Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

K» «cere* kMJMop 1969. DECEMBER ZU VASÄRNAP Karácsonyi csibék Dózsa J te ezei nagykőrösi Tsz éven- ezerszám kel­teti a magyar hús-broyler-csibét saját állomásán. Karácsonyra a társszövetkezetnek 15 ezer naposcsibét szállít. Próbaidő után Most pedig néhány nap múl­va nagyközség lesz Dabas, és a gondolkodásában, mozgásá­ban egyébként is dinamikus tanácselnök szavai, mozdulatai még sebesebbek. Talán csak nincsen lámpaláza? A kérdé­sen nevet: Köszönőlevél az elnököknek — A közös vállalkozások jövője — Kereskedni is meg kell tanulni Dr. Pénzes János, a Pest megyei Tanács vb-elnökhe- lyettese — többek között — a következőket írta 1969. novem­ber 25-én 35 megyei tsz elnö- kéniek: ...„Az élelmiszer-ellá­tás területén a megye lakossá­gának igénye évről évre nő... kielégítése egyre nehezebb fel­adat elé állítja kereskedelmi szerveinket... Ezúton mondok köszönetét Elnök elvtársnak, hogy jelentős anyagi eszközök hozzájárulásával a tsz-bolthá- lózat növelésével segítette a lakosság jobb és választéko­sabb élelmiszer-ellátását”... Nem kevesebb, mint 35 ter­melőszövetkezet nyitott boltot. Helyszűke miatt csak annyit: Érden, Filiscsabán, Bugyin, Felsőpakonyban, Galgamácsán, Kartalon, Dunakeszin, Tápió- sülyön, Monoron, Pilisen, Nyáregyházán, Gyomron, Tá- piószentmártonban, Dömsö- dön, Visegrádom, Pomázon, Pi- lisszentkereszten, Budakalá- szon, Szentendrén, Kemencén, Vácott, Dunakeszin és Nagy­kőrösön zöldség-gyümölcs, tej és tej tennék, bor és pecsenye árusítására alkalmas szakbol­tokat létesítettek. Hol lehetne még? Dr. Kecskeméti Lajos, a Bu­dapest környéki Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének titkára sze­rint a szövetség is nagyon elé­gedett a termelőszövetkezetek boltnyitási tevékenységével. Értesülésük > szerint 1970-ben még több szövetkezet óhajt üz­letet nyitni. Ehhez'-azonban a tanácsok részéről is nagyobb segítséget igényelnének. A községi, városi tanácsok nem mindig adnak rendes, megfe­lelő helyet. Szentendrén pél­dául egy csinos kis boltot nyi­tott a „Mathiász” Szakszövet­kezet, de miért nem a város­ban árusítanak? Miért a lak­tanyáknál? ... Kískunlacházán a Petőfi Tsz ugyan a. Fő téren I kapott helyet, ám egy sze!gé-| nyes kis házikóban. A KÖJÁL1 ás a . kereskedelmi osztályok túlságosan szigorúak a tsz- boltokkal, sokszor nem hatja át őket a segítőkészség, inkább azt kutatják, hogyan lehetne megbírságolni a boltok tulaj­donosait. A higiéniai követel­mények oly magasak, néha fe­kete-fehér öltözőt is kívánná­nak a tsz-ektől. Meggondolan­dó a boltnyitás, ha nincs elég forgalom és veszteség szárma­zik belőle. Leányfalun a po- mázi „Petőfi” létesített pecse­nyesütőt. de sajnos az árusítás idényjellegű, mint a tahitótfa- lui „Kék Duna” hasonló ren­deltetésű boltja. Ilyen esetben jó, ha a tsz-ek az ÁFÉSZ-ek- kel vagy a MÉK-kel társulnak. A boltnyitásra számos alkal­mas helyet látok magam is: például Érden lehetne két-há- rom zöldség-gyümölcsboltot nyitni. A Dunakanyar is sze­rintem még kihasználatlan te­latok képtelenek lennének megoldani az áruellátás prob­lémáját. A bolt ugyanakkor jó a tsz-nek is. Az osztályvezető azt taná­csolta a boltot nyitó tsz-ek nek: kereskedni' is meg kell tanulni. Hozzáértő boltvezetőt alkalmazzanak, aki az áruellá­tásról éppen úgy tud gondos­kodni, mint a vevők udvarias kiszolgálásáról. Ha ilyen em­ber nincs, akkor írassanak be fiatalokat az egyes járási székhelyeken levő boltvezetői tanfolyamokra. A boltnak gaz­daságosan kell működnie és ehhez szakértelemre van szük­ség. A megyei tanács kereske­delmi osztálya szívesen segít, ha igénylik á tsz-ek és meg­mutat számos reprezentatív boltot, ahol el lehet sajátítani a tapasztalatokat. Vajda Lajos is a közös boltnyitást javasol­ta, s azt tartotta célravezető­nek. Bekapcsolódni a helyi ellátásba! Dr. Pénzes János levelével kezdtük cikkünket és a sza­vaival zárjuk: Évekkel ezelőtt felmerült a helyi lakosság élelmiszer-ellátásának problé­mája. Helyes utat jelöltünk meg, amikor azt mondtuk; a kereskedelmi hálózat önmagá­ban képtelenkielégíteni az igényeket, ahhoz a mezőgaz­dasági nagyüzemeknek az áru ellátásba való fokozatos be­kapcsolódása kell. Közvetlen értékesítés a tsz-ek, állami gazdaságok részéről, a MÉK az ÁFÉSZ-ek segítségével!.., 1968-ra megyénkben 260—270 tsz-bolt nyílott, s pozitívnak értékelem, hogy főleg a me­gyében és nem a fővárosban. A megyei boltok száma nő, a fővárosiak száma csökken, és ez a helyes tendencia. Külö­nösen fontos a tej és tejter­mékek, a zöldség és gyümölcs árusítása. A tsz-ek 35 boltot, a MÉK 23-at — többek között —, a sütőipar 100 új mintaboltot nyitott. Öitülünk ennek! A megyei tanács elnökihe­lyettese így folytatta rövid nyilatkozatát: Célszerű továb­bi boltok nyitására ösztönözni a tsz-eket, állami gazdaságo­kat, s jó propagandát csinálni a társulásoknak. Fejleszteni kell a boltok számát, de bőví­teni kell a benne levő áruk választékát is. Arra kell töre­kedni, hogy egész évben áru­sítsanak. A Pest megyei Hír­lapon keresztül is köszönetét mondok a helyi ellátásban fáradozó termelőszövetkeze­teknek, mezőgazdasági üze­meknek, s arra kérem őket, a jövőben is fordítsanak gondot a bolthálózat növelésére, bő­vítésére, fejlesztésére — mon­dotta végezetül dr. Pénzes János. Mi is azzal zárjuk sorainkat, hogy reméljük, jövőre még több tsz-bolt nyílik. Sz. D. I — Nincs, de varinak aggá­lyaim. Nagyközségnek lenn: ' nemcsak rangot jelent, haneir a tanácsnak és apparátusának nagyobb önállóságot, sok te­kintetben szélesebb hatáskör! is. Mármost érthető, ha felme­rül bennem a kérdés, zökkenőd mentes lesz-e az átalakulás megfelelünk-e teljes mérték­ben, különösén az első időkben • a követelményeknek az ú; munkaterületeken ? Ez az aggodalom inkább lel­kiismeretességből fakad, hi­szen az új feladatköröket már október elseje óta gyakorolja a tanács, és a nagyközséggé válás előtt ez a háromhavi pró­baidő sikerült. — Igaz. Mégis úgy érzem, nem eléggé olajozottak a ke­rék új fogazatai. A szabálysértési ügyeket egy éve már a községi tanács in­tézi. — Hogyne — ismeri el —, de most bővül ez a hatáskör, és maximális bírság is kiróható. A gyámhatósági hatáskör ellá­tásával igazgatási csoportunk egyik dolgozóját bízzuk meg, helyére azonban kívülről kell alkalmaznunk valakit. A ke­reskedelmi és ipari felügyelő már október óta dolgozik. A járástól jött. Növelni kell, per­sze, a létszámot, eddig 17 fő látta el az ügyeket, a nagy­községben öttel növekszik ez a szám. — Vajon drágább lesz az ál­lamigazgatás? — Reálisan nem, mert amennyivel többe kerül a köz­ségi, annál kevesebbe a járási, miután a járási tanács mun­kája csökken. 90 kilométer vízvezeték A dabasi tanácsházát felül nemrég alakították át, de azért némelyik hivatalszobáiban ed­dig is szűkösen voltak a dol­gozók. — A községi költségvetési építőipari vállalat éppen most költözött el saját, újonnan épült székházába. Megürült helyiségeiből hivatali szobák lesznek. így elférünk. — A nagyközségnek sok a kötelezettsége — folytatja —, elsősorban a lakossági szolgál­tatásban. Még csak most sza­vazta meg az országgyűlés a költségvetést. Nem' tudhatjuk, mennyi jut belőle ránk. Mind a három kerületbe új óvodá és iskola is kellene. Egyelőre leg­alább négy-négy tantermes. Aztán még egy orvoslakás és rendelő. Művelődési központ. A lakott külterületek villany­áram-ellátásához 10—12 kilo­méter hosszú vezeték. Az ut­cák -kocsiútjainak. kövezése, járdái megépítése. És a vízve­zeték. Ebből eddig 20 kilomé­ter hosszúságú már megépült, sőt működik is, de kell még vagy 70 kilométer. Ügy sze­retnénk, ha 72-re elkészülne. Most kezdjük a csatornázást. Ezek csak a legsürgősebb fel­adatok. Szeretném és remé­lem, a negyedik ötéves terv folyamán nagyrészt mindez meg is valósul. Egybeforrtak — Három évvel az egyesülés után egybeforrottnak tekinthe­tő-e az egy község kerületeivé lett három község? — Határozottan annak. So­kat segített ebben, hogy a ta­nács nem részesítette kedve­zésben sem egyiket, sem mási­kat, ami érthető is. Hiszen mindhárom kerület választja a tanácsot, a végrehajtó bizott­ságban pedig mindegyiket há­rom-három tag egyenlő arány­ban képviseli. Persze, annak idején akadt az egyesülésnek néhány ellenzője, ma már ezek is büszkék arra, hogy nagyobb lett a község, ahol laknak. Ar­FŐT „FEJÉR99 AJÁNDÉK A Fejér megyei nőtanács­nál már hagyomány, hogy minden esztendőben kará­csonykor megajándékozzák a fóti gyermekváros óvodás pa­vilonjának húsz Fejér megyei kis lakóját. Szombaton tizen­egyedik alkalommal indult út­nak az ajándékokkal megra­kott autó. A kicsinyek kíván­ságlistája alapján babakocsit, vonatot, építőkockát és renge­teg édességet vittek Fótra az asszonyok. — Hathetes búcsú. Pénte­ken búcsúztatták a királyréti KISZ-iskola idei utolsó hat­hetes tanfolyamának részve­vőit, a Veszprém és Pest me­gyei mezőgazdasági titkáro­kat. Gond nélküli vakáció Hétfőn kezdődik hát a téli szünet. Az iskolások öröme azonban gond a szülőknek. Szentendrén segít ezen a ba­jon a művelődési ház, a szü­lők a téli szünetben is /nyu­godtan mehetnek dolgozni, vi­gyáznak gyerekeikre. Pon­tosabban: nemcsak vigyáz­nak, hanem, szórakoztatásuk­ról is gondoskodnak. Minden délelőtt játékteremmé alakul a művelődési ház klubszobá­ja, ahol lehet gombfocizni, társasjátékozni, olvasni, sahol minden második nap több órás filmvetítést nézhetnek majd végig a gyerekek. Nép­szerű tudományos, termé­szet- és ismeretterjesztő fil­mek, rajz és báb mesefilmek szolgálnak 'majd unaloműzőül, s jó szórakozásul. A szentend­rei példa nyomán talán másutt is gondoskodhatná­nak így a vakációzó' gyere­kekről. Akik egyébként ko­ránt sincsenek szobafogságra ítélve, hiszen a program­ban szánkókirándulástól hó­emberépítésig, sok minden sze­repel. Anyagbeszerzés, kisiparos módra A kisiparos nem ülhet ál­landóan műhelyében, pedig saját magára kiszabott mun­kaideje alatt bizonyára leg­szívesebbén ezt tóimé. ! De nem teheti, mert alkatrészt, hozzávalót, szerelékanyagot — tehát alapanyagot, nyers­anyagot kell beszereznie, hogy dolgozhasson. A vidéki kis­iparos különösen nem ülhet állandóan műhelyében, mi­vel az anyagokért utazni kell. A Pest megyeieknek például sokszor Budapestre. Manor népes település, sok kisiparosra tart igényt — au­tószerelőn és tv-, rádiójaví­tón kívül mindegyik szakmá­ban dolgoznak is ‘elegen — de ha a KISOSZ helyi cso­portjához betéved az ember, talán a kisiparosok legna­gyobb nehézségének az anyag­beszerzést mondják. Legendás példa a mézeska- lácsosoké. Ök mindent meg­szabott mennyiségben, megha­tározott időközönként kiuta­lásra kapnak. Mindehhez Pest­re kell utazni. Ez még nem lenne baj. De Pesten meny­nyit kell utazni! Burgonya­keményítőt a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat­nál kapnak, ezután megke­resik egy másik vállalat Le­hel úti raktárát, ahol átve­hetik a méregmentes ételfes­téket másfél kilót. Ezután tovább utaznak, a 756-os il­latszerbolt raktárához, ahol négy kiló szalalkálit vásárol­hatnak. Végül az öt kiló ce­lofánt ismét a Vegyianyag- nagykemél kapják, de egy másik raktárban, az Etele tér 4 alatt. Ez persze nem min­dennap történik meg — csu­pán negyedévenként — és csak a mézeskalácsosokkal, akik úgyis kevesen vannak,, Monoron például öten. De mindezek ellenéne nem le­hetne mindent egy helyen megkapni? Kevésbé legendás, de példa a szobafestőké, akik festé­ket a Szondy utca 26-ban vá­sárolhatnak. viszont enyvet csak az Etele téren. A Szondy utcaiak hiába ajánlják, hogy vegyék meg az envvét is ná­luk, hiszen tartanak azt is, a szobafestők nem tehetik, mert megszabott vásárlási lehető­ségük a másik helyre szól. Nevetséges, hogy milyen hozzávalókhoz nem lehet pél­dául hozzájutni ott helyben, Monoron. A cipészek ritkán kapnak fonalat, fonalszurkoí, faszö­get, aprószöget, gumisarkat, tehát mindazokat az anyago­kat, amelyek a legapróbb ja­vításokhoz a legszükségeseb­bek. 14 cipész dolgozik a köz­ségben, és bizony ilyen dol­gokért feljárnak Pestre. A bádogosok is csak a fő­városban juthatnak horgany­zott lemezhez. Az asztalosok, lakatosok helyben nehezen kapnak zá­rakat, kapupántokat. A kőművesek — az ismert cementhiányon kívül — pa­naszkodnak eternitcsőre, cse­répre, mozaiklapra, vízlefo­lyókra, kútgyűrűkre. A vízvezeték- és villany- szerelők sem tudják beszerez­ni még a legközönségesebb szerelékanyagokat sem hely­ben. Érdekes — persze az itt em­lítettek ismeretében már nem is olyan nagyon —, hogy az újabb iparengedélyek kivál­tásánál erőteljes szemponttá vált, Hogy melyik iparnál, hogyan lehet anyaghoz jutni. Ahol nehezebben, ott kevesebb is a jelentkező. Az újra ipar- engedélyt kiváltott nyugdí­jasok, és azok. akik csak másodállásban folytatnak kis­ipari tevékenységet, főleg olyan szakma felé töreked­nek, ahol a megrendelő adja az anyavet <D A monori vas- és edénybolt­ban azt mondják, hogy az üz­let most csináltat például 100 ezer darab ajtópántot. Kitűnő és követendő példa ez más boltnak is, hiszen ha a hiány­zó cikkeket saját maguk ké­szíttetnék, nagyon jól járná­nak. Ilyen példák elterjesz­tésével és követésével talán enyhíteni lehetne a kisiparo­sok égető anyagbeszerzési gondjain. B. Gy. i i 35 boltot nyitottak a tsz-ek 1969-ben rüfet. A tsz-ek bátran terjasz- szék ki eladási hatókörükéi más községekre, mint a toki és hernádi tsz. Dömötör József, a Pest me­gyei MÉK igazgatója gratulál! a 35, boltot nyitó tsz-nek és mindjárt vonzó házasság ajánlatot is tett. Mint mondot­ta, idén ők is 23 új boltot nyi­tottak s több, mint 20 új ter- . mékkel lepték meg vásárlói­kat. Miért előnyös a tsz-ekmek a boltnyitás? Azért, meri könnyen ellenőrizhetőek, neír a boltos „vállalkozása”, és í tsz gyorsan pénzhez jut. A MÉK hajlandó minden olyan áruból a tsz-boltokba szállíta­ni, amellyel a tsz nem rendel­kezik. Így javítani lehet á mi­nőségen, bővíteni a választé­kot. Ugyanakkor a MÉK haj­landó a tsz termékét a sajál boltjában árusítani. Legjobb módszer viszont, ha boltnyi­tásra a tsz-ek társulnak veiük. A szigetcsépi tsz nem bánta meg hogy velük kezdte el s laskagombatelep létesítését „Beszálltak” még húsfeldolgo­zásba és -eladásba, bor, zöld­ség, tojás, gyümölcs árusításá­ba is. De társulhatnak a tsz-ek a helyi ÁFESZ-ekkel, akiknél viszont már „kész” ellenőrző apparátust is kaphatnak hozo­mányként. Tanácsul üzenik a boltot nyitni szándékozóknak: inkább több áldozattal hozzák létre a boltot, de tiszta, rendes s megfelelő nagyságú legyen. Felszámolni a „fehér foltokat" Erről beszélt Pancsovai Nándor, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály csoportvezetője. A megyében még sok helyen nagy távolságra kell utazni a megfelelő minőségű és fajtájú élelmiszerekért. A tsz-boltok segítenek a községek lakóinak áruellátásában és ez nagyon J okos dolog. Amit a területi j szövetség titkára felvetett, az- | zal egyet lehet érteni, mert a I helyi tanácsoknak nagyobb segítséget kell a tsz-ek szá- I mára nyújtani, de a KÖJÁL | követelményeinek eleget kell j tenni. Hiba lenne lemondani ezekről, mert különösen a több fajta élelmiszert árusító boltokban fennáll a fertőzés veszélye. Ha több tsz koope­rál, vágy a MÉK-kel, ÁFÉSZ- I ekkel lép közös vállalkozásra, akkor anyagilag is lehetővé : válik a berendezés korszerűsí­tése, a higiéniai követelmé­nyek betartása. Vajda Lajos, a Pest megyei Tanács VB kereskedelmi osz- I tályának vezetője a rohamo­san növekvő vásárlási igé­nyekről beszélt. A falusi em­berek szeretik otthon, a saját falujukban megvenni, amire szükségük van. Különösen a zöldség “s gyümölcs iránt rnu- j tatkozik nagy kereslet’ és ezt I jól elégítik ki a tsz-boltok. A I megyei kiskereskedelmi válla­Nagyobb község - több, nagyközség - nagyobb gondok BESZÉLGETÉS DABAS VB-ELNÖKÉVEL Három esztendővel alig valamivel több ideje, hogy Cze- j róczky András elment a járási tanács építési és közelekedési | csoportja éléről, mert a három összeépült és akkor egyesített községből, Dabasból, Gyónból és Sáriból keletkezett nagy-Da- bas tanácsának vb-elnökévé választották. Czeróczky emberül megállta helyét ezen a poszton, közben azonban nem is az idő múlása kevert fehér szálakat a hajába, hanem hivatali gond­jaival fokozódó felelősségérzete. ra pedig még inkább, hogy most nagyközség lesz. Dabas lakóit 12 ezer főre be­csülték, az előnépszámlálás adatai szerint azonban 14 ezer körül van a számuk. Ez meg­lepetés. 1970 első munkanapján, ja­nuár 2-án ül össze a tanács, hogy kimondja, Dabas nagy­községgé alakul. A közelgő új esztendőben aztán mar nagy­községként ünnepli a község fennállásának hetedik cente­náriumát. Mégpedig mind a három kerülete, miután 1270- ben kelt királyi adományle- vélben is együtt szerepel Da­bas, Gyón' és Sári neve. Szokoly Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents