Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
1970. JANUÁR 14., SZERDA MST MECVEI '<&£írlap Huszonöt éve szabad A CEGLÉDI JÁRÁS Bizonyára sokan emlékeznek még a ceglédi járás lakéi közül azokra a negyedszázaddal ezelőtti október végi, november eleji napokra, amikor utoljára dördültek el a fegyverek ezen a vidéken, jelezve, hogy véget ért a háború. A szabad falvak sorát Jászkara- jenő és Kőcser nyitotta meg, Albertirsára pedig éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján került sor. Az akkori Széchenyi majorság is Dánszentmiklóssá nőtte ki magát. A járás tizenegy községét ma ötvenötezer ember lakja. Közülük majd húszezer — az új községek alakulása ellenére — még ma is a szétszórt tanyákon él. Húsz, vagy ennél több munkást foglalkoztató ipari üzeme a járásnak egyetlenegy sem volt a felszabadulást megelőző időben. A lakosság a maga kis földecskéjén dolgozott, vagy a nagybirtokokon — még 1948-ban alakult, de tavaly ünnepelte születése huszadik évfordulóját az albert- irsai Szabadság és a csemői Üj Élet termelőszövetkezet is. Mindez azt bizonyítja, hogy a közösen végzett munka gondolata nem új ezien a tájon. Az egykori cselédemberek hamar rájöttek arra, hogy egy- magukban, néhány hold íöl- decskéjükön nem jutnak semmire. Hogy miért? Ezen a vidéken nemcsak a nagyút lakói látták meg az első szovjet katonákat, s tiszteletükre azóta is Vörös Hadsereg útjának nevezik azt az utat. Természetesen nemcsak az ’ albert» , és ácsai- emberek .őriznek ilyen és ehhez hason! q emlékeket. Kivétel nélkül — a falukrónikák tanúsága szerint — mindjén község őrzi a történelmi napok szívet melengető emlékeit: a kenyeret adó szovjet katona képét, a lovat, fogatot kölcsönző parancsnok emlékét, a vörös csillagos orvost, aki segített a világra hozni az új életet, a rend mielőbbi helyreállítását sürgető tábornok alakját. Igen, a szovjet harcosok nemcsak u szabadságot hozták el a ceglédi járás — és az ország népének —, testvérként segédkeztek az új élet megindításában is. Huszonöt esztendő telt el. Aki azóta nem járt ezen a tájon, az ma idegenként bolyonghat e megváltozott vidéken. Például azért, mart az egykori tanyavilág helyén négy új község született az elmúlt negyedszázadban. Kő- röstetétlen 1948-ban, Csenő és Mikebuda 1952-ben, Nyársapát pedig 1954-ben alakult. De a régi, szétszórt dánosi cselódeskedett. Bizonyság rá. hogy az 1945-ös földosztás négyezerhétszázötvenhat családot juttatott néhány holdhoz. összesen huszonötezer hqld , földet osztottak szét a volt cselédek között Jelentős ipari előrehaladásról máig sem adhat számot a járás, az emberek többsége ma is a mezőgazdaságban találja meg a mindennapi kenyerét, de a változás azért ezen a tájon is megkezdődött. Az abonyi téglagyár például ma ipar százhetven embernek ad kenyeret. Az albertirsai toliüzem több mint száz lányt és asszonyt foglalkoztat. Kilenc olyan munkahely van jelenleg a járás községeiben amely ötvennél több embernek ad munkát. Húsz munkásnál többet huszonkét telephelyen foglalkoztatnak. Ezerötszázan pedig háziipari munkát végezhetnek otthonukban. A fő kenyérkereset változatlanul a mezőgazdaság. Tizenkilenc termelőszövetkezet működik ma a ceglédi járásban. Közülük öt — a három ábonyi, a dánszentmiklósi Micsurin és a kőröstetétleni Vörös Csillag termelőszövetkeze-t birtokos volt a szegényember ellensége, hanem a víz, a futóhomok és a szik is. Talajt javítani, vizet elvezletnd a néhold futóhomokját kötötték meg és nyolcszáz hold szikest tettek termővé: Minderre kétszázmillió forintot fordítottak! De a táj arculatának alapvető változásáról tanúskodik ezerhétszáz hold szőlő, ezer- háromszáz hold gyümölcsös és kétezerháromszáz hold nyárfa telepítése is. A járás tizenkilenc termelőszövetkezete ma tízezer embernek ad megélhetést Méghozzá biztos megélhetést. Van miből osztaniok: a szövetkezetek közös vagyona meghaladja a hatszázmillió forintot! De a tiszta vagyonuk is közel jár a négyszázmillió forinthoz! S a következmény: például a dánszentmiklósi Micsurinban a tagok közösből kapott évi átlagkeresete eléri a harmincezer forintot. Pedig — s ez sem lebecsülendő dolog! — nemrég ötmillió forintért hatvannégy nem jár együtt a tagok jövedelmének csökkenésével. Ahol megfontoltan gazdálkodnak, ott nemcsak a közös, hanem az egy&n is gazdagodik! Mint már említettem, a járás még ma sem rendelkezik jelentősebb iparral. S tény az Is, hogy a kétszázmilliós ráfordítás ellenére sem a legjobb minőségű a föld ezen a tájon. Szükséges tehát, hogy a termelőszövetkezetek a mező- gazdasági termelés további növelése mellett gondot fordítsanak a kiegészítő tevékenységre is. Hogy mi mindent gyártanak ezekben a termelőszövetkezeti kiegészítő üzemekben? Lakattól a lendkere- kes játékautóig, habszivacs ágybetéttől a nylonharisnyáig, gombtól a parkettáig, strandpapucstól a cipzárig, műanyagtálcáktól a házicipŐ- ig több, mint százfajta cikk hányholdas birtokok jövedelméből aligha lehetett volna. Az elmúlt negyedszázadban tizenötezer hold belvizét rendezték, kétezerkétszázötven Az új albertirsai művelődési ház vagonos hűtő-tárolót épített a szövetkezet és az idén újabb kétszáz vagionos tárolóval tolója meg! Mindez bizonyság arra, hogy az ésszerű fejlesztés A dánszentmiklósi Micsurin Tsz hűtőháza készül ezekben az üzemekben. S az eredmény? Két esztendő alatt mintegy negyven száza- lékltal nőtt a járás termelő- szövetkezeteinek az árbevétele. De eredmény az is, hogy a néhány esztendővel ezelőtt még mérleghiányos termelőszövetkezetek éppen a kiegészítő tevékenység bevezetésével rendezték tartozásaikat és léptek a rentábilisan gazdálkodók sorába. És a termelőszövetkezetek többségében éppen a kiegészítő üzemág bevétele teszi lehetővé a mezőgazdasággal való korszerűbb foglalkozást. Egyetlen adat is meggyőzően bizonyítja ezt. Tíz esztendővel ezelőtt mindössze hatvan traktora volt a járás termelőszövetkezeteinek. Most viszont a traktorok száma meghaladja a négyszázötvenet. Az elmúlt negyedszázadban végbement változás sok másban is lemérhető. A felszabadulás előtt százharminchét pedagógus tanított hatezerhetvenhat diákot a járás iskoláiban. Egy osztályra átlagosan negyvenöt tanuló jutott. Ma háromszáztizenegy pedagógus tanít alig félszázzal több diákot és egy-egy osztályra huszonhét tviuló jut Uj iskola épült Dánszentmiklóson, Jász- karajenőn, Mikebudán és Nyársapáton. Bővítették az al- bertirsai, a já.szl tarajen ói, a kőröstetétleni és a törteid iskolát. Ezenkívül kilenc községben összesen tizennyolc politechnikai műhelyt építettek. Az egykori meiítlábes, családomként „egycsizmás” gyerekek ma kivétel nélkül elvégzik a nyolc osztályt És apáik is igyekeznek pótolni kényszerű mulasztásukat. Bizonyság rá, hogy az elmúlt huszonöt év alatt ezernyolcszáz felnőtt vizsgázott sikeresen az általános iskola nyolc osztályából, nyoloszázan — a legidősebbek — pedig sikerrel tették le az alapismereti tanfolyamot, vagyis megtanultak írni, olvasni, számolni. A tudás várna azonban nemcsak az iskola. A felszabadulás előtt mindössze egy művelődési háza volt a ceglédi járásnak. Ma tizenegy van. Építésükre, illetve átépítésükre mintegy tizennyolcmillió forintot fordítottak. A mai értelemben vett könyvtára szintén nem volt a járás községeinek. Az első könyvtárak — Abony, J aszik a- rajenő, Köröstetétlen, Nyársapát — 1949-ben alakultak. Tíz esztendővel ezelőtt már tizenötezer kötet között válogathattak az olvasók. Ma viszont meghaladja a hetvenezret a kölcsönzésre váró kötetek száma. S a járás lakói élnek is a művelődés, az olvasás lehetőségével. Évente mintegy kétszázezer kötetet kölcsönöznek a tizenegy könyvtárból. A szellemi gazdagság befogadásához azonban egészséges test szükséges. A változás ezen a területen is szembeötlő. A felszabadulás előtt mindössze tizenegy orvosa volt a járásnak és öt községnek egyáltalán nem volt orvosa. Ma a húsz körzeti orvos és a nyolc fogorvos mellett huszonegy védőnő és húsz ápolónő vigyáz az emberek egészségére. Csak az elmúlt három és fél esztendő alatt, több mint nyolc és fél millió forintért Abonyban szociális otthont, Cegléd bereden, Csemőn és Dáinszentmiklóson egészségházat, Abonyban, Al- bertirsán, C eglódberc elen, Jászkarajenőn, Köröstetátle- nen és Törteién pedig orvosi, illetve fogorvosi rendelőt építettek. Hosszan sorolhatnánk még az elmúlt negyed század változásait: törpevízmű, strandfürdő, sportpálya és még sok más létesítmény kerülne a listára. Egy bizonyos: a huszonöt esztendővel ezelőtt kapott lehetőség megyénknek ezen a táján sem maradt kihasználatlanul. Szöveg: Prukner Pál Fotó: Urbán Tamás 1 a
