Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

1969. DECEMBER 5., PÉNTEK PEST MEG K^Círlap Lehet-e új emberekkel kezdeni?... Nemcsak tervek, tettek is vannak Vámosmikolan A vámosmikolai „Vörös Csillag” Termelőszövetkezet­hez egy év alatt a következő vezetők jöttek: 1. Dr. Túri József 1969. áp­rilis 1-én, elnöknek. 2. Mayer Antal 1969. októ­ber 1-én, főagronómusnak. 3. Or. Hős Géza 1969. április 15-én, főkönyvelőnek. Erre szokták azt mondani a gyengébb idegzetű tsz-tagok: „Na, mi aztán jól bevásárol­tunk. Egyszerre három új em­ber! Lehet-e majd velük mit kezdeni?” A tsz rövid története Majd elválik. A régi vezetők alatt a tsz rövid története: 1963-ban a tagok 1 napi átlag- keresete 70 forint volt, az 1 tagira jutó évi átlagjövedelem pedig 12 300 forint, nem éppen a legmagasabb. A 2500 hold földön gazdálkodó tsz az utol­só két esztendeig úgynevezett mérleghiányos volt, azóta úgy, ahogy, fenntartja magát. Vidra Lajos párttitkárt kér­dezem, honnan kerítettek el­nököt. — Az elnök 40 éves — mondja olyan hangon, mint aki szabályos kádervéleményt ad. — Tíz évig gépállomási igazgató volt, azokban a jó rá­zós években, aztán az Állatte­nyésztési Kutató Intézetnél lett tudományos munkatárs. Amikor a közgyűlésen felkelt az asztaltól, tíz perc alatt kö­zel került az embereikhez. Nyugodt, megfontolt embernek látszik. Titkos szavazáson 155- ből 134 szavazatot kapott, megválasztottuk. — A tsz vezetőségének a tagságot erkölcsileg fel kell emelnie. Nincs kérem, rossz tagság, csak elrontott tagság, ez a másik doktornak, Hős Gézának ars poeticája. — Mi megkísérelünk itt megtenni mindent, amit csak lehet. — A járásnál mutattak be egymásnak minket — mondja Mayer Antal főagronómus. — Rokonszenvesek voltunk egy­másnak. — őszintén beszélnek a. tag­sággal, ami nagyon fontos — ez Olexa J ózsef tsz-tag véle­ménye. Uj seprű jól söpör? Olyan ember talán a világon még nem volt, aki egy új he­lyen ne akarna valami szépet és jót tenni, főleg jól dolgozni. Az új „belső hármas” Vámos- mikolán pedig éppen magas kvalifikációjánál fogva, tud is mit tenni. Nincs szüksége lát- szateredményekre. — Először is, mindent ala­posan átnéztünk — magyaráz­za a főkönyvelő és a főagronó­mus. — Melyek a pénzügyi le­hetőségek, s mennyi akarat •van a mintegy 300 tsz-tagban, a 30 alkalmazottban? Az utób­bival _ nem volt baj. a tagság készségesen állt mellénk. A pénz ... hát erről lehetne be­szélni. Äz elnök azon a véleményen ’ volt. megrázkódtatások nélkül, de át kell formálni az egész gazdaság szerkezetét. Mi az, ami adott, amin nem lehet vál­toztatni, illetve amiből ki kell indulni?... A 2500 holdból 1700 hold a szántó, amelyen főleg gabonatermelést folytat­tak. Évente kb. 55—60 vagon gabonát termeltek meg, s csak a búza évi 2 millió forint be­vételt hozott a gazdaságnak. A növénytermesztés egyik jól fejleszthető ága a bogyósgyü­mölcs termesztése. A 30 hold szamóAn felül az újabb tele­pítésekkel 200 hold málnájuk is lesz. Lassan, de biztosan fő helyre kerijl a takarmányter­mesztés. A magyarázatot Ma­yer Antal adja meg: — Évente eddig 100 tehén­nel s 10 anyakocával, annak hozzávetőlegesen 200 szaporu­latával számoltunk. Tervbe vettük egy 300 férőhelyes komplex szarvasmarhatelep építését, amely negatív tehe­nészetet foglal majd magába. Automatizált, a jelenlegi leg­korszerűbb berendezéssel fel­szerelt telep lesz. Értéke kb. 12 millió forint. 1970-tŐl épít­jük fel. — Az új málnatelepítésekhez is sok pénz kell. Ezért elhatá­roztuk — folytatja a tervek is­mertetését dr. Hős Géza —, hogy még az idén létrehozunk egy autószervizüzemet. Az épületet építőbrigádunk most emeli... A szobi járásban levő MÁVAUT-autóbuszok szervi­zét végezzük, mert Balassa­gyarmat és Vác között ilyen szerviz nincs. Később ki akar­juk személygépkocsira is ter­jeszteni tevékenységünket. ha teljes kapacitással dolgo­zik, évente 20 embert foglal­koztat, de 600 ezer forint brut­tó bevéted hoz. Később majd többet. Ki akarjuk terjeszteni tevékenységünket a vasipari munkákra, a községben levő LAVATERM Ktsz-szel koope­rációban mosóberendezések alkatrészeit készítjük majd. Építőbrigádunk a lakosság ré­szére is végezhet kapacitásá­nak 30 százalékáig munkát, s ez is bevételhez juttatja a tsz-t. Cél: a mezőgazdaság fellendítése A vámosmikolai Vörös Csil­lag Tsz új vezetői azonban nem a melléküzemágak fej­lesztésében látják a gazdálko­dás célját, hanem azt csak esz­köznek használják fel az igazi cél, a mezőgazdaság rendbe hozására. A nagy állattenyész­tő telepet másképpen nem tudnák felépíteni, berendezni. A tsz-nek 3 kombájnja és 12 erőgépe van, valamint 2 teher­autója. A gépesítést is fokozni akarják. Érdekes kezdeményezésről is számot adott az új vezetőség: a környékükön egyesítési fo­lyamat indult el. ,Nagybörzsöny és Tésa tsz tagjai egyesülni kí­vánnak a vámosmikolai tsz­szel. A tsz vezetői nagyon helye­sen nem vágtak bele mindjárt a dologba, hanem kérték az Észak Pest megyei Területi Szövetséget, dolgozza ki az MÁRKÁS PORCELÁNT, NEMES PORCELÁNT, ÓLOMKRIST ÁL Y KÜLÖNLEGESSÉGEKET A HERENDI ÜZLETHÁZBÓL Budapest V., Kígyó utca 4. FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT egyesítés -gazdasági kérdéseit, s állapítsa meg, eredményes iesz-e ez a házasság. Nehogy a „menyasszonyt” vissza kell­jen küldeni. Ha viszont a szá­mítások az egyesítést igazol­ják, akkor 1970 áprilisában ki­mondanák a boldogító igent. Ez áz egyesülés, persze, to­vábbi szép tervek lehetőségeit veti fel, de-erről még korainak tartották beszélni. Végezetül azt kérdeztem meg az új „hármastól", milyen ér­zés egy ismeretlen területen kezdeni? Szerintük a befoga­dás gyorsan és zökkenőmente­sen' megtörtént. Arra kérik a tsz tagságát, bízzanak bennük, és akkor elindulhat a fejlődés útján a vámosmikolai Vörös Csillag. Szüts Dénes Tovább utazott Hoang Van Hoan Csütörtökön elutazott Buda­pestről a Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagja ve­zette vietnami párt- és kor­mányküldöttség, amely Tira­nából Bukarestbe átutazóban az MSZMP KB vendégeként két napot töltött hazánkban. Hoang Van Hoant /fogadta Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja búcsúztatta. Jelen volt Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársasági bu­dapesti nagykövete, Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykö­vete, valamint Jovan Gjergji, az Albán Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének első titkára. Az MSZMP néphadsereg’! bizottságának ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt néphadsereg! bizottsá­ga csütörtökön kibővített ülést tartott. Kárpáti Ferenc vezér­őrnagy, az MSZMP politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes tájékozta­tott a Központi Bizottság no­vember 26—28-i üléséről. A pártbizottság ülésén megjelent és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bizott­ság tagja. Párizsba utazott Nguyen Thi Binh asszony Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke csütörtök dél­előtt a Parlamentben fo­gadta Nguyen Thi Binh asz- szonyt, a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminiszte­rét, aki baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban, s a kísé­retében levő dél-vietnami sze­mélyiségeket. A baráti lég­körben lezajlott látogatáson jelen volt Péter János külügy­miniszter és Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának külügyminisztere, aki Péter János külügyminiszter meghívására négynapos baráti látogatást tett hazánkban, a kíséretében levő dél-vietnami személyiségek társaságában csütörtökön a késő délutáni órákban Budapestről Párizsba utazott, búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, továbbá a Külügymyiisztérium több vezető beosztású munka­társa. Ott volt Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoang Luong, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a két nagykövetség több munkatár­sa. Harmincötezer véradó A vér a legfontosabb élet­mentő gyógyszer. Nélküle gyakran megállna minden tu­domány. Szív-, vagy vese­műtéthez például nyolc liter kell belőle. Amíg elő nem te­remtik, meg sem kezdődhet az operáció. A mérgezések­kel kórházba kerülők csak vé­rük teljes kicserélésével ma­radhatnak életben. Rengeteg a baleset. A sérültek jó ré­sze csak vérátömlesztéssel ra­gadható ki a halál karjából... Folyékony állapotban csak három hétig tárolható, plaz­maként, vagy szárítottan, por alakban, 15 évig. Három szűk esztendő Megyénkben 1960-ban tette meg az első lépéseket a térí­tés nélküli véradó mozgalom. Gödöllőn vérellátó alközpont, Cegléden és Vácott vérellátó állomás létesült. Egyrészt* a hiányos technikai felkészült­ség, másrészt a véradást szer­vező gyakorlat kialakulatlan­sága azonban kezdeti nehéz­ségeket okozott. Ez is, az is változott aztán az évek, fo­lyamán,, s az eredmények fo­kozatosan javultak. 1961-ben 2833-an adtak vért, az idén, szeptember 30-ig, több mint húsz és fél ezren. Elsőként a kórháznak A Vöröskereszt hét fő fel­adata közül a véradás szer­vezése a legmunkaigényesebb. Mindenekelőtt azért, mert tervszerű, összehangolt, rend­kívül pontos intézkedéseket követel. Évente körülbelül kétszáz- nyolcvanszor szállnak ki az állomások vérvevői a megye tíz járásának községeibe és a városokba. Egyeztetni kell, hova, mikor menjenek, s per­sze, úgy, hogy a megyei egész­ségügyi intézmények friss vérrel való ellátásának fo­lyamatossága meg ne sza­kadjon. A Vöröskereszt Pest megyei titkársága már most elkészítette a jövő évi ter­vet. Azonnal megtudható, melyik nap, melyik üzemben, községben, intézménynél je­lennek meg a vérvevők. Az új váci kórház első betegei­nek például az Egyesült Izzó váci gyáregységének dolgozói adnak majd legelőször vért, április 28-án. Akik bizonyítottak Tápiószelén például, augusz­tusban, tehát nyáron, amikor, állítólag, mezőgazdasági fog­lalkozású lakosság körében kár is próbálkozni, a pontos és áldozatos munka hozta meg a sikert. Tizennégy helyen rendeztek filmvetítéssel egy- békötött egészségügyi előadást. Kétszázan hallgatták meg. Három kisebb üzemben, 240 részvevővel, röpgyűlések fog­lalkoztak a véradással. Negy­venegy, vörös^ecesztes aktíva körülbelül ezer emberrel kü­lön beszélt. Végül 250 jelent­kező akadt. A véradás napján kétszáznegyvenhatan jelentek meg, közülük mintegy tizen­egyet alkalmatlannak talál­tak, kétszázharmincötein ad­tak, összesen 75 és fél liter vért. A nyári hónapokkal kapcsolatos balhiedelem el­len szólnak a következő ada­tok is: a 630 liter havi elő­irányzatot júliusban 250, augusztusban 47 literrel si­került túlteljesíteni. Évről évre általában 35 ezer Pest megyei jelenik meg vér­adásra, de ez annak az ered­ménye, hogy 200—250 ezret JEGYZET Egérből elefánt Fegyelmi elé állították a megbecsült, kiváló szakember hírében álló főmérnököt. Vád nem a munkáját érte, csak emberi-erkölcsi magatartását. A dolog ott kezdődött, hogy ugyanabban a Balaton-parti faluban építtetett villát a gyár főmérnöke, ahol a gyár üdü­lőjét bővítik és korszerűsítik. A „véletlen” egyezés már el­indította a szóbeszédet, ügy azonban csak akkor Jett a do­logból, amikor bebizonyoso­dott néhány ezer forintnyi építőanyag „elvándorlása” a gyári üdülő-építkezéstől a ma­szek villa építkezésére. A kér­dés akaratlan: ennyiért érde­mes volt a jó hírű főmérnök­nek foltot ejtenie a becsüle­tén? Megtörtént, fény derült rá, visszacsinálni már nem lehe­tett. Kínos ügy, vitathatatlan. Nemcsak a főmérnök, a gyár egész vezetése számára is, mi­vel köztudott: a főmérnök a gyár második embere. Le kel­lett folytatni a fegyelmi vizs­gálatot. A főmérnök a fegyelmi tár­gyaláson, ahelyett, hogy őszin­tén beismerte volna hibáját, nevetséges módon védekezett. Azzal érvelt, hogy egy maszek házépítéshez nagyon nehéz és körülményes előteremteni a szükséges anyagokat. Ezért (!) az építőanyagot csak „kölcsön­vette” s az árát fegyelmi tár­gyalás nélkül is visszafizette volna. A szóban forgó összeg neon nagy, legfeljebb annyi, ameny- nyi a főmérnök egyhavi jöve­delme, Ezt és a főmérnök hosz- szú évek óta végzett kiváló munkáját méltányolva hozta meg határozatát a fegyelmi bizottság. Igen ám, de a fegyelmi tár­gyaláson felállt a bizottság egyik munkás tagja és meg­kérdezte: neki mi lenne a sorsa, ha a gyár valamelyik, néhány száz forintot érő ter­mékét megpróbálná kivinni a kapun, de a portán rajtakap­nák? Biztosan nem úszná meg olyan simán egy fegyelmivel és az okozott' kár megtérítésé­vel, mint a főmérnök a gyár építőanyagának „kölcsönvéte- lét”. Nem akarom vitatni a dön­tés helyességét vagy túlságo­san enyhe voltát. A mérlege­lés mások feladata. A főmér­nök ügyét azért tettem szóvá, mert bár az ügy hetekkel ez­előtt lezárult, a gyár dolgozói ma is gyakran emlegetik. Egyesek szerint az ügy túlsá­gosan „simán és csendben” rendeződött, annak ellenére, hogy a gyár dolgozóinak több­sége tudott róla. Más jólérte­sültek már tízezer forintokról fecsegnek. Megint mások a legkülönbözőbb manipuláció­kat vélik sejteni az ügy mö­gött. A példa nem egyedülálló. Mármint a kínos ügyek csend­ben történő „elsimításának” példája. Bizonyság rá a követ­kező eset. Egyik nagyközségünk tanács­elnökét a közelmúltban levál­tották. A lakosság máig Is ta­lálgatja, mi lehet az elnök hir­telen „távozásának” oka?Hoz- zánemértés? Pénzügyi mani­puláció? Súlyos erkölcsi bot­lás? Vagy egyszerűen csak munkájának elhanyagolása? Ki így tudja, ki úgy. Mond­hatnám úgy is: mindenki úgy tudja, ahogy tudni „akarja”. Hetek óta szájról szájra jár a községben a szóbeszéd, dagad a pletyka, így lesz rövid idő alatt az egérből elefánt. Pedig a dolog a valóságban nem olyan elképesztő, ahogyan azt egyesek tudni vélik. Az elnök emberi-erkölcsi magatartása ellen emelt vétót a felsőbb vezetés és váltotta le a falu első emberének posztjából. Vannak esetek — mint az idézett két példa is —, ami­kor szemtől szembe meg kel­lett volna mondani» az embe­reknek a dolgok miértjét. Az ügy ezzel minden tekintetben befejeződhetett volna. A nyílt, őszinte beszéd a kényes ügyek­ben is többet használ, mint árt. De mert nem ez történt, az egér mögött ma már ele­fántot sejtenek. Kinek használ ez? p. p. próbáljak külön-külön, érte­lemre *és érzelemre egyaránt ható érvekkel meggyőzni. A pártbizottságokon kívül, az üzemekben a szakszervezet és a KISZ, a községekben a ta­nács, a nőtanács és a népfront segíti a vöröskeresztes aktivis­tákat. Az Agráregyetemen például, a KISZ-szervezet köz­reműködésének eredménye­ként, 340 fiatal adott vért ok­tóberben. De a körzeti orvo­sok, üzemorvosok, védőnők, házi betegápolónők és az üze­mi nővérek többsége is jól tá­mogatja a Vöröskeresztet. S persze, a fegyveres testületek Ahol nem boldogulnak Társadalmi megbecsülés öve­zi a megye véradóit. Találko­zókat rendeznek részükre, me­lyeken megismerkednek azok­kal, akiknek vért adtak. Az Ildadi Műszergyárban a mi­nap, fővárosi színészek közre­működésével, műsoros estet rendeztek tiszteletükre. A Nagykőrösi Konzervgyár a kecskeméti színházba, a buda­kalászi len$zöv5gyár, a Pestéi- déki Gépgyár és a Dunakeszi Vagongyár kirándulni vitte, Pándon, Újszilváson, Tápió- szőllősön és Galgahévízen va­csorával vendégelték meg őket. Nem csoda hát, hogy míg or­szágszerte csak 50, a megyé­ben, tavaly is és tavaly előtt is, a véradók több mint 70 szá­zaléka ismételtén jelentkezett. Körülbelül 80 községben a lakosság 5—12 százaléka ad vért. Mintegy 20 községben azonban, Gyálon, Örkényben például, főként az agglomerá­ciós övezet helységeiben, a véradó mozgalom nem boldo­gul. Tehát ott, ahol azok a korosztálybeliek vannak oda­haza, akik nem alkalmasak véradásra. Viszont a kőbányai vérellátó állomás véradóinak 23 százaléka Pest megyei» la­kos : bejáró dolgozók. Tekintet­tel arra, hogy az agglomerá­ciós övezetből kórházba került rászorulók részére is a Pest megyei véradóknak kell vért biztosítaniuk, a helyzet feltét-, lenül javításra szorul. Felkérik a főorvosokat A Vöröskereszt Pest megyei szervezete, számolva már a működését rövidesen megkez­dő két új kórházzal is, azt sze­retné, ha a jövő évben a lakos­ság 4 százaléka adna vért Az idén ugyanis 3,6 százaléka adott. Hogy e célját elérje, az alapszervezetek véradó felelő­seinek több napos továbbkép­ző tanfolyamot indít, s a kü­lönleges igények kielégítésére, vércsoportok szerinti készenlé­ti brigádokat szervez. Felkéri továbbá a kórházak, nevelőott­honok vezetőit, beosztottait, hogy éppen mert ők használ­ják fel a vért, az eddiginél jobban segítsék növelni, az éppen vérátömlesztéssel gyó­gyultak és azok hozzátartozói­nak megnyerésével, a térítés nélküli véradók táborát Polgár István — Söröspalackok gyártását kezdi meg a Borsodi Vegyi- kombinát által kikísérlete­zett műanyagból a Pest me­gyei Műanyagipari Válla­lat.

Next

/
Thumbnails
Contents