Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

SZERDAI MOZAIK Eltűnt a szódavíz patron Monoron? Az új esztendőben eltűnt a szódavízpatron? Három helyen érdeklődtünk az igen keresett közszükségleti cikk után. A ház­tartási boltban Darida István üzletvezető sajnálkozva tárta szét a karját. — Uram, fájdalom, tőlünk az elmúlt évben megvonták a patron árusítását. Hetente ezer patront adtunk el, megvolt a vevőkörünk. Vállalatom profilírozta a patron forgalmazását, most az illatszerbolthoz tartozik. Az illatszerboltban Gödi Andrásné üzletvezető szállítási nehézségekre (?) hivatkozik. Szilveszterkor még volt patron — mondja —, bementek érte Pestre, azóta viszont kimaradt a szállítás. Minden második héten 8 ezer darabot cserél, de el­fogyna több is. A 61-es élelmiszerboltban sem lehet kapni patront. He­tente három-négy ládával, 150—200 patront kapnak, de ez is kevés. Az üzletben elmondták, az élelmiszerboltok is árusíta­nak patront, igaz, nem nagy mennyiségben. Nos, ez a körkép. A lényegen a magyarázat, a profilírozás nem változtat. Marad a kérdés: mikor lesz Monoron patron, és tegyük mindjárt hozzá: mikor lesz az igényeknek megfelelő mennyiség. Gaál Andrásné szerint még a héten. Bízunk benne. hörömpő A monori új sportpálya mellett a MÁV mu nkásszállást épít 14 millió forintos beruházás­sal. Képünkön a kútfúrók rakodnak, miután már 206 méterre lefúrtak. Háttérben a félkész ebédlő épülete látható. MINDIG IFJÚ SZÍVVEL — Fáradhatatlan, tevékeny asszony — így jellemezték rö­viden Tabányi Józsefnét, ami­kor Maglódon jántam. Miből fakadhat az az energia, amely- lyel a 64 éves Tabányi néni még most is annyi mindent teáz a magilódi közéletben? — Férjem vöröskatona volt, s amikor a nehéz napokban melléál^tíim, Beiji- .csudán hitvesi köteiésiegDől ’tettein. Férjem volt az első, aki érzé­seimet tudatossá formálta ben­nem. Persze, nem volt köny- nyű, hiszen, akkor a nők közül még nagyon keve­sen vettek részt a közéletben. Később a bátyám is belépett az illegális kommunista párt­ba. Ellenállásra buzdító röpla­pokat szórtunk, plakátokat ra­gasztottunk. Bevallom, féltem néha. — A Maglód felszabadítá­sáért folytatott harcok során majdnem a deportáltak közé sodródtam, s meg is fenyeget­tek a község menekülő urai, hogy elrettentő példát fognak statuálni velem. Szerencsére, megmenekültem. A felszaba­dulás után a nőmozgalomban is harc következett, de ez már másfajta volt. Terveink, elkép­zeléseink sikeréért izgultam. Eleinte nem volt helyiségünk, a pártbizottság sietett a segít­ségünkre: saját épületükben szállásoltak el bennünket. Azóta is ott tevékenykedünk. Hogy miben segítettünk? Meg­oldottuk a maglódi nők helyi munkáját. A Kőbányai Fehér­neműgyár kérésünkre kihelye­zett egy részleget, így negyven nő mentesült a bejárástól. Maglódny aralón műanyagfel­dolgozó üzem nyílt. Rendez­tünk kézimunka- és főzőtanfo­lyamokat. A tiszta udvar, ren­des ház mozgalom sikeréért is minden évben teszünk valamit. B. L. Jelenleg a lalajcgyengetés folyik, de egy-két éven belül emeletes munkásszállók épülnek itt fel. » __ ­' "? h * vJPéterffy felvételei Csilla és Zsolt DIVATOS NEVEK A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete tájékozódó felmé­rést végzett a fiatalok kö­zött a közelmúltban. A vizs­gálódás, melyet megbízás alapján a gyömrői 2. sz. ál­talános iskolában is elvé­geztünk, arra terjedt ki, hogy a tanulók milyen utó­neveket tartanak divatos­nak, illetve régiesnek, szép hangzásúnak, városiasnak, il­letve előkelősködőnek. A felső tagozat kiválasztott 30 tanulója 25 utónévről adott véleményt, és az iskolai gyakorlatban a szokásos öt érdemjegy alapján osztályza­tot. Leánynevek közül a Csilla kapta a legtöbb szava­zatot, és 4,70-es átlaggal az első helyre került. Második lett Izabel 4,20, míg harma­dik Annamária 3,93-as át­laggal. Érdekes, hogy a Kin­cső név egyáltalán nem szim­patikus a gyermekeknek, jó­val a Tilda, Sára, Matild, Malvin és Borbála után kö­vetkezett. A fiúnevek közül legtöbb pontot kapott Zsolt (4,50), s csak azután követ­kezett Zorán és Levente. Legkevesebb szavazattal Tö­hötöm és Manó zárta a sort. A névadás titkait és társa­dalmi indítékait kutatva sok érdekességet figyelhetünk meg. A névadás vagy név­utánzás időközönként úgy terjedt és hullámzott végig az egész társadalmon, vagy az egyes osztályokon, mint a ruházkodás, vagy nőknél a hajviselet. Amikor pedig Kossuth Lajos 1894-ben meg­halt, s hamvait Olaszország­ból hazaszállították, temeté­se az egész nemzetet fel­rázta. Százak és százak za­rándokoltak a fővárosba, hogy ott lehessenek „Kossuth apónk” temetésén. Halála után a Lajos név lett a leg­divatosabb. P. S. Még egyszer a Pávay Vajna-féle kútról Ahogyan a községi tanács elnöke látja Több cüik is foglalkozóit már a Monor és Vidékében a Pávay Vajna-féle üllőd kút ügyével, illetve a további sorsával. P. S. december 2-i cikkében felveti: „Nem tud­ni, hogy a községi vezetők közül tettre pezsdílettek-e már valakit az említett cik­kek”. Ezzel kapcsolatban sze­retném megemlíteni, mint il­letékes és mint az ügy igen jó ismerője, hogy az emlí­tett pezsdítés éppen tőlünk, .vb-vezetőktől indult ki. 19G2-ben Lulcács Lázár, az akkori vb-elnök indítot­ta el az ügyet, ifjú Győri József helyi lakos segítségé­vel. ök ketten — tudomá­som szerint — személyesen is felkeresték dr. Pávay Vaj- nát otthonában. En a követ­kező évben iwuertpra; meg a Pávay-féle kút történetét. Ké­sőbb neves geológusok szak­véleményét kértük és meg is kaptuk a kútról. Felvettük a kapcsolatot a községünkben lakó, s ugyancsak neves geo­lógussal, Lakatos Sándorral, aki dr. Pávay tanítványa, il­letve munkatársa volt, és aki szintén jól ismerte a kutat. Tárgyaltunk a mélyfúró vállalattal és azzal a fú­rómesterrel, aki annak idején a Pávay-féle kút- nál dolgozott. Felkeres­tük továbbá igen sok hi­vatalos és társadalmi szerv vezetőjét. Igyekeztünk a „kilincselgeté- sek” során az üllői kút ügyét társadalmi üggyé tenni. Ta­nácsüléseken (de hányszor!), Hazafias Népfront és egyéb tömegszervezetek által ren­dezett gyűléseken (igen sok­szor) mindenkit arra kér­tünk, ■ hogy segítsen. Nem akarom tovább részletezni, de állítom, hogy a kút érdeké­ben „fűt-fát” megmozgattunk. Az eredmény: egy-egy vizs­gálat, vizsgálódás, felmérés. Különböző okokat vetettek fel, egyesek igazat adtak Felment a vérnyomásom „Kéményseprőt látok... Nem markolászom a kabátom gombjait, ahogy elhalad mellettem ez a fiatal kéményseprő, hiszen a kormos kis létrá­val együtt megszűnt már a szerencsét hozó varázs is. Ma bi­zony már nem kell a kis létra, mivel csak néhány esetben kell a tetőre mászni; Betonból készült „koromzsákajtókon” keresz­tül, kényelmesen tisztítható a kormos, kátrányos kémény. Persze, a háziasszonyok nem nagyon örülnek a művelet­nek. A konyhát, szobát ellepi ilyenkor a finoman szálló korom. Általában hathetenként kopog be a lakásokba a pilisi Csipesz János kéményseprő, akinek a gondjaira hatezer kéményt bíz­tak.'Üllő, Péteri, Vecsés, de még a messzi Pakony füstölgő ké­ményei is a fiatal mester keze nyomán tisztulnak meg. Igaz, a legnagyobb feladatot a Pilisi Hizlalda magasba ka­paszkodó kéménye jelenti számára. Belül, alulról felfele ha­ladva kell csuszatolni, kaparni a szálas kormot, a huzat meg viszi, magasra emeli azt. Messziről úgy tűnik, mintha egy tűz­hányó készülne kitörni. Pedig csak a kéményseprő dolgozik. Ö viszont derekasan. KS Régi szokásom, hogy békekölcsö­nöm sorszámait — közöttük a nyere­ménnyel, vagy névértékben ki­húzott számokat is — kis köny­vecskében tartom feljegyezve, ide stova 1951 óta. Igaz, akkoriban még fiatal ember­nek számítottam, ma pedig ... Nos, erről jobb nem beszélni. Könnyű kiszá­mítani, hogy 18 esztendő pergett le azóta, és a kis könyvecskémben a nyeremény rovat­ban vajmi csekély összeg szerényke­dik. Pedig annak­idején öntudatos, jó hazafinak bi­zonyultam, bőven kivettem részemet a jegyzésből. A szerencse isten- asszonya mindez­idáig elkerült, s ahogyan én isme­rem kegyét, jó ideig nem veszé­lyezteti vérnyo­másomat. Az év végi hú­zásnál azonban felszaladt a ten- zióm. Olvasom az újságban, hogy 16512, 16554, 16589, aztán egyszerre csak megakad a szemem az 50 ezer forintos nyere­ménynél. Te jó is­ten — szikrázott fel bennem az öröm, ez az én számom. Hamar elővettem a kis könyvecskémet, a hiba azonban az én készülékem­ben volt, a hatost kilencesnek néz­tem. Nem baj, vigasz­talódom, olvas­tam az újságban, hogy a jövőben évente tizenkét­szer húzzák a bé­kekölcsön számait. Nos, mégis elérke­zett az én időm, érdemes volt vár­ni, a kitartás előbb-utóbb meg- ■ hozza gyümölcsét. Most már csak a vérnyomásomra kell vigyázni. (ő) Pávay Vájnának, mások hely­telenítették, sőt azzal vádol­ták, hogy öncélú volt a fú­rás, amelyet ott végeztetett. Egyszóval nem kaptunk segítséget sehonnan. Leg­több helyen azt hangoz­tatták. hogy oldjuk meg a kútügyet saját erőnkből. Ehhez csak annyit legyen szabad hozzátenném, hogy évente mintegy 500 ezer fó­rint áll a községi tanács ren­delkezésére, a kút fúrási költsége pedig milliókat tenne ki. Jelenleg olyan égető gondjaink vannak, mint az új iskola felépítése, a törpe vízmű, s van még olyan ut­carészünk is, ahol nincs villany, stb. Mit tehetünk mást, mint hogy arra ké­rünk mindenki,t, .aki illeté­kes: segítsen. IgazaV átlók az említett cikkek íróinak — járási szinten is érde­mes lenne foglalkozni az üggyel. Érdemes lenne a környező községeknek, tsz-éknek összefogniuk. Voltak is már. ilyen irányú próbálkozásaink, ezek azon­ban — éppen az ellentétes szakvélemények miatt — el­akadtak. Azoknak, akik ed­dig is szóvá tették a Pávay- féle üllői kút ügyét — így E. M—nek és P. S.-nek fá­radozásukért ezúton is kö- szönetünket fejezzük ki ab­ban a reményben, hogy tö­rekvésük, illetve törekvé­seink nem lesznek hiába­valók. Kovács György, az Üllpi Községi Tanács vb-elnöke Pcstafiók51. Szombat és vasárnap nem kaptunk újságot Előfizetője és hű olvasója vagyok a Pest megyei Hírlap­nak és a Népsportnak egy­aránt. Általában a hírlapkéz­besítéssel itt Gyömrőn, az Apaffy utcában nem volt baj. Az elmúlt hetekben azonban akadozik az újságkihordás. Legutóbb szombaton és vasár­nap nem kaptuk kézhez az új­ságot. A furcsa csak az, hogy ami­kor az előfizetési díjat szedik, akkor mindig időben megkap­juk a hírlapokat... Jó lenne már, ha az illetékesek pontot tennének a hiriapkézbesítők premizálásának megreformálá­sára, jobban érdekeltté kellene tenni' Öltét az árusításban. Szabó Imre Gyömrő, Apaffy u. 69. A Róna válaszol „Lapjukban december 29- én panaszos levelet közöltek. A kedves vendég kifogásolta a gyömrői Halászkertben ka­prot étel minőségét. A panaszt megvizsgáltuk és azt teljes mértékben jogosnak találtuk. Ezért az étel ellenértékét visszaküldtük és ezúton is elnézését kérjük az előfor­dult hibáért. Reméljük, mind­ezek ellenére továbbra is vendégünk marad. Hajdú Endre igazgató ! P ■ O • R * Tele reményekkel, iervekkel Gyömrőn, a TÖVÁLL Sport­kör vasárnap délelőttre hirde­tett labdarúgó játékos-értekez­letén több mint ötvenen jelen­tek meg. A részvevőknek Rab József sportköri elnök számolt be az idei év feladatairól. El­mondotta, szeretnének jól sze­repelni a területi bajnokság­ban is. A hozzászólások mind árról tanúskodtak: ez a játé­kosokon nem múlik. Az egyik labdarúgó például azt mondta: „Nagyon örülünk, hogy a TÖVÁLL szemé­lyében végre igazi házigaz­dára akadtunk. Látjuk, hogy törődnek velünk, mi is viszo­nozni fogjuk ezt.” Befejezésként a szakosztály- vezetőséget választották meg. Ferenczy László lett a vezető és a tagok között van Szabó József, a gyömrőiek egyik ki­váló régi játékosa is. Ferenczy László örömmel fo­gadta a megbízatást, s kifejez­te annak reményét, hogy nem lesz baj a játékosokkal. A gyömrői labdarúgást új ala­pokra szeretnék helyezni, ezért kérnek mindenkit, hogy már az alapozásokon megfelelő energiával dolgozzon. Újság még, hogy Szemőkön, Dohnálon, Bajkain kívül a gyömrőiek játékosa már Var­ga (BVSC), de Szalay és Feny­vesi (Monor) is Gyömrőn fog játszani. Az első alapozó ed­zés január 18-án, vasárnap délelőtt fél tízkor lesz. A ve­zetőség kéri a játékosokat, hogy az edzésen minél na­gyobb számban vegyenek részt. (gér) MOZIK Maglód: A rezidens jelentkezik. Monor: Rákóczi hadnagya. Nyár­egyháza: Menyasszony kerestetik, rápiósüly: Élelem legjobb nője. Űri: A halál 50 órája I—II. Ve- -sés: Diliinger halott. Ezúton mondunk köszönétet mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek. akik szere-tett fe- eségem es édesanyánk fazekas Sándorné temetésen megjelen­tek. sírjára koszorút. virágot helyeztek é«= részvétükkel bá­natunkban osztoztak. Fazeka- Sándor és családja. XII. ÉVFOLYAM, 11. r-i 1879. JANUAR 14.. SZERDA Épül a MÁV Munkásszállás Monoron Holnap este 6 órakor a ve- csési művelődési otthonban kerül sor a munkásakadémia harmadik előadására. Csöpüs István tudományos kutató és történész a Horthy-fasizmusról tart előadást. + Az üllői művelődési otthon­ban folyó KRESZ-, illetve gép­kocsivezető-tanfolyam záró­vizsgáját e hónapban tartják. Mandén, a Péceli utca 25. szám alatt ebben a hónapban kezdi meg működését a Pa­tyolat felvevőhely. ★ A Hosszúberckpéteri állo­mást neonbetűkkel írták ki. A megállóban higanygőzlámpá­kat helyeznek el rövidesen. ★ A gombai Uj Élet Tsz két, szemenként vető gépet és két jugoszláv gyártmányú csőtörő gépet vásárolt a kukoricater­mesztés korszerűsítésére. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents