Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

1970. JANUAR 11., VASÁRNAP PEST MEGYEI \Kirlap Apró Antal Csongrád megyében Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese a hét végén látogatást tett Csong­rád megyében. Csütörtökön az esti órákban Szegeden, a párt székhazában Csongrád megyei pártvezetőkkel folytatott meg­beszélést. Pénteken délelőtt Hódmezővásárhelyen, a Béke szálló dísztermében megye' pártaktívaülésen tartott tájé­koztatót az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. Dél­után meglátogatta a nemrég elkészült furfurolüzemet, ahol már megkezdődött a pró­batermelés. Ezután az Alföldi Porcelángyárat kereste fel. A Minisztertanács elnökhelyet­tese szombaton Makóra uta­zott, ahol ellátogatott a Fegy­ver és Gázkészülékek Gyára makói üzemébe. * Az Állami Hangverseny- zenekar az N$ZK-ba utazott Az Állami Hangversenyze­nekar szombat reggel a Keleti pályaudvarról az NSZK-ba utazott. A csaknem 100 tagú együttes 20 napos turnéja so­rán Ferencsik János vezetésé­vel a Német Szövetségi Köz­társaság 16 különböző városá­ban ad egy-egy koncertet, amelyen ismert külföldi szólis­ták működnek közre. A hang­versenyek műsorán egyebek között Mozart, Haydn, Beetho­ven, Brahms, Mahler, Stra- vinszkij és Bartók művei sze­repelnek. Még betegek nélkül Dolgosnak a ceglódi kórhoz befejezésén . lmíf«» gondoltak és amiről megfeledkeztek Térhatása szép, harmoniku­san illeszkedik csupa üvegfala a tájba, egyáltalán nem nyug­talanítja a szemet, hogy mesz- sze környék, az egész város legnagyobb, egyetlen héteme­letes épülete az új kórház, Cegléden. Belülről is szép, tá­gas folyosókról betegszobák nyílnak, széles ablakukon át még borús időben is ömlik a fény. Agyasztal, olvasóállvány A bútorzat nincs mindenütt a helyén, de többnyire már ott áll a szobákban, egy és más azonban hiányzik. Például a személyzeti ebédlőből az aszta­lok. Egyébként is baj van az asztalokkal, az írógép alá va­lókat sem szállították még. Vi­szont 1200 szék meg fotel nagy­részt egyelőre összehalmozva várja végleges elhelyezését. Valamennyi ülőalkalmatosság, akár a betegszobákba, akár az irodákba vagy a folyosókra ke­rül, kényelmes, kárpitozott és műbőr huzatú. A huzatok szí­ne fekete, barna, krém vagy világoskék, és a bútorok színé­hez alkalmazkodva osztják szét. A sebészet és a nőgyógyászat krémszínű ágyai nemcsak tel­jesen szétszedhetők, ahogy a könnyebb tisztogatás szem­pontjából a többi ágy is, ha­nem minden ízük mozgatható, magasítható vagy leereszthető fejtől és lábtól szükség sze­rint. Szélükön két-két kismé­retű lyuk szolgál arra, hogy ha eszméletlen vagy nyugtalan a beteg, rácsot szerelhessenek fel. S ugyancsak ezekbe a lyu­Szombaton hazaérkezett Bu­karestből a magyar szakszer­vezeti küldöttség, amely Gás­pár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel néhány napot a Román Szocialista Köztársaság ban töltött. A delegációt a Keleti pályaudvaron a SZOT elnök­ségének több tagja fogadta. Hazaérkezése után Gáspár Sándor nyilatkozatában el­mondotta, hogy megbeszélése­ket folytattak Floridan Da- nalach-val, a Román Szak- szervezetek Általános Szövet­sége Központi Tanácsának el­nökével és más szakszerveze­ti vezetőkkel. Tájékoztatták egymást, a két ország szak- szervezeteinek munkájáról, tárgyaltak az együttműködés továbbfejlesztéséről és a nem­zetközi szakszervezeti mozga­lom főbb kérdéseiről. Egyet­értettek abban is, hogy a. nem­zetközi szakszervezeti mozga­lom jelentős erőforrásokkal rendelkezik, amelyekkel hoz­zájárulhat a monopóliumok, az imperializmus, a kolonia- lizmus és a neokolonializmus ellen, a béke és a népek kö­zötti barátság ügyéért vívott harchoz. A két szakszervezeti szövetség megerősítette elhatá­rozását, hogy a jövőben még hatékonyabban segítik a Szak- szervezetek Világszövetségé­nek a dolgozók létérdekeinek megvédéséért, a demokratikus és a szakszervezeti szabadság- jogokért kibontakozott akcióit. A szocialista és a nem szocia­lista országok szakszervezetei­vel egyaránt szükségesnek tartják a két és több oldalú kapcsolatok elmélyítését, az összes haladó erők akcióegysé­gének erősítését. A Dunai Kőolajipari Vállalat KŐOLAJFELDOLGOZÓ IPARÉ TANULÓKAT ISKOLÁZ BE AZ 1970/71-ES TANÉVRE Jelentkezhetnek 8 általános iskolát végzett, 16. életévüket be nem töltött fiúk. Előfelvételre már most lehet jelentkezni, a DUNAI KŐOLAJIPARI VALLALAT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÁSI ÖNÁLLÓ OSZTÁLYÁT (Százhalombatta 3. Pf. 1.) Telefon: 258-617. Különben a konyha próba- üzemelését néhány napon be­lül mégis megkezdik. Felállít­ják és bekötik ugyanis a tar­talék nagyüzemi villanytűzhe­lyet. A konyharészlegben a be­tegekről való gondoskodás tnesszemenő jeleképpen szik- vízkészülék is áll. Nyolc felvonót építettek a kórházba. Hat átadására e hó közepe táján kerül sor, kettőt már átadtak. Igaz, hogy a ket­tőből csak egy működik. * Allványbarikád A műtők és a konyha met- lachi padlóburkolata, sajnos, egyenetlen. Nem tudott töké­letesen illeszkedő kockákat szállítani a gyártó vállalat ál­lítólag azért, mert formái, amelyben a burkolólapok ké­szülnek, elavultak. Kérdéses azonban, hogy miért kellett akkor mégis kórházban ezt a burkolatot alkalmazni? Az épület hibás PVC padló- burkolatának kijavításához még nem fogtak hozzá. Miután azonban nem hosszadalmas munkáról van szó, sem ez, sem pedig a most befejezés előtt álló főlépcső munkálatai nem gátolják, hogy február elején megkezdődjön a kórház bené­pesítése. De a főbejárat egye­lőre használhatatlan, állvá­nyok barikádozzák el. A kocsifelhajtó fölé eső el­len védő tetőt eredetileg nem terveztek, és a pótmunkát a kivitelező vállalat ezért csak novemberben végezte el. Hi­deg, csapadékos időben lassab­ban köt a beton, addig pedig az állványzat nem bontható el. Remélik, hogy e hó vége táján ez az akadály is elhárul, és február folyamán először a ré­gi kórház osztályai költözköd­nek, aztán folyamatosan meg­nyitják az új osztályokat, úgy­hogy az április 4-i ünnepélyes megnyitáskor már megtelik be­tegekkel a kórház. ), fi ’hurcolkodás első lépcsője' folyik. Egyelőre a raktárak költözködnek az új épületbe. 160 millió Működik már, mégpedig ki­tűnően, a kazánház és a moso­da, amely egyébként naponta 30 mázsa szennyes tisztítását képes elvégezni. A kórház na­pi szennyese mindössze 16 má­zsa, tehát a későbbi fejlesztés­hez és a város egyéb egészség- ügyi intézményei ellátására is alkalmas ez a csaknem telje­sen gépesített, korszerű moso­da. A kórház építésére és beren­dezésére sok esztendeje, még a tervezés elkészülte előtt 80 millió forintot irányoztak elő. Ennek kétszeresére, 160 mil­lióra volt szükség. Sok pénz? Ahogy vesszük. Évente ezer meg ezer ember egészségének helyreállítása ennél sokkal, de sokkal többet ér. Mindenesetre az azonos és már szintén berendezés alatt álló új váci kórház szintén ugyanennyibe került. Pest me­gye egészségügye tehát már nem nevezhető mostohagye­reknek. Különösen nem, mivel a IV. ötéves terv során a me­gye további nagy egészségügyi beruházásokra számíthat Sz. E. hetä 2:íS'ű2E3E A tényleges munkaidő p apíron 48, 44, 42, 40, 36 1 órás — ez utóbbit az egészségre különösen veszé­lyes munkahelyeken — mun­kaidőket találunk a népgaz­daság különböző ágazataiban, hivataloknál, intézményeknél. A papíron kimutatott mun­kaidő azonban messze esik a a ténylegestől, a munkával eltöltött percektől, óráktól. Sajnos, hogy messze. Mert sokba kerül ez a társadalom­nak. Tehát mindannyiunknak. A bajok már magával a munkahelyen eltöltött idővel kezdődnek. Amint azt a népi ellenőrzés és a szakszerveze­tek egy közös vizsgálata meg­állapította, a gyárak, vállala­tok, hivatalok dolgozóinak át­lagosan tíz százaléka (!) na­ponta egy-négy órát hiányzik munkahelyéről különböző ügyeinek intézése miatt. (A bírósági tárgyalástól a tanács­hoz való beidézésen át a tü­zelő szállításáig.) Azokkal együtt, akik hivatalosan — be­tegállomány, szülési szabad­ság, gyermekgondozási segély, temetés, fizetett szabadság — vannak távol, a hiányzók lét­száma már elképesztően nagy: huszonöt százalék ...! Ezer embert foglalkoztató üzem esetében 250-re rúg azok szá­ma, akik munkát nem végez­nek, de különböző mértékű javadalmazást élveznek. Senki nem sajnálja ezt a szülési sza­badságon levő nőtől, a beteg- állományban táppénzt felve­vőtől, de bárhogy nézzük is, a létszám egynegyedének hiá­nya súlyos teher. Rendben van — mondhatja az olvasó —, mindez igaz, de mit csináljon az, akinek idé­zése van, hozzák a tüzelőjét, jön hozzá a szerelő, s így to­vább? A zt felelhetjük: bár hosszú évek óta beszélünk a munkafegyelem fontosságáról, a munkaidő kihasználásáról, o munkaidőnek nincs becsüle­te sem az egyén, sem a tár­sadalom egészének szemében. Nincs, mert ha lenne, már ré­gen megoldhatták volna, hogy a .különböző javító-szolgáltató vállalatok' más‘ ‘ 'munkarend szerint — például állandó dél- utánas műszakban — dolgoz­zanak. Hát nem érdekes: sen­ki nem akad meg azon, hogy a vasútnál, az elektromos energia-termelésben, a szóra­kozóhelyeken stb. késő dél­után, meg este, s éjszaka is műszak van, de rögvest kézzel- lábbal tiltakozik mindenki — még az érintett szakszerveze­tek is, úgymond tagjaik ér­dekvédelme miatt —, ha arról esik szó, hogy néhány üzlet vasárnap is tartson nyitva, hogy a tüzelőt ne a „nap fo­lyamán”, hanem pontosan meghatározott időben szállít­sák, a szerelő este szereljen, s így tovább. Még ma sem ju­tottunk el addig, hogy vala­mennyi hivatalos szervezet szombatonként — a szabad szombat lehetőségét fölhasz­nálva — tartson félfogadást.- Lehet-e akkor megkívánni a munkaidő tiszteletét az egyén­től, amikor hivatalos, sőt, ál­lami szervezetek mondanak rá — gyakorlatukkal — kontrát? Pzz. elpocsékolt idő tovább gyarapodik azután a gyár, a hivatal kapuján belül. Nem csupán a nyílt lógással: a fecse­géssel, büfébe járással, kávé- főzögetéssel, cigarettázással, sé tálassal, ismerősökkel való telefonálgatással, hanem rej­tettebb, veszélyesebb módon is. (Veszélyesebb módon, mert míg az előbb említetteket szi­gorral, fegyelmezett légkörrel meg lehet szüntetni, a rejtett munkaidő-pocsékolást már ne­hezebb.) Úgy például, hogy a mérnök látszatra dolgozik: rajzol, kimutatást állít össze, beszámolóhoz anyagot gyűjt stb. Látszatra dolgozik a mun­kás: szerszámért megy a szer­számkiadóba, rajzot keres a művezetőnél, s ha ott nincs, akkor a szerkesztésben, az anyaghordó munkást várja, a gépbeállítót... A mérnök he­lyett a rajzolást, a kimutatás elkészítését, az anyaggyűjtést nyugodtan elvégezhetné egy adminisztrátor, a műszaki raj­zoló, a munkás, ha megfelelő lenne a szervezettség, nem maga járna szerszám, rajz után stb. S folytatódik mind­ez a rossz anyagból legyártott, de használhatatlan alkatré­szekkel — a megmunkálási idő haszna a nullával egyen­lő —, az üzemi étkezde meg­szokott torlódásaival — a már említett vizsgálat megállapítá­sa szerint az ebédidő a leg­több helyen 45—50 perc! —, a hivatalban az akták keresgélé­sével, mert irattartók és ren­dezőszekrények hiányában le­hetetlen az áttekinthetőség megszervezése . .. Fogynak a peroek, az órák, s a tényleges munkaidő a papíron szereplő­nek — amint azt üzemszerve­zői vizsgálatok igazolták — kétharmadára, felére csökken! Mindez nem titok, még ak­1,4 kor sem, ha a legtöbb he­lyen hallgatnak róla. Mert hallgatnak. Ha , ugyanis be­szélni kezdenének, kiderülne, hogy túl sokan vannak az el­végzendő munkához mérten, hogy nem képesek a minimá­lis szervezésre, folyamatirá­nyításra sem, s jóval többet kellene fizetni azoknak, akik húznak, s kevesebbet a lógó- soknak, vagy éppen ajtót mu­tatni nekik. A munkaidővel való pocsékoló, felelőtlen gaz­dálkodás nem erkölcsi, hanem alapvető gazdasági kérdés. Az állóalapok rossz kihasználtsá­ga, az egy főre jutó termelés stagnálása, az ügyvitelben ta­pasztalható nehézkesség csak három a sokféle okozat közül. Úgy látszik, időmilliomosok vagyunk. S ezért gyarapodnak csak nagyon lassan társadalmi értékben mért anyagi mil­lióink. Mészáros Ottó Mai magyar mesterek Tárlat a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyár művelő­dési háza híres — színvonalas, érdekes kiállításairól. A kép­zőművészetek valamennyi ágá­ból tartottak már itt bemuta­tókat, sokan itt jelentkeztek először a fiatal festők, iparmű­vészek, szobrászok közül. Ked­den, 12-én, újabb kiállítás nyí­lik, amelyet a Műcsarnok ren­dez: Mai magyar mesterek címmel. Mintegy 20 képet vá­logattak ki élő magyar művé­szek legszebb festményeiből. A tárlat január 26-ig tekinthető meg. Disznó­tor EGYRE SŰRŰB­BEN VERI FEL DISZNÓ VISÍ­TÁS A FALVAK CSENDJÉT. A DISZNÓTOR minden evben SZINTE ÜNNEP­NEK SZÁMIT, ILYENKOR ÖSZ- SZEJÖN A RO­KONSÁG BUDAÖRSÖN, SZALAI ISTVÁN VASUTAS POR­TÁJÁN KÉ­SZÜLT A KÉP, AKI MINTEGY 2,5 MÁZSÁS HÍZÓT VÁGOTT. kakba, tehát -nem külön oszlo­pokra szerelik, amikor kell, a; infúziós- vagy a vérátömlesztc készüléket. Az éjjeliszekrények kerekei lábakon állnak, és elmozdítha­tok, hogy az oldalukon feltá­masztható ágyasztalka segítsé­gével fekve is táplálkozhasson minden beteg. Gyakran nem bírja el a könyvet a betegség­től elgyengült kéz, és nyo­masztó gondolatait olvasással sem űzheti el a kórházi ápolt. Az ágyasztalra erősített fel­csapható könyvállvány meg­oldja ezt a problémát is. Az éjjeliszekrény-fiókok re­keszekre osztott fehér mű­anyag bélése kiemelhető, és tökéletesen tisztán tartható Mosható a betegszobák vala­mennyi bútora is. Igazán sok mindenre gondoltak a kórház tervezői, építői és berendezői. Nővérhívó telefon, orvoshívó rádió Betegnek és ápolónőnek egy­formán könnyebbséget jeleni a nővérhívó berendezés, ami! azonban még csak most szerel­nek, és minden betegágy mel­lett ott lesz — talán még eb­ben a hónapban működik is. A beteg nem csengővel, ha­nem élő szóval hívja a készü­léken át a nővért, aki hogy ál­landó összeköttetésben legyen a felügyeletére bízott vala­mennyi szobával, magával vi­szi a hangszórós és egyben hangját is továbbító készülé­ket. Bárhol legyen, bekapcsol­ja a vezetékbe, és amikor a készülék jelez, megkérdezi mire van szükség. Sok időt és fáradságot takaríthat meg, nem kell bemennie a betegszo­bába megtudakolni, hogy miért hívták, hanem azonnal viszi magával azt, ami szükséges. Másik korszerű jelzőberen­dezés apró rádióvevő, orvosok és a kórház más olyan dolgo­zói, akikre sürgős szükség le­het, .összesen. százan, a zsebük­ben viszik magúkkal. Az adó­készülék a telefonközpontba kerül, oda továbbítják telefo­non a megkeresést, és onnan sugározzák tovább mindaddig, amíg a keresett nem jelentke­zik. A telefonközpont volt egyéb­ként az első, amely az új épü­letben működni kezdett. Kap­csolótáblája a lehető legmo­dernebb, kis helyet foglal el, és olyan az egész, mint valami csontbillentyűs hangszer. Az átlátszó fehér műanyag bil­lentyűsorokon kigyúló lámpák jelzik a hívást, és másik, szá­mokkal ellátott billentyűsor nyomogatásával kapcsolja a telefonkisasszony a kért mel­lékállomást. összesen 200 mel­lékállomás van az új és szin­tén idekapcsolt szomszédos ré­gi kórház épületeiben. Legkorszerűbb műtők Minden emeleten van szobá­ja az ügyeletes orvosnak. Ki­csiny helyiség, de erre a célra elegendő. Viszont orvosi szoba, ahol napközben az osztály or­vosai tartózkodhatnak és a munkájukkal járó adminiszt­ratív teendőket elvégezhetik, nincsen. Elfeledkeztek a mű­tősnők és műtősegédek tartóz­kodási helyéről is. A műtő- szárnyon van ugyan egy ab­laktalan, apró szellőzőnyüással ellátott helyiség, ez azonban nem felel meg a célnak. A két sebészeti és a nőgyó­gyászati műtő meg a szülőszo­bák berendezése a lehető leg­korszerűbb. Az egyik műtőasz­tal automatikusan mozgatható, és a legkülönbözőbb, mindig a szükségnek megfelelő hely­zetbe állítható. A műtőasztalok feletti reflektorok pedig szin­tén a legújabb rendszerűek, és ez idő szerint célszerűbbek nem is kaphatók. A hatalmas konyhában már jóformán minden a helyén. Hiányzik viszont a nagyüzemi gáztűzhely, mert önműködő gyújtóberendezését a szállító csak ez év első negyedére ígé­ri. Meg kell jegyezni, hogy a szállító cég nem hazai, hanem osztrák, és ezt bizonyos meg­nyugvással vehetjük tudomá­sul. íme, az elmaradás nem sajátos nemzeti erényünk. Hazaérkezett Bukarestből a magyar szakszervezeti küldöttség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents