Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-05 / 282. szám
1969. DECEMBER 5., PÉNTEK PEST MEG K^Círlap Lehet-e új emberekkel kezdeni?... Nemcsak tervek, tettek is vannak Vámosmikolan A vámosmikolai „Vörös Csillag” Termelőszövetkezethez egy év alatt a következő vezetők jöttek: 1. Dr. Túri József 1969. április 1-én, elnöknek. 2. Mayer Antal 1969. október 1-én, főagronómusnak. 3. Or. Hős Géza 1969. április 15-én, főkönyvelőnek. Erre szokták azt mondani a gyengébb idegzetű tsz-tagok: „Na, mi aztán jól bevásároltunk. Egyszerre három új ember! Lehet-e majd velük mit kezdeni?” A tsz rövid története Majd elválik. A régi vezetők alatt a tsz rövid története: 1963-ban a tagok 1 napi átlag- keresete 70 forint volt, az 1 tagira jutó évi átlagjövedelem pedig 12 300 forint, nem éppen a legmagasabb. A 2500 hold földön gazdálkodó tsz az utolsó két esztendeig úgynevezett mérleghiányos volt, azóta úgy, ahogy, fenntartja magát. Vidra Lajos párttitkárt kérdezem, honnan kerítettek elnököt. — Az elnök 40 éves — mondja olyan hangon, mint aki szabályos kádervéleményt ad. — Tíz évig gépállomási igazgató volt, azokban a jó rázós években, aztán az Állattenyésztési Kutató Intézetnél lett tudományos munkatárs. Amikor a közgyűlésen felkelt az asztaltól, tíz perc alatt közel került az embereikhez. Nyugodt, megfontolt embernek látszik. Titkos szavazáson 155- ből 134 szavazatot kapott, megválasztottuk. — A tsz vezetőségének a tagságot erkölcsileg fel kell emelnie. Nincs kérem, rossz tagság, csak elrontott tagság, ez a másik doktornak, Hős Gézának ars poeticája. — Mi megkísérelünk itt megtenni mindent, amit csak lehet. — A járásnál mutattak be egymásnak minket — mondja Mayer Antal főagronómus. — Rokonszenvesek voltunk egymásnak. — őszintén beszélnek a. tagsággal, ami nagyon fontos — ez Olexa J ózsef tsz-tag véleménye. Uj seprű jól söpör? Olyan ember talán a világon még nem volt, aki egy új helyen ne akarna valami szépet és jót tenni, főleg jól dolgozni. Az új „belső hármas” Vámos- mikolán pedig éppen magas kvalifikációjánál fogva, tud is mit tenni. Nincs szüksége lát- szateredményekre. — Először is, mindent alaposan átnéztünk — magyarázza a főkönyvelő és a főagronómus. — Melyek a pénzügyi lehetőségek, s mennyi akarat •van a mintegy 300 tsz-tagban, a 30 alkalmazottban? Az utóbbival _ nem volt baj. a tagság készségesen állt mellénk. A pénz ... hát erről lehetne beszélni. Äz elnök azon a véleményen ’ volt. megrázkódtatások nélkül, de át kell formálni az egész gazdaság szerkezetét. Mi az, ami adott, amin nem lehet változtatni, illetve amiből ki kell indulni?... A 2500 holdból 1700 hold a szántó, amelyen főleg gabonatermelést folytattak. Évente kb. 55—60 vagon gabonát termeltek meg, s csak a búza évi 2 millió forint bevételt hozott a gazdaságnak. A növénytermesztés egyik jól fejleszthető ága a bogyósgyümölcs termesztése. A 30 hold szamóAn felül az újabb telepítésekkel 200 hold málnájuk is lesz. Lassan, de biztosan fő helyre kerijl a takarmánytermesztés. A magyarázatot Mayer Antal adja meg: — Évente eddig 100 tehénnel s 10 anyakocával, annak hozzávetőlegesen 200 szaporulatával számoltunk. Tervbe vettük egy 300 férőhelyes komplex szarvasmarhatelep építését, amely negatív tehenészetet foglal majd magába. Automatizált, a jelenlegi legkorszerűbb berendezéssel felszerelt telep lesz. Értéke kb. 12 millió forint. 1970-tŐl építjük fel. — Az új málnatelepítésekhez is sok pénz kell. Ezért elhatároztuk — folytatja a tervek ismertetését dr. Hős Géza —, hogy még az idén létrehozunk egy autószervizüzemet. Az épületet építőbrigádunk most emeli... A szobi járásban levő MÁVAUT-autóbuszok szervizét végezzük, mert Balassagyarmat és Vác között ilyen szerviz nincs. Később ki akarjuk személygépkocsira is terjeszteni tevékenységünket. ha teljes kapacitással dolgozik, évente 20 embert foglalkoztat, de 600 ezer forint bruttó bevéted hoz. Később majd többet. Ki akarjuk terjeszteni tevékenységünket a vasipari munkákra, a községben levő LAVATERM Ktsz-szel kooperációban mosóberendezések alkatrészeit készítjük majd. Építőbrigádunk a lakosság részére is végezhet kapacitásának 30 százalékáig munkát, s ez is bevételhez juttatja a tsz-t. Cél: a mezőgazdaság fellendítése A vámosmikolai Vörös Csillag Tsz új vezetői azonban nem a melléküzemágak fejlesztésében látják a gazdálkodás célját, hanem azt csak eszköznek használják fel az igazi cél, a mezőgazdaság rendbe hozására. A nagy állattenyésztő telepet másképpen nem tudnák felépíteni, berendezni. A tsz-nek 3 kombájnja és 12 erőgépe van, valamint 2 teherautója. A gépesítést is fokozni akarják. Érdekes kezdeményezésről is számot adott az új vezetőség: a környékükön egyesítési folyamat indult el. ,Nagybörzsöny és Tésa tsz tagjai egyesülni kívánnak a vámosmikolai tszszel. A tsz vezetői nagyon helyesen nem vágtak bele mindjárt a dologba, hanem kérték az Észak Pest megyei Területi Szövetséget, dolgozza ki az MÁRKÁS PORCELÁNT, NEMES PORCELÁNT, ÓLOMKRIST ÁL Y KÜLÖNLEGESSÉGEKET A HERENDI ÜZLETHÁZBÓL Budapest V., Kígyó utca 4. FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT egyesítés -gazdasági kérdéseit, s állapítsa meg, eredményes iesz-e ez a házasság. Nehogy a „menyasszonyt” vissza kelljen küldeni. Ha viszont a számítások az egyesítést igazolják, akkor 1970 áprilisában kimondanák a boldogító igent. Ez áz egyesülés, persze, további szép tervek lehetőségeit veti fel, de-erről még korainak tartották beszélni. Végezetül azt kérdeztem meg az új „hármastól", milyen érzés egy ismeretlen területen kezdeni? Szerintük a befogadás gyorsan és zökkenőmentesen' megtörtént. Arra kérik a tsz tagságát, bízzanak bennük, és akkor elindulhat a fejlődés útján a vámosmikolai Vörös Csillag. Szüts Dénes Tovább utazott Hoang Van Hoan Csütörtökön elutazott Budapestről a Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja vezette vietnami párt- és kormányküldöttség, amely Tiranából Bukarestbe átutazóban az MSZMP KB vendégeként két napot töltött hazánkban. Hoang Van Hoant /fogadta Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja búcsúztatta. Jelen volt Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársasági budapesti nagykövete, Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, valamint Jovan Gjergji, az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének első titkára. Az MSZMP néphadsereg’! bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt néphadsereg! bizottsága csütörtökön kibővített ülést tartott. Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, az MSZMP politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes tájékoztatott a Központi Bizottság november 26—28-i üléséről. A pártbizottság ülésén megjelent és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja. Párizsba utazott Nguyen Thi Binh asszony Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke csütörtök délelőtt a Parlamentben fogadta Nguyen Thi Binh asz- szonyt, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminiszterét, aki baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, s a kíséretében levő dél-vietnami személyiségeket. A baráti légkörben lezajlott látogatáson jelen volt Péter János külügyminiszter és Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztere, aki Péter János külügyminiszter meghívására négynapos baráti látogatást tett hazánkban, a kíséretében levő dél-vietnami személyiségek társaságában csütörtökön a késő délutáni órákban Budapestről Párizsba utazott, búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, továbbá a Külügymyiisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a két nagykövetség több munkatársa. Harmincötezer véradó A vér a legfontosabb életmentő gyógyszer. Nélküle gyakran megállna minden tudomány. Szív-, vagy veseműtéthez például nyolc liter kell belőle. Amíg elő nem teremtik, meg sem kezdődhet az operáció. A mérgezésekkel kórházba kerülők csak vérük teljes kicserélésével maradhatnak életben. Rengeteg a baleset. A sérültek jó része csak vérátömlesztéssel ragadható ki a halál karjából... Folyékony állapotban csak három hétig tárolható, plazmaként, vagy szárítottan, por alakban, 15 évig. Három szűk esztendő Megyénkben 1960-ban tette meg az első lépéseket a térítés nélküli véradó mozgalom. Gödöllőn vérellátó alközpont, Cegléden és Vácott vérellátó állomás létesült. Egyrészt* a hiányos technikai felkészültség, másrészt a véradást szervező gyakorlat kialakulatlansága azonban kezdeti nehézségeket okozott. Ez is, az is változott aztán az évek, folyamán,, s az eredmények fokozatosan javultak. 1961-ben 2833-an adtak vért, az idén, szeptember 30-ig, több mint húsz és fél ezren. Elsőként a kórháznak A Vöröskereszt hét fő feladata közül a véradás szervezése a legmunkaigényesebb. Mindenekelőtt azért, mert tervszerű, összehangolt, rendkívül pontos intézkedéseket követel. Évente körülbelül kétszáz- nyolcvanszor szállnak ki az állomások vérvevői a megye tíz járásának községeibe és a városokba. Egyeztetni kell, hova, mikor menjenek, s persze, úgy, hogy a megyei egészségügyi intézmények friss vérrel való ellátásának folyamatossága meg ne szakadjon. A Vöröskereszt Pest megyei titkársága már most elkészítette a jövő évi tervet. Azonnal megtudható, melyik nap, melyik üzemben, községben, intézménynél jelennek meg a vérvevők. Az új váci kórház első betegeinek például az Egyesült Izzó váci gyáregységének dolgozói adnak majd legelőször vért, április 28-án. Akik bizonyítottak Tápiószelén például, augusztusban, tehát nyáron, amikor, állítólag, mezőgazdasági foglalkozású lakosság körében kár is próbálkozni, a pontos és áldozatos munka hozta meg a sikert. Tizennégy helyen rendeztek filmvetítéssel egy- békötött egészségügyi előadást. Kétszázan hallgatták meg. Három kisebb üzemben, 240 részvevővel, röpgyűlések foglalkoztak a véradással. Negyvenegy, vörös^ecesztes aktíva körülbelül ezer emberrel külön beszélt. Végül 250 jelentkező akadt. A véradás napján kétszáznegyvenhatan jelentek meg, közülük mintegy tizenegyet alkalmatlannak találtak, kétszázharmincötein adtak, összesen 75 és fél liter vért. A nyári hónapokkal kapcsolatos balhiedelem ellen szólnak a következő adatok is: a 630 liter havi előirányzatot júliusban 250, augusztusban 47 literrel sikerült túlteljesíteni. Évről évre általában 35 ezer Pest megyei jelenik meg véradásra, de ez annak az eredménye, hogy 200—250 ezret JEGYZET Egérből elefánt Fegyelmi elé állították a megbecsült, kiváló szakember hírében álló főmérnököt. Vád nem a munkáját érte, csak emberi-erkölcsi magatartását. A dolog ott kezdődött, hogy ugyanabban a Balaton-parti faluban építtetett villát a gyár főmérnöke, ahol a gyár üdülőjét bővítik és korszerűsítik. A „véletlen” egyezés már elindította a szóbeszédet, ügy azonban csak akkor Jett a dologból, amikor bebizonyosodott néhány ezer forintnyi építőanyag „elvándorlása” a gyári üdülő-építkezéstől a maszek villa építkezésére. A kérdés akaratlan: ennyiért érdemes volt a jó hírű főmérnöknek foltot ejtenie a becsületén? Megtörtént, fény derült rá, visszacsinálni már nem lehetett. Kínos ügy, vitathatatlan. Nemcsak a főmérnök, a gyár egész vezetése számára is, mivel köztudott: a főmérnök a gyár második embere. Le kellett folytatni a fegyelmi vizsgálatot. A főmérnök a fegyelmi tárgyaláson, ahelyett, hogy őszintén beismerte volna hibáját, nevetséges módon védekezett. Azzal érvelt, hogy egy maszek házépítéshez nagyon nehéz és körülményes előteremteni a szükséges anyagokat. Ezért (!) az építőanyagot csak „kölcsönvette” s az árát fegyelmi tárgyalás nélkül is visszafizette volna. A szóban forgó összeg neon nagy, legfeljebb annyi, ameny- nyi a főmérnök egyhavi jövedelme, Ezt és a főmérnök hosz- szú évek óta végzett kiváló munkáját méltányolva hozta meg határozatát a fegyelmi bizottság. Igen ám, de a fegyelmi tárgyaláson felállt a bizottság egyik munkás tagja és megkérdezte: neki mi lenne a sorsa, ha a gyár valamelyik, néhány száz forintot érő termékét megpróbálná kivinni a kapun, de a portán rajtakapnák? Biztosan nem úszná meg olyan simán egy fegyelmivel és az okozott' kár megtérítésével, mint a főmérnök a gyár építőanyagának „kölcsönvéte- lét”. Nem akarom vitatni a döntés helyességét vagy túlságosan enyhe voltát. A mérlegelés mások feladata. A főmérnök ügyét azért tettem szóvá, mert bár az ügy hetekkel ezelőtt lezárult, a gyár dolgozói ma is gyakran emlegetik. Egyesek szerint az ügy túlságosan „simán és csendben” rendeződött, annak ellenére, hogy a gyár dolgozóinak többsége tudott róla. Más jólértesültek már tízezer forintokról fecsegnek. Megint mások a legkülönbözőbb manipulációkat vélik sejteni az ügy mögött. A példa nem egyedülálló. Mármint a kínos ügyek csendben történő „elsimításának” példája. Bizonyság rá a következő eset. Egyik nagyközségünk tanácselnökét a közelmúltban leváltották. A lakosság máig Is találgatja, mi lehet az elnök hirtelen „távozásának” oka?Hoz- zánemértés? Pénzügyi manipuláció? Súlyos erkölcsi botlás? Vagy egyszerűen csak munkájának elhanyagolása? Ki így tudja, ki úgy. Mondhatnám úgy is: mindenki úgy tudja, ahogy tudni „akarja”. Hetek óta szájról szájra jár a községben a szóbeszéd, dagad a pletyka, így lesz rövid idő alatt az egérből elefánt. Pedig a dolog a valóságban nem olyan elképesztő, ahogyan azt egyesek tudni vélik. Az elnök emberi-erkölcsi magatartása ellen emelt vétót a felsőbb vezetés és váltotta le a falu első emberének posztjából. Vannak esetek — mint az idézett két példa is —, amikor szemtől szembe meg kellett volna mondani» az embereknek a dolgok miértjét. Az ügy ezzel minden tekintetben befejeződhetett volna. A nyílt, őszinte beszéd a kényes ügyekben is többet használ, mint árt. De mert nem ez történt, az egér mögött ma már elefántot sejtenek. Kinek használ ez? p. p. próbáljak külön-külön, értelemre *és érzelemre egyaránt ható érvekkel meggyőzni. A pártbizottságokon kívül, az üzemekben a szakszervezet és a KISZ, a községekben a tanács, a nőtanács és a népfront segíti a vöröskeresztes aktivistákat. Az Agráregyetemen például, a KISZ-szervezet közreműködésének eredményeként, 340 fiatal adott vért októberben. De a körzeti orvosok, üzemorvosok, védőnők, házi betegápolónők és az üzemi nővérek többsége is jól támogatja a Vöröskeresztet. S persze, a fegyveres testületek Ahol nem boldogulnak Társadalmi megbecsülés övezi a megye véradóit. Találkozókat rendeznek részükre, melyeken megismerkednek azokkal, akiknek vért adtak. Az Ildadi Műszergyárban a minap, fővárosi színészek közreműködésével, műsoros estet rendeztek tiszteletükre. A Nagykőrösi Konzervgyár a kecskeméti színházba, a budakalászi len$zöv5gyár, a Pestéi- déki Gépgyár és a Dunakeszi Vagongyár kirándulni vitte, Pándon, Újszilváson, Tápió- szőllősön és Galgahévízen vacsorával vendégelték meg őket. Nem csoda hát, hogy míg országszerte csak 50, a megyében, tavaly is és tavaly előtt is, a véradók több mint 70 százaléka ismételtén jelentkezett. Körülbelül 80 községben a lakosság 5—12 százaléka ad vért. Mintegy 20 községben azonban, Gyálon, Örkényben például, főként az agglomerációs övezet helységeiben, a véradó mozgalom nem boldogul. Tehát ott, ahol azok a korosztálybeliek vannak odahaza, akik nem alkalmasak véradásra. Viszont a kőbányai vérellátó állomás véradóinak 23 százaléka Pest megyei» lakos : bejáró dolgozók. Tekintettel arra, hogy az agglomerációs övezetből kórházba került rászorulók részére is a Pest megyei véradóknak kell vért biztosítaniuk, a helyzet feltét-, lenül javításra szorul. Felkérik a főorvosokat A Vöröskereszt Pest megyei szervezete, számolva már a működését rövidesen megkezdő két új kórházzal is, azt szeretné, ha a jövő évben a lakosság 4 százaléka adna vért Az idén ugyanis 3,6 százaléka adott. Hogy e célját elérje, az alapszervezetek véradó felelőseinek több napos továbbképző tanfolyamot indít, s a különleges igények kielégítésére, vércsoportok szerinti készenléti brigádokat szervez. Felkéri továbbá a kórházak, nevelőotthonok vezetőit, beosztottait, hogy éppen mert ők használják fel a vért, az eddiginél jobban segítsék növelni, az éppen vérátömlesztéssel gyógyultak és azok hozzátartozóinak megnyerésével, a térítés nélküli véradók táborát Polgár István — Söröspalackok gyártását kezdi meg a Borsodi Vegyi- kombinát által kikísérletezett műanyagból a Pest megyei Műanyagipari Vállalat.
