Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

Hatvan tápsilótartály A tsz-udvaron, a művelődési ház körül hatalmas monstru­mok. Jártunk már néhányszor Péteriben, s messziről néztük ezeket az alkotmányokat — el is neveztük őket „rakétakilövő- nek”. Pedig más a rendeltetésük, sokkal prózaibb: tápsilótar- tályok ezek. Egy tartály elkészítése 7—8 óráig tart csupán, hat­van darabot már elkészítettek. A kész tartályokat az Agroke- ren keresztül értékesítik. Hasznos alkotmány: a baromíiistál- tók mellé állítják, beletújják a tápot, etetőláncot, illetve zsáko- lót szerelnek rá. (k. zs. — p. 1.) Öt iskolás — üj cipőben • Az üllői ruházati boltból j aemrég öt ragyogó arcúi gye- i rek lépett ki az utcára: Kata ' Gyula, Mihály, Erzsi, János és Marika. Megálltak egy pil­lanatra, s mind az öten gyö­nyörköditek szép új cipőjük­ben. Csuzi Kálmánná, a tanács gyámügyi előadója vásárolta nekik a segélyalapból. Katá­iknak ugyanis kilenc gyer­mekük verni • közülük öten járnak iskolába. Az előzmény: a gyámügyi előadó és a gyer­mek- és ifjúságvédelmi állan­dó bizottság elnöke több olyan családnál végzett környezet­tanulmányt, ahol a szülők ne­héz helyzetben vannak, vagy ahol az apa keresetét elissza és nem törődik a családjával. Ezeken a gyerekeken segíteni kellett, hogy ne legyenek hát­rányos helyzetben szüleik mulasztása miatt. Főképpen a tanköteles gyermekeknél tar­tották fontosnak a téli ruhá­zat kiegészítését. Munkájuk közben több, segítőkész em­berrel is találkoztak. A Kos­suth Tsz nődolgozói, a női fodrászok és a nőtanács tag­jai összegyűjtötték gyermeke­ik kinőtt, de még teljesen jó ruháit és cipőit, hogy fel­ajánlják a gyámügyi előadó­nak a segélyre szoruló gyer­mekek számára. A nagy csalá­dos szülők köszönettel fogad­ták a segítséget. (em) KISZ-esküvő Ma délután 3 órai kezdettel tartja KlSZ-esküvőjét Serfőző Valéria, a monori főtéri gyógy- szertár dolgozója és Berla Fe­renc járási KISZ-títkar a mo­nori községi tanácsházán. Alfa-bálok szombaton és vasárnap Szombaton este 8 órakor Nyáregyházán, vasárnap az ötórai teán Üllőn játszik az Alfa együttes. Vasárnap beathangverseny: Kugli és Fóka bácsi zenekara Bált rendeznek szombaton este 8-tól 2-ig a Monori Já­rási Művelődési Házban. Ját­szik a Floridg, együttes. Vasárnap este 6 órakor beathangverseny lesz ugyan­csak a monori művelődés] hájban a monori Florida és a ceglédi Kugli és Fóka bácsi zenekarának részvételével Üllői rontópálok Mindig akadnak meggon­dolatlan fiatalok, akik kü­lönösebb indulatoktól men­tesen követnek el valami­lyen csínyt, nem törődve azzal, hogy ilyenkor má­soknak esetleg kárt, vagy bosszúságot okoznak. Üllő község lakossága hí­res arról, hogy igyekszik környezetét minnél szebbé tenni, tavasszal virágokat, ültetnek az utcákra, fákkal övezik a szegélyeket és nagy gondot fordítanak a tisztaságra. Legszebb a Kossuth Lajos utca, s ép­pen itt tördelték ki a fent nevezett meggondolatlan fiatalok a kis fákat, amiket gondos' kezek ősszel kiül­tettek. A járókelők meg­döbbenve fogadták a lát­ványt De a rontópálok nemcsak a fatördelésben lelték örö­müket. A Rákóczi telepen valóságos céllövészetet ren­deztek az utcai lámpákra. Több mint 25 lámpát csúz­liztak le. Ez még mind nem volt elég. Egyik éjjel Han- zéli Mátyás tanár udvará­ból kitolták a személyautó­ját és ott hagyták egy mellékutcában. Ugyanezt akarták tenni Baglyasék autójával is, csak azt nem bírták kitolni. Szeretnénk felhívni a közvélemény figyelmét, hogy ne legyünk elnézőek ezekkel a „csínytevőkkel” szemben, hanem csípjük őket nyakon, ha észre vesz- szük valamilyen elfajult játékukat. EM PE S J M t GY El Hl R L K Ül Ö N KI Á;D'ÁS A XII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1970. JANUÁR 10.. SZOMBAT Javuló vöröskeresztes munka ■ 520 liter vér Öregek ankétja ■ Küzdelem az alk*»l*oIi****us ellen Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Kövesi László, Pilisen: dr. Pázmány Elemér, Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy- telepi. ____________________________________■ * • t Ili j I *» V Fe lkerestük Gajdos József- nét, a monori járási Vöröske­reszt titkárát, és az elmúlt év eredményeiről érdeklődtünk, — Milyen egészségügyi fel- világosító előadásokat tartot­tak a monori járásban? — 1969-ben az egészségvéde­lem és a felvilágosító munka terén sok szép eredményt mondhatunk magunkénak. A tervezett hetvenkét egészségügyi előadás he­lyett százharmincegy ilyen témájú előadást tartottunk a járás községeiben. Beindítottuk az anyák iskolá­ját, s örvendetes, hogy sokan vettek részt ezeken az előadá­sokon is. — A tisztasági mozgalom? — Hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulója tisz­teletére beindítottuk a tiszta­sági mozgalmat Vecsést kivé­ve, valamennyi község részt vett ebben a mozgalomban. Gyömrő, Ecser és Nyár­egyháza nyerte el a „Tisz­ta község” címet. Négy közös gazdaság „Tiszta tsz", tizenhét általános iskola és a monori gimnázium „Tisz­ta iskola” lett. — Milyen eredményeket ho­zott a véradó-mozgalom? — Nem könnyű feladat a monori járásban a véradások /■ át > . I O'ri l- U ÍÁ’ Klub a fáskamrában — Szevasz. Nem emlékszel rám? — Ne haragudj... — Hát Pilisen, az állomá­son, még le is fényképeztetek bennünket! Mindig néztük az újságot, de sohasem voltunk benne. Átvertetek bennün­ket? Aha. Borzalmas hideg volt, majd megfagytunk a Váróte­remben, ahol rajtunk kívül három srác várakozott, ugyan­olyan piros orral és lila száj­széllel, mint mi. Volt velük egy ütött-kopott gitár, össze­sen három húrral, azt verte egyikük szünet nélkül, köz­ben üvöltözött hozzá bárgyú kis dalocskákat. Amikor már nem bír.am tovább, némi él­lel megjegyeztem: zenéltek?! A hangsúlyt nem vették esz- re, elmondták, hogy igen, ze­nélnek, zenekaruk is van, a másik két zenekari tag éppen nincs itt — gondoltam, hál’ is­Botszemlén a S piszkosszürkére taposott * ösvény kanyarog a sző­lőtáblák között a pincesorok irányába. Vakító fehér hópap­lan alatt szunnyad a határ. talán már a tavaszról álmo­dik. A ragyogó fehérségben szembeütközően meredeznek az ég felé az ékességüket vesztett fák, a csupasz szálak­ra vetkezett szőlővesszők. Ka­ravánként sorjáznak a gazdák a lihegtető csapáson. Mókás pingvinekként botladoznak a síkos hóbuckákon. 'Ki botjá­val. ki butykosával hadonász­va keresi elvesztett egyensú­lyát. Van. aki már hazafe é tart. Ilyenkor némelyeknek még nehezebb. Jó, hogy a sí­kos út mentségül is szolgál­hat. J ó lelkiisimeret mellett is némi ünnepélyes izga­lommal jár az ilyen szemle, amelyet régtől maradt idegen szóval, csak „vizitnek’ emle­get mindenki. Számadás ez az alkalom kinek, kinek magá­nak is: mennyit ér hosszú, fá­radságos hónapok gyümölcse. ,mely hordókba szűrve áll már. A nyitott pinceajtók előtt „lesben” állnak a pincegaz­dák: figyelik, hol bukkan fel a zöld egyenruhás szemlész. Van, aki 1 ócskával falatozik: „Mer’ hát megéhezik az ember a várakozásban.” Néhol füst gomolyog a kéményből tűz parázslik a sarokban, kellemes meleget adva a havas lábbal toporzékolóknak. Jó illatú sercegés, ínyqsiklandozóan csalogat. A vendégszeretet itt is helyén való: — „Jöjjön csak, szemlész úr, biztos meg­éhezett már!” Ez ugyan nem jelenthet semmit, mert a szi­gorú mórcerúd csak akkor billen kis időre az asztal olda­lához, ha már az ellenőrzés megtörtént. Egy pohár bor erejéig min­denki igyekszik kedvesked­ni. — Kóstolja már meg, mi­lyen az idei! — A határozott elhárító mozdulat két okból is szükséges. Először: tiltja a szolgálat, másodszor, ha en­gedne a szíves invitálásnak, végén a mércerúddal őt is meg kellene mérni: tele van-e, vagy csak félig? C zamle után nem siet már ^ senki. A hordók körül is van mindig tennivaló. No meg a mai napot úgyis erre szán­ták. Csak szürkületben ballag hazafelé legtöbbje, megbugy- gyantott korsókkal, óvatosan Csosszantott léptekkel. Mivelhogy síkos az út.. (Te) tennek —, meg hogy imádják a beatet. A fotós előkapta gé­pét és lefotózta őket, gondol­tuk, jó kis sztori lesz belőle, aztán valahogy elmaradt.. Rég volt. Most mit mondjak neki?! Megelőz. — Csináltunk egy k'ubot! — Igen? És milyen? — Klassz. Háérsz most? Lekésem a vonatot. Ha az a klub is olyan, mint a „zene­karuk” ... Na mindegy. A ház mellett rogyadozó épület, a téglák repedéseiben hó ül. Ez valaha fáskamra le­hetett, vagy valami ilyesmi, a mosogatóvizet mindenesetre a fal mellé szokták önteni, azt látom. A lakat csikorog, jó re­gi lehet szegényke, nem sze­reti, ha hozzányúlnak, ellen­áll. Aztán nyílik az ajtó Bent, a falna! apró dobkály­ha, felette papírkígyó. Ha ég a tűz, a színes kígyó mozog, bizonyára. A falon üvegek, mindenféle whisky, VAT G9, medoc, fekete-ezüst pezsgős­palack és külföldi maganizok- ból kivágott fotók. Középen asztal, szélén festékkel az írás: „Ha rákönyökö'sz, kitö­rik a lába!” Nyersfa köny­vespolc, Rejtő-könyvekkel, fe­lette papírcsík: „Aki itt erős akar lenni, úgy jár, mint a vas. Addig ütik, amíg meleg ” — Na, milyen?! — Jó. És mit szoktatok ilf csinálni ? — összejövünk, gitározunk, vicceket mesélünk. — Hányán? — Mikor hogy. Ügy nyol­cán, tizen, de van, amikor csak hárman vagyunk. Elég ritkán vagyunk itt, mert min­denki otthonról" csórja a tü­zelőt, és azt azért mindennap nem lehet. Görény hidegek voltak mostanában. — És... miért klub ez7 Mert „összejöttök”? — Hát! Tudsz jobbat? Tényleg. Tudok jobbat ? Mozi, presszó, bál... Nem tu­dok jobbat. Vagy mégis van? Kellene.,. (k. zs.) megszervezése. Sokan Buda­pesten, az üzemekben adnak vért, mégis feltűnő, hogy a tsz-ek részéről milyen passzív a hozzáállás. Példa rá a monori Űj Élet Tsz. A közös gazda­ság elnöke tízezer forintot ajánlott fel a véradóknak, mégis csak tízen jelentek meg a véradáson. Feltétlenül javítani kell ezen a helyzeten. Egyébként telje­sítettük a mozgalomban kitű­zött tervet. — A családvédelem is rész? ben a Vöröskereszt munkája? — Igen. Vöröskeresztes alapszervezeteinknól fokozott figyelemmel fordulnák a ve­szélyeztetett gyermekek és az egyedülálló öregek felé. A helyi szervezetek húsz családot gondoznak, és hetvennégy egyedülálló öregről gondoskodnak. Szeretnénk ezt a számot a jö­vőben tovább emelni. Népsze­rű előadássorozat volt az öre­gek ankétja, különösen az üze­mekben sikerültek jól az elő­adások. — A rákszűrés? — Péteri, Ecser, Nyáregyhá­za községekben és a Monori Kefegyárban tartottunk szű­rővizsgálatot. Vasadon az idén rendezzük meg. Különösen Ecscren volt di­cséretes a község lakóinak népes részvétele a szűré­sen. — Az alkoholizmus elleni küzdelem eredményei? — A vöröskeresztes titkári értekezleten foglalkoztunk az alkoholizmus ártalmaival és az utógondozással. Tíz előadás volt erről a témáról Jelenleg szervezeteink nyolc gyógyult alkoholis­tával foglalkoznak. Három személyt javasoltak el­vonó-, tizennyolcat kényszer­elvonó kúrára. Továbbra is folyik az alkoholisták felkuta­tása a községekben, mert ez á munka szorosan összefügg a családvédelmi feladatokkal. — Az üzemekben milyen a vöröskeresztes munka? — A Monori Kefegyár, a Maglódi Gépgyár, a Vecsési VIZÉP, a Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz-ben kiemelkedő a munka. Remélhetőleg a jö­vőben több üzemi szervezetet is dicsérhetünk. — A tbc elleni küzdelem? — Pilisen és Vecsésen a tü­dőszűrés során az összes ad­minisztrációs munkát a helyi vöröskeresztes aktívák végez­ték el. örvendetes, hogy nagyon kevés azoknak a száma, akik nem jelentek meg a tfidőszűréseken. — A szervezeti munka? — Jelenleg 3439 a Vöröske­reszt taglétszáma, de szeret­nénk az idén megemelni. Saj­nos, olyan nagyüzemeknél, mint a monori és á vecsési ál­lami gazdaság még mindig nem sikerült létrehozni a vö­röskeresztes szervezetet, de nehéz a helyzet, a tsz-eknél is. A szervezeti munka terén sok még a tennivaló, de reméljük, előbbrelépés ezen a fronton is lesz ebben az évben. Gér József BAKI Varró Imre, a monori posta­hivatal vezetője mesélte: A minap a leveleket bön­gészgetve a következő cím­zésű, érdekes levélre bukkan­tam: „Luxemburg Rósa részé­re Monor, Toldi utca.” A bakit egy ifjú ügyvéd követte el, s a levél K. L—nének szólt, a Toldi utcába, a Luxemburg utca szomszédságába. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Brancaleone ármádiája. Gyömrő: Beszélő köntös. Magiód: El Gréco. Mcnde: A rezidens je­lentkezik. Monor: Lanfieri koló­nia. Nyáregyháza: Modern Monte Cristo. Péteri: Két mamám és két papám van. Pilis: A hallgatag em­ber. Tápiósáp: Crossbow akció. Tápiósüly: Szemüvegesek. Űri: A sex és a hajadon. Üllő: San Gen- naró kincse. Vasad: Egy férfi két­szobás lakással. Vecsés: A hár­mas manőver. BAJNOKPORTRÉ: Az év edzője Szotyori Pál A Győri ETO egykori kiváló játékosa nemcsak a pályán, az életben is kiválóan megállja a helyét. Felelős beosztású férfi, nem ígérget felelőtlenül. Vé­gig következetesen kitart elvei mellett. Két éve vezeti a Ve­csési VIZÉP labdarúgócsapa­tának edzéseit. A tavalyi bronzérem fényesen csillogott egy újonc csapatnál, de nem annyira, hogy mindenki elége­dett lehessen vele. Az idei munkát a jó csapatjátékra építette. Hiányzott két nagy­tudású játékosa. Szotyori ed­ző idei munkájával mindenki elégedett. Olyan bravúros sze­replést hajtottak végre, hogy mindenki csak az elismerés hangján beszélhetett róluk. Jellemző Szotyori edző sze­rénységére, hogy az utolsó percig nem engedte ünnepelni a csapatot, — Csak a pont után. — A fiúk feltették a pontot az i betűre. Ö akkor is csak annyit mondott: — Vég­re! Most már nyugodtak hetünk. De, csak másnapig volt nyu­godt. Már a jövőre, az NB li­re gondolt. A jő szakemberek mindig előre gondolnak. És Szotyori Pál közülük való. Sz. A. Interjú a járási Vöröskereszt titkárával

Next

/
Thumbnails
Contents