Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-24 / 298. szám

Befejezte tanácskozását a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottsága 1969. december 22-én és 23- án Moszkvában ülésezett a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bi­zottsága, amelyet a Varsói Szerződés tagországainak poli­tikai tanácskozó bizottsága ál­tal 1969. március 17-én hozott határozat alapján alakítottak. A bizottság ülésén részt vett D. Dzsurov hadseregtábornok, a Bolgár Népköztársaság nem­zetvédelmi minisztere, M. Dznr vezérezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nem­zetvédelmi minisztere, W. Ja­ruzelski altábornagy, a Len­gyel Népköztársaság nemzet- védelmi minisztere, Csémi Ká­roly altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének első helyettese, a magyar néphadsereg vezér­kari főnöke, H. Hoffmann hadseregtábomok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, 1. Ionita vezérezredes, a Román Szocialista Köztársaság fegy­veres erőinek minisztere, A. A. Grecsko, a Szovjetunió mar­calija, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere, I. I. Jaku- bovszkij, a Szovjetunió mar- sallja, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, Sz. M. Stemenko hadseregtábomok, az egyesített fegyveres erők Vezérkari főnöke. Az ülésen megvitatták a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének megszi­lárdításával összefüggő kérdé­seket. A Varsói Szerződés honvé­delmi miniszterei bizottságá­nak munkája a teljes és köl­csönös megértés, s a nézetek azonossága jegyében folyt. A bizottság határozatokat fogadott el a megvitatott kér­désekről és úgy döntött, hogy a következő ülését Szófiában tartja meg 1970. május—jú­nius folyamán. ★ Csémi Károly altábornagy, a Magyar Népköztársaság hon­védelmi miniszterének első he­lyettese, a magyar néphadse­reg vezérkari főnöke, aki részt vett a Varsói Szerződés tagál­lamai honvédelmi miniszteri j bizottságának moszkvai ülé­sén, kedden visszaérkezett Bu­dapestre. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM ARA 80 FILLER 1969. DECEMBER 24., SZERDA BUDUPEST Kádár János látogatása a XIII. kerületben Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ked­den, Budapesten, a XIII. ke­rületbe látogatott. Elkísérte Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a MOSZKVA M*éier—Grom ih o megbeszélés Kedd délelőtt a szovjet i külügyminisztérium Alekszej Tolsztoj utcai villájában meg- ] RABAT Az arab csúcs finise Nasszer elhagyta a tárgyalótermet... Az arab államfők rabati csúcsértekezletének keddi napjáról a hivatalos bejelen­tés annyit közöl, hogy az arab államfők kétórás tanács­kozást tartottak, míg a kül­ügyminiszterek három óra hosszat tárgyaltak a záróköz­lemény szövegezéséről. A nyugati hírügynökségek a konferenciához közel álló forrásokra hivatkozva jelen­tették, hogy Nasszer elnök kivonult a keddi ülésről. Az egyiptomi elnök, mielőtt elhagyta volna a tárgyalóter­met, a következő szavakkal fordult az államfőikihöz és a küldöttségek vezetőihez: ele­get beszéltek már arról, mát kívánnak tenni az Izrael el­leni front megerősítése érde­kében. Itt az ideje, hogy pon­tos adatokkal álljanak elő ar­ról, mennyi katonát és fegy­vert bocsátanak rendelkezés­re. Ugyancsak a konferen­ciához közel álló körök sze­rint Fejszál király, Nasszer felszólítására kijelentette: Szaud-Arábia a Jordán folyó­tól délre állomásozó dandá­réval hozzájárul a front erő­sítéséhez. A többi küldött vá­lasza nem tartalmazott konk­rétumot; az egyiptomi elnök állítólag ekkor hagyta el a tárgyalótermet Nasszer kivonulása nem jelenti azt, hogy az elnök a továbbiakban bojkot- tálni kívánja a konferen­ciát. Csupán demonstrálni akarta, hogy nem helyesli Szaud- Arábia és Kuwait álláspont­ját. Az értekezlethez közel ál­ló körök szerint Nasszer úgy (Folytatás a 2. oldalon.) kezdőditek Péter Jánosnak, a Magyar Népiköztársaság kül­ügyminiszterének és Andrej Gromikónak, a Szovjetunió külügyminiszterének tárgyalá­sai. A hivatalos megbeszélé­sek tárgyköre felöleli a két ország közötti kapcsolatok té­máját, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, ezen belül az európai biz­tonság és az össz-európai biztonsági értekezlet ügyét. A megbeszéléseket követően Andrej Gromiko a szovjet k ül ügy mi n isztérium nevében hivatalos villásreggelin látta vendégül a magyar külügy­minisztert. A kitűnő hangulatú villás- reggelin Andrej Gromiko és Péter János pohárköszöntőt mondott. A külügyminiszte­rek éltették a két ország ba­rátságát és minden téren, így a külpolitika terén meg­valósuló együttműködését. Központi Bizottság titkára. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­j zeti bizottság titkára és Har­sányt Jánosné, a KlSZ-bizott- í ság titkára fogadta a látogató­tagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára és dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a műve­lődésügyi miniszter első he­lyettese. A vendégeket Kőnyl Gyula, a XIII. kerületi Pártbi­zottság első titkára fogadta. Kádár János délelőtt a Váci úti Kender-Juta gyárat keres­te fel, ahol Huszák Vilmos igazgatói, Németh Lászlóné, a gyári pártbizottság titkára, Zsidi Gyuláné, a szakszerve­Herceghalomra látog mezőgazdasági pártküldöttsége Tegnap délelőtt a hazánk­ban tartózkodó szovjet mező­gazdasági pártmunkásküldölt- ség Herceghalomra, a kísérleti gazdaságba látogatott. V. 1. Csórnij elvtársat, az SZKP Revíziós Bizottságának tagját, az SZKP támbovi területi pártbizottságának első titká­rát, és a delegáció tagjait Tó- bak István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munka­társa és Kiss Lajos, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető-helyettese kísér­te eh A vendégeket, a Herceghal­mi Kísérleti Gazdaság köz­pontjában, Tuza Sándomé, a Budai Járási Pártbizottság titkára, és a gazdaság vezetői fogadták. Ezt követően fehér asztal mellett Rédling Isiván igazgatóhelyettes és Osztás János párttitkár számolt be a gazdaság tevékenységéről, gaz­dasági eredményeiről, illetve a pártszervezet munkájáról. Az egykori Metternich birtokon működő — immáron 20 esz­tendős mezőgazdasági nagy­üzem — méltóképpen repre­zentálja a szocialista gazdál­kodás fölényét. Főként takar­mánytermesztéssel és állatte­nyésztéssel foglalkozik, de együttműködik a szomszédos Állattenyésztési Kutató Intézet­tel is. Tavaly a 105 millió fo­rintos termelési érték mellett 15 millió forint tiszta nyeresé­get ért el. Az igazgatóhelyettes részletesen tájékoztatta a szovjet vendégeket az üzem- szervezés módszereiről, és az elkövetkező évek célkitűzései­ről. Keserű János, az Állatte­nyésztési Kutató Intézet igaz­gatója az intézet tevékenysé­géről adott tájékoztatót, míg Dékány István, az érd—száz­halombattai Benta-völgye Ter­melőszövetkezet elnöke a ma­gyar, közös gazdaságok fejlő­dését igyekezett vázolni saját példájukon keresztül. Ezután a vendégek megte­kintették a kísérleti gazdaság korszerű, nagyüzemi sertéste­lepét, és kicserélték vélemé­nyüket a látottakról. Elisme­réssel nyilatkoztak mind a kí­sérleti gazdaság, mind pedig az Állattenyésztési Kutató In­tézet eredményeiről. A szombat óta hazánkban tartózkodó — és Pest megye mezőgazdaságával ismerkedő — SZKP mezőgazdasági párt­munkásküldöttség ma reggel utazik vissza a Szovjetunióba. kát, akik rövid tájékoztató után. megtekintették a gyár részlegeit. Kádár János elbe­szélgetett az üzemrészleg dol­gozóival. Kádár János — aki a fővá­ros 39. sz, választókerületének képviselője az országgyűlés­ben —, délután képviselői be­számolót tartott a Láng Gép­gyárban. A vendégeket Kasoly József vezérigazgató, Ónodi Ferenc, a gyár párttitkára, Udvardy Ferenc, a szakszerve­zeti bizottság titkára fogadta. A kazánszerelő-csamokot zsú­folásig megtöltötték a gyár dolgozói, a környező üzemek, vállalatok képviselői, a válasz­tókerület lakói. A kerületi párt- és Hazafias Népfront Bi­zottság nevében Könyi Gyula üdvözölte a nagygyűlés részt vevőit, majd Kisléghy Imre, a XIII. kerületi Tanács végre­hajtó bizottságának elnöke számolt be a kerület eredmé­nyeiről, gondjairól, terveiről. Ezután Kádár János mon dott beszédet, amelyet nagy tapssal fogadtak. A gyűlés Kór.yi Gyula zárszavával ért véget. Végezd hát a dolgod A lassan tovatűnő esztendő legnagyobb szenzációja két­ségtelenül az volt, hogy két­szer is a Holdra tette lábát az ember. És megszámlálhatatlan mesterséges égitest száguld az űrben. Hatalmas az ember, el­törpülnek mellette az istenek. Több a fantáziánál a valóság. A Rostand megénekelte Cyra­no nevetséges holdbéli utazá­sával. Verne is az. Csakhogy... Csakhogy az idén is az em­ber több ezer embert ölt meg Vietnamban. És Közel-Kele­ten. Es hazánkban volt Zobák. Ura leszünk a kozmosznak, s nem vagyunk teljesen ura még a hétköznapi techniká­nak. És saját magunknak sem. Milyen volt 1969? Akik élünk, tudjuk. Amíg élünk, nem feledjük. Mit hoz 1970? Frázis: rajtunk múlik. Nem frázis: rajtunk múlik! Emlé­kezz a költő szavára: „Még nem nagy az ember.” Talán már megszületett, talán éppen itt, Pest megyében, ki egyszer megénekelheti: „már nagy az ember.” De nemcsak lírai má­morban, rózsaszínű lakk-körí­tésben, hanem mert valóban az. — Addig... Addig nem kevés a dolgunk, Küzdeni a legnemesbekért.. Am mi a legnemesb? Mi vol­na más? Az emberi élet. Ez nem vegetáció. Eljutot­tunk a Holdra — elju­tunk talán a Marsra is. De a másik Mars, a hadisten, még itt tombol közöttünk. Atom­bombával is. Hidrogénbombá­val is. Meg azzal is, hogy szá­zadunkban is arat glóbuszunk számos helyén az éhhalál. Eljutunk talán a Marsra is, de Szentgyörgyi vádol: nincs pénz a rákkutatásra. Vietnam­ra van. A hadi kiadások az Egyesült Államokban rekord­összeget érnek el. Az Olajfák hegyén nincs béke. A karácso­nyi fogadkozások egy-két na­pig ha tartanak. És mégis ... A másik költő: „Az élet szép, tenéked magyarázzam?” Szép, mert erős. Mert diadalmas minden halálokon. Mint a béke a háborún­Végezd hát a dolgod. A gyárban is. És otthonodban. Mert a te dolgodat el nem végzi más. S ha tiszta szívvel élsz, hoz­hat bármit a rádköszöntő új esztendő, alakulhat bármint a sorsod, a győztes te leszel. Mert igaza lehet és van is ama harmadik költőnek: „Az élet célja a küzdés maga” —. ha a küzdés előbbrehaladást jelent. Jelenthet-e mást? A fá­ról lemászástól a Hold ostro­máig kacskaringós az út, ám mégis egyenes. Hogy nem látni még a vé­gét? Hogy ereidben, idegeid­ben nem is ritkán: „Ö, az a vég, csak azt tudnám feled­ni?!” Azt ne feledd, ami ez­után következik: „Ember küzdj és bízva bízzál!” Én bízom 1970-ben. Pedig, ha tükörbe nézek: a haj ősz, szájam szegletében ráncok. De a két fiam fiatal, erős és szép. Bruckner József LENIN-TlZISEK Az SZKP Központi Bi­zottsága Lenin születésé­nek 100. évfordulója (1970. április) alkalmából tézise­ket adott ki. A központi bizottság leszögezi: „Lenin ügyét folytatva, a szovjet nép erősíti internaciona­lista szolidaritását a szo­cialista országok népeivel, a nemzetközi munkásosz­tállyal, a demokráciáért és a nemzeti felszabadulá­sért, a tartós békéért, a de­mokráciáért és a szacializ- musért, a marxizmus—le- ninizmus eszméinek dia­daláért harcolókkal.” „Lenin a legnagyobb tu­dós volt a forradalomban és a legnagyobb forradal­már a tudományban, aki új szakaszt nyitott a marxista elmélet fejlődésében, gaz­dagította a marxizmus va­lamennyi alkotó elemét: a filozófiát, a politikai gazda­ságtant és a tudományos kommunizmust” — állapít­ják meg a téziseit. A több, mint 13 000 szó­ból álló dokumentum négy részből áll: „Lenin az új típusú proletár párt alapí­tója, a szocialista forrada­lom teoretikusa és vezére” — „A szocializmus a leni- nizmus eszméinek megva­lósulása”, — „A leninizmus a népek antiimperialista és a világ forradalmi meg­újulásáért folytatott har­cának zászlaja”, — „A le­nini úton a kommunizmus­hoz”. Befejezésül a tézisek megállapítják: „Vlagyimir lljics Lenin eszméi a kom­munisták tevékenységében, a munkásosztály és minden dolgozó harcában, a szocia­lizmus és a kommunizmus előremutató fejlődésében, az emberiség legyőzhetet­len társadalmi haladásá­ban valósulnak meg. Lenin neve és ügye örökké élni fog.”

Next

/
Thumbnails
Contents