Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-28 / 302. szám
Mit ettünk karácsonykor? A háromnapos, sőt a szabad szombatosoknak négynapos ünnep mindenkit próbára tett, még a fogyasztókat is, akik, bár fogyasztottak, egyáltalán nem fogytak. Csak Kőrösön megettünk ezer 20b darab beiglit, 150 darab mazsolás kalácsot, a fákra felaggattunk 300 kilogramm habfüggeléket, borcsúszdának kellett 120 kilogramm leve- lespogácsa — és ez még csak a Vendéglátóipari Vállalat Szabadság téri cukrászüzemének a termelése, s hol vagyunk a házilag készített süteményei?, torták, édességek tömegétől... És a szilveszter? Már arra is készülnek a marcipános, grillás malacfejek. Elkényelmesedtek a háziasszonyok, vagy csak ők is pihenni akartak az ünnepel? alatt? A kérdésre a számok nem adhatnak választ, minden esetre, a tavalyinál kétszerié nagyobb volt a forgalom a cukrászüzemben. Az ABC-áruházban I,. sem volt kapós a sokféle vodka, áínit engedményes áron kínáltak az ünnepek előtti nagy italvásáron. A finomabb és olcsóbb borok azonban hamar vásárlókra akadtak, elfogyott a pezsgő is, mind egy szálig. T . r/H.. mfflíQ8o KÜLÖN KIA DA SA XIII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 1969. DECEMBER 31., SZERDA Néps&úwazíMús előtt Az adatokat csak statisztikai célra használják Szilveszteri szokások j régi öregek sok babonát fűztek az új esztendőhöz, /i Jó nagyapám minden szilveszter estén kiment a kertbe s pisztolyával háromszor ,a levegőbe lőtt, majd a finom malacpörkölt vacsora közben, az első pohár bort a földre löttyentette, áldozatni. Éjfélkor, jóki- vánságolcat hangoztatva, mindnyájan megcsókoltuk egymást. Üjév reggelén jöttek a szomszédok az újság- hordótól a kéményseprőig, és szegény nagyanyám izgatottan nézett a kisajtóra, hogy ki lép be először. Ha férfi jött, annak örült, az szerencsét hoz, de ha nő lépett be elsőnek, az nagyon lehangolta, az szinte azt jelentette, hogy nem lesz szerencsés az új esztendő. f 'r s a nagyapám mindig azt mondta, hogy csak ak- / kor lesz boldog az új esztendő, ha szívből kívánjuk. En szívből kívánom mindenkinek. Ivopa László tartsák megkötve harapós kutyáikat. Különösen vonatkozik ez a tanyákra, ahol az összeírók- nak elég lesz roegküzdeniök a rossz utakkal, s, hóval, ne nehezítse még munkájukat ez is. Vizsga a tánciskolában Hosszú hónapok vidám tananyagából vizsgáznál? január 18-án a művelődési központ tánctanfolyamának növendékei. A vizsga egyúttal „iskola- talál'kozó” is lesz, a régi, de nem öreg, táncoskedvű növendékeket is szívesen látják. A vizsga jó néhány „rázós tételének” lefelelését este 6 órakor kezdik a tánciskola növendékei. Városunkban 135 pedagógus és tanácsi dolgozó január elseje és 14-e között végzi a népszámlálás munkáját. Nem lesz könnyű dolguk, különösen, ' ha az időjárás mostoha- sága nem enyhül — házról házra, tanyáról tanyára bejárni a várost és a külterületeket. Néhány hasznos jótanácsot kértünk dr. Szabó Károlytól, a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjétől, hogy a számlálók és a „számlálan- dók” helyzetét is megkönnyítsük. — A külterületeken már 7 órakor, a városban 8 árakor kezdik meg a munkájukat a számlálóbiztosok. A legmegfelelőbb, ha a családfőt találják otthon, aki a családtagok életének minden mozzanatával tisztában van. Fontosak a születési adatok, az iskolai végzettség és a munkahely pontos meghatározásai. A kérdőíveket a számlálóbiztos tölti ki, a kérdezettek állampolgári kötelessége a kérdésekre igaz válaszokat adni. Ezeket az adatokat, amelyeket .szigorúan bizalmasan kezelnek, kizárólag csak statisztikai célra használják fel. Abban az esetben, ha a számlálóbiztosok zárt kapukra találnak, egy cédulán meghagyják a következő időpontot, amikor a családot ismét felkeresik. A város lakosságának 75 százalékát „alap”-felmérésben írják össze, a többiek a „reprezentatív” kérdőívek négy oldalt elfoglaló kérdéseire válaszolnak. Ez biztosítja, hogy a mostani népszámlálás minden eddigit felülmúl rendszerességében, pontosságában, és élesebb képet ad majd — ha az adatok gépi feldolgozása megtörténik — Magyarországról és az ország népéről — tájékoztatott dr. Szabó Károly. — Van egy kérésünk is — mondotta —, amely a kutyatartó lakosságnak szól. Erre az időszakra A Magas-Tátrába mennek A Nagykőrösi Vasútállomás Kossuth nevét viselő, aranyjelvényes szocialista brigádja kirándulni készül. Hová menjenek, hogy örökre maradandó élményben legyen részük? Az alföldi síksághoz szokott embernek különösen érdekes úti cél a magas hegyvidék — s a választás a Magas-Tátrára esett. Rostás Tibor, a brigád vezetője november végén „előőrs”- be ment, előkészítette az utat a brigádjának. Május közepén indulnak, s a brigádkirándulásról részletes útiélmény-be- számolót tartanak majd a lap olvasóinak is. GONDOK, AMIKEN LEHET SEGÍTENI í A kollégium jó, szüks 250 EZER FORINTOS BŐVÍTÉS - SEGÍTSÉG BUDAPESTRŐL A konzervgyár bölcsődéjének és óvodájának 127 lakóját ajándékozta meg a szak- szervezet karácsonykor. A A Petőfi iskolához tartozó általános iskolai diákotthon, ahol 76 tanyai gyermek talált kényelmes második otthonra, jó kezdeményezés volt. S míg Bács megyében egyre több tanyai kollégium nyílt, Pest megyében nem szaporodott a számuk, s az ellenzők- pártolók szeme is mindig figyelmesen követi a kollégium életét. Merülnek fel gondok, sok az aggodalom, hogy ezek a gyermekek, akik a városban megszokták már a kultúra nyújtotta minden kényelmet, nem fognak visszatérni a mezőgazdaságba dolgozni, hanem inkább a városi munkahelyekre igyekeznek elhelyezkedni. A felvetés jogos, de ott áll kiegyenlítőként az a tény, hogy ezek a gyermekek olyan körülmények között élnek, amit otthon nem biztosítottak volna számukra. A fürdés, tisztálkodás, rendszeres felügyelet és korrepetálás melletti tanulás. tv, rádió, lemezjátszó és sorolhatnám tovább — egyenként is nagy súllyal nehezedik a mérleg serpenyőin, s talán döntő érv, a gye '.tekék nem szakadnak el szüleiktől, a kapcsolat tovább is élő. Igaz, ha szombatonként hazamennek, már nem etetik olyan szívesen a disznót, mint azelőtt tették, s erre csak úgy lehetne megoldást találni, ha a tanyai gyerekek számára nem ipari, hanem mezőgazdasági politechnikát tanítanának, s esetleg egy kis gazdaságot is r rendelkezésükre bocs á tanának — például egy nyúlfarmot —, ahol játszadozva dolgoznának, s nem szakadnának el a paraszti munkától. , Mindezek a viták és gondok mellett világosan látható: a kollégium jó, szükséges. Éppen ezért határozta el a városi tanács még az elmúlt esztendőben, hogy az épületet kibővítik. A napokban a javarészt befejezett épületrész műszaki átadása is megtörtént, a visz- szamaradó hiányosságokat a Lakáskarbantartó Ktsz egy hónapon belül pótolja. A bővítés 250 ezer forint költséget igényelt, s' az új épületrész beállításával olyan körülményeket teremtenek a kollégium lakóinak, hogy azt bármelyik modern kollégium is megirigyelheti. A gyermekek harmincas csoportokban tanulnak — több nevelői segítséget kapnak. A költözködés időpontja előreláthatólag február elseje lesz. Nem szabad szó nélkül elmenni a segítő szándék mellett, amely végigkíséri a kollégiumot az indulástól kezdve. A Fűtőberendezések Gyárából az ünnepek között érkeztek meg a szocialista brigádok képviselői, akik a gyár ajándékát, egy olajtüzelésű melegvízkazánt szerelnek be az épületbe. A segítő szándék, a jóakarat mindig szép eredményt ér el. Most, amikor a gyermekek a megnyúlt vakációt otthon töltik szerte a tanyavilágban, boldogan mondják el szüleiknek, testvéreiknek, hogyan élnek, tanulnak, szórakoznak a kollégiumukban. Városunk sportéletében mozgalmas év volt az 1969-es. öröm és bánat egyaránt érié a sportolókat, vezetőiket és a szurkolókat. A körösi sport- eseményekből — hónapok szerint — állítottunk össze sorozatot. Mi történt januárban Január 5-én 12 gimnáziumi tanuló jött haza tanárával, Molnár Ferenccel a tíznapos mátraszent- imfei síző-edzőtáborozásról, 8 úttörő korú sportoló 5 napot ugyanitt, a további 5 napot a Börzsönyben, Kóspallagon töltötte, a megyei edzőtáborban. 6-án Kóspallagon a síző-edzőtáborban részt vett úttörő sportolók részvételével sífutóversenyt rendeztek. A — sz — A felső járási szélmalom Az ezernyolcszázas évek közepén az ötezer holdas Felsőjáráson néhány évtized alatt tanyák nőttek ki a földből, s virágzó mezőgazdasági és szőlőkultúra alakult ki. A tanya.világ földútjai egy-egy kiadósa bb eső után járhatatlanná váltak, a tanyák népe az őszi esőzésektől, tavasz végéig, csak nagyon nehezen tudott kocsival is bejutni a városba. 15 kilométerre volt ez a halárrész, s a legkönnyebben csak a 6 ezer holdas Nagyerdőn keresztül lehetett Kőrösre jönni. Ezek a közlekedési gondok különösen a kenyérnek való gabona megőrletésében jelentettek/ nehézséget. Boldogult Nemesik Pál ezeken a gondokon segített, neki több szélmalma is volt a városban, s az egyiket a Felsőjárásra telepítette ki, ahol 60—70 esztendeig szépen megőrölte a széles környéknek a kenyérnek való gabonát és a jószágoknak a takarmányt. Ahogy fejlődött a technika, az öreg szélmalmokat felváltották a gőzmalmok, s az utak is kezdtek épülni, a tanyai emberek is szívesebben hordták az őrölni valót a gőzmalomba: finomabb lisztet őröltek ott. Úgyhogy az 1930- as években már csak takarmányt darálta.ttak az öreg szélmalomban. Ez annvira ..elkeserítette” az öreg malmot, hogy 1934. október 9- én bánatában megszakadt a szive: egy heves szélroham letörte a vitorláját. Ezek után történt, hogy a város kincseit féltve őrző polgármester javaslatára a városi képviselőtestület ezer pengőért megvásárolta az akkor még Kőröshöz tartozó Felsőjáráson (ma Csemő községben) levő utolsó szélmalmot, hogy azt hazahozassál? és malom- múzeumnal? berendezzék. Ez az elhatározás nagy port vert fel akkoriban az országban. Dr. Madarassy László, a Nemzeti Múzeum igazgatója is gratulált a városnak azzal, hogy a körösi „malcm-múzeum” a világ második ilyen múzeuma lesz, az első ugyanis a németországi Dülkenben volt látható. A háború azonban közbeszólt, a szép terv is elaludt, csak az elmúlt években vetették fel újra a város vezetői. A városi tanács és a vállalatok, intézmények egymás után ajánlották fel segítségüket a szélmalom hazahozatalához, és a szép tervek megvalósításába bekapcsolódott a Róna Vendéglátóipari Vállalat is. Az új helyét a Ceglédi út mellett jelölték ki a kiérdemesült malomnak, s egy fiatal körösi építészmérnök, Gaál László, már el is készítette a terveket. Nappalra borozót, éjszakára pedig bárt tervezett a malom két szintjére, a harmadik szinten pedig a malom szerkezete, s az ősi molnármesterek szerszámai válnak láthatóvá. Harmincöt éves terv valóra váltására van most újra remény, s ha azóta már a világ több részén be is rendeztek hasonló múzeumokat. s a „másodikság” már nem Kőrösé, mégis kellemes és érdekes színfoltja lesz a múzeumbár városunknak. — kopa — csöppségei? érdeklődve kutat- I rítják. A kiságyak, telefonok nak a karácsonyfa alatt, mert j a bölcsőde és az óvoda játék- az édességgel telt csomagok készletét bővítik majd. mellett a fa alját játékok bo- i Foto: Godány körösiéi? közül Ruttner György : két, Szűcs Ilona egy számban a legjobbnak bizonyult. 7-én jött haza Dónáth Ferenc, a Kinizsi tehetséges fiatal sportolója az „Olimpiai Reménységek Tor- nája”-keret dunaújvárosi edzőtáborozásáról, ahol megnyerte a kerettagok versenyét. 12-én Budapesten, a Szabadság-hegyen került sor az úttörő-olimpia megyei sídöntőjére, hatvanegynéhány pajtás részvételével. A körösiek közül, a leányok 2 kilométeres síkfutásában 8 induló közül Szűcs Ilona (Petőfi isk.) 2., A fiúk 4 kilométeres sífutásában (25 induló) Ruttner György (Petőfi isk.) a negyedik helyen végzett Ugyancsak itt rendezték a megyei felnőtt sífutóbajnokságot, ahol a körösi gimnazista Kollár-nővé- rek bizonyultak a legjobbnak, Éva a felnőtt női, Zsiizsa az ifjúsági női bajnoki cím birtokosa lett 19-én mindössze 9 indulója volt a Sportotthonban rendezett ifjúsági birkózóversenynek, melyet úttörő- és serdülő korosztályú háziversennyel bővítettek ki. 17—I9-ig három napig tartott Nagyhi- deghegyen a sízők Dunakanyar Kupa — versenysorozata, 8 egyesület 292 versenyzőjének részvételével. A Nagykőrösi Gimnázium versenyzői közül Páhán Katalin, Máté Ilona, Ruttner György és több futóváltó aratott győzelmet kategóriában, a csapat pedig 225 pontos teljesítményével — sok hegyvidéki szakosztály előtt — a 2. helyen végzett. 19-dn Cegléden, a járási asztalitenisz-bajnokság keretében Erdei Pál (Ki- j nizsi) férfi egyéniben és Kő- j házi—Erdei (férfi párosban) j egyaránt a 2. helyen végzett, i 23-án a Kinizsi Sportkör elnökségi ülést tartott, amelyen — anya- I giak hiányában — megszüntette az ökölvívó-szakosztályát. A vívók működhetnek továbo — sportiskolái keretben — hangzott a másik határozat. 25- én városi MHSZ-értekezletet tartottak, ahol az előző év eredményeiről beszámoltak és a 69-es év terveiről is szó esett. 26- án mintegy 60 fő indult Cegléden a megyei felnőtt pingpongbajnokságon. Erdei az abonyi Koczha Ágnessel megyei bajnokságot nyert vegyespárosban. férfi párosban Köházi— Erdei 2. lett. 26-án 35 induló vett részt a Sportotthonban lebonyolított megyei szabadfogású versenyen. A Kinizsi sportolói közül 35 kilogrammban Túri József, 41 kilogrammban Szécsény Imre végzett az első helyen. Csapat- versenyben: 1. Abony 25, 2. Nagykőrös 22 ponttal. 25—26-án Kecskeméten rendezték meg 9 női csapat részvételével a Bács-Kiskun megyei Ifjúsági Kupa-mérkőzést kosárlabdában, ahol a Nagykőrösi Kinizsi csapata a hazai dózsások mögött a 2. helyen végzett. 26-án Szegeden országos I—IV. osztályú kötöttfogású birkózóversenyl rendeztek, amelyen 82 kilogrammban Varga Ambrus neves versenyzőket megelőzve, bronzérmet nyert 28-án a Kinizsi elnökségi ülésén bejelentették: a város vezetőinek javaslatára az eddigi 10-ből csak 5 szakosztály: labdarúgó, kézilabda, birkózó, asztalitenisz, modellező marad a Kinizsinél, a többit átveszik az iskolák, február elsejétől. A vívók vívóiskola néven működnek a Kinizsiben — így döntött a sportkör elnöksége. Sulyok Zoltán Sporttörténet - 1969
