Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

A népszámlálás után Elismerés az összeíróknak Befejeződött a népszámlá­lás, legalább is ami a lakésfel- kereséseket illeti. A rengeteg anyag most feldolgozásra ke­rül a Központi Statisztikai Hi­vatal számlálógépein, kompju- terein. Várni kell még a hiva­talos jelentésekkel, amelyek majd hű képet adnak az el­múlt tíz év alatt törtónt válto­zásokról. Amit az összeíróívek nem rögzítettek, amit a kompjute- rek nem képesek kiszámolni, az az igazi magyaros vendég- szeretet, amellyel fogadták a számlálóbiztosokat. — jórészt pedagógusokat — az új eszten­dő első napjaiban. Alig léptek be az ajtón, máris forrt a víz a kávéfőzőben, és hurka került a sütőbe, disznótorok ideje lé­vén. Visszautasításról szó sem lehetett, hiszen ezt személyes sértésnek vették volna. Persze, a hatodik-hetedik kávé után megszűnik az ember befogadó­képessége, így aztán a fél éj­szakák álmatlanok voltak. Ahány ház, annyi szokás, az emberek is különbözőek, de sértő, visszautasító hangot se­hol sem tapasztaltam. Hol mó­dosabb, hol szegényebb embe­rek laktak a házakban, de a készség, a segíteni akarás jel­lemezte valamen nyiüket. De a számlálóbiztosak is lelkiisme­retesen végezték el ezt a nem éppen könnyű feladatot. Ezért a Központi Statisztikai Hivatal elismerését fejezte ki a járási művelődési osztálynak a pedagógusok végzett munká­jáért. (pesti) (íépjavítáii íerv a kávai Isz-lien A kávai tsz előző főmező­gazdásza, Fehér László nyug­díjba vonult, s a kávai Hala­dás Tsz-be ez év január else­jével új főagronómus került, Balogh István személyében. Az új főagronómus nem újonc a monori. járásban, és a nagy­üzemi mezőgazdaságban sem. Mint a volt Monori Gépállo­más főagronómusa került a já­rásba, és ismeri a tsz-eket. Ja­nuár 14-én az új főmezőgaz­dász ismertette már a téli és tavaszi gépjavítási tervet, va­lamint az azzal kapcsolatos elképzeléseit. I A tsz nem rendelkezik ■ korszerű gépjavító mű- i hellyel, kevés az alkatrész, s ami van, az sem a leg­fontosabb. Ez árt be keil szerezniük né­hány forties alkatrészt, ment Hoppon maradt utasok a Kuckónál Az üllői utasaknak egyik kényelmes közlekedési esz­köze a buszjárat, amely. Ül­lőről ihdiul Pestire és onnan visszatér Üllőre. Ugyanak­kor ennek a járatnak az is feladata, hogy a községen keresztül oda és visszafelé is, lebonyolítsa a közlekedést. örülnek is ennek az üi- íöidk, die az örömbe üröm vegyül, mivel többször meg­történt már, hogy a Buda­pestről visszatérőben levő járat Kuckónál nem állt meg, csak akkor, ha leszálló volt. Ennél a feltételes megállónál az utasok hiába integettek, az autóbusz továbbrohant. Igaz ugyan, hogy a Monoi­ra tartó autóbusz minden megállónál felveszi az utaso­kat, mégis azt mondjuk: a helyt járatnak kellene a he­lyi utasokat felvenni. Január 13-án hallottam a tanácshá- zán, amikor egy idősebb ta­nácstag panaszt tett. Elmon­dotta, hogy aznap délután 2 óra körül kint állt a meg­állóban, s annak ellenére, hogy jelezte: szeretne fel­szállni, nem vették őt fel. Ha csak egyszeri esetről lenne szó, felfoghatnánk úgy is, hogy a vezető figyelmet­lensége volt. De tekintve, hogy már többször hallottunk ilyen panaszokat, kérjük a MÁVAUT helyi járatának ve­zetőjét, vegyék fel az utaso­kat a Kuckónál akkor is, ha éppen nincs leszállójuk. EM Fácánexport Megkezdődött a csúcsforga­lom a MAVAD gyomai tele­pén, ahol az ország különbö­ző vidékein élve befogott fá­cánokat tartják ellenőrző megfigyelés alatt. Az egész­ségügyi zárlaton átesett fácá­nokat ezres tételekben szállít­ják Franciaországba, Olaszor- országba és Svájcba. Az idényben együttesen 50 ezer szárnyas vad kerül a telepről külföldre, ahol részben vérfel­frissítésre, részben telepítésre használják fel őket. csak így tudják a gépeket fo­lyamatosan javítani. A gépja­vító műhelyben nem kielégítő a munkaintenzitás. Nincs anyagbeszerzőjük sem. A tsz-nak hat erőgépe van. A terv szerint ezeket még a tavaszi munkák előtt ki fogják javítani. A főmezőgazdász el­mondotta, hogy számonkéri a javítási munkákat. Már csak azért is, mert az ütemtervet együtt készítették. Először a műtrágyaszórókat, majd a ve- tésfogasökat és a hengereket javítják, mivel ezekre lesz elő­ször szükség. A javítóműhely kapacitása az ütemterv szerint az első negyedévben csak mintegy 70 százalékig lesz lekötve. Ez azt is jelenti, hogy a tsz-ben előforduló apró meghibásodások esetén a gépeket azonnal megjavít­hatják. Tervezik, hogy a gépjavító műhelyt kibővítik a kihaszná­latlanul álló, volt bagnármű- hellyel. A traktorosok pedig ezentúl maguk javítják a gé­peket. Az anyagbeszerzőt is beállítják, esetleg egy másik munkakör összevonásával. A tsz vezetősége a javaslatokat és a tervet elfogadta. MJ H0K0B*vnm P E S7 MEGYEI H'YRlJtX K ÜL ÖN K I AD Á S A xii. Évfolyam, 17. szAm 1970. JANUÁR 21., SZERDA a Kérjük és várjuk lakosság részvételét A tisztaságról, a polgárjogi kötelezettségről, a közügyről Beszélgetés Romházi Lászüé moneri vb-titkárral Miinap az egyik monori üzem munka védelmi megbí­zottja írásban hívta, fel a vál­lalat vezetőjének figyelmét, hogy az üzem területén levő közlekedési utak tisztántartá­sáról mindennap gondoskod­jék. Ellenkező esetben — kö­zölte a kormányrendelet! — 3000 forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható, ha az egész­ségvédelem és a munkabiz­tonság szabályait megsérti. Romházi László monori vb- titkár mosolyogva bólint, ami­kor elmondom mindezt. Any- nyit tesz hozzá, hogy az utcai járda közterület, tisztántartá­sát a 23/1965-ös tanácsrendei- kezés szabályozza. — Mi a különbség a kor­mányrendelet idevonatkozó paragrafusa és a tanácsrendel­kezés között? — Tulajdonképpen semmi. A tanácsok a kormányrendel­kezés Szellemében, annak lé­nyegét, célját tekintve hozam­nak helyhatósági rendelkezést a falusi, községi adottságok figyelembevételével. Ezek azonban épp oly érvényűek, mint a kormányrendelet, ala­csonyabb azonban a bírságo­lási határ. Ha valaki például nem tartja tisztán a járdáját, a 23-as tanácsrendelkezés szerint ötszáz forintig bír­ságolható. Ez nem jelenti azt, hogy a ta­nács magasabb jogforrásból származó rendelkezést és bír­ságot nem alkalmazhat. Ez mindig a polgárjogi vétség, a társadalmi veszélyesség függ­vénye. — Több olyan levelet ka­pott szerkesztőségünk, amely­ben a lakosság azután érdek­lődik, kinek a kötelessége a lakóépületek közterületének tisztántartása, a tulajdonos­nak-e vagy a lakónak? — Mi mindem esetben az in­gatlan használóját vesszük elő, tehát saját rendelkezésű ingatlan esetében a tulajdo­nost. Még akkor is. ha a tulaj­donosnak több lakója van. — Mi a helyzet a tanácsi ingatlanok esetében? — Ez esetben a lakók egye­temes kötelezettségének írjuk elő a közterület gondozását, tisztántartását. — Milyen tapasztalata van a vb-titkárnak a lakosság ma­gatartásáról? — Sajnos, nem a legjobb. Tapasztalatom szerint a magatartási szabályok be­tartását „csak” szankciók­kal. nem lehet megoldani. Ezt minden emberben köz­üggyé, erkölcsi normává kell. hogy tegyük. És ez öntudat kérdése. Volt idő. amikor megpróbáltuk ha­tósági szankciókkal rászoríta­ni az embereket, hogy ottho­nukat. szőkébb környezetüket, portájukat tegyék szebbé, kel­lemesebbé. A Vörös Hadsereg utcai- lakosok úgy reagáltak intézkedésünkre, hogy tessék­lássák módon hajtották végre. Pénzbírságot szabtunk ki, de meg kell mondanunk őszintén, korántsem értük el azt az eredményt, amit vártunk. — Mi lenne a megoldás? —■ Több segítséget kellene kapnunk a társadalmi szer­vektől (KISZ, Vöröskereszt, sport stb.), no és persze a la­kosságtól. Meg kellene érteni — és mi reméljük, hogy meg is értik, hogy portáik tisztán­tartása — közfeladat. Erre kértük tanácstagjainkat is, hogy személyes példamutatás­sal járjanak elöl ebben -a nem kampányfeladatban. Nekünk — kevés kivétellel — rossz tapasztalataink vannak. Rongálják a parkokat, utakat és egyetlen beje­lentés sem érkezik. Ne legyenek az embereik kö­zömbösek, passzívak, hiszen minden az ő érdekükben tör­ténik. Elkészültek a távlati községfejlesztési tervek, víz­müvet, szennyvízelvezetőket hozunk létre. Ebben az igen fontos, létérdekű kommunális terv végrehajtásában segítsé­get, támaszt várunk a lakos­ságtól. Hiszen közösen fogjuk élvezni minden előnyét. Ilőrömpő Jenő A kórusmű címe: „Mementő“ A járási pedagógus énekkar kéthetenkénti próbája rendsze­res eseménye a monori járási művelődési háznak. Egy-egy újabb próba mindig előrelépést jelent az összhang kifinomuló sóhoz. A hangulatos baritonok és a női szopránok egyre kevesebbet csúsznak el, egyre kevesebb az elfojtott hang. Kezd teljes egészében kibontakozni Valentsik István műve, a hazáink felszabadulá­sának negyed évszázados év­fordulója tiszileleilőre alkotott „Mementó”. Az ismeretlen dallammal meglepően könnyen birkózik meg a kórus, amely egyrészt a karnagy mentalitásán és hoz­záértésén, másrészt a tagok ki­tűnő hallásán és nagyfokú b angintel 1 igeneié ján alapul. Persze, ez nem is csoda, hiszen számos ének szakos tanár erő­síti a kart. és segíti a közös munkát. Szinte minden alka­lommal látni új arcokat, őket nagy-nagy örömmel fogadják a „törzstagok”, Íriszen a mű hangulatát, ünnepélyességét éppen a tömör, monurrrentálil hangerő képezi. A mű külön érdekessége, hogy az éneket meg-megszakítják szavalókó- rusok és versek, mélyek jól il­leszkednek a mondanivalóhoz. A próba végén egyöntetű a megállapítás: méltó mű a nagy ünnep köszöntésére. (pesti) MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Egri csillagok I—II. Monor: A csendőr nősül. Nyár­egyháza: Razzia. Tápiósüly. Gya­log a menyonszógba. Űri: Tanár úrnak szeretettel. Vecsés: Keresz­tesek I—n. Tarka rongyok éjszakája Ebtenyésztők és méhészek A vecsési József Attila Mű­velődési Házban a hosszú évek óta működő kisállattenyésztök köre mellett megalakult az eb­tenyésztők köre is,. 23 taggal, valamint méhészeti szakkör alakult 19 taggal. A kisállattenyésztők és az ebtenyésztők együttesen hall­gatták meg a közelmúltban dr. Pálca Gézának az előadá­sát, melynek témája a pedig­rés ebek pontos fogalmi meg­határozása, különös tekintettel a pulikra, mivel Vecsésen so­kan tartanak fajtiszta puliku- tyát. Az előadásban szó volt még a pulik idomításáról is. Dr. Póka Géza rövidesen a méhészeti szakkörben tart elő­adást a méhek átteleltetéséről és más aktuális méhészeti problémáról. (pápay) A fehér inget, nyakkendőt, táncruhát bojkottáltuk vala­mennyien, akik szombaton a gombai művelődési házba in­dultunk. Rongyok — minden mennyiségben: pettyes ron­gyok, csíkos rongyok, foltos farmer, szakadt pulóver... Ez volt a tarka rongyok éjszaká­ja. Üdvrivalgás fogadta azt, aki a kamra legócskább rongy'tit- kail fedezte fel, s öltötte ma­gára. Volt itt lyukas vadász- kalap hatalmas jácántollal, bé­lését lógató kabát, hajtókáján poros művirág csokorral, s a nyakba kötött slafrokmarad- vány egyenesen sikkesnek szá­mított. — Hogy érzed magad ron­gyokban? — Mint a kolduskirály! — Kösz, csak egy hólapát hiányzik a Páliamról... — Nagyon jól! Akár a föld­re is ülhetek! — Erre a szerelésre aztán nem kell vigyázni! Rongyait senki sem szégyell- te. Nem rejtették a pulóver lyukas könyökét, nem pirultak a szoknya rojtjai miatt... Éjfélkor aztán összeült a zsűri, hogy megtanácskozza, kinek ítélheti a Nagy Tarka Rongy Érdemrendet. „Ezennel kihirdettem:, hogy a „kolduskirálynő’’ megtisztelő címet erre az éjszakára Mol­nár Icának, a „kolduskirály” címet pedig Csicsónak ado­mányozzuk!" Megérdemelték. Ica piros- sárga-zöld pongyolája a poíy- työs-csíkos rongyokkal s a gomlyukba fűzött tejfelesdo­bozokkal remekül festett. Csi- csó szakadozott vasutaskabátja a poros rózsákkal, cipőjébe kö­tött rongymadzagai az est fénypontját jelentették. A tarka rongyok éjszakáján táncoltunk shaket, rezgő­csárdást és csürdöngölől — miért is ne? Rendhagyó éjsza­ka volt ez! Szabálytalan — és remek. Minden a fején áll... (?) (koblencz—pélerffy) Ülést tartott a TIT járási elnöksége Csaknem felénél járunk az ismeretterjesztő évadnak. A járási TIT-elnökség soron le­vő megbeszélésén az első idő­szak eredményeiről tájékoz­tatta munkatársait Rétvári Gyula, a TIT járási titkára. örvendetesen nőtt, szám­ban és színvonalban az egész­ségügyi előadássorozat, vala­mint a szülők akadémiája. Fontos megjegyezni, hogy e sorozatok egy-kéí alapvető tematika körül csoportosul­nak. Az elmúlt időszak egy ter­melőszövetkezeti akadémiá­jával szemben, jelenleg hét termelőszövetkezeti akadé­mia van. Tematikájuk gaz­dag, szakmai igényeiket a já­rási szervezet bizony ese­tenként nem is könnyen tud­ja kielégíteni. A sorozatok mindenütt tíz-tizennégy elő­adásból állnak. Űj színit jelent az az álta­lános iskolai munkát segítő képzőművészeti sorozat, ame­lyet Csák András tanár ál­lított össze, s melynek eddig már ötszáznál több monori látogatója volt. Ugyancsak új jelentős terület az a pszicho­lógiai szabadegyetem-sorozat melyet pedagógusok számá­ra rendez nagy sikerrel a já­rási szervezet, a járási mű­velődésügyi osztállyal közö­sen. Egyöntetű vélemény, hogy folytam kell a szabadegye­tem- sorozatot, sőt bővíteni kell tematikáját. A pedagó­giai témákon túl, célszerű­nek látszik jogi és külpoUH- Icai tagozatot indítani. Szerepel az elképzelések­ben a vezetők akadémiájának terve is, mely a hallgatóság felkészültségéhez mért ko­moly előadásokból áll majd. Furuglyás Géza HÍRVIVŐINK A VILÁGBAN Tuba Marikára, a Szovjet­unióban tanuló gyomról kis­lányra bizonyára sokan em­lékeznek a községben, nevét jól ismerik a járási KISZ-bi- zottságon is, mint a volt gyom­ról gimnázium KlSZ-tttká- ráét, aki ezt a munkát is be­csülettel, nagy odaadással végezte. Marika munkájáról most kaptunk hírt. Kiváló vizsga- eredményei mellett most ál­lamvizsgázott franciából a Szovjetunióban, egy francia vendégprofesszor előtt, aki a j'eles vizsgaeredmény után meghívta a Sorbonne-ra egy esztendőre. A második évet végző gyömrői kislány ta­nulmányai negyedik eszten­dejét tölti majd Franciaor- .’zágban. Munkájához sok vénünk. sikert kí­(f. g.) Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett édesanyánk Cselényi Jánosné elhunyta alkalmával részvétü­ket nyilvánították. A gyászoló család. 1 k

Next

/
Thumbnails
Contents