Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-27 / 301. szám
Éhező barátaink A mezőgazdaságban nagy segítségünkre vannak a rovarok és a gyomok elleni küzdelemben a fácánok, 'nyulak s a többi hasznos vad. Most a nagy hó alatt nehezebben ta,- lálják meg élelmüket. Védjük őket, etessük és kíméljük — a néhány heti gondoskodást tavasztól őszig többszörösen meghálálják. MENTESÍTŐ VONATOK 1969. december 31-én, szerdán mentesítő gyorsvonat indul 19 óra 04 perckor Szegedre. 1970. január 1-én, csütörtökön: mentesítő gyorsvonat indul 19 óra 04 perckor Szegedre. Január 2-án, pénteken, személyvonat indul 0 óra 56 perckor Szegedre, és gyorsvonat indul Szegedről 7 óra 18 perckor Budapest Nyugati pályaudvarra. A mentesítő vonatokat a MÁV csak akkor indítja, ha megfelelő számú utazóközönség van, ezért kérik, hogy az indulás előtt érdeklődjenek az állomáson az utazni szándékozók. HOLLANDIÁBAN növek- szik a rákos megbetegedések es a rákban elhunytak száma. PESTAAE&YEI HÍR LA KÜLÖN K-l /A PA SÁ XIII. ÉVFOLYAM, 301. SZÄM 1989. DECEMBER 30., KEDD A FUTESRE VÁRNÁÉI Mikor adják át a szolgaItatáháxat? Október 29-e és deccmbe. 29-e között néhány határidő már szerepelt a tormási szol- gáltatóház műszaki átadásának időpontjaként. Reménykedtünk abban, hogy talán karácsonyi-újévi ajándéknak elkészül az épület és megkezdődhet az üzlethelyiségek és a presszórész belső berendezése. Nem így történt. Pálfálvi Károly, a Lakáskarbantartó Ktsz elnöke szomorú hangon nyilatkozott: ..Kötbérek tömkelegé van kilátásban, a ktsz azonban vétlen. ANYAKÖNYVI Hl [OK Született: Tóth József és Német Ilona: Sarolta, Kasza József és Seri Zsuzsanna: Tamás, Kovács Tibor és Turcsányi Erzsébet: Erzsébet, Nyikos János és Kecskés Csilla: János. Szabó Balázs és Lakos Julianna: Tünde, Gödény János és Bagi Mária: Mária, Pataki Zoltán és Máté Piroska: Anna Mária, Gál Andor és Izsáki Judit: Andor, Szemők Ferenc és Kecskeméti Mária: Éva, Nagy Sándor és Palya Katalin: Sándor, Rafael Sándor és Rafael Anna: Sándor nevű gyermeke. Házasságot kötöttek: Tarcsi Balázs és Gyulai Éva, Somodi János és Danka Zsuzsanna, Fancsali Tibor és Killyéni Rózsa, Farkas László és Katona Katalin. Meghaltak: Szentpéteri Ambrus (Bántősi Bánom d. 37.), Szarka Józsefné, Csambál Magdolna (Honvéd u. 10.). Be- kő István (Pipa u. 11.). Minkus József (Hungária u. 2.), Dan- czák Józsefné, Bányai Lídia (Reviczky u. 5.), Balog Józsefné, Harczi Lídia (Zrínyi u. 83.). A 4. számú Építőipari Közös Vállalkozás — ez a vál- . lalat végezné a fűtésszerelést — többször is módosította a határidőt. Anyaghiányra hivatkoznak, j í nem tudják beszerezni a szűk- | j séges égőfejeket. Az utolsó j I határidő december 16-a tolt, j j de hol van az már?!’’ A ktsz minden munkáját | ; befejezte az épületen, csak a j j lakkozás van hátra, de azt j j csak jó időben, tavasszal tud- I j ják megcsinálni. Molnár László, az ÁFÉSZ j igazgató elnöke január kö- j zepáre ígérte a megnyitást. Az újabb csúszás a megnyitás időpontját bizonytalanná teszi. — Mikor lesz így szolgál- tatóház az épület bői? — kérdeztük, s a válasz nem í jogosíthat fél reményekre. — Január közepén egyáltalán nem tudjuk megnyitni a házat, nagyon messze vagyunk még attól. A belső építésre minden munkásunk készen áll, a tervek elkészültek, a fűtésre, meg a műszaki átadásra várunk. A berendezések hiánytalanul megérkeztek, s alig I várjuk, hogy megkezdhes- | sük a munkát. Ujab'o határidőt nem tűztek ki — hangzott Molnár László válasza. Szakemberektől megtudjuk, hogy a fűtőapparátuson körülbelül egyhetes munka van még hátra, S bár az ünnepek utáni „munkás” hétköznapo • kát éljük, reggel 9 óráig még nem érkeztek meg á fűtésszerelők a „határidős” munkájukat elvégezni. Budapestről és Aszódról járnak ide, s ha jói hallottam, a reggeli hírekben ezeken az útvonalakon nincs hóakadály. Miért nem jönnek? (szabó) tierclik a vásárlási könyveket A fogyasztási szövetkeze: január 5-étől kezdve folyamatosan cseréli a tagság vásárlási könyvecskéit a Köri sf a cukrászdában, minden délelőtt 8 órától 12 óráig. Hómunkások kellenének a vasútnak Az utóbbi napokban javult a vasúti közlekedés, a vasúía-1 sóiknak azonban még most is | napról napra meg kell küzde- i niük azért, hogy a forgalmat j zökkenőmentesen tudják lebonyolítani. — Milyen gondokkal küzdenek? — tettem fel a kérdést a szolgálatot irányító Kiséri Ambrus forgalmistának. — A legnagyobb gondot a havazás okozza. Az új el-ektro- j mos váltóállító a legkisebb ha- : vazásra is érzékenyen reagál. 1 Sokszor csak megfeszített munka árán sikerül egy-egy' vonatnak biztosítani a „zöld; utat”. — Kik takarítják el a havat? — A vasút forgalmi dolgozói, kocsirendezők, váltó tiszti- | tök. A pályamunka soknak is | gyakran segítenek a munkában. Ha sok a hó, bizony kevésnek tűnik ennyi ember I munkája, azután jön a késés... — Hogyan tudnának a gondokon segíteni? — A lehetőség adott. A vasút éjjel 8 forint 50 filléres, nappal 7 forint 50 filléres órabér mellett felvenne hómunkásokat. Sajnos erről senki sem tudott (?!), s nemegyszer 24 órázni kellett a vasutasoknak, hogy ne legyen nehézség a vonatok indításával, fogadásával — fejezte be Kiséri Ambrus. A vasút az ország érrendszere. s egy-egy „infarktus” következményekkel jár. Az élelemre, szénre, tűzifára sokan várnak az ország minden részében, s nem mindegy áz sem, hogy az utasokat szállító vonatokra lehet-e számítani. A MÁV segélykérésére a hosszan tartó havazások idején remélhetőleg — akadnak segély- nyújtók. II T. Disznótori jófonácsok Füstölés helyett pácolás Szilveszter tájékán, szokás szerint elkezdődnek a disznó- vágások. Aki malacot nevelt és hizlalt, s a takarmányba bs- lerakosgatta a pénzt, most már enni akar belőle. Aki nem hizlalt, de összegyűjtögették a rávalót és disznót akar vágni, könnyen vásárolhat. Van eladó bővén. Az űrök 23 forint körül mozognak — kilónként. Az őszön egy idős körösi hentes- és mészácosmester, Zorn’oory Antal megígérte, hogy a disznótorok idején majd hasznos tanácsokat ad olvasóinknak. Először, azt kérdeztük meg tőle, hegy mit csináljanak azok, akik nem szeretik a füstölt húst? — Tegyék páclébe. 10 liter vízbe 170 deka saíétromsát, 3 —5 gerezd fokhagymái és 2 cső erős, piros paprikát teszünk és felforraljuk. Ha lehűlt, ráöntNehogy túl „meleg" legyen Bizony, nincs jobb dolog mostanában annál, mint a jó meleg szobában ülni. Megrakni a kályhát, és elégedetten szemlélni az ablak üvegén keresztül azokat, akik fázósan vetik mellüket a szélnek, s ügy sietnek a dolguk után. Ilyenkor azután ritkán jut az eszükbe, hogy a tüzeléshez a szén, a gyújtás, meg a kályha mellett hozzátartozik a kémény is, s ha az elhanyagolt, vagy nem jól zár. a kigyulladó koromtól meggyulladhat a környék. A közelmúltban két tűzeset is volt. A Kürtilapos dűlőben Gál Ferencék kár nélkül megúszták a kéményíüzet, de Somogyi Dánielé!: már nem voltak ilyen szerencsések az Árpád utcában Náluk a plafon is átégett. Fordítsunk nagyobb gondot a tüzelésre, és arra, hogy kipattanó szikra ne találjon semmi felgyújtani valót, mart akkor a melegedés helyett köny- nyen lehet „melegünk” — a tűz oltásánál. Már nem otthon dagasztják A SEGÉD A DAGASZTÓGÉP Boros Ferenc sütőmestert nagy munkában találtam. A lisztet adagolta a dagasztógépbe. Mert ilyen is van a Koszorú utcai, szép, tágas műhelyben. — Tetszik tudni, ketten dolgozunk a feleségemmel, és segédre is szükség van — mutatott rá a tésztát pompásan keverő és markolászó gépre. — Hogyan lett pékmester? | vezető felesége rendszeresen hoz kenyeret sütni, a férje ugyanis csak a jó rozskenyeret szereti. A termelőszövetkezet- j ben dolgozó asszonyok inkább I csak lisztet hoznak, csereke - : nyernek. 1 Közben állandóan jönnek a megrendelők. Hozzák a lisztet I és szép, ropogós kenyerekkel ] indulnak vissza. Egyikük a j Baracsi útról jött a Homokol- [ dalra kenyérért. A városi tanács már több al- , halommal megállapította, hogy i a város perifériáján dolgozó, javító és szolgáltató munkát végző kisiparosok tevékenyen kiveszik részüket a lakosság \ ellátásából. (kopa) jük a dézsába rakott húsra, hogy a lé ellepje, és 14 napig benne hagyjuk. — Ha a sonkák 3 kilónál nagyobbak, az eljárást másodszor is megismételjük, de akkor már csalt másfél kiló sót teszünk a vízbe. A legjobb azután benne hagyni a lében a húst, amiből bármikor kivehetünk. A páclevet havonta cserélj üli. Gyakran elromlik, és betegséget is okoz a disznósajt, ezt hagy előzzük meg? — A disznósajt töltelékét 25 százalékkal erősebben fűszerezzük, és az abalében külön főzzük ki a sajtot, 20 percig a másik oldalára fordítva. Másfél óráig benne hagyjuk a vízben. A disznósajtot ne nyomóval préseljük, hanem a sajt súlyánál nagyobb nehezéket rakjunk rá. Füstölni a sajtot nem kell. Az így elkészített hústermékeket egészséggel fogyass- szák a sertésvágók az új esztendőben — tanácsolta a mester. 1 fkopa) mit Utunk a moziban? Sex és a hajadon. „Aki másnak vermet ás, maga esik bele”. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérősnűsor: Filopat és Pa- tofil pilitorkodik. Délbudai Vendéglátóipari Vállalat. Előadás kezdete: 5 és este 7 óra. Táskák és esetek „A sportban is méltóan képviselni a konzervgyárat!" Értékelték a Kinizsi Sportkör tevékenységét ii. Az első táskás eset a minap velem történt meg, amikor a tejivóba betértem a szokásos két decimre — természetesen, tejre. Miután megittam a mindennapit, egy kicsit még beszélgettünk az elárusítókkal, kevesen voltak az üzletben, már közeledett a záróra. Aztán eszembe jutott, hogy nincs otthon majoránna, s láttam, hogy most kapható, kértem egy csomaggal. Eközben újabb vásárló érkezett, mellém állt, és kért valamit. Nem figyeltem oda, mert éppen azzal foglalatoskodtam, hogy a cipzárat kihúzva, táskámba süllyesszem a majoránnát. Amikor ez sikerült, megláttam a táska mellett az újonnan jött vásárló kesztyűjét, s ezekkel a szavakkal áttettem a táska másik oldalára: — Jaj, nehogy ellopjam! — visszateszem. S fogom a táskát, köszönök, s indulok kifelé. — A táskámat se vigye! — szólt utánam. Megvert tábornokként kullogtam vissza a „csatamezőre”, valóban az ő táskáját fogtam meg. — Azért a majoránnát még kivehetem? — s már ismerős mozdulattal nyúltam a táskába. Kérem, engem a kereskedelem tett tolvajjá, mert a táskám, s a szomszédomé is — nem szégyen, nem tagadom —, szezonvégi kiárusított áru. Ügy látszik, másnak is megtetszett. Az eset óta figyelem magamat. Ki tud ajánlani egy jó ideggyógyászt, ha ismét lopni támadna kedvem? •k A másik két táska már régen békében élt egymással egy iskola tanári szobájában, akárcsak gazdáik, akik még ráadásul egymás mellett is ültek. Mígnem egy szép napon Ilonka nagyon sietett, s a kulcscsomóját a széke mellett a földön levő táskába hajította, majd kezet mosott, és indult haza. Nagy volt a meglepetése, hiszen az életét adta volna rá, hogy a kulcsot a táskájába tette, s mégis csak a lakatos segítségével jutott be a lakásába. Az új kulcsok is belekerültek egy csomó pénzbe, fizetni kellett a mester kiszállási díját is... Nem csoda, ha három nap múlva elöntötte a méreg, amikor a „táskatárs” szomszédnője az idegen kulcs gazdáját kereste. A rejtélyre fény derült. Csak egy kicsit későn. (sz) — Földművelő családban születtem, de én elhatároztam, hogy szakmát tanulok. A Fleishmann pékségben tanultam, azután vidéken segádes- ksdtern, és hosszabb ideig a budapesti községi kenvárüzem- ben dolgoztam. — Miikor lett önálló? — 1965-ben. Fő munkám évekig a hozott, sl er-kenyér sütése volt, de lassan kiment a divatból a nehéz munkával járó otthoni kenyér készítése. ezért 1967-ben hozott lisztből való cserekenyérsütésre kértem és kaptam engedélyt. — Nehéz veit az indulás? — Elég nehéz. Eleinte a felszerelésem is kezdetleges volt. De jó kenyeret sütöttem, amit megszeretett a közönség. Ahogy szaporodott a munkám, dagasztógépet állítottam be. Ez megkönnyíti és meggyorsítja a munkát. Nemcsak a Homokoldalról, hanem a város más részeiről is felkeresnek. — Reggel mikor kelnek? — Fél háromkor. Ebéd után egy kicsit delelünk, azután ismét eltart a munka este 5—6 óráig. — Ster-kenyeret már nem is sütnek? — Dehogynem. ötöt-hatot egy héten. — Kik dagasztanak még most is otthon kenyeret? — Többnyire idős iparosasz- szonyok. Például egy gépkocsiAz elnökség beszámolóját hozzászólások egészítették ki. A segítő szándékú, szívből jövő tanácsokat adó hozzászólások egyben megegyeztek: a város sportjának szintjét feljebb keil emelni. Kecskés 111. László sportaktívák beszervezését kérte a sportmunkába. Idős Sárosi Béla birkózóbíró több törődést kért. Faragó Sándor labdarúgó játékvezető diplomatiku- sabb embereket kért a sportvezetésbe, Dányi István birkózó egyöntetű véleményű, határozott vezetőséget, Ifj. Reszeli Soós Ambrus asztaliteniszező arról beszélt, hogy a jó eredmények elérése után ne álljanak le a versenyzők, hanem folytassák a komoly felkészülést a következő versenyekre is. Bélteki Lajos, volt labdarúgó hozzászólásában elmondotta, hogy a labdarúgók a pályán gyakran sportemberekhez méltatlan magatartást tanúsítanak, erről szokjanak le. ne bántsák, marják egymást, és akkor jönnek nemcsak az eredmények, hanem a nézők is. A gyár és a város ellentétének kiküszöböléséről Tóth Ambrus beszélt. A szétforgácsolt erőket össze kellene fogni. A kézilabdások nevében Varsányi Gábor vállalta, hogy pályájukat bekerítik, csak a szükséges anyagot biztosítsák számukra. Kőházi Ferenc asz- talitsniszező a vidéki versenyek idejére járó 12 forintos napidíj emelését kérte, Tóth Szalkay István a birkózók edzője javasolta, hogy emeljék a a szakosztály költségvetésének összegét a még jobb eredmények érdekében. Mi volt az oka a futballcsapat „vergődésénél.” a pályán? A kérdésre Bakonyi István adott választ. Sokan — mondotta — hosszabb-rövidebb kihagyás után ugrottak be a csapatba, s így is csak 25 játékosból állt a keret. A következő nehéz kérdés: a 2 ezer 800 nődolgozót foglalkoztató konzervgyár sportkörének miért nincs női szakosztálya? Utánpótlással sem lenne gond, egyre több fiatal dolgozik a gyárban, s a lányok, asszonyok a sportban is méltón tudnák képviselni a termékeivel már hírnevet szerzett konzervgyárat. Varga András sportköri elnökhelyettes kifejtette, hogy a szakosztályoknak maguknak is segíteniük kellet volna költségvetésükön. A legfőbb probléma az volt a Kinizsiben, hogy az elnökség, a szakosztályok és a játékosok kapcsolata nem volt jó, és hiányzott a jó tájékoztatás is. Tihanyi Lajos arról szólt, hogy a spor- otthon kellemesen meleg pincéjében — innen fűt a kazán — rendezzenek be tekepályát. Gáli Lajos, a Ceglédi Járási Testnevelési és Sportszövetség elnöke hozzászólásában ezeket mondotta: „A kritika csak az önkritika után születhet. A sportvezetés hibáin sürgősen javítani kell. Bízom abban, hogy Nagykőrösön az erős társadalmi összefogás több támogatást is adna a konzervgyári sportkörnek, ha azok több és jobb eredményeket mutatnak fel.” A felvetődött kérdésekre a konzervgyár pártbizottságának titkára és a sportkör illetékes vezetői válaszoltak, majd az üb-képviselője javaslatot tett az új sportköri elnökségre. A szavazás során Nyikos Józsefet választották meg elnöknek. A közgyűlés három és fél órás „hiba- és eredményboncolgatás” után a Kinizsi Sportkör teljes „feltámadását” várjuk. Sulyok Zoltán (Vége)
