretnék valamit hallani az üdülőterületeink útfejlesztéséről. — A Dunakanyar és a soroksári Duna-ág üdülői óriásit léptek előre, útjaik azonban elég rosszak. Egyelőre a feltáró utakat akarjuk kiépíteni. 1976-ig a két Duna-ágban összesen 15 kilométer földútból építünk szilárd betont. Az utakon legalább százhúsz kilométeres tempóval vég: g- száguldottuink. Most egy híd következne; illetve a megyében összesen 377 darab. Ezeken — Réz Dezső vezetésevei — a legközelebb „kelünk át”. — komáromi — nappali tagozataira felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett — képesítőzött — dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felsőfokú technikumokba és felsőfokú szakiskolákba a képzés szakirányának megfelelő szakmunkásbizonyítvánnyal is lehet jelentkezni:. A felvételi kérelmeket &7) érettségi (képesítő) bizonyít ványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani; a munkaviszonyban állók kötelesek kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelni. Ha a jelentkező a középiskolát 1968-ban vagy korábban, illetőleg esti-levelező tagozaton végezte, közvetlenül a felsőoktatási intézmény dékáni (tanulmányi) hivatalába küldje kérelmét. A felvételi vizsgákat nappali tagozaton június 26. és július 20. között, az esti és levelező tagozatokon júliusban tartják. A vizsga írásbeli és szóbeli, vagy gyakorlati részből áll. A tanítóképzők tanítói szakára és az óvónőképző intézetekbe pályázóknak a felvételi vizsgát megelőzően pályaalkalmassági vizsgát kell tenniük. A felvételi bizottság a jelentkezőket írásban értesíti határozatáról. Az elutasítot- takkal közli a felvételi vizsgán elért pontszámot, a döntés okát, és a fellebbezési lehetőséget is. Az elutasító határozat ellen — a kézbesítéstől számított 8 napon belül — az illetékes miniszterhez fellebbezhetnek azok a jelentkezők, akik a felvételhez szükséges pontszámot elérték, A napokban egyébként a könyvesboltokba kerül a „Tájékoztató a magyar felsőoktatási intézményekről” című, több mint 250 oldalas kiadvány, amely részletesein ismerteti a felvételre jelentkezőket érdeklő tudnivalókat Foglaíkoztaíás, jövedelem és életszínvonal 1985-ig Tudományos feltételezések, elgondolJssk az ékíköriilmények alakulásáról (I.) (Folytatjuk) Sz. S. rüli gyűrű igényeit, a lakótelep 13 ezer „gólyát66 várnak a íulsófoliú ianinifísetok m I , A Győri Keksz- és Osfavaszhirnok s“7 Ä.’ST koládéfigurák készítését. 380 mázsa csokoládéból közel félmillió húsvéti tojást, nyalat stb. készítenek. ,,] ■ „