Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
6 “"i&Círlap 1970. JANUAR 14., SZERBA Kőműves, tetőfedő, bádogos, vízvezeték- és fűtésszerelő, villanyszerelő, (nyugdíjas is), lakatos, festő, parkettás szakmunkásokat, kubikosokat, szállítómunkásokat, dömpervezetőket, kőművesek mellé segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel felveszünk. A munkásszállás díjtalan. A rendelet szerint hazautazási költséget térítünk. Jelentkezni lehet a „Prosperitás** Kiss munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. A Dunai Kőolajipari Vállalat KŐOLAJFELDOLGOZÓ IPARI TANULÓKAT ISKOLÁZ BE AZ I970/7I-ES TANÉVRE Jelentkezhetnek 8 általános iskolát végzett, 16. életévüket be nem töltött (iák. Az oktatás időtartama: 3 év; helye: Szőny. A tanulmányok befejeztével a Dunai Kőolajipari Vállalat telephelyén, Százhalombattán kell munkát végezni. Kollégiumi elhelyezés. Kezdő kőolajfeldolgozó szakmunkásainknak kiemelt órabért adunk. A szokványos ösztöndíjon felül havi 250 Ft külön ösztöndíjat folyósítunk. Előfelvételre már most lehet jelentkezni, a DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÁSI ,ÓNÁLLÓ OSZTÁLYÁN. (Százhalombatta 3. Pf. 1.) Telefon: 258-617. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ KÖZPONTI TELEPHELYÉRE esztergályos, marós, lakatos, lemezlakatos, iv-lánghegesztő, DIESEL-motorszerelő, kazánfűtő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá raktári kiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. KULSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE műszer- és technológiai-szerelési munkahelyekre: Algyőre és Százhalombattára felveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeinken is 44 órás a munkahét, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszállás, üzemi konyha van. A MUNKÁSSZÁLLÁS INGYENES. Bér: megegyezés szerint. A BÉREN KÍVÜL MÉG 500 FT KULSZOLGÁLATI ATALANYT, az alföldi munkahelyeken pedig még külön TERÜLETI PÓTLÉKOT IS FIZETÜNK. Felvétel esetén megtérítjük az útiköltséget, ezt azonban azoktól, akik a próbaidő alatt kilépnek, visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést szervezünk. JELENTKEZÉS A VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: BUDAPEST XVIII., GYOMROI ÜT 79-83., ILLETVE A VIDÉKI MUNKAHELYEK VEZETŐINÉL Hirdessen a Pest megyei Hírlapban! % számlálóbiztos feljegyzései Mit látott Alpári Gyula hat évtizeddel ezelőtt Angyalföldön? Hat évtizeddel ezelőtt is volt népszámlálás. Vajon mit talált, látott akkor egy számlálóbiztos Angyalföld munkáslakásaiban? A szemtanú, Alpári Gyula — később a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom jelentős személyisége, akit a hitleristák gyilkoltak meg —, akkor még fiatal újságíró, akit ellenzéki nézetei miatt zártak ki a szociáldemokrata pártból. Mint ellenőr járta Angyalföldnek a VI. kerülethez tartozó utcáit — és tapasztalatairól a Huszadik Század c. haladó polgári folyóirat 1911-es évfolyamában számolt be — íme a sötét tabló... „A VI. kerületnek ezen a részén se járda, se kocsiút ...az utcákon napközben is csak nehezen vergődik át az ember, azonban az est beálltával teljesen járhatatlan a vidék. Egynéhány petróleumlámpa pislog nagy távolságban egymástól... aki itt nagyon jól ki nem ismeri magát, az a térdig érő tócsákból ki nem éviekéi... mégis több mint tízezer ember él itt... A házak ugyanolyan elhanyagoltak, mint az utca — többnyire földszintes bérkaszárnyák, de még elég gyakori itt a fabódé is, mely lakásul szolgál. A bérkaszámyák- ban a lakások oly sűrűn sorakoznak egymás mellé, mint a fegyházban a cellák. Az udvarokon piszok.” Az emeletről a feje mellett zúdult le egy dézsa mosogatóié, mire a házmester megnyugtatta, itt ez a szokás, hiszen' csatornázás erre nincs. Ebben az egyemeletes házban 343 lakó volt! De a többi ház sem volt kevésbé zsúfolt. Egy másik földszintes bérkaszámyában kilencvenheten laktak — itt az „összkomfortot” három ár- ny ókszók ■ képviselte, dia az egyiket csak a háziúr használhatta, A lakások túlnyomó része szoba-konyha volt, egyablakos szobával, ablaktalan konyhával, de sok volt az egy helyiségből álló lakás is. A luxust ezen a tájon néhány kétszobás lakás jelentette. Nem ezek voltak túlzsúfoltál:, hanem a szoba-konyhák és az egyhelyiséges lakások. Az ok: a magas lakbér. Egy konyha nélküli szoba évi bére több mint kétszáz korona volt, a szoba-konyhákért ennek kétszeresét kellett fizetni, egy szakmunkás átlagfizetése évi 850 korona volt. Kik laknak errefelé? Építőmunkások, napszámosak, kocsisok, de sok szakmunkás is. Életmódjukban nincs különbség, inkább a mű, veltségben, ti. a szakmunkások között nincs analfabéta. Sok errefelé a „vadházasság” — Alpári szerint a többség így él, de hozzáteszi, hogy olyan, aki élettársát elhagyná, ritka. Egy többgyermekes asszonytól megkérdezte, miért nem házasodnak össze, mire az kérdéssel felelt: „Miért házasodjunk össze, akkor jobb lesz?” Az író megállapítja, akár törvényes, akár törvénytelen házasságban élnek a párok, polgári értelemben vett családi életről itt szó sem lehet. Példákat sorol fel: a földszintes házban, ahol 97 ember tengődik, az egyik szoba-konyhában egy cipész és egy kocsis család lakik, 3—3 gyerekkel. Az egyik asz- szony állapotos. A bútorzat: két rozoga ágy, két szék és egy suszterbankli. Asztal nincs. Az albérlőket a magas lakbér miatt kénytelenek tartani. Ugyanebben a házban egy kis szobában, ahol két ágy és két szék van, hárman laknák. Egy fiatal szakmunkás, a nővére és annak férje. A háziúron kívül — ők laknak a legkényelmesebben. Az 'egész környék így él. A másik bérkaszárnyában, az egvemeletesben, ahol 343 ember zsúfolódik össze, keskeny szoba-konyhában három család él. A főbérlő egy gyerekkel, egy kalauz a feleségével, és egy boltossegéd a feleségével. A három családnak van — két ágya. Egy esernyőkészítő mesternél nyolcán laknak... és így tovább, és így tovább lehetne sorolni vég nélkül. Csak ebben a házban tizenöt olyan szoba-konyhát talált Alpári, ahol lakásonként több házaspár élt. Olyan lakást viszont nemigen, ahol nem voltak ágyrajárók. „A levegő ezekben a lakásokban elviselhetetlen ... már csak azért sem fordíthatnak sok időt a takarításra az asszonyok, mert már kora reggel napszámba járnak, vagy ha ezt nem teszik, otthon diót törnek. A törött dió, melyet az üzletekben árusítanak, nagyrészt ezekből az odúkból kerül ki. Itt aránylag csak kevés helyen kell kitölteni a számlálólapok ama rovatát, mely a foglalkozásnélküliek eltartójáról szól.” De nemcsak az asszonyok, hanem már a 11—12 éves gyerekek is napszámba szoktak járni. „Mennyi a kereső és mily csekély a kereset” — sóhajt fel a szánjlálóbiztos. A főváros a gyerekek részére külön pótlapokat bocsátott ki, hogy megtudja az analfabétizmus okát. Alpári megállapította, hogy a 40 éven felüli vidéki születésűeknél, az írni-olvasni tudás — a kivétel, de ebben a korosztályban a fővárosiaknál is sok az analfabéta. Amin meglepődött: a fiatalabb fővárosi generációk egy része is írás- tudatlan. 16—18 éves lányok, 10—12 éves fiúk nem tudnak ími-plvasni. Aki tud, az is legtöbbször csak 1—2 osztályt végzett. Az okok: ahol a szülők dolgoznak és több gyerek van, ott a legidősebbnek kell a kisebbekre vigyáznia, 11—12 éves korig, akkor már felveszik napszámosnak és a helyére a. következő lép. És végül két feljegyzés : „A két gyermek, az egyik 7, a másik 9 éves, csak felváltva jár iskolába, és ez is csak akkor történik, ha az időjárás kedvez, mert a két gyermeknek csupán egy pár cipője van, az is rongyos". A másik egy dohánygyári munkásnő tízéves, házasságon kívül született fiáról: „A gyermek állítólag be van íratva az első osztályba, de nem jár iskolába, mert nincs cipője. Erről magam is meggyőződtem. Ebben a hideg időben a gyermek mezítláb szaladgált az udvaron.” Ami a táplálkozást Illeti — a kérdőívekben erre nem volt rovat, de Alpári megjegyzi, mint jellemzőt: a lakosok nem azt panaszolták, hogy drága a hús, hanem hogv drága a kenyér... „A Szilveszter-éji népszámlálás után a lapokban ismertetés jelent meg a számlálóbiztosok által talált borzalmas állapotokról” — írja befejezésül Alpári. — „De ezek a lumpenproletárok éjszakai szálláshelyei voltak. Ámde az imént felsorakoztatott adatok a dolgozó proletár- ságra Vonatkoznak és úgyszólván általános jelenségeket tüntetnek fel.” Hát így éltek Angyalföldön, hat évtizeddel ezelőtt. Hofman Éra Dúvad irtás Borsod megye apró- és nagyvadas területein megkezdődött a vadászok szervezett yrtóhadjárata a dúvadak ellen. A Tisza menti ártéri erdőségekben elsősorban a szarlcák számát igyekszenek csökkentőnk Az ártéri erdőkben elszaporodott szarkák ugyanis tavasszal, költés idején, megdézsmálják az értékes foglyok és fácánok fészkeit és ezzel nagy károkat okoznak. A cserháti és délbükki erdőségekben az irtohiadjárat főképpen a rókák ellen irányul. Hobby: Flórinál Egyedülálló gyűjtemény, egyszarvolt, ismételhetett«* és nem is a gyűjtés mániája hozta létre: tárgyak, melyek jelzik egy futballista pályáját; Bács- tól Rio de Janeiróig, az ificsapattól az aranylabdáig. A tétlenségre kárhoztató súlyos sérülés, Albert Flóriánt több mint fél éve tárgyai közé ültette, felelgetősdit játszhatott velük és önmagával, miközben többször megtette az utat a reménytelenségtől a reménységig és vissza. Bár magányosságra, szomorkodásra alig adott lehetőséget a derűs harmóniában köréje illeszkedő család, élén a nyüzsgő kétéves Flórikával, aki most is itt toporog körülötte. — Szinte ; csak most vettem észre ezeket a tárgyakat, hogy ' volt egy kis időm szétnézni magam körül. Persze, az aranylabda a legkedvesebb, ott a vitrin közepén. Ahogy számbavettem darabonként tárgyaimat, kiderült; gyűjteménynek i.s beillenek. Flóri idáig az egyetlen a magyar futball történetében, aki elnyerte az „Európa első futballistája" címet, 1967-ben. (Vajon mikor,, és ki lesz a következő?) Közvetlenül" a díj mellett érmeik, serifegek, a „Szocialista Munkáért” érdemérem 1960-ból, a római olimpia után. És a tanúskodó, emlékeztető darabok: két fából faragott kengyel, sarkantyúval, a chilei válogatottból, futball- labdába épített világító minirádió, Mexikóból ezüstkapal, az ötvösművészet remeire, az araboktól apa-teve a fiával, természetesen tevebőrből, s hímzett szőnyeggel borított púpokkal: arány borotvakész- iet az USÁ-ból és csiszolatlan féldrágakövekkel kirakott ékszerdoboz. — Ezt a feleségem kapta Rióban, a legelső nagy közös utunkon. A brazil FÍamengo meghívására gyönyörű két hetet töltöttünk Dél-Amerikában 1967-ben, magánemberként. A felsorol hatatlan tárgyalt tömkelegéből csak még egyet-kettőt: „A Simontornyai Bőrgyártól a kis Flórinak”. Stilizált futball- cipő, zöld-fehér, a gyerek lábára méretezett. Mellette az Üllői úti maszek cipész ajándéka: kicsi bányászláimpák a magyar szurkolóktól, holland házikó a holland utazási társaságtól, s a népszerűség elisj merő jele, a falra akasztható gumi-Flóri, amint éppen labdába rúg. — összeszámolta már, hány országban járt eddig? — Egyszerűbb, ha azt sorolom fel, hol nem jártam: Ázsia, Ausztrália, Albánia. — A különleges hobbystá- nak mi volt a legnagyobb pillanata a pályán? V —— Nem volt egyetlen hagy pillanatom, nagy pillanataim voltak, r „először“-ök: mikor először kölyökjátékos- ként a gyepre szaladtam, mikor először felhúztam az FTC- szerelést, mikor először játszottam a magyar válogatottban. Flórt szűkén méri mondatait, így a feleségét is segítségül kell hívnom a vallatáshoz, aki éppen albumokat cipel át a másik szobából. — Ezeket egy Hollandiában élő magyar kisfiú küldi nekünk évek óta. Gyerekes ügyetlenséggel beleragasztja a Flóriról megjelent cikkeket és rajzol mellé virágokat, szines ceruzával. Kiderítette, hogy én a különleges növényeket gyűjtöm és tavaly fekete tulipán- hagymát kaptam tőle. Real Madrid, Santos, Fla- mengo, Intemazionale, Manchester United, Palmeiros színeiben pompázik az előszoba. A falra feszített háromszögletű zászlók együttese különleges tapétát képez. Ónody Éva Úi vágóvonal Az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt budapesti marhavágó- hídján korszerű, higiénikus vágóvonalat helyeztek üzembe. Az új létesítmény óránként 50 marha feldolgozására alkalmas. A nehéz fizikai munka kiküszöbölésére gépeket állítottak munkába, az állatok darabolását fűrészekkel végzik, a kábítás ma lőfegyverrel történik a légkondicionált helyiségben. Nagy gondot fordítanak a higiéniai előírások betartására, amelyet állatorvosok folyamatosan ellenőriznek. Az ő feladatuk a feldolgozott állatok rendszeres vizsgálata, ha kétség merül fel, laboratóriumi vizsgálatot rendelnek el, hegy biztosan megállapíthassák, egészséges volt-e vagy sem. A tisztálkodás érdekében minden munkahelyen kézfertőtlenítőt helyeztek el. hideg-meleg víz és fertőtlenítő folyadék áll a dolgozók rendelkezésére. É 1
