Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A 7 AAC7AAD DECT »ícrvn DI7/~\TTC a t- A te a urrtvci niií/r i a ni. Ünnepi munkásőrgyiilések a megyében Versenyben magasabb célokért XIV. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM ÁRA I FORINT 1970. JANUAR 18.. VASÄRNAP Jubileumi versenyben Szűls Dénes interjúja, a MEDOSZ vezetőivel. 3. oldal Az olvasó kérdez, a tanár és a szerkesztő válaszol 4. oldal Menyecske a kamerák előtt Falus Gábor riportja 5. oldal Kegyetlenül... 6. oldal e A földön járva Suha Andor írása 6. oldal SPORTSHOW-VITA 11. oldal HÉT EMELET BUDAPEST Elutazott Mirko Tepavac Péter Jánosnak, a Magyar N épköztársaság külugymi - raszterének meghívására 1970. január 12—17. között hivata­los baráti látogatást tett Ma­gyarországon Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság külügy­minisztere. Magyarországi tartózkodá­sa során a külügyminisztert szívélyes beszélgetésen fogad­ta Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke. A jugoszláv külügyminisz­ter megtekintette a százha­lombattai olajfinomítót, a Magyar Nemzeti Galériát, a szentendrei szerb egyház­történeti gyűjteményt és a budapesti szerb—horvát gim­náziumot. Munkatársaival együtt mindenütt meleg fo­gadtatásban . részesült. A külügyminiszterek véle­ményt cseréltek a két ország kapcsolatairól és az idősze­rű nemzetközi kérdésekről. Mirko Tepavac Fock Jenő­nek, a magyar Miniszterta­nács elnökének levelet adott át, amelyben Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnöke jugoszláviai ba­ráti látogatásra hívja meg a magyar miniszterelnököt. Pé­ter János külügyminisztert is meghívta jugoszláviai láto­gatásra Mirko Tepavac kül­ügyminiszter. Magyar részről a meghívásokat köszönettel elfogadták. Mirko Tepavate, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság külügyminisztere és a kíséretében levő Jaksa Pet­ries külügyminiszter-helyet­tes, továbbá a jugoszláv kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa szombaton dél­után elutazott Budapestről. MESEL A MÚLT A külső kerületek akkor még Pest vármegyéhez tartoztak... 1945. január 18-án alakult meg az Ideiglenes Szakszerve­zeti Tanács, a KAÍP és az SZDP között 1944 őszén létrejött egyezmény alapján egységessé vált a magyar szakszervezeti mozgalom vezető testületé. Az évforduló kapcsán Pa­lotás Károly, a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsának vezető titkára elmondta: — Érdekes időszak volt. A felszabadult területeken, Ceg­léden és a megye keleti ré­szén már nagy volt a moz­golódás. Egymás után alakul­ták meg — foglalkozási ágan­ként —, az apró. elszigetelt szakszervezetek. Közös voná­Százszemélyes tárgyalóterem Zuglóban épül a Pest megyei Bíróság üvegpalotája Hol a pénz, hol a telek, hol a kivitelező hiányzott, s most — közel tíz év után — mind­három megvan. Kezdődhet a Pest megyei Bíróság üvegpalotájának építése. Zuglóban, a Hungária körút, a Thököly és Francia út közti telken már nagy a nyüzsgés. A Középületeket Építő Válla­lat „hadserege” vonul fel, hogy hóolvadás után nyomban nekiláthassanak. A Középületeket Tervező Vállalat mérnökei modern, hétemeletes házat rajzoltak az egykori TÜZÉP-telep helyére: 29 ezer légköbméter, 105 helyiség, ebből 17 tárgyalóterem. Ezt kell az építőknek a való­ságban is megteremteniük, a terv szerint 1972 végére. A monolit vasbetonvázas épületet kívülről üveg és alu­(Folytatás a 2. oldalon.) j suk: a nemzeti demokratiz- I mus kibontakozásáért küz­döttek. Nagy energiák szabadul­tak fel, de az elaprózott­ság és az egységes irá­nyítás hiánya hátráltatta a kívánt eredmények el­érését. — A kommunisták kezde­ményezték, hogy fogj anale össze a kis szervezetek. Em­lékszem. Kossá István és Ap­ró Antal kereste a szoedem vezetőit. Felvetették az egysé­ges szakszervezeti tanács megalakításának gondolatát. Pest egy része akkorra már felszabadult, az Almási téren, a szabók helyiségében kezdő­dött a tanácskozás. — A külső kerületek ak­kor még Pest vármegyéhez tartoztak. A megye képviselői is részt vettek a tárgyaláso­(Folytatás a 2. oldalon.) PERMANENS KÉSZÜLTSÉG .Vem vált a belvíshelyset A Közép-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság belvízvédelmi ügye'a le szerencsére nem sok újdonsággal szolgálhatott szombat délután. Annak elle­nére. hogy egy nap alatt sok eső hullott le, csak valame­lyest emelkedett a vízszint és még mindig nem öntött el na­gyobb, összefüggő területeket. Változatlanul első, illetve má­sodfokú készültséget tartanak a soroksári Duna mentén, Rác­kevén és környékén, valamint Dabas vidékén. A szép fokozatosan bekö­szöntő hideg a további olva­dást megakadályozza, a tócsá­kat, vizes felületeket befa­gyasztja, s ez csak később okoz gondot, különösen akkor, ha hirtelen következik be a tava­szi olvadás. Arató Jenő elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka, a zászlóaljparancsnok jelentését fogadja. Január 17-én, szombaton dédután két heiyen is ünnepi munkásőrgyűléseket tartottak megyénkben. A budai járás munkásőrzászlóalja délután 2 órakor az Ipari Szerelvény- és Gépgyár kultúrtermében tar­totta zászlóaljgyűlését, ame­lyen megjelent Arató Jenő, a munkásőrség megyei parancs­noka, a megyei pártbizottság tagja, Tuza Sándorné, a járá­si pártbizottság titkára, dr. Focid László, a járási tanács vb-elnöke, valamint a járás politikai, társadalmi, gazda­sági vezetői és a fegyveres testületek képviselői. Az 1969-es kiképzési és szolgálati évben végzett tevé­kenységet Mezei György z5sz- lóaljparancsnok értékelte, aki többek között a következőket mondotta: „A munkásőrség országos parancsnoksága és a megyei parancsnok elvtársak az 1969. kiképzési évben minden zász­lóaljnál, önálló egységnél a szocialista versenymozga! ma t beindította.azzal a céllal, hogy nemes versengés útján a mun- kásőrök, az alegységek ver­senyezzenek magasabb célok elérésére. Erősítse a verseny a szakaszok és századok fegyel­mét, érjenek el nagyobb ered­ményeket a lőkiképzés, a harckiképaés területén. Az 1969-es gazdálkodási év­ben azt is parancsként kap­tuk, hogy a kiképzés haté­konysága mellett csökkentsük a munkásőrök igénybevéte­lét, gazdálkodási munkánkban juttassuk érvényre a céltuda­tosságot. Örömmel jelenthe­tem, hogy jelentősen csökkent a kiképzési évben a munkaidő alatti igénybevétel, kevesebb elvtársat vontunk ki a terme­lésből és terveink szerint biz­munkát társadalmi munkával keil végeznünk. Mégis az a véleményünk, hogy bár mód­szereink helyesek voltak, az eredményeinket tovább növel­hetjük e téren is. Tehát az 1969-es kiképzési évben majd minden területen eredményes munkát végez­tünk. De az előttünk álló ki­képzési évben a kiképzési munka mellett komoly politi­kai tennivalók is hárulnak ránk. Az 1970-es kiképzési év egybeesik hazánk felszabadu­lásának negyedszázados év­fordulójával. És ebben az év­ben ünnepeljük Lenin elvtárs születésének 100. évforduló­ját. Fel kell készülnünk a pártvezetőségek ujjáválasztá- sára, a járási és megyei párt- értekezletekre — pártunk kongresszusára. Ezek nem kis feladatok. Különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a ki­képzési munkában is maga­sabbra emeltük a mércét eb­ben az évben.” Ezúton Mezei elvtárs a munkásőrség Pest megyei pa­rancsnokának 1970-es év ki­képzési és szolgálati végre­hajtásként kiadott parancsát ismertette. Monoton délután 4 órára gyűlt össze a járási pártbi­zottság székhazában a Bata Ferenc járási munkásőregy- ség, hogy megtartsa ünnepi ülését. Az ünnepségen többek között részt vett Lendvai Ist­ván, a megyei pártbizottság titkára, Várhegyi István, a munkásőrség megyei parancs­nokhelyettese, Guba Pál, a já­rási pártbizottság első titkára, Sima István, a járási tanács vb-elnökhelyettese és Vámos Géza országgyűlési képviselő. Beszédet Kovács József pa­Kovács József parancsnok ünnepi beszámolóját tartja. Mellette: Várhegyi István, a mun­kásőrség megyei parancsnokhelyettese, Lendvai István, a megyei pártbizottság titkára és Gu­ba Pál, a járási pártbizottság első titkára. kelte a végzett munkát és hangoztatta: „Most, egy év távlatából eä- mondhatjuk, hogy egységünk becsületesen teljesítette az elé­je kitűzött feladatokat. Az 1969-es év is munkával teli esztendő volt. Munkásőreink a termelő és hivatali munkájuk mellett, becsületesen helytáll­tak a mumkásőri feladatok el­végzésében is. Sokszor esőben, sárban, vagy éppen forró napsütésben hajtottuk végre azokat a feladatokat, amelye­ket számunkra megszabott a párt és a parancsnokság. Az 1969-es esztendőben is éreztük pártunk segítségét és támogatását, amely lehetővé tette, hogy az országvédeJmi feladatok során a reánk eső részben aktívan kivegyük ré­szünket. Az 1969-es kiképzési évet három fő létszámhiánnyal kezdtük. Most, amikor elbú­csúzunk a leszerelő elvtársak- tól, és állományba vesszük az új elvtorsakat, létszámunk tel­jes lesz. Az elmúlt év elején egységünk 81 százaléka volt tagja a pártnak, ma 82,5 szá­zaléka. Párt- és állami okta­tásban egységünk 75 százalé­ka vett részt. Az 1969-es évben a pártha­tározatok és a kiképzési pa­rancsokban meghatározott fel­adatok végrehajtása során to­vább erősödött az egység er­kölcsi, politikai, fegyelmi hely­zete. Erősödött a parancsnoki állomány vezetői készsége. Parancsnokaink képesek bonyolult viszonyok között is vezetni alegységeinket. Javult a kiképzés színvonala, nőt egy­ségünk ütőképessége. Jelent­hetem a járási pártbizottság­nak és a megyei parancsnok­ságnak, hogy egységünk becsü­letesen, „jó” eredménnyel tel­jesítette az eléje kitűzött poli­tikai és szakmai kiképzési fel­adatokat. Az 1969-es kiképzé­si évben tovább erősödött munkásőreink felelősségérzete, a munkásári feladatok ellátá­sát illetően. A kiképzési és szolgálati feladatok teljesítése mellett munkásőreink az új gazdasági irányítási rendszer­ben a termelő és hivatali munkájukat becsületesen tel­jesítették. Jóleső érzés, hogy járásunk gazdasági vezetői munkás- őreinkről jó véleménnyel nyi­latkoznak. Több pártszervezet­ben tapasztaltuk, hogy a part- szervezetek figyelemmel kísé­rik munkásőreink munkásőri pártmegbizatósának teljesíté­sét, és az elismerés hangján szólnak munkájukról. Eredmé­nyeink eléréséhez az is hozzá­járult. hogy az elvtársak döntő többsége lelkiismeretesen igyekezett elsajátítani az elénk kitűzött célkitűzéseket. Megjelentek gyakorlatunkon i járási pártbizottság első titká­ra, Guba elvtors, és a területi pártbizottságok titkárai is. A gyakorlatról elismerő véle­ményt nyilvánítottak: a me­(Folytatás a 2. oldalon.) § 1 ft

Next

/
Thumbnails
Contents