Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

Virágos, fás -községek A Hazafias Népfront járási elnöksége holnap délelőtt ki­lenc órai kezdettel tanácsko­zást tart a járási tanács épü­letében. A megbeszélés témája a községek fásítása és parkosí­tása. Ennek hasznosságáról, esztétikai és egészségügyi, je­lentőségéről tart vitaindító előadást Jámbor Imre ad­junktus. Ezt követően — a népfront előterjesztése alap­ján — megválasztják a fásítá­si társadalmi bizottság tagjait, akik a szervezési és ellenőr­zés; munkákat végzik. Jó lur a szemüvegeseknek Egyre több fényképezőgép talál gazdára az OFOTÉRT- üzletben. Az elmúlt évben öt­ven százalékkal több gépet ad­tak el, mint 1968-ban. Ebben nyilván az is közrejátszott — az olcsó ár mellett —, hogy mind a fényképezőgépekre, mind a vetítő- és mozifelvevő- gépekre egy ideje garanciát vállalnak. Az utóbbi időben az OFO- TÉRT egyéves jótállást vállal a szemüvegekre is. Díjtalanul elvégzik mindazokat a javítá­sokat, karbantartási munká­kat, pótlásokat, amelyek a garanciaidőn belül, a rendelte­tésszerű használat közben szükségessé válnak Természe­tesen, ez a kedvezmény nem vonatkozik a gondatlanságból eredő károkra, csupán a-gyár­tási hibákat orvosolják ingye­nesen. PKT MEGYEI fliftlAP KÜltifclKIAOÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS Éa CEOl£D VÁROS Rl XIV. ÉVFOLYAM, 12. SZÄM. 1970. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK HÁZIGAZDA: A JÁRÁSI KISZ-BIZOTTSÁG Konferencia az ifjúsági oktatásról A JÖVŐ TERVEKRŐL |S TÁRGYALTAK A KISZ-oktatás menetéről, a hallgatók érdeklődéséről minden oktatási évben fel­mérés készül. A további ten­nivalókat ennek alapján ha­tározzák meg. A KISZ járási bizottságán ennek jegyében tartottak tegnap egész napos konferenciát, amelynek részt­vevői Cegléd és Nagykőrös, valamint a ceglédi járás és a monori járás KlSZ-bizott- ságainak munkatársai és ve­zetői agitációs propagandis­tái voltak. A közös értekezleten az 1969—70. évi KISZ-ok- tatás eddigi tapasztala­tairól és a további lei- adatokról tárgyaltak. Az értekezleten részt vett Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára, Ma- róthy László, a KISZ me­gyei bizottsága titkára, a ceglédi járási és város: KISZ-apparátus vezetői, hi­vatalos szervek képviselői. A megnyitó beszédet és az ak­tuális bel- és külpolitikai eseményekről szóló tájékoz­tatót Babcsán József, ceg­lédi járási KISZ-titkár tar­totta, majd Maróthy László beszámolóját hallgatták meg az értekezlet résztvevői. M.-né sorsát sokan ismerik. Munkatársak, szomszédok, akik, ha szóba kerül, csak sajnáVkrzva beszélnek róla. M.-né 40 éves. Nem merem leírni, mennyivel néz ki idő­sebbnek. Csendes szavú, sze­rény asszony, akinek ajkáról már elhalt az ének, akinek szeméből már régen eltűnt a ragyogás. Takarítónő az egyik intézményben, ahol a többi munkatárs jókedvű danolá- szással kezdi a napot. Csak Marika tesz-vesz csendesen... Néha egy-egy bús dal halla­tán, el-elsírja magáit. Valamikor őt is szerette a férje. Aztán jöttek a megpró­báltatások, a három gyerek nevelése. A sok gond leolvasz­totta a rózsás pirt az arcáról, gyűltek a barázdák, a keserű vonalak a szája szögletében. Végül ir/i a harmadik, akinek ' tincskontya, szép ka­bátja, magassarkú cipője volt. Neki soha nem tellett ilyesmi­re. És egy napon az üres la­kásba nient haza. Még a kana­lak is eltűntek a konyhaasztal fiókjából. Csak a három gye­rek sírdogált a sarokban. Et­től a naptól kezdett új életet, de megmaradt a régi gond. Uj csak a? volt, hogy nem kellett félni az ütésektől. Nem kellett többé rettegni, hogy repül a lábas meg a tányér . Jöttek a tárgyalások. A vá­lóper után a gyerektartási per. Végül sok huzavona után megszületett a megegyezés. Gyerektartás fejében az ő ne­vére került a kis, vakolatlan házikó. Megnyugvás az, hogy saját tető van a fejük felett. Csak abba bizony nem lehet beleharapni. Dolgozni, dolgozni... Látás­tól vakulásig. Nyáron jó, mert sokáig világos van. Mun­ka után még lehet kötözést, kapálást vállalni valamelyik szőlőben. Igaz, télen is takarít­tatnak ott, ahol az asszony is dolgozik. El is vállalja szíve­sen. Arra, hogy neki is jólesne munka után egy kicsit pihen­ni, senki sem kíváncsi. Mozi? Tévéjük sincs, de minek is lenne? Hacsak a gyérekek nem néznék. Majd egyszer, ha több pénze lesz. Alig egy,, hónapja férjhez ment a lány. Kevesebb lenne egy gonddal, de inkább ma­radt volna itthon. Nem jól kezdődik ez a házasság. Cse­berből vederbe került. Szombatonként ő húzza a piros szőnyeget a házasság- kötő szertartásra érkező fia­tal párok lába alá. Igazgatja a térítőt az ünnepi asztalon, ren­dezgeti a virágokat. És néha megáll az ajtónál. Ö is boldo­gan állt itt valamikor... Az­tán másnap összegöngyöli a szőnyegeket, kitakarítja a ter­met. Ez maradt az akkori bol­dogságból. Meg annyi, hogy ezért a plusz munkáért 25 fo­rintot kap... (csat-) Ceglédről indult, Erdélybe érkezett TÓTH ELEK Cegléden szü­letett 1875-ben. Kétévi jog­hallgatás után otthagyja a fa­kul tástj és beiratkozik, a szín- művészeti akadémiára. Egy sárguló régi színlap 1895- ben a Makrancos hölgy szol­gáinak névsorában Beregi Oszkár és Paulai Ede mel­lett Tóth Elek nevét is jel­zi. Igazi tanítómesterei azon­ban az 1896-ban megnyílt, modern társalgási színmű­vekre és francia vígjátékok­ra specializált Vígszínház művészei, mindenekelőtt He­gedűs Gyula. Az akadémiát végző fia­téi színész 1897-ban Aradra szerződik. Innen Debrecenbe, majd Kecskemétre megy. 1900-ban már erdélyi szín­hazakban játszik, és 1902-ben a.í nagyváradi színháznál köt kí. A váradi színház tagja mtegszakítás nélkül 1927-ig, amikor Janovies Jenő Ko­lozsvárra szerződteti.-NAGYVARADON Cyrano szerenében mutatkozik be 1902-ben, nagy sikerrel. Re­pertoárja legnagyobb szere­péi a Hamlet, Harpagon, • Az Utunk évkönyv 1970. évi számából vettük át cikkünket. TÓTH ELEK (1875-1944)! Jágó, Ádám, majd Lucifer, Bánk bán, Ocslcay brigádé- ros, a Cigány, a Peleskei nó­tárius. Kolozsváron > 1928-ban az Aranyember Timár Mi- hályában mutatkozik be. Fe­lejthetetlen alakítása a Fe­keteszárú cseresznye főbí­rójában: a sajtó „páratlan emberábrázolásáról” ír Ta­mási Vitéz lélekjében nyúj­tott alakításáról, és az öreg lelkész szerepéről Kovách Aladár Téli zsoltár című da­rabjában. Nagy művésznek mutatkozik Kós Károly, Gár­donyi, Kodolányi, Hunyadi, Tabéry, Gulácsy Irén és Ináig Ottó darabjaiban. Talán Katona darabjánál kell megállnunk egy pilla­natra. Petur bánnal kezdi nagy alakítási sorozatát. Bánkkal folytatja, és együtt játszik még 1930-ban az öreg Szentgyörgyi Istvánnal. Tíz év múlva Tóth Elek alakítja Tiborcot. ,,Szentgvörgvi Ist­ván után játszani Tiborcot nem kis feladat” — írja a kri­tikus. — Tóth Elek alakítása remekmű. A lázadót és nem a panaszkodót hangsúlyozta ki a szerepben. Alakítása él­mény; vélt. A közönség mél­tán követelte ki a vasfüg­göny elé.. Színészi pályájának Nagy­váradon eltöltött 25 éves ju­bileumán melegen ünnepel­te a város minden nemzeti­sége. Színészete 40. évét pedig Kolozsvárott érte meg. Az ünnepi előadáson Zsiga cigányt játszotta, és utána írók, színészek és a közön­ség ünnepelték hosszasan. KOLOZSVÁR város taná­csa jegyzőkönyvben örökí­tette meg érdemeit, és aho­gyan ő maga mondta, ezen az estén a magyar és román színészek „szívet cseréltek”. Jubileuma alkalmával sajtó- nyilatkozatban fogalmazta meg színészi hitvallását: „Az a felfogásom, hogy a színész­nek nem önmagát kell meg­játszania, hanem a szerepet, nem a maga feje után kell indulnia, s a maga gondol­kodásába átültetni a szere­pet, hanem az író alakját kell megformálnia, az ő gon­dolatait kell továbbadni úgy. hogy az meg is feleljen a szerző eredeti elgondolásá­nak. Ez az igazi színészet. Itt mutathatja meg egy szí­nész. how mit tud.” Tóth Elek 1944. január el­sején halt meg Koloszváron. Összeállította: Jordáky Lajos Délután konzultációval folytatódott a munka. Értékelések, hozzászólások és javaslatok hangzottak el. A ceglédi értekezletet helyi konferenciák követik, ahol a küldöttek beszámolnak a hal­lottakról és ismertetik a jó­váhagyott terveket, elhatá­rozásokat, amelyekre a jö­vő évi oktatási terv épül. (—es) Valamikor Ő is — Automata adagoló gépet szerelnek fel már­ciusban a munka gyorsítá­sára, pontosabbá tételére, a ceglédi malom csomagoló- jában. innen ■ onnan Tátika és árvácska Messzi még a tavasz. A vá­rosi kertészetben azonban már tavaszváró a hangulat. A mint­egy 230 négyzetméter alapterü­letű üvegházakban ezekben a napokban kerül a földbe a mag. Tátika, petúnia, árvács­ka, összesen 40 fajta virág ke­rül tavaszra a parkokba és a város különböző pontjain élbe* lyezett utcai tartókba. Esztergomban voltak Még az elmúlt év végén a megye középiskolái pályázati felhívást kaptak matematikai és fizikai feladatok kidolgozá­sára. A Kossuth Gimnázium­ból három diák — Bán Gyula, Reggel Anikó és Major Judit — bizonyultak a legjobbnak. Jutalmuk: részt vehettek az Esztergomban rendezett, egy­hetes egyetemi előkészítő tan­folyamon. Szerződő méhészek A MÜNÖSZER Hollós utcai telepén nem nagy a forgalom ezekben a napokoan. Az elő­relátó gazdák azonban már ke­resik a műtrágyát. Mint meg­tudtuk, — kálisón kívül min­denfajta műtrágya kapható. Az irodában már az 1970-re szóló szerződéseket készítik elő a májusban útra kelő méhészek számára. Lakk kabátok, külföldre Kétezer női lakk kabátot ké­szít és szállít nyugati exportra január végén a Május 1. Ruha­gyár ceglédi telepe. Hazai megrendelésre modem fazonú balionkabátokat készítenek. Autókeringő a úton A benzinnek segített a szesz... Fancsali Péter ötvenéves budapesti lakos, büntetlen elő­életű vállalati bádogos roko­ni látogatásra indult autóval lakásáról Debrecenbe. Cegléd határában, a 4. számú főútvo- f nalon, a 77-es kilométerkő kö­zelében kocsija megcsúszott, tengelye körül kétszer meg­fordult, és a bal oldali útpad­kának ütközött. Az autó akro­bata mutatványának oka a nagy sebesség és vezetőjének ittas állapota volt. Szerencsé­re nem csúcsforgalom idején, hanem az esti órákban tör­tént mindez. A helyszínre érkező rendőr­járőr vérvételre állította elő Fancsali Pétert, akinél köze­pes fokú alkoholos állapotot mutattak ki. A bíróság Fan­csali Pétert bűnösnek mondta ki és három évre felfüggesz­tett, két hónapi szabadság- vesztésre ítélte, és a gépjármű- vezetéstől egy évre eltiltotta. Az ítélet még nem jogerős. — A képzőművész klub hol­nap este hat órai kezdettel foglalkozást tart a ceglédi Kossuth Művelődési Központ­ban. A találkozón érdekes szakfilmet vetítenek. A klub tagjain kívül az érdeklődőket is szívesen látják. lársmmaiás vámunk sportjában TORNA - CEGLÉDI ÉPÍTŐK A sporteseményekben gaz­dag év után Kürti Béla edző véleménye szerint az alábbi tornászok voltak az év sporto­lói, illetve felfedezettjei az Építők tornaszakosztályáüan: Kerekes Katalin, ahol elin­dult, helyezve volt, szorgal­mas, jó átlagteljesítményt nyújtott, a magyar ifjúsági válogatott keret tagja. Tóth Kaitalin, az év folyamán ő fej­lődött a legtöbbet, megbízha­tó, szorgalmas versenyző. A 13 éves Kemács Zsuzsanna fej­lődése, ha a továbbiakban is töretlen marad, nagy jövő előtt áll. Már ebben az évben Tatán edzett a központi keret­ben. Jónás Tünde 13 éves és Szendrei Valéria 15 éves tor­nászlány. akiknek teljesítmé­nye reményekre jogosít. Az év kiemelkedő eredmé­nyei: a serdülő I. osztá'yú csapat bekerült az országos vidéki döntőbe, ahol a hete­dik lett. A férfi szakosztály 17 taggal egy edző irányításával dolgozik. A tagok közül három bekerült a területi döntőbe. Ez már fejlődés az utóbbi évek eredményeihez képest. A nők ifjúsági és felnőtt gárdájának 25 tagja van. A te­rületi döntőn az ifjúsági II. és III. osztályú, valamint a 'el­nőtt II. osztályú csapat egy­aránt a második helyen vég­zett. A II.'osztályú országos dön­tőn az ifjúságiak a hetedik he­lyet' szerezték meg, a felnőttek pedig bronzérmesek lettek, ezzel a teljesítménnyel elsők a vároS NB Il-es csapatai kö­zött. Egyénileg a területi döntőn 19 érmet szereztek a torná­szok, az országos vidéki dön­tőn pedig 2 arany-, 6 ezüst- és 8 bronzérem a „termés”. A szakosztálynál hat edző működik, a sportnapközis lá­nyoknál Börtsök Sarolta, Ir- házi Sindorné, a sportnapkö­zis fiúknál Szilády Frigyes, az ifjúsági és felnőtt női együt­tesnél Kratochwill Erzsébet és Arany László. Vezető edző Kürti Béla, aki eddig minden­hol dolgozott, január 1-től csak a legfiatalabbak edzéseit vezeti. Négy-öt év múlva szeretnék elérni, hogy I. osztályú felnőtt csapata legyen a városnak. Ennek érdekében Budapestről művészi-torna edzőt szerződ­tetnek és á minőségi munka emelésével a mai ifjúsági és serdülő versenyzőket akarják „felvinni” a csúcsra. Az edző­gárda is kiegészítésre szorul, az edzők mindegyike munka­helyén is jelentős munkát vé­gez (kivétel nélkül tanárok). Emellett az edzés vezetése is igen nehéz fizikai és szellemi munkát jelent. A fegyelem és edzéslátoga­tás megfelelő. Ebben nem sze­retnének visszaesni a jövőben sem. Az edzések színvonalá­nak emelése mellett minél több versenyzési lehetőséget akarnak biztosítani sportoló­iknak. A következő évben, hosszú szünet után, ismét kö­zönség előtt versenyezhetnek, az új sportcsarnokban több verseny megrendezését szer­vezik. Kürti Béla vezető edző bí­zik abban, hogy az általános iskolák megadják a maximalis segítséget a sportnapközi to­vábbfejlesztéséhez, a , tehetsé­gek felkutatásához. Á II. osz­tályú felnőtt csapatnál a je­lenlegi színvonal tartása a cél, a serdülőknél, hogy az országos döntőbe jussanak. (—reán) KÍVÜLRŐL KÉSZ az albertirsai ABC áruház emeletes épülete. A belső munkákat a tél nem akadáloyezza. Foto: Péterffy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents