Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
i A PESTME&VLI HÍRLAP • TACTION KIA DASA XIII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1969. DECEMBER 9„ KEDD Az áj adó a tí viekspekulánsokat érinti KÉPVISELŐI BESZÉLGETÉS A VÁLASZTÓKKAL REPÜLŐGÉP AZ ÉGEN Csoóri-est a gimnáziumban A műit hét végén szép számban megjelentek a választók S. Hegedűs László országgyűlési képviselő beszámolóján, melyet a Szabadság Termelő- szövetkezet alszegi klubjában tartottak meg. S. Hegedűs László beszámolójában bepillantást nyújtott abba a sokoldalú nagy munkába, amely az ország parlamentjében folyik. Elmondotta: a képviselőház elé 260 milliárd forintos keretben terjesztik az új költségvetést, mely szerint a külföldnek most már több árut adunk el, mint amennyit tőlük vásáror lünk, s a gyári, ipari készítmények, az alma és egyéb gyümölcsök mellett kenyérgabona is jut export- . ra. 0 A javulások mellett vannak hibák is. Sok területen nem tökéletes a munkafegyelem. Vannak vállalatok, amelyek túl nagy haszonra törekszenek. Az 5—600 oldalas új állami költségvetés a lakossági ellátöbb és nagyobb telkek készülő magasabb megadpztatásáról is. Elmondotta, hogy az új telekadó az üdülőhelyeken és a nagyobb városokban lábra kapott telekspekuláció megfékezésére készül. Nem kell attól félni, hogy magas adókkal sújtják a körösi salátáskerteket, melyek hasznos szerepét a népgazdaság is elismeri. Természetesen á város fejlődése során fokozatosan ezek a telkek beépítésére is sor kerül. Fekete József, a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, sok külterületi út szinte járhatatlan állapotát panaszolta. Az ország gyűlési képviselő és a jelenlevő városi vezetők ki jelentették, hogy ezen a helyzeten a termelőszövetkezetek bekapcsolásával kívánnak segíteni. (kopa) „Háború van. Egy repülőgép látszik a magasban. Kelten látják. Egyikük azt mondja: ott megy egy repülőgép; a másik: az egy szétbombázott város, árva kisgyerek, széttépett szerelem. Melyik embernek van inkább igaza?” így kezdté Csoóri Sándor író—olvasó találkozóját szombaton este a gimnáziumban. A modem művészet forma- nyelvéről beszélt előadásában, ahogy ő mondta, szerette volna a megértés alapját jelentő „egyszeregyei” megadni. Nem szorítkozott csupán a költészetre^ Gondolatai kitárultak, s bejárták a többi művészeti ágat is. Egy modern művész vallott a modern művészetről az ifjúságnak, És az if júság hitt neki. Már az első kérdésére is azt a választ adták: a második embernek találóbb a megállapítása. Csoóri Sándor érdekes párhuzamot vont a modern művészet és a népköltészet között. Rávilágított arra, hogy a népdalok „megszokott” képei között legalább annyi szürrealista kép van. mint a modern versekben. A magyar népdalkincs legszebb dalait idézte, két dolgot igazolva: ha jól megvizsgáljuk, népdalaink valóban rokon képeket tartalmaznak, illetve másodszor azt, hogy legalább olyan otthonos a népköltészet csodálatos világában, mint a versek között. A közönség csodálattal hallgatta / jeles költőnk szavalt. és a nemekből • ítélve elfogadta, amit mondott a modem művészetről. Annál is inkább, mert az egyik legilletékesebb előadót hallhatta. Nem maradtak el az estről a költemények sem. Csoóri Sándor közkívánatra néhány Tégi verséti adta elő először. így hallhatta a közönség a ma már klasszikus „Anyám, fekete rózsa” címűt s a költő pályáján olyan fontos helyet betöltő „Menekülés a magányból” címűt. A régi versek után a legújabbak következtek. Ezek, mint megtudtuk, a legközelebbi Uj írásban jelennek meg. örömmel állapították meg az est résztvevői, hogy Csoóri Sándor azok közé a költők közé tartozik, akik tudnak verset mondani. Szép orgánuma, remek előadóképessége külön élményt jelentett. A Csoóri-est nagyszerűen sikerült. De különösen {innak kell örülnénk, hogy hosz- szú évek csendje után Nagykőrös ezen a téren is bekapcsolódik az országos kultúrába. A Kőrisfa remek ' estjei mellett új színt jelentett szombaton a város életében Csoóri Sándor író—olvasó találkozója. — th — ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Molnár József és Sima Margit: Éva, Keresztúri István és Pavolek Irén: Ildikó, Krizsán János és Kovács Aranka: Aranka és István mévű gyermeke. Házasságot kötötték: Hegedűs Ambrus és Szabó Ibolya, Eszenyi Ferenc és Kiesd Mária, Dombóvári Sándor és Utosi Mária, Krizsán Antal és Balogh Katalin. Meghaltak: Pap Dénes (Zátony u. 6.), Danka Sándor, Nyársapát (Határ dűlő 7.), Borbély János (Hargita u. 9.), Kolompár János (Komoly tálya dűlő 2.), Po- dálék Györgyné Forgács Mária (Magyar u. 1.). un Utunk ma a moziban? Szemüvegesek. Magyar film. Rendezte: Simó Sándor. Főszereplők: Bujtor István, Törő- csik Mari, Ronyez Mária, Avar István. Korhatár íjélkül megtekinthető. Kísérő műsor: Álmodozni kötelező, Magyar Híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. tás, egészségügyi, út- és egyéb fejlesztések javítását célozza Nagy súlyt helyez többek , között a vízellátás korszerűsítésére. mert a fokozódó talajfertőzöttség folytán csak a mélyről jövő vízzel lehet biztosítani az egészséges vízellátást. Á beszámoló után S. Hegedűs László országgyűlési képviselő a feltett kérdésekre válaszolt. Kijelentette, hogy a hús és egyéb közszükségleti cikkek áremeléséről elterjedt híreknek nincsen komoly alapja. Ha lesznek is árrendezések, azok nem érintik a közszükségleti cikkeket. Szólt azután a képviselő az egyesek tulajdonában levő Hogyan lehet megtakarítani 100 ezer forintot? Erre a hosszú címre az egyik film címe ihleteit, igaz, az valamivel hosszabb. A cíill azonban nem változtat semmit, s a módszer, amiről írok, mindenki előtt követendő példának állhat: kis gondolkodással hogyan lehet nagy pénzeket 'megtakart tani. Épül, és szépen halad a Ceglédi úti új lakótelep építkezése. A területet idáig azért nem hasznosíthatták, mert komoly feltöltést igényelt, hiszen ez a város területeméit egyik legalacsonyabb része. Minimális magassága a töltésnek 80 centiméter kell. legyen ahhoz, hogy az építkezés a megkívánt ütemben folytatódjék. De honnan szállítsák a földet? — ez yojt a legnagyobb kérdés. Ugyanakkor a Kecskeméti úti építkezéseknél a Bács megyei Építőipari Vállalat szakemberei azon tanakodtak, hogy az alapok ásásakor kitermelt földet hová vigyék. Az átszállítás nem késett sokáig. Az eredmény: 100 ezer forint megtakarítás. Egy kis szervezés volt az egész. HUSZONHAT KÉRELEM Az elmúlt esztendőben és az idén a városi tanács 200 kérelmezőnek részben, illetve egészen elengedte a városfejlesztési adót. Az elengedett adó összege 38 ezer forintot tett ki. Most újabb huszonhat kérelmező van, aki kéri a hozzájárulás elengedését. A kérelmeket a városi tanács végrehajtó bizottsága a tanácsülés élé terjeszti. Csak egy kis csendet MA: Pirityi Sándor a TIT-ben Az értelmiségi klubban ma este 8 órakor a külpolitikai események kerülnek terítékre. Előadójuk Pirityi Sándor, az 10 KILÓ SÓ Micsoda különbség! Ilyen is van. Nemrégiben történt a 135. számú népboit- baji. Tíz kiló konyhasót kért a vevő, egyben kimérve. A boltban csupán három — azaz három vevő tartózkodott. A bolt, vezetőjét helyettesítő dolgozó közölte — csak 50 kilogrammos tételben tud konyhasót adni, mert nincs kimérve és ideje sincs most méricskélni.. Vagy vigye egy kilogrammos csomagolásban— s ezzel továbbálLt A meglepett vevő valami olyasfélét dadogott, hogy az nem olyan jé a disznóöléshez. Nyest A Bakonyban a heves hóviharok megszűntével megkezdődött értékes prémes állatunk, a nyest vadászata. A nyestezés ősi foglalkozás ezen a vidéken: a Bakony szabad királyi vadászai hajdan nyestbőrrel rótták le adójukat, A vadászat célja változott, módszere azonban ugyanolyan, mint évszázadokkal ezelőtt. Vastag bőrkesztyűben vagy szigonnyal ejtik el a faodvak- ban rejtőző nyesteket. i A KOLOZSVÁRI Állami Magyar Színház bemutatta Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című vígjátékárt. A Kőrisfa presszóban Szerdán Nagy Attila estje Hagyományos irodalmi asrtót tartanak szerdán, (december 10-én) este 19 órakor a Kőrísfa presszóban. Ezúttal az est előadója Nagy Attila, a szegedi Nemzeti Színház tagja lesz. Az önálló előadói estet már igen sokan várják, „saját” asztalukat lefoglalták, hogy biztosan jusson hely a Kőrisfában. Belépődíj: 5 forint. Látván azonban a hideg elutasítást, abba is hagyta a próbálkozást. A volt Molnár-féle népbolt tömve volt. Oda tért be. Ugyancsak tíz káló konyhasót kért Azt hitté, nagyot hall: Az ottani boltvezető egy kis türelmet kért. Át kell menni érte egy másik épületbe — ott a raktár —, magyarázkodta, szinte bocsánatkérően. A cégtulajdonos ugyanaz, csak a beosztottak jártak másmás iskolába! bíró— Súlyosan megbetegedtem. Gyomorműtétre került sor. Mi tagadás, nagyon féltem. Elérkezett a- nagy nap. Elaltattak, mire felébredtem túl voltam mindenen. Nem kísért az altató réme sem — r.em voltom rosszul, csak nagyon fáradt voltam. Az izgalmak és a megviselt szervezet pihenést követelt. , Csakhogy a pihenés elmaradt. Egy nyolc személyes szobában feküdtem, többnyire lábadozó betegek és kivizsgálásra várók: között. Idejük nagy részét beszélgetéssel, tréfálkozással töltötték.' Hangos beszédük, kitörő nevetésük kala- pácsütéskémt érték fejemet. Pechemre az egyik bácsi nagyot hallott. Már kívülről tudtam, hogy Hangácson melyik tanyát ki építette, ki lakik benne, hányi családja van, ki kihez ment feles-égül. hogyan él-nek. Fejem kalapált, szívem a kelleténél jobban zakatolt, sebem természetszerűen nyilallt. Elszántam magam. Kértem, egy kicsit csendesebben „vigadjanak”. Egy percre csend lett. Ma jd sértődötten kivonultok a folyosóra, folytatódott minden — azzal a különbséggel —, hogy most az én „mosdatásomra” került sor. ’ < Következett a szokásos vizit. — Hogy van? — Jól — mondottam —, csak hát egy kis csendet szeretnék. A főorvos meghökkent — majd megnyugtatott: — Ez nem szanatórium — csak kórház. — Tudom — válaszoltam —, de egy kis csend m-égis csak lehetne. A betegek hallgattak. Amikor véget ért a vizit, értan jöttek. Átvittek egy másik szobába, ahol csak négyen feküdtünk. Meggyógyultam, hazajöttem. Sokat tűnődöm azóta is — miért nem lehet megkövetelni a betegektől a kórházi fegyelmet? Megsértődnek? Ahogy láttam, igán! — és én mégis azt mondom, a kórház nem kaszinó, ahol á napi tere-fere folyik. Beteg emberek gyógyító háza ez — ahová nem szívesen megy senki. De ha ott van, szeretné teste és lelke gyógyulását meglelni. S. A. MTI külpolitikai munkatársa. MA: Nők akadémiája Ma délután 6 órakor a művelődési otthon emeleti klubtermében kerül sor a Nők akadémiája előadássorozatnak következő előadására, amelyet dr. Kulin Sándor tart az idegrendszer szabályozó tevékenységéről. S H P is O S3 R . T A Petőfi iskola légpuskás lövészei a legjobbak 1968 után az idén már másodízben, példás rendszerességgel rendezték meg a serdülő légpusikás városi Magyar Népköztársasági Kupa-küzdelmeket. Fordulónként 20—20 lövést adtak le a pajtások, s hat forduló alapján a következők bizonyultak a legjobbaknak. Leányok egyéni versenyében (20 induló): 1. Danóczi Edit (Petőfi iskola.) 605, 2. Jó- zsa Rozália (Rákóczi) 596, 3. Száll Erzsébet (Rákóczi) 586, 4. Velényi Ibolya (Petőfi) 499, 5. Protapopov Larisza (Petőfi) 475. 6. Kovács Zsuzsanna (Arany) 458, 7. Szabó Erzsébet (Rákóczi) 422, 8. Gróf Irén (Petőfi) 368, 9. Bakos Emília (Rákóczi) 333, 10. Tóth ’ Ilona (Arany) 316 köregységgel. Fiúk egyéni versenyében (33 induló): 1. M. Szűcs Sándor (Petőfi) 762, 2. Hajdú Ambrus (Petőfi) 721, 3. Bencsik János (Petőfi) 713, 4. Balogh István (Petőfi) 685, 5. Molnár Zoltán (Rákóczi) 653, 6. Eszenyi Ambrus (Petőfi) 647, 7. Őri Ferenc (Arany) 571. 8. Mitru Tibor (Petőfi), 10. Herceg Balázs (Arany) 502 köregységgel. Leány csapatversenyben: 1. Rákóczi iskola 1781, 2. Petőfi iskola 1634. 3. Arany iskola 1177 köregységgel. Fiú csapatversenyben: 1. Petőfi iskola A csapata 2268, 2. Petőfi (iskola B csapata 2011,/3 Arany iskola 1917, 4. Rákóczi iskola 1907 köregységgel. A nagy sikert elért Petőfi iskolások lövészoktatója Szász Dániel volt, míg a Rákóczi iskolát Szarka György és Muhi János oktatták a céllövészet tudományára. Sajnálatos ' viszont, hogy a Kossuth iskola a Irén érzéseiben semmi kétségem nem lehetett. Már két hete csaptam neki a szelet. Az első kézfogás óta bizalmasan tegeztük egymást és joggal gondolhattam, hogy még a sors is egymásnak szánt bennünket. ír énke szinte kibújt a bőréből örömében, amikor a fülébe súgtam az édes titkot: tizennyolchavi részletre Pannóniái vásároltam. Ettől a naptól kezdve a miénk a világ — mondottam. — Minden szabad időmben fel és alá furikázunk. Keresztül-kasul szá- guldunk a megyében, és versenyt futunk a széllel, a bórával és a nemerével. Mindkettőre még középiskolai tanulmányaim alapján emlékeztem. Első napon beállítottam a Pannóniát a szerviz udvarára. A Konkurrencia gépet gondosan leápolták. A szerelő azzal biztatott, hogy jó úton legalább száz kilométerrel söpörhetek derék masinámon. Két nap múlva úgy bőgött a Pannónia, mint valami oroszlán. Irén a hátam mögé húzódott az ülésen. Gázt adtam és elrobogtunk. Leírhatatlan élvezet volt. A nyolcas kilométerkőnél azonban reccs. A motor felnyögött. A csikorgó hangra riadtan megállítottam. Irén lecsúszott az ülésről és kiváncsiam hajolt a motor fölé — Bedöglött! — ál- lapította meg hidegen. Én azonban gyorsan megnyugtattam. hogy majd megjavítom. Rövid leszek. A javítás nem sikerült. Azt sem tudtam, hogy merről fogjak hozzá. Közben karcsú Wartburg stoppolt le mellettünk. Kesztyűs fiatalember lépett ki a kocsi ajtaján. — Baj van? Segíthetek? Fogalmam sem volt, hogy mit mondjak neki. Sejtelmem sem volt arról, hogy mi baja lehet a gépnek. Azt hamarosan megállapítottam, hogy ö sem különb szakember. Kiszereltem a gyertyát. Tapogattam a légszűrőt. Tanácstalanul fogdostam a porlasztót. Irén szótlanul állt mellettem A fiatalember is némán nézte küzködé semet. Hogy jelbeszéddel vagy másképpen értették meg egymást, azt nem tudom. Csak akkor kaptam fel a fejemet, amikor a kocsi ajtaja becsukódott. Irén az ablaküveg mögül rám mosolygott. — Szivacs, majd otthon találkozunk! A téglaszínű Wartburg elsuhant. Egyedül maradtam, tehetetlenül és kétségbeesetten, a Pannóniával. Szerencse, hogy senki sem hallotta, amikor hangosan és ünnepélyesen elkiáltottam magamat. — No, az én új motoromra sem ülsz fel többet! Minden kétségei kizáróan Irénre értettem ezeket a keményen kimondott szavakat. (Rossi) második forduló után visszalépett, s teljesítményét így nem értékelték. Birkózás Cegléden a megyei szabadfogású serdülő birkózóbajnokság küzdelmeit rendezték meg. A Nagykőrösi Kinizsi sportolói közül ketten súlycsoportjuk legjobbjának bizonyultak, egy pedi-g ezüstérmet szerzett. A 42 kilogrammos súlycsoportban (3 induló) Szécsény Dénes az első, 53 kilogrammban (6 induló) Túri László a második, 57 kilogrammban (5 induló) Istráb László az első helyen végzett. Fehér István (62 kilogramm) és Budai Péter (53 kilogramm) súlycsoportjában nem' jut az első 3 közé. Hír még a körösi birkózóknál, hogy a felnőttek külföldi útra készülnek. A zentaiak elleni sikeres visszavágó a fő céljuk, amelyre december 18 és 22 között jugoszláviai útjukon kerül sor. ★ Sportmozaik December másodikén a Nagykőrösi Kinizsi kibővített elnökségi ülést tartott, amelyen ott voltak a szakosztályok vezetői és az edzők is. ★ December 3-án került sor az Arany János Gimnázium sportköri közgyűlésére. A vezetőség beszámolója után az osztályok küldöttei megválasztották az új reszortfelelősöket. (sulyok) Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, testvéreknek. jó szomszédoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen férjem, édesapánk, nagyapánk, Simon J02s*?* temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. I i
