Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-28 / 302. szám

8 J<JCú'lap 1969. DECEMBER 31.. SZERDA MCMREAL Súlyos vereség A Kanadában vendégsze­replő szovjet jégkorong-válo­gatott Montrealban közel 20 ezer néző előtt 9:3 (4:2, 2:0, 3:1) arányban súlyos veresé­L-get szenvedett a múlt évi Me- j morial Kupa-győztes Montreal Junior Canadiens-tő\, mely az egyik leghíresebb kanadai profi klubcsapat. APRÓHIRDETÉSEK A Monori Magtisztító Üzem felvesz idény­munkára — lehetőleg monori lakhelyű — kazánfűtőt, Valamint olajtüze­lésű kályhák üze­meltetéséhez és a nyári kertészeti munkák elvégzésé­hez értő szakmunkást. Fizetés kollektív szerződés szerint. Természetbeni juttatás, kedvezményes étkeztetés, útiköltségtérítés. Cím: MONOR, Ady Endre út 61. Jelentkezés a gondnokságnál. Az OGV. PALMA GUMIGYÁR női betanított munkásokat keres. 44 órás munkaidő, kéthetenként szabad szombat. A vidéki dolgozók részére IBUSZ- szállást szerzünk. KERES TOVÁBBÁ kezdő és gyakorlott gyors- és gépírőnőket. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: OGV PALMA GUMIGYÁR munkaügyi osztályán, Budapest IX.. Lenhossék u. 3. Értesíti ük kedves vevőinket, hogy a Szödllget előtt levő Duna-menti kavics­depónkból mindennap 13 órától lí-ig. szombaton » órától 16-ig rakodógépet is biztosítunk. Vác és Vidéke ÁFÉSZ. Beton- és Vasbeton- ipari Művek Szent­endrei Gyára (Szent­endre, Dózsa György út 34.) azonnali be­lépésre felvesz iro- tíatakarftónőket, 44 órás munkahéttel. Munkásszállás. üze­mi étkeztetés van. Utiköltséghozzá j á- rulást térítünk. Két hetenként szabad szombat. Felvétel személyes Jelentke­zés esetén. A Monori Mezőgazda- sági Gépjavító Válla­lat olajtüzelésű kazán­hoz vizsgázott fűtőt keres azonnali felvé­telre. „Fizetés meg­egyezés szerint 5W6” jeligére a Felszabadu­lás téri hirdetőbe. A Magyar Viscosagyár felvételre keres segéd-, betanított munkára férfi és női munkaerőt, 40, 42 órás munkahétre, valamint géplakatos, gépszerelő, villanyszerelő, esztergályos, csőszerelő, kőműves szakmunkásokat, 40. 42, 44 órás munkahétre, Bérezés a kollektív szerződés és megegyezés szerint. Dolgozóinknak munkás­szállást, utazáshoz költség­térítést, napi egyszeri étkezéshez hozzájárulást adunk. ­Felvétel esetén utazási költséget térítünk. Jelentkezni lehet: Nyerges­újfalun, (Komárom megye, dorogi járás) a gyár munkaügyi főosztályán, hétfőtől péntekig, 9-től 12 óráig. Tárnokon beköltözhe­tően eladó Dózsa György utca 20. számú ház 2 szoba, összkom­fortos, 400 négyszögöl telekkel. Autóbuszhoz közel. Érdeklődni le­het: szomszédban Zsömle Istvánnál. Tu­lajdonos: Tóth. Siójut, Petőfi 41. Elsőéves lakatos­ipari tanulók gyakorlati szakmai képzését biztosítani tudjuk Jelentkezés: Csavaripari Vállalat 3. sz. Facsavar Gyára. Budapest lllM Szentendrei út 205. Az Egyesült Izzólámpa Vákuum­technikai Gépgyára 44 órás heti munka­időre (minden masodut héten szabad szom­bat), magas kere­seti lehetőséggel felvesz esztergályos, marós, géplakatos, mechanikai műszerész szak­munkásokat, 18 éveo feJöii női betanított munkásokat, 1700 Ft Kereseti lehetőséggel. Felvesz továbbá ( őrás munkaidőre leányokat. Jelentkezés: naponta 8—14 óráig a munkasfeiveteii irodán. Budapest IV. Szilágyi u. 26. Rákospalota -Ujpesi vasútállomás. Közlekedés: 43-, 47-, 84-, 96-os autóbusszal vagy 55-, 12-es villamos sál. A Nagykőrösi Állami Gazdaság azonnali ha­tállyal felvesz gyors- és gépírót. Fizetés megegyezés szerint. Felvétel esetén úti­költségtérítés. Jelent­kezni lehet a gazdaság személyzeti vezetőjé­nél. a gazdaság köz­pontjában. Nagykörös. 3. járás. Fekete dűlő 2. Kovács, lakatos, vas­esztergályos szakmun­kásokat keres azonna­li belépésre a „Petőfi” Ts2.. Nagykőrös, Ceg­lédi út 3. Eredményekben gazdag új évet kíván A VETÖMAGTERMELTETÖ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ ORSZÁGOS VÁLLALAT Pest vidéki Központja Monor A marseille-í vereséget követő szenvedélyes sajtóvihar elkerülte lapunk háza táját. Lassan kezdenek lecsendesedni az indulatok, kezde­nek megnyugodni a kedélyek, s kezdenek ki­rajzolódni a jövő körvonalai. Ez utóbbi azon­ban már a mi asztalunk is. Épp azért, itt az ideje — hogy esztendőt zárva —, összegezzük a felmerült, alapvető problémákat, s vélemé­nyünket vitára bocsátva: helyt adjunk a hoz­zánk beérkező leveleknek. Szókimondásunkat, reméljük, senki sem érti félre: nem „állam­titkokat fecsegünk most ki”, csupán a fehérre azt mondjuk fehér, a feketére fekete, ahogy úgyis mindenki látja a két szép szemével... 1. Olimpiai eskü — hazugság? Az olimpiai eszme — Cou- bertin báró XIX. század végi újjáteremtő megfogalmazása szerint — két alappilléren nyugszik: a békességvágy és az önzetlenség (amatőrség) tisztaságán. A XX. század történelme, emberi társadalmat alapaiban átformáló viharai ez előbbit oltárra emelte, utóbbit lomtár­ba hajította. A sport nemze­teket összekötő szivárványhíd- dá teljesült, az olimpiai öt ka­rika ragyogása majdhogynem vetekszik már az ókori olimpia háborúkat felfüggesztő, szent bókéit teremtő hatalmával. Az önzetlenség pillére azonban ho­mokra épült. Az akkor adott társadalmi rend futóhomokjá­ra. A gazdagok (arisztokraták, földesurak, pénzmágnások) ön­zetlenségét jelző nagyvonalú­ság szépsége grimasszá torzult, az amatőrség a történelem osz­tályokat morzsoló malmában értelmetlenséggé őrlődött (me­lyet az elmúlt évtizedben tán csupán egyetlen olimpiai baj­nok vehetett komolyan: a gö­rög király, Konstantin), s a sport öntörvényű fejlődése — a sport elszakadása a testneve­léstől — már csak a kegyelem­döfést adta árnyéklétének. Hogy az olimpiai esküt még rna is mondogatjuk: formaság — tartalom nélkül, értelmét vesztett szöveg, anakronizmus, melyet már annyira nem ve­szünk komolyan: hogy meg se szüntetjük. Ártalmatlan rig­mus, telet űző, tavaszt ígérő sámánszó, Luca-napi igézet, busójárás. Hangulata van: csak hangulata. S ezért nem hazugság. Csak ezért... 3. Alom és valóság Rém sokat fecsegünk a tö­megek sportjáról. A tömeg­sportról. Így fejlesztjük, úgy fejlesztjük: sehogy se fejleszt­jük. Az MHK vagy Kilián moz­galom — sajnos — egyaránt „sóder”... Tömegsport egyesegyedül az islcolákban folyik. A torna­órákon. Szellem frissítő test­mozgás. Egészségvédelem. Mindezt tudatosítani, s ennek megfelelő anyagi támogatás­ban részesíteni kellete. A Művelődésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, s a Magyar Testnevelési és Sport Szövetség közös ügye ez! Népünk genetikai jövő­jének hétköznapjainkban rej­tőző búvópatakja, amellyel oly keveset törődünk. Itt közbevethetné bárki: na és a munkaközi torna az nem tömegsport? Válaszom: lehetve. De jelen­legi állapotában még kísérleti stádiumban sincs. Pár helyen bevezették, hogy írhassanak róla: van; s legtöbbször, mire megszületik az írás róla, már hamvába is holt. Ez körülbelül olyan, mint a lépcsőzetes munkakezdés ígérete a fővárosban, vagy az ugyanitt (Tanács körúton) százszor is ígért „zöldhullám” bevezetése a közlekedésben. Néhány, évenként szükség­szerűen megjelenő szokvány újság- és filmriport: létezését névl bizonyítja, csak azt jelzi, hogy a sportapparátusban ez­zel megbízott sporttársak így igazolják, hogy fizetésükért becsülettel megdolgoztak ... 4. A gladiátorok miért i abszolgák ? Az ókor gladiátorai rabszolgák voriak. De hiába pördült föld­golyónk többször a Nap tűzgömb­je körül: korunk gladiátorai is rabszolgák. Hazánkban e rabszol­gaság bilincse még azzal is súlyos­bodott, hogy e szolgasort, be sem ismerhetik, szabadoknak kell ma­gukat momdaniok s még azt sem vallhatják, /hogy gladiátorok: ha­nem pékek, könyvelők, anyagbe­szerzők, újságírók, bányászok, vasutasok, katonatisztek. . . Annak megfelelően, hogy a dúsfantáziájú sportvezetők kit mily titulussal tisztelnek meg. Az egyes sportágak gladiátor- mélysége különböző (laudarúgás- ban például még megyei, sőt, já­rási csapatok tagjai közt is ,,meg­bújnak"’ gladiátorok), éppúgy, változó a gladiátorság időtartama is. Úszásban például szinte már be is fejeződik a felnőtté válás kezdetével. (Az úszó fiúk ,,mun­káidé}ükét” vízilabdázással meg­hosszabbíthatják . . .) Nézzük csak! Ha valakinek ügyes keze van: mint szobrász élete végéig alkothat, mint zenész (előadóművész) úgy 70 éves ko­ráig, ha sebész: 60-ig, ha bűvész: 50 körül abba kell hagynia, ha zsonglőr: az öt ikszet már nem nagyon érheti meg a porondon, ha vívó, teniszező: a négy iksz a halár, ha aszta-iteniszesző, kézilab­dázó. rupös, kosaras: 30 után jön az alkonyat. Az operaházi énekes hangjával gyönyörködteti, szórakoztatja a közönséget. A balett-táncos a tán­cával, a tornász a mozgásával, a zenekar ossz játékával, a labdarúgó gömbérzékévei, fej- é& lábmtívé- szetével s a játék ritmusával (te­tézve a játék rögtönzéisözönével és végkifejletének szent bizonytalaai- ságávai). Kár folytatni: a gladiátorok még a cíkuszi akrobaták táisadalmi rangját sem érik el. Rövid pályá­juk: dicsőség-csúcsok mámora után zuhan a semmibe, a kifosz- totiság érzését ébresztve, a semmi- emberségbe. Csoda-e, ha a siker­élmény kábulatát követi az erköl­csi meghasonlás ? Hisz pályájuk alatt csak teljes átéléssel lehettek labdarúgók, úszók, öttusázók (mi­közben műszerésznek, tisztviselő­nek, anyagbeszerzőnek hazudták őket), s aztán e hazugság-álláshoz persze, hogy nem érthetnek, élet- fonnájukba nem nőhetnek bele. Dicsőséget (és pénzt) szereztek maguknak, egyesületüknek, a ha­zának: de aztán nincs helyük az életben. 2. Test edzés és versengés Kezdetben volt a test ed­zése, az „ép testben ép lélek” mozgalom. Egészségünk védel­me érdekében a testnevelés. Mindez testei öltőit a sport különböző ágazataiban. Ver­sengést szült A versengés versenyeket. A versenyek nemcsak a versenyzőket szó­rakoztatták: nézőit is. A né­zők szurkolókká s így része­sévé váltak a versenyeknek. (A verseny alatt a szurkolók­ban a fiziológiai folyamatok változása hasonló a verseny­zőkben jelentkező fiziológiai változásokkal) A versenyekre a versenyzők kezdtek felké­szülni. hogy mind jobb ered­ményeket érhessenek el és győzhessenek. Már nem az egészség védelme volt a cél, hanem a győzelem. A ver­sengés fokozódott, a verseny­zők sportolókká, a szóra­koztató ipar egy különleges ágának alkalmazottaivá, gla­diátorokká váltak. E sportolók a teljesítményért feláldozták egészségüket, életüket. A sport hivatásukká vált. Ezért és ebből éltek. A verseny- szerű sportolásnak tehát sem­mi köze sincs a test edzésé­hez ... Ezt azonban nem akarjuk elismerni. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága es a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelő«. kiadó: CSOLLAN1 FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili.. Somogyi Béla u. 6. ti. em Kiadóhivatal: Budapest. Vili.. Blahö Lujza tér 1 Egész nap hívható cözponti telelőn: 343—100. 1*2—220 Gépíró szobák: 343—100 2*0, illetve 343—100/413. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141—462. 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 0G4 terjeszti a Magyar Posta, fcio fizethető bármely postahivatainai i kézbesítőknek a posta hírlap üzleteiben és a Posta KÖzpen Hírlap Irodánál (Bp., V., főz ládor tér l. sz.). Előfizetős’ l hónapra ?0 Varrnak hűségesek (ők keveseb­bet keresnek), vannak klubról- klubra szállók (ők többet keres­nek), de valamennyien „szemétre vettetnek” .... ha kikerülnek sportáguk vérkeringéséből. Ám épp ezért nem kerülnek ki. S ezzel saját sportáguk fejlődését gátolják, tisztaságai fertőzik mint edzőK, szakosztályvezetők (pechg legtöbbjük jó sportoló — gladiátor — volt, de az edzőséghez, szak­osztályavezetéshez nem ért). A színházi rendező nem szük­ségszerűen jó színész, sőt, leg­többjük egyáltalán nem színész és nem is volt színész. De mit csináljanak ezek a sze­rencsét! en kiöregedett gladiátorok: megyénkben is ott bábáskodnak szinte valamennyi faluban a 11 körül: évente aztán vándorolnak faluról-falura, mint valamikor a vándorkomédiások. Szerte szép hazánkban két keze­men meg tudom számolni azokat az edzőket: akik nem voltak lab­darúgók! Egyáltalán a sportéletünkből kí- söpörtük a különböző feladatokhoz értő ..civil” szakembereket, he­lyüket öreg gladiátorokká: töltve meg dugig Ez gátolja, fertőzi, mérgezi leg­inkább sportéletünket. Ezért kell alapjaiban újjátervezni sportéle­tünket, a gladiátorokat gladiáto­rokká tenni. Az ő rabszolgaságuk ugvanis épp' azért válik elviselhe­tetlenné. mivei tagadjuk foglalko­zásuk valódiságát. Aztán, hogy a sebész az operá­ciók, a zenész a zeneművek, az énekes a hangszálai rabja: ez hi­vatásbeli közös rabszolgaságunk, mely nem is terhes ... ha a min­denkori holnap nem fenyeget a nagy semmivel, a megsemmb {kés­sel. az életben velő halállal. Szégyen a futás, de váltó...

Next

/
Thumbnails
Contents