Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
1969. DECEMBER 25., CSÜTÖRTÖK "\/£wlap 3 János angyalföldi beszéde Kádár latok. Fontos feladat a jelenleginél jobb munkaerőgazdálkodás és bérpolitikánk továbbfejlesztése. Érvényesíteni kell a szocialista bérezés elvét, a differenciálást, hogy aki jobban és többet dolgozik, kvalifikált, vagy különlegesen nehéz munkát végez, többet is keressen. Hangsúlyoznám, mert nagyon fontos, hogy megfelelően honoráljuk az üzemi, vállalati törzsgárdák tagjait, nehogy a vándormadarak jobban járjanak náluk. Tudomány — kultúra Kádár János ezután kitért a tudomány, a kultúra néhány kérdésére. A Központi Bizottság néhány hónappal ezelőtt napirendre tűzte a tudomány kérdéseit. Ami a társadalomtudományokat illeti, a Központi Bizottság határozott álláspontja, hogy ideológiai téren burzsoá eszmeáramlatnak semmiféle címen nem adhatunk teret. Csali egyféle marxizmus van, a torzítás nélküli marxizmus—len inizmus. Nem engedhetjük meg, hogy kikezdje valamiféle revizionizmus, de azt sem, hogy dogmává merevedjék. Meg kell őriznünk ezt a tudományos világnézetet, mint nélkülözhetetlen iránytűt, a vezérfonalat, amely cselekvésünket meghatározza és alakítja. — A tudomány és a szocializmus egymással szoros és elválaszthatatlan kapcsolatban áll. Hiszen maga a szocializmus tudományos világnézet, amely ugyanakkor tág teret, szabad utat nyit a szaktudományok fejlődésének is. A tudomány mindinkább termelőerővé válik; ennek megfelelően rövidítenünk kell az utat, amelyet a tudományos eredmények megjárnak, míg a termelésbe bekerülnek, s a tudományos kutatásokra építve, gyorsabban kell növelnünk a termelés műszaki színvonalát — A kor követelményeinek megfelelően mindenütt ahol szükséges és lehetséges, igénybe kell venni a korszerű tudományos eszközöket. Ezt figyelembe kell venni a közoktatásnál és az ifjúság képzésénél is. Biztosítani kell, hogy amikor a fiatal szakemberek kilépnek az életbe, megfeleljenek a modem technika támasztotta követelményeknek. Pártunk általában nagy figyelmet fordít az ifjúság helyzetére, problémáira. E témával ugyanúgy kell foglalkozni, mint a többi, nagy társadalmi kérdéssel: alaposan meg kell vizsgálnunk, mi az, ami rendben van, és mi az, amin változtatni, javítani kell Egyik mondanivalónk az ifjúság számára az, hogy miként a fiatalok jogos igényeket és követelményeket támasztanak a társadalommal szemben, ugyanúgy a társadalom is igényekkel, s követelményekkel lép a fiatalok elé. — Áz irodalmi és művészeti életben érvényesül az alkotói szabadság. Az irodalom, a művészetek, általában a kultúra iránt növekszik a párt, a társadalom igénye. Azt várjuk az alkotó művészektől, hogy a tartalomra, a mondanivalóra helyezzék a fő súlyt. A kifejezési forma az idők folyamán, természetesen, állandóan változik. De — és művészeinknek ezt kell megérteniük —, a forradalom nem a művészeti formákban, hanem a társadalomban megy végbe. A legjobb művészek minden korban a haladó eszméket támogatták és fejezték ki. Elsősorban az a művészeti alkotás marad fenn, amelyben ezek az eszmék a legjobban kifejezésre jutottak. Ez a mi korunkra is érvényes, a mi művészeinknek művészetükkel a leghaladóbb eszmét, a szocializmust, a népet kell szolgálniuk. Az értelmiség nőmé — köztük alkotó művészeink —, támogatja a párt és a nép alapvető célját, a szocializmus építését. A párt és az állam a tudomány, a kultúra művelői számára, ahogy eddig, ezután is biztosítani fogja az alkotó munka feltételeit, mind elviekben, mind anyagiakban. tiözszellem* köaerkölcs A szocialista eszmék, célok megvalósításához az általános előrehaladást segítő közszellem, közerkölcs szükséges. Mi kommunisták mindig azt hirdettük, hogy a szocializmus, a kommunizmus, a szabadság, de nem a szabadosság eszméjét vallja. Természetesen az erkölcsi felfogás is változik a kor követelményei szerint. Mi a szabadosságot sem a régi rendszer idején vívott harcunkban, sem most, az új világ építésében, nem támogatjuk. Az az álláspontunk, hogy forradalmárnak a társadalom alapkérdésében: a kapitalizmus megdöntésében és a szocializmus felépítésében kell lenni. A mi erkölcsünk szerint az első és legfőbb a munkához való viszony. Alá nem tesz eleget kötelességének, nem dolgozik becsületesein, nem lehet erkölcsös ember. Erkölcsi követelményünk a közösséghez, a szocialista célokhoz, a hazához fűződő megfelelő viszony. Minden ember legyen tudatában a jogok és a kötelességek egységének, annak, hogy aki kötelességének nem tesz eleget, jogai sem lehetnek. A szocializmus építésében fontos kérdés az öntudat és az anyagi érdekeltség. Lenin tanításának egyik igen lényeges tétele: a szocializmus építésének feltételeit úgy kell kialakítani, hogy az emberek kövessék az eszmét, de az anyagi érdekeltség is a szocializmus irányában hasson. — Az utóbbi évtizedben kettős folyamat ment végbe. Egyrészt erősödött, széles körien teret hódított a szocialista közszellqm. Az önzetlenség és az áldozatkészség, másfelől pedig — ha nem is ilyen mértékben — erősödött a kispolgári önzés és az anyagiasság is. Ez részben összefügg azzal a töréssel, ami fejlődésünkben 1956-ban bekövetkezett, amikor az emberek egy része kiábrándulttá, csalódottá, önzővé vált. Nem rokonszenvezhetünk azokkal, akik profi módjára követelőznek, de csak tessék-lássók, amatőr módra tesznek eleget kötelességeiknek. Ilyen szemléletet mi nem engedhetünk meg még a sportban sem, nemhogy a társadalom alapvető kérdéseiben., — Tiszteljük a munkájukat és vállalt kötelezettségüket becsülettel teljesítő embereket, akik helytállnak a munkában, hivatásuk szerint a gyárban, a mezőgazdaságban vagy hivatalban. Még inkább tiszteljük azokat, akik öntudatosan, önzetlenül, áldozatkészen is hajlandók a társadalom, a közösség javára dolgozni, a szocializmus ügyét előrevinni; tiszteljük a társadalmi munkában aktív embereket, akik a közügyet képviselik és szolgálják. És tiszteljük azokat az embereket, akik most harcolnak a téllel stz. utakon, a vasutakon, hogy biztosítsák az ország vérkeringését, a lakosság ellátását. — Meg kell értetni mindenkivel — különösen a fiatalokkal —, hogy a legszebb cél a szocializmus, a kommunizmus, amelynek mindig voltak önzetlen zászlóvivői és harcosai, akik semmilyen nehézséggel sem törődve küzdöttek megyalósulásáért. Ilyen harcosok nélkül a mi népünk és országunk sem jutott volna el a fejlődés mai színvonalára. Az ilyesfajta önzetlenségre és áldozatkészségre szükség van most és szükség lesz a jövőben is, mert ahhoz, hogy mindig előretörjünk, nem elég a bérszámfejtési cédula — szükség van önzetlenségre, áldozatkészségre, lendületre is. Nemzetközi kérdések A következőkben nemzetközi kérdésekkel foglalkozva, Kádár elvtárs rámutatott, hogy a nemzetközi tevékenységünk megfelel népünk szocialista törekvéseinek és érdekeinek. Nyílt és egyenes politikát folytatunk. Minden alapvető kérdésben jelalakult, szilárd álláspontunk van. — Véleményünk szerint — mondotta —, a nemzetközi helyzetben az utóbbi időszakban némi javulás következett be. A változás tendenciái számunkra kedvezőek: a kezdeményezés mindinkább a szocializmus és a haladás erőinek kezébe megy át. — Sikerült az amerikai agresszorokat rá- kényszeríteni arra, hogy szüntessék be a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását és üljenek tárgyalóasztalhoz. Változatlanul szolidárisak vagyunk Vietnammal, népünk továbbra is megad minden lehetséges segítséget hősi harcához. Bizonyos, hogy az Egyesült Államok új manőverezésével — a háború úgynevezett vietnamizálásávgl — sem éri el célját. Ez is csak csalás és félrevezetés. A vietnami nép viszont — ebben biztosak vagyunk ;— eléri célját,' és szabadon dönt majd a sörsáról. Az Egyesült Államok másként r.em fejezheti be ezt a háborút, mint hogy feltétel nélkül kivonja csapatait Vietnam területéről. — Az Egyesült Államok lényegében Koreában is ugyanazt csinálja, mint Vietnamban: megakadályozza, hogy a koreai nép maga rendezze ügyeit, és döntsön saját sorsáról. Délen most már több mint egy évtizede állomásoznak az Amerikai Egyesült Államok fegyveres csapatai, áz ENSZ zászlaját kalózlobogóként felhasználva. Mint közismert,' a napokban hazánkban járt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere; tárgyalásaink során megerősítettük az együttműködésre irányuló szándékainkat és elgondolásainkat. — A Közel-Keleten szintén sikerült megállítani az agnesszort. A helyzet azonban változatlanul nyugtalanító, mert az izraeli agresz- szív körök — az amerikai imperialisták támogatását élvezve — nem hajlandók tudo- másul venni a Biztonsági Tanácsnak a helyzet rendezésére vonatkozó határozatait, nem hajlandók tudomásul venni az arab népek jogos követeléseit. Népünk egyértelműen az arab népek igazságos harcát támogatja. — A csehszlovákiai események menetében ez év áprilisában—májusában kedvező fordulat álit be. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága marxista—leninista politikát képvisel, amivel szolidárisak vagyunk, amit támogatunk. Reméljük, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság tovább fejlődik és mind határozottabb lépésekkel megy előre a szocializmus építésének útján. Nem csináltunk titkot abból, hogy érdekeltek vagyunk a csehszlovákiai helyzet alakulásában. Érdekünk, hogy ebben a szomszédos országban eredményesen, sikerrel épüljön a szocializmus. — ügy gondolom, munkásosztályunk, egész népünk érzését juttattam kifejezésre, amikor a közeli napokban — ott jártamkor — azt mondottam: szívből kívánok minden jót és sok sikert a‘ szocializmus építésében a szomszédos Csehszlovákiának, pártjának, népének. Kádár elvtárs tovább sorolva a nemzetközi élet számunkra kedvező tendenciáit, kiemelte a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti tanácsülését, amelyen fontos határozat született a katonai együttműködés fejlesztésére, s amelyen felhívást fogadtak el az európai biztonság megteremtésére. Emlékeztetett a KGST tanácsülésére, amelyen elvi döntést hoztak az együttműködés magasabb formáira vonatkozó javaslatok kidolgozására. Külön kitért a kommunista és munkáspártok moszkvai találkozójára, amelyen — mint ismeretes — 75 párt vett részt, s jutott egyetértésre abban, hogy az eddiginél szorosabban össze kell fognunk az imperializmussal szemben, és fokozottan tömörí- tenünk keil az antiimperialista erőket. Beszélt a szovjet—kínai tárgyalásokról is. — Az MSZMP résziről üdvözöltük a szovjet—kínai kapcsolatok felvételét és a tárgyalások közelmúltban történt megkezdését. Ami az egyes vitás ideológiai és politikai kérdéseket illeti, senki előtt sem titok, hogy mi a Szovjetunió álláspontját tartjuk helyesnek. Örömmel üdvözöljük a Szovjetunió állhatatosságát és türelmét, amellyel a kapcsolat felvételére és megyezésre törekedett és törekszik. Véleményünk szerint a szocializmus érdekei azt követelik, hogy — az ideológiai, politikai vagy más kérdésekben fennálló véleményeltérést félretéve — egyesítsük erőinket szemben közös ellenségünkkel, az imperializmussal. — Ami az európai biztonság kérdését illeti, ugyancsak szocialista országoké, a Varsói Szerződés tagállamaié a kezdeményezés. Úgy véljük, bár a kontinens biztonsága az európai béke létérdekeit érinti, ez nemcsak ^Európa, hanem egyben az egész világ békéjének kérdése is. Szükséges, hogy társadalmi berendezésre való tekintet nélkül valamennyi európai ország egyetértésre jusson a biztonság megerősítése, a békés és normális kapcsolatok rendezése terén. Ehhez az kell, hogy a NATO-államok — különösképpen az NSZK — tudomásul vegyék és elismerjék a második világháború után kialakult európai realitásokat. Ha ez bekövetkezik, döntő lépés az európai biztonság megerősödésében. Szolidárisak vagyunk az NDK-val, támogatjuk jogos igényét a teljes értékű nemzetközi elismerésre. — Külpolitikánk következetesen a realitásokból indul ki, ezért teljes mértékben helyeseljük, hogy a Szovjetunió tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államókkal, a korszerű stratégiai fegyverek korlátozásáról. Meggyőződésünk, hogy e minden bizonnyal hosszú tárgyalássorozat kimenetelében valamennyi nép érdekelt, hiszen közös érdekük, hogy gátat vessenek a világszerte folyó kiélezett és felfokozott fegyverkezési versenynek. — Az imperializmus komoly politikai krízisekkel küzd. Az Egyesült Államokban — különböző kérdésekben — már hosszú ideje mélyül a társadalmi válság. Az USA közvéleményének mind nagyobb része követeli az agresszív vietnami háború befejezését. Politikai krízis tükröződik abban a változásban is, amely az idei szeptemberi választások után következett be a Német Szövetségi Köztársaságban. Az NSZK-ban megbukott az a keresztényszocialista irányzat, amely húsz esztendeig uralkodott, s amely nem volt hajlandó számolni a realitásokkal, nem akarta elhatárolni magát a militarista- revansista törekvésektől. Mély válság jelei mutatkoznak Olaszországban is. Bízunk abban: olasz elvtársainknak sikerül elhárítaniuk a veszélyt, hogy a jobboldali erők provokációkkal, bombamerényietekkel megzavarhassák az olasz dolgozók széles körű sztráj'kharcát. s ezzel .Jogcímet, -ürügyei teremtsenek az olasz társadalom igazi progresszív erői, a kommunista párt és más baloldali erők elleni fellépésre. — Külpolitikánkban szüntelenül a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink erősítésére, a szocializmus erőinek tömörítésére törekszünk. Az országgyűlés a mostani ciklusban öt barátsági szerződést iktatott törvénybe. Üjabb húsz évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttünk a Német Demokratikus Köztársasággal, a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Bulgáriával. Baráti kapcsolatokat építünk ki az újonnan felszabadult országokkal, kölcsönösen előnyös, rendezett és békés kapcsolatokat akarunk kialakítani a tőkés országokkal is. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés, a KGS'!? országai és a haladás más erői, mint eddig, a jövőben is tapasztalhatják, hogy a Magyar Népköztársaság megbízható és hű szövetségese a haladásért, a szocializmusért és a békéért küzdő valamennyi nemzetközi erőnek. Tevékenységünket a budapesti felhívás, a külügyminiszterek prágai nyilatkozata, a decemberben Moszkvában megtartott konzultáció szellemében folytatjuk az európai biztonság ügyében. Nemzetközi párttevókenységünket a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozásán közösen elfogadott állásfoglalásoknak megfelelően végezzük. Mindenütt és mindenkor a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a békéért küzdő erők oldalán lépünk fél. Új esztendő — jubileummal — Kedves elvtársak! — Nemsokára ismét befejezünk egy munkás esztendőt. Rövidesen elérkezik felszabadulásunk 25. évordulója. A jubileumra pártunk, népünk tettekkel, szocialista munkaversennyel is készül. Köszönetét mondunk a Szovjetuniónak, amely felszabadító harcával megnyitotta népünk előtt a szabadság és a fejlődés útját: az előttünk járóknak, azoknak, akik életüket adták azért, hogy mi a haladás útján járhassunk. — A Központi Bizottság és a kormány jogé®, megalapozott és reális bizalommal tekint a jövőbe. Haladásunk politikai, gazdasági alapjai adottak. Ha okosan, energikusan és erőinket-összefogva dolgozunk, eredményeink sem maradnak el. E gondolatok jegyében kívánok a Központi Bizottság és a kormány nevében az ünnepekre jó pihenést és jó egészséget; az 1970-es esztendői-e jó munkát és sók Síkért.' '•••ói+owroi* <-*»'!kvct. i Felmentés, kinevezés A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány dr. Bognár Józsefet más fontos beosztása miatt — eredményes munkája elismerése mellett —, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöki állása alól ez év december 31-i hatállyal felmentette és dr. Rosta Endrét, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének eddigi ügyvezető elnökét, miniszterhelyettesi rangban, 1970. január 1-i halály- lyal az intézet elnökévé kinevezte. HETFO-KEDD BÉKEKÖLCSÖN-MILLIÓK Az Országos Takarékpénztár december 29-én és 30-án Budapesten, a Fürst Sándor utcái zeneiskolában rendezi az év utolsó államkölcsön-sorsolá- sait, a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1969. második félévi húzásait. A sorsolások mindkét napon délelőtt fél 10 órakor kezdődnek. Hétfőn a II. Békekölcsönt sorsolják, 130 200 kötvényre 35 261 300- forintot. A keddi húzáson először a III. Békekölcsön 570 350 darab kötvényére 77 075 800 forint, majd a IV, Békekölcsön 349 500 kötvényére 47 279 800 forint jut nyeremény és törlesztés formájában a kötvénytulajdonosoknak. A két nap alatt a három békekölcsön 1 050 050 kötvényére összesen csaknem 160 millió forintot, pontosan 159 616 900 forintot sorsolnak ki. A kötvények beváltása 1970. január 12-én kezdődik. Kataszteri holdak és négyszögölek helyett HEKTÁR ÉS NÉGYZETMÉTER Még néhány nap, s Békés, valamint Győr-Sopron megye egész területén, továbbá Pest megye négy járásában csak hektár és négyzetméter szerepel a földnyilvántartásokban az eddigi kataszteri holdak és négyszögölek helyett. Ezzel véget ért az első esztendei szakasza annak a munkának, melyet az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal négy év alatt az egész ország területére vonatkozóan elvégez. Eddig már négy ízben — 1874-ben, 1907-ben, 1948- ban és 1963-ban — rendel- i ték el hatályos jogszabályok a földterület meghatározásában is a méterrendszer alkalmazását, végrehajtása azonban csak az idén kerül sorra, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletére^ A kataszteri holdak, a négyszögölek és a területtel kapcsolatos egyéb adatok — többek között a kataszteri tiszta jövedelem — átszámítását az ország összes, körülbelül 10 milliónyi parcellájára, illetve nagyüzemi táblájára vonatkozólag, a földhivatalok által felküldött kivonatok alapján, a MÉM központi elektronikus számítógépe végzi el, s az új birtokivek már a méterrendszerben megállapított adatokkal mennek vissza az illetékes vidéki szervekhez. Az érdekelt földtulajdonosok és az érintett helyi szervek számára az OFTH külön zsebkönyvet és plakátot készíttetett, amelynek segítségével bárki pillanatok alatt ellenőrizheti az átszámítás helyességét Szolnoki felhőkarcoló Szolnokon elkészül a város egyik külterületének, a Kis- gyepnek részletes rendezési terve. A vályogházak és libalegelők helyén korszerű új városrész alakul ki. A tervezet szerint a következő tíz év alatt ötezer lakást építenek fel. Itt kap helyet az 1100 ágyas megyei kórház, a mentőállomás, az új strandfürdő, a sportkombinát és egy huszonnégy tantermes középiskola. Az új lakótelep magasépületei közül is kiemelkedik majd a 22 emeletes „felhőkarcoló”. Naponta egy vonatrakomány Azt hinné az ember, télen bezárják a konzervgyárakat, s a gépek fázósan ásítoznak. Hogy ez az elképzelés menynyire téves, arról Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója elmondta: — Most is ugyanúgy megy a napi munka, mint nyáron, legfeljebb nem olyan látványosan. Folyamatosan feldolgozzuk a nyáron és ősszel elraktározott sárgarépát, , gyökért, zellert, hagymát, burgonyát és almát. Zamatos koílzerv és kampót lesz belőlük. A félkész áruból is most készül a végtermék, a konzerv. — A napi termelési érté eléri a kétmillió forintot. S na ponta 4—5 millió forint érték áru hagyja el a gyárat, vagy is egy egész vonatnyi. Enne kétharmad része külföldr megy, Ausztriától Kanadái! egyharmada pedig a haza megrendelőknek. — Most is 3500-an dolgozna! az üzemekben. Jól halad . karbantartás, melyet a műsza ki fejlesztéssel kötöttünk egy be. Milliószámra készülnek ; konzervdobozok, s a zárógair nitúra. Itt a legnagyobb hóesés sem jelent akadályt nincs megállás.
