Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

\ PEST MEGYEI K^Ciriap 1969. DECEMBER 2., KEDD Emberek v... Mint Darwin, Engels és az­óta sokan mások kifejtették, az emberré válás alig kivárha- tóan hosszadalmas, kompli­kált folyamat volt. Hogy az emberiség egyáltalán ki tudta várni e folyamat végét, az va­lószínűleg csakis annak kö­szönhető, hogy fogalma sem volt a végeredmény előnyei­ről. Utólag, visszapillantva, már megállapíthatjuk, hogy az a segédeszköz, amely kiszabadí­tott állati sorsunkból — a munka volt. Igaz ugyan, hogy amióta emberek vagyunk, egy­re ritkábban érezzük állattan jól magunkat, de hát. minden nem lehet; elégedjünk meg az­zal, hogy emberek vagyunk. Mert ez az állapot azért még sok mindenre jó. Például ar­ra, hogy különböző hangsúly- lyal mondogassuk: — Emberek vagyunk. Nagy dolog ez az emberré válás. És ezt csakis a munká­nak köszönhetjük! Ahogy így elnézi az ember, hogy néme­lyik ember hogyan dolgozik, el se hinné. Emberek vagyunk! Oly szép, visszhangos mondat ez. Év­milliók ösztönös küzdelmei, viaskodás az elemekkel, saját tudatlanságunkkal, azzal' az állattal, amely még jó darabig- egy bőrben élt velünk — mind­ez visszacseng ebben a mon­datban. Szinte kár, hogy már csak homályosan és csak néha de­reng valami e régmúltból, hogy csak rendkívüli alkal­makkor tör fel egy-egy ata- visztikus emlékkép elsüllyedt előéletünkből — önmagunk számára is meghökkentő álla- ,ti megnyilvánulásaink alkal­mából. Kár — de ennek köszönhető, hogy a konkrét emlékképelt helyett fogalmakat kaptunk cserébe. A dezoxi-ribonuk- leinsav, az emlékezet hordozó­ja, fokról fokra megszabadult bizonyos tekintetben alacsony rendű múltunk képeitől, azaz átváltotta ezeket egy mondat­ra, amelyet olyan biztonsággal lengetünk szinte szüntelenül, miftt egy kiismerhetetlen fel­ségjelű lobogót, amely ennél­fogva minden alkalomra jó. Ez a mondat a zászlónk, em­berek, hogy: — Emberek va­gyunk! Elrontunk valamit? Istenem, emberek vagyunk... Rajta­kapnak valamiféle dicstelen ténykedésen? De hát emberek vagyunk! Ha a poétát megkér­dezik az emberek, hogy ugyan árulná el. mit is akart mon­dani monstre hőskölteménye, amelynek címe: Emberek va­gyunk! — a költő szerényen széttárja karját, és ezt mo­tyogja: — Emberek vagyunk... Hogy miről jutott eszembe ez az egész? Elment a Mester. És nemis- tenhpzzáddal búcsúzott, ha­nem ... Mielőtt távozott, szerényen megkérdeztem tőle, hogy ha már ilyen horribilis összeget vágott zsebre azért a kis sze­relésért, legalább egy-két hé­tig eltart-e a műve. Posztu­musz alkotást szerelőtől sosem vár az ember, de azt mégis sze­retné, ha legalább biztatná: „jó lesz az még, túléli magát is” — de nem. Válasz és bú­csúszó helyett a Mester meg­vonta vállát, és a sors minden kiszámíthatatlanságát tükröző mimikával így szólott: — Em­berek vagyunk! — és még azt is hozzátette, hogy „ugye”. Furcsa az élet. A munka tett emberré mindannyiunkat. De miért csak könyvből tudjuk ezt mostanában? Némileg megfordultak az erőviszonyok. A munka segítségével eljutot­tunk addig, hogy emberek va­gyunk. Aztán eljutottunk oda, hogy rossz munkánk menleve­leként lobogtatjuk azt, amit a munkának köszönhetünk. Hogy „Emberek vagyunk”. 1 Pereli Gabriella Új lehetőség meggátlására Itthon is, külföldön is nagy érdeklődést váltott ki a szak­körökben az az eredmény, amit dr. Telegdy-Kováts László pro­fesszor irányításával a Buda­pesti Műszaki Egyetem élelmi­szerkémiai tanszékének kuta­tói értek el az avasodás meg­akadályozására. Az élelmiszer-vegyészet már régen ismert különböző anya­gokat, úgynevezett antiocidán- sokat, amelyeknek hozzáadá­sával megakadályozható, vagy legalábbis lassítható különbö­ző élelmiszerek avasodása. Ezek az avasodásgátló anyagok azonban a hő hatására na­gyobbrészt elbomlanak, tehát használhatatlanok a sütéssel vagy főzéssel készülő élelmi­szereknél. Márpedig számos ilyen készítményt fenyeget az avasodás. A tanszéknek sikerült olyan, eddig ismeretlen antioxidánso- kat találnia, amelyek érzéket­lenek a hőre, tehát avasodás­gátló hatásukat akkor is meg­tartják, ha a „védelmükre bí­zott” élelmiszert sütni vagy főzni kell. A tanszék munka­társai megállapították azt is, hogy ezek a tokoferolcsoportba tartozó anyagok bőven megta­lálhatók a természetben is, például különböző gabonafé­lékben, olajos magvakban. ÖRÖM MINDEN HÁZIASSZONYNAK: Ajándékozzon hasznos konvhafelszerelési cikkeket ► Két- és négyszemélyes kávéfőzőgépek Színes, zománcozott főzőedények Pasztellszínű extra lábasok Színes tálalóedények Modern vonalú, rozsdamentes anyagból készfiit. kétpatronos, 2 literes szifonok Importált konyhakések, evő- és tálalóeszközök és még sok ezer hasznos cikk közül válogathat a FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYB0L1 VÁLLALA1 KONVHAFELSZERELÉSI SZAKÜZLETEIBEN: VII., Baross tér 12. VII., Rákóczi út 21. IX., Tolbuhin krt. 5. VII., Lenin krt. 10. v„ Szt. István krt. 15. V., Bécsi utca 2. VIII., József krt. 59. X., Körösi Cs. S. út 35. Akik futnak a munka után Etetésvezérlő, hűtő-fűtő kandalló, elektronikus zár A TRANSZVILL újdonságai Olyan üzem vezető gárdája mutatkozott be a napokban, amelyet az új mechanizmus jeles próba elé állított s kitű­nőé# vizsgáztak. Sok rendelés lemondása miatt megfogyat­kozott a munkaalkalom, ök maguk lendültek akcióba, s rövid idő alatt, jóformán hó­napok elteltével részben új cikkekkel jelentek meg, rész­ben — a befutó kívánságokhoz alkalmazkodva — változtattak régebbi termékeken. Mindenekelőtt a nagyfe­szültségű elelctromos berende­zésekhez. készítenek kapcsoló- és mérőszerkezeteket. Olyan készülékekét, amelyek például a százhalombattai áramfej­lesztők .vagy a hálózat esetle­ges hibája, zárlata következ­tében azonnal kikapcsolnak. Az árammegszakítók nagy családját állítják elő, de gyártják az olaj- és gázégők begyújtó transzformátorait, gyors liftek, paradicsompüré- és gyümölcslégyártó vonalak vezérlőberendezéseit is. A TRANSZVILL Vállalat újdon­sága a csibe- és sertésnevelők­höz, megfelelő időben, megfe­lelő mennyiséget adagoló ete­tő-vezérlő. Karácsonyra meg­jelennek a piacon hőkandalló­jukkal, amely ventillátorral fújja a meleget, nyáron a hi­deget. Elektronikus ajtózáraik csak avatott kéznek engedel­meskednek, egyébként riaszt­ják az illetékest. Elkészítették takarmánygyártó, keverő üze­meknek a vibrációs mozgás­sal anyagot továbbító beren­dezést, amelyet például épít­kezéseknél, vagy nagyméretű betonkészítőknél cementpor, ciózásra, vagy' más építőanyag hozzáadására is lehet használ­ni. Karácsonyra megjelenő új­donságuk a 10 literes, 85 fokos forró vizet adó melegvíztároló. „Játék" az éghajlattal Dr. Berkes Zoltán kandidá­tus érdekes következtetésre jutott az utóbbi 200 év éghaj­lat-ingadozásainak elemezésé­vel. A vizsgálatok szerint 1880 óta egy fokkal emelkedett a középhőmérséklet. 'Okát még nem tárta fel a tudomány, de sokan a naptevékenység foko­zódásával magyarázzák, mert ennek periódusa nagyjából megegyezik a középhőmérsék­let emelkedésének időszaká­val. Dr. Berkes Zoltán rámutat azonban arra. hogy még sok egyéb tényező hatása is közre­játszik az éghajlati változá­sokban. Véleménye szerint az ember ipari tevékenysége az egyik fontos hatás. A széntü­zeléssel, majd a benzin és az olaj felhasználásának széles körű elterjedésével ugyanis lényegesen emelkedett - a- Föld légkörének ;; széndioxid-tartal­ma. Á széndioxidban dű.sabh levegő pedig „üvegházi burko­latot” von a Föld köré, mert a napsugárzást jól átereszti, de a talajból kisugárzó mele­get visszatartja, nem engedi kozmikus utakra. A napfoltte­vékenység — amelynek leg­utóbbi maximuma 1957-ben volt — fokozatosan csökken, s csak e tényező alapján nézve, megkezdődött a földi éghajlat lehűléses periódusa, a követ­kező időszak lesz tehát a szén- dioxid-dúsulásos hipotézis vizsgája, mert szétválik az ég­hajlat felmelegedésének e két tényezője, s néhány évtized után kapunk választ arra, me­lyik hatás — a naptevékenység vagy a széndioxid-tartalom növekedése — befolyásolja jobban az éghajlatot. RÁBA - TETŐ ALATT A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet felépítette a Rába 10 km-es szakaszának mcrethű, kicsinyített modelljét, amelyen vízáramlási, hordalékmozgási kísérleteket végeznek. A modellen mindenkor arányosan annyi vizet engednek át, amennyi a valóságos Rábán is átfolyik. így könnyen ellenőriz­hetik a folyó építő, illetve romboló munkáját, tapasztalatokat gyűjthetnek öntözési létesítmények építéséhez, árvíz elleni vé­dekezéshez. Mikor lesz jó ivóvíz a tlabasi járásban? A dabasi járás egyik legége­tőbb gondja az ivóvíz. Tavaly a járási tanács és a műszaki állandó bizottság térvei alap­ján három csoportba sorolták a községet. Teljes, átfogó közművesítést javasoltak Da- bason, Gyálön, Örkényben és Öcsán. Törpe vízmüvet. Tábor­falván, , Bugyin, Alsónémedin, Kakucson, Inárcson és Ujhar- tyánbari. Mélyfúrású kutakat Pusztavacsra, Tatárszent- györgyre, Hernád-Ujlengyelbe, valamint Felsöpakonyba. Ma Dabason folyik a leg­szorgosabb munka: hat ki­lométeres hosszúságban fektették le a nyomócsö­veket, elkészültek a vízto­rony alapozásával. Táborfalyán örömmel alakí­tották meg a vízműtársulást. Először a hálózatot kell lerak­ni, majd a hidroglóbust felál­lítani és vasúti átereszeket megépíteni. A már elkészült mélyfúrású kút bőven ontja a vizet. Eddig majd négyezer méter hosszú csőrendszert fek­tettek le. A pénz körül egy kis baj van. Egymillió forintos rö­vid lejáratú OTP-hitelt kell felvenniük, hogy jövőre befe­jezhessék a mu nkálatokat. Kedvező a hangulat Gyálon. A társulásra, a társadalmi munkára egyaránt készek. A terveket,, megrendelték, azon­ban pénzt kéll kérniük-', a já­rási tanácstól,' küja^.fúf-ásőlí- ra. Sajnos, a meglevő kutakat nem lehet használni, mert szennyezettek. Az eg5rmillió forintos ráfordí­tás mégsem lesz kidobott pénz, mert később ezek a fúrások lesznek a vízkiemelő helyek. Az Örkényi tervek megvaló­sítása tízmillióba kerül. Az emberek most gondolkoznak: alakítsanak-e ivóvíztársulatot ? A jelek azt mutatják, hajlan­dók áldozatot, vállalni. Ugyan­így Alsónémedin is, de csak a IV. ötéves tervben tudják az elkészült tanulmányterv alap­ján a társulást létrehozni. Öcsán 1960-ban, Bugyin 1965­A tavaszi rongy — Nincs... nincs és nincs — álldogált a ruhásszekrény előtt a feleségem, mint hajdan Ró­bert bácsi éhkonyhájá előtt a nyomorgók. — Nincs egy tava­szi rongyom sem, amit felve­hetnék. — Nincs? — kaptam fel a fejem és gyorsan kinéztem az ablakon, ahol a sárguló leve­lekre egyhangúan csöpögött a nyálkás őszi eső.1 — Nincs egy tavaszi ron­gyom sem, amit felvegyek — mondta suttogva, mint Mimi a halálos ágyán. Gyorsan meg­fogtam a pulzusom, aztán a homlokomhoz értettem a te­nyerem, felugrottam és a tü­körben megnéztem a nyelvem. Nem vagyok lázas. — Beteg vagy, fiam? — kér­deztem aggódva és gondola­taimban hirtelen feltűntek ré-, gén tiallott esetek hősei és hősnői. Az asszony, aki két csók között kacagógörcsöt ka­pott, s már tíz éve él búsko­morságban egy magános cella mélyén, egy másik nő esete, aki éppen egy ruhásszekrényt akart kinyitni, amikor rájött a dili, s úgy vélte, hogy a szek­rény tele van kanárikkal, s ha ő kinyitja, akkor azok mind kirepülnek. Borzalmas — nyögtem fel a rémülettőL — Mit bámulsz? Igenis, ta­vaszi rongyaim nincsenek ... — De kedvesem, kicsi gerli- cém, angyalka bogaram, most ősz van, az ősz húrja zsong, jajong, s nem tavaszi kikerics virágzik ám kint... — Azért mondom, hogy nincs tavaszi cuccom, mert most ősz vari. Világos? — von­ta össze, ekkora bennem levő értetlenség láttán és hallatán a szemöldökét az én őszben tavaszt váró, egészséges szel­lemű nejem. — Természetesen, hogy vilá­gos. Neked, ha lecsöppen az első őszi eső, altkor tavaszi ruha kell, amikor kint mínusz 25 fok lesz, akkor majd biki­niben jársz... Ha te normális vagy, akkor én a régen kihalt hikszoszok vezére — fejtettem ki tömören véleményemet a női ostobaságról. — Nyomott fej vagy! — fe­leségem az utóbbi időben so­kat tanult a Serdülő nemzedék nyelvéből. — S még ti mond­játok, férfiak, hogy a nők al­kalmatlanok a vezetésre, nincs kitartásuk, perspektívá­juk, képtelenek a tervezésre, arra, hogy előre lássanak. A pökhendi férfinem! — húzta száját undorral félre a ruhás­szekrény előtt, amelyben nem volt egy tavaszi rongya sem... — Mert lényegében december van. Igaz? — Lenyűgöző az időérzé­ked ... —r Számoljad csak, hány hó­nap kell, mondjuk március végéig, vagy április elejéig? — öt! — Zseni vagy, kisfiam — is­merte, el számolni tudásom. — Na látod! Mi az az öt hónap? Semmi! Mire az ember talál valami megfelelő anyagot, két hónap, mire elhatározza, mit akar belőle csináltatni, újabb két hónap, mire a ruháját el is készítik, újabb két hónap ... Az már május! Istenem, imát el is késtem — rogyott le a fotelba és reménytelen letar­giával szemlélte a szekrényt, amelyben nincs egyetlen tava­szi rongya sem. Szegényke,, egy teljes hóna­pot késett! — Talán, ha a nyári dol­gaid ... Az talán még nem ké­ső... — próbálkoztam gúnyos tanácsaimmal segítségére siet­ni. Felcsillant a szeme és há­lás mosoly jelent meg az ar­cán: — Igazán okos vagy, szívem Azt hiszem, az még nem késő Mondd, mit szólnál egy olyan fürdőruhához, amely ... ... ha én normális vagyok altkor megérdemlem, hogy nős ember is legyek! Gyurkó Géza ben készítették el a vízellátás tanulmánytervét, azonban el­avultak. Üjhartyán egy lépés­sel előttük jár. Itt már biztos, hogy az önkéntes belépők szá­ma eléri a szükséges 51 száza­lékot. Inárcs és Kaltucs fej­lesztési alapja olyan minimá­lis, hogy egyelőre még a ter­veket íam tudják elkészíteni. Gondjaikat ín ián regioná­lis vízmű létrehozásával lehetne megoldani. Ezt megelőzően szétszórt terü­letüket tömöríteni kell, más­különben nem lehet gazdasá­gosan munkálkodni. A 400 - négyszögölesnél nagyobb tel­kes tömbökben új utcákat kellene nyitni. A negyedik ötéves terv fo­lyamán a dabasi járás jelen­tős — legalább 60 millió fo­rintos — állami támogatásra számít ivóvízhálózata ktépíté­séhez. k. m. Tiszakécske—Nagykőrös Pejcsik-éri csatorna Az alföldi belvíz által egyik leggy akr a bba n V es zéiy ez tetet t területen, a Közép-Tisza vidé­kén, újabb belvízvédelmi rendszer építését fejezte be a Vízügyi Igazgatóság. Mintegy tizennégymillió forintos beru­házással elkészült a harminc­hét kilométer hosszú Pejcsik- éri csatorna, amely Tiszakécs­ke és Nagykőrös környékéről gyűjti össze az őszi-téli csapa­dékot a folyókba. Az új csa­tornát. amelyet négy belvíztá­roló egészít ki. betonszerke­zeti elemekkel burkolták. El­készült a több mint hatmillió forintos költséggel épített sza- joli belvízöblözet Is. Pászforbot c\ (Kertész László rajza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents