Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

I VIDÉKI KÖZLEKEDÉSI MOZAIK A PEÍ/ MEGYEI H Í R L XI. ÉVFOLYAM. 295. SZÁM 1969. DECEMBER 20., SZOMBAT Modern csikónevelde Ecseren? Vegyszeres tanfolyamon a mérnök — Gond nélküli gépesítés Az ecseri Törekvő Tsz köz­ponti irodájában Tabányi Já­nos tsz-elnökkel készítettünk interjút. — Mi újság a tsz-ben? — Tíz napjai kezdtük az év végi nagy leltározást. — Év végén illik a jövő esztendőre is gondolni... — A következő évben konst­rukciós változást szeretnénk végrehajtani. A növényter­mesztésre helyezzük a hang­súlyt, főleg a kertészet nö­velésével. Van egy kertészeti brigádunk. Tízholdas kerté­szetünket száz holddal növel­jük, s vegyszeres növényter­mesztés lesz. Somló János mezőgazdasági mérnökünk Gödöllőn van, ha szabad így mondanom: „vegyszeres tan. folyamon”. Az ő irányításá­val dolgozik majd a brigád. — Beruházás, építkezés volt-e ebben az évben? — Most került átadásra az új lóistálló. Hatszáznegyven- ezer forintba került, megérte: modern, vízzel ellátott, mag- tárpadlásos. Az új istálló húsz férőhelyes, s tény észkancákat szeretnénk venni. A lehetőség adva van — modern csikó- neveldénk lesz. Egyébként tárgyalunk a TÖVÁLL-lal, százférőhelyes tehénistálló építésére szerződtünk, s jó lenne, ha még az idén le­raknák az alapot. Jövő év júniusáig kellene befejezni a munkát, s az állomány ki- selejtezésével addigra nega­tív törzsállományunk lenne. — Gépek? — Elmondhatom, hogy a gépesítés nálunk jó, ezzel nincs probléma. Ha terveink sikerülnek, a többlettermelés­ből fennmaradó összeget egy kultúrház felépítésére szán­juk. Ecseren ugyanis rop­pant kevés a szórakozási, kul­turálódási lehetőség, egy kul­túrház ezt a kérdést megol­daná. — A melléküzemekről is hallhatnánk valamit? — Igen, a lakatos-, asztalos-, fémcsiszoló és fémnyomó részleget „kerítésen belülre” hozzuk, azaz a majorban fog dolgozni a százhúsz munkás. Csaknem valamennyien ta­gok már, illetve januárban lépnek a tsz-tagok közé. (k. TS.) A tűs és as oka A szerdai lap közölte, hogy hétfő délután tűz keletkezett a vecsési Martinovics téri tej­boltban. A tűzoltók azonnal a helyszínen termettek, és eloltot­ták a tüzet. Így is 6—8 ezer forint értékű kár keletkezett, de megmenekült a vaj- és az olajkészlet és egyúttal az épü­let. A vizsgálat megállapította, hogy a friss árut a boltvezető a kályha körül helyezte el, fi­gyelmen kívül hagyva a tűz­biztonsági szabályokat. Míg a boltvezető ebédelt, az áru egy része a forró kályhára fordult és kigyulladt. Az eset legyen figyelmeztető tanulság mások számára is. VB-ÜLÉS lesz ma délelőtt fél 10-kor Ül­lőn, ahol jelentés hangzik el a községi tanács és szervei 1969. évi tevékenységéről és jóvá­hagyják az 1970. évi munka­tervet. Ügyeletes Gyomron: dr. Balogh Sán­dor, Monoron és Monori-erdőn: dr. Rados Mária (Monor, Pe­tőfi u. 30.), Pilisen: dr. Czinder Bálint, Üllőn: dr. Leyrer Ló­ránt, Vecsésen: dr. Tury Ist­ván tart ügyeletet vasár­nap. — Ügyeletes gyógyszer- tár Monoron a főtéri, Vecsé­sen a János utcai. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Az ujjlenyomat. Gyöm- rő: Betyárok bosszúja. Maglód: A fal. Mende: Egy férfi kétszobás lakásul. Monor: Estély habfürdő­vel. Nyáregyháza: Estély habfür­dővel. Péteri: A tigris. Pilis: Em­berrablók. Tápisósáp: Kleopátra I—II. Tápiósíily: imposztcrrok. Űri: Az idő ablakai. Üllő: A ka­csa fél 8-kor csenget. Vasad: Két mamám és két papám van. Ve- esés: Sikerül-e hőseinknek megta­lálniuk Afrikában titokzatosan el­tűnt barátjukat. Biharugrától — Vecsésig Elvonókúrások Az ital. Mindenhol az ital mérgezi a családi életek har­monikus rendjét. „Jaj, Irmus- ka, mit tegyek az urammal? Ezt a szégyent, a gyermekeim nyár nagyok, a fiam, hiszen is­meri, szintén a kereskedő szakmában dolgozik, s most az apja hozzon rá szégyent?” — így panaszkodott a nyáron egy vele egyidős vecsési asz- szony Hollósinénak. Nem rész­letezem. Nehezen, de sikerült elvonókúrára küldeni a koro­sabb férfit, s azóta sokat vál­tozott. Egy másik eset Az egyszem fiút az édesanyja tejbe-vajba fürösztötte, házat is építtetett neki, mikorra megnősült, s a fiú „hálából” — természetesen ittasan — kést szúrt az édes­anyja lábába. A többi a min­denkori rettegésekkel, perpat­varokkal együtt elképzelhető. Az ügy érdekessége, hogy a fiú mindezt csak akkor merte elkövetni, ha a felesége nem volt otthon, tőle ugyanis még részegen is tartott. Igenám, csakhogy a feleség bent dolgo­zott Pesten, váltott műszak­ban. Ha éjszakás volt, reszket­hetett a mama1 és a hétéves unoka. Itt is Hollósiné — és az el­vonókúra segített. Mindennek természetesen A Pilisi Sertéshizlalda FELVESZ sertésetető munkásokat Jelentkezhetnek 18 éven felüli férfiak és nők. Munkabér kb. havi 2000-2200 Ft. Teljes munka- és védőruha-ellátás, üzemi étkezés, heti 1 kq sertéshús. NAPI 8 ÓRÁS MUNKA'DÖ Jelentkezés a Pilisi Sertéshizlaldában. híre ment Vecsésen. Nem meg­lepő hát az olyan groteszk eset, hogy kopognak este Hol­lósiné ablakán, s valamelyik kétségbeesett asszony azzal a kéréssel áll elő: „Irmuska né­ni, hozza haza a férjemet, ott mulat a Lokomotívban, arról lehet megismerni, hogy be van kötözve a feje ...” Irmuska néni persze nem megy el éjjel a Lokomotívba, de feljegyzi az esetet, hogy majd beszéljen a duhajjal. De bizony előfordul, hogy addigra már szent a béke a családnál. Anikó sorsa A szülők elváltak, az édes­anya a két nagyobb gyerekkel Pestre költözött, Anikó Vecsé­sen maradt az apjánál, aki az­óta újra megnősült, most vár­ják a kisbabát. Anikó apja és nevelőanyja egy Vecsés külte­rületén működő boltban dol­goznak, reggel nagyon korán indulnak munkába, Anikó olyankor még alszik, s első osztályos lévén, bizony sok­szor elkésik az iskolából. Sok­szor csúnya verésnyomokat látnak rajta. Az édesanyja nem látogathatja, azt is megtagad­ják tőle, hogy időnként láto­gatóba elölhesse magához. Még az apai nagyanyjához sem mellet, mivel a nagymama is szóvátette már a verésnyo­mokat. Részlet az anya leveléből: | „Anikó több esetben sírva pa­naszkodott a szomszédoknak, hogy fél egyedül. En is kinn voltam egy alkalommal és ak­kor is be volt zárva. így csak a kerítésen keresztül beszél­tem a kislánnyal.” A továb­biakban leírja, hogy Anikó motorzúgást hallott, azt hitte, I apjáék érkeztek, s ettől úgy I megijedt, hogy elszaladt, nem i mert az édesanyjával többet I beszélgetni — a kerítésen ke- 1 resztül. Hogyan lehet segíteni Ani­kón? Először a gyámügy, az­tán esetleg a járásbíróság — és addig sok-sok szomorú, ma­gányos napja lesz még Anikó­nak. ■ir Kicsoda hát Hollósiné? A vecsési asszonyok Irmuska né­nije? Biharugrán született, Szabó Pál író falujában. A nagymama, aki mindvégig ott ül beszélgetésünk ideje alatt egy fonott székben, beteges, halk hangon jegyzi meg: — A Szabó Palit, de jól is ismertem fiatal koromban ... Hivatalosan 1947 óta dolgo­zik Hollósiné a nőmozgalom­ban, de mint mondja, nem ült tétlenül az első években sem, már 1945-ben. Budapesten, a Magyar Pamutiparban dolgo­zott, aztán a kereskedelemben helyezkedett el, hét éve vezeti a vecsési önkiszolgálóboltot. És nagyon sokat szeretne még tenni a vecsési embere­kért. (f. o.) Autók és közlekedési jelzőtáblák a monori főtéren. Péterffy felvétele A köziekedésrendészetről jdenljük Karambolok December 2-án Monor hatá­rában. a 4-es főúton egy sze­mélygépkocsi előzés közben megcsúszott, s összeütközött a vele szemben szabályosan ha­ladó személygépkocsival. Sze­mélyi sérülés nem történt, de az előzni akaró gépkocsiban 5 ezer forintos kór keletkezett. 5- én Mende és Tápiósíily között, a 31-es úton egy teher­gépkocsi vezetője későn féke­zett, s így belehajtott, helye­sebben: belecsúszott egy előtte álló tehergépkocsiba. Személyi sérülés szerencsére itt sem történt, a kár 1500 forint. 6- ón Üllő határában, a 4-es főúton egy tehergépkocsi és egy Wartburg ütközött össze. A Wartburg vezetője veszítette el uralmát a járműve felett. Személyi sérülés itt sem tör­tént, de a Wartburg eleje te1- jesen összetört, mintegy 30 ezer forintos kár keletkezett benne. 9-én a monori-erdex Autó- csárdánál parkoló tehergépko­csiba csúszott bele egy sze­mélygépkocsi. A kár: 20 ezer forint. 17-én, szerdán hajnalban Üllő és Vecsés között, a 4-es főúton állt egy megrongáló­dott teherautó, szabályszerűen kivilágítva. Hátulról belesza­ladt egy furgon, majd a fur­gonba egy Budapest felöl, ér­kező személygépkocsii ’ ’ Kát ember könnyebben megsérült, azonnal kórházba szállították őket, az okozott kár értéke 5— 6 ezer forint. (fogarasi) az Nem érné meg Állami Biztosítónak? Idén pontosan 32 gépko­csi esett áldozatul — e so­rok írásának időpontjáig — a sokat emlegetett, or­szágszerte ismert és hír­hedt üllői kanyarnak, noha még nincs is vége az év­nek. Osztrák, angol, görög, svéd, török, csehszlovák és persze magyar rendszámú kocsikkal találkoztam, ösz- szetörve. A kanyarral szem­ben lakó háztulajdonos, amikor kimélyítette az ár­kot, bizonyos fokig önvé­delemből tette. Elejét akar­ta venni, hogy megismét­lődjék az, ami két évvel ezelőtt vele történt. Akkor a legédcscbb álmából riasz­totta fel egy, a ház falát betörő, s szó szerint az ágya szelénéi megálló ha­talmas teherautó. ' Különböző fórumok ígé­rik, hogy 1970—71-ben, amikor felújítják a 4-es utat, levágják az üllői ka­nyart. De mi lesz addig is? Semmi figyelmeztető — egy kis poros, töredezett táblán kívül — a kanyar előtt. A kanyarban az út kifelé dől, lerepítve magáról a Skodá­kat, Uenaullokat, Volgákat, Wartburgokat, s még a nagy Mercedes camionokat is. Itt a csúszós, síkos utak ideje. Nem érné meg eset­leg az Aliami Biztosítónak, hogy az autópályákon hasz­nált acél védőkorláttal és foszforeszkáló bevonattal hívná fel a vezetők figyel­mét a veszélyre!? Messze van még 1971, s a várható néhány határidőmódosí­tás ... Jóval többet kifizet kártérítés címén, mint amennyibe egy ilyen korlát kerülne. Az emberéletekről nem is beszélve. (pesti) Autók a téli utakon A legtöbb baleset általában- növeli a csúszást. A hátsó ke­a jeges, havas úton történik, itt van szükség a legnagyobb gondra, legnagyobb figyelem­re. A tengelykapcsoló (kup­lung) használata gyakorlott vezetőnél csak akkor kap sze­repet a fékezésnél, ha a kocsi már közvetlen a megállás előtt van. Ezáltal a motor fékhatá­sát is kihasználják. Ha a kocsi esetleg mégis megfarolna, ne fékezzünk, mert a fékezés csak Filmvetítéssel egybekötött előadásokat tart a járási rendőrkapitány­ság közlekedésrendészeti osz­tálya a járás tsz-eiben, állami gazdaságaiban, vállalatainál, és az iskolákban. Borbély Mihály rendőr hadnagy a közlekedési balesetekről és a helyes köz­lekedésről tart előadásokat, Tinkel Lóránd, a közlekedési önkéntes rendőrök parancsno­ka pedig a fogatosoknak tart külön előadást a fentiekről. Szükségesek ezek, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg a tsz-ekből úgy gördülnek ki a gépkocsik, hogy hiányos rajtuk a felszerelés, nem működik például az irány­jelző, helytelenül beállított a lámpa stb. A közlekedésrendé­szet munkatársai felhívták, il­letve felhívják a vezetők fi­gyelmét, hogy ilyen esetekben legközelebb a termelőszövet­kezetek, illetve vállalatok ve­zetőire is kiszabnak bírságot. Kiíván és Bényén az első előadásokat már megtartották, örvendetes, hogy a vártnál többen jelentek meg, s nem­csak tsz-tagok, hanem kívülál­lók is. F. O. rekek megcsúszása esetén a kormánnyal a mellső kereke­ket arra kell fordítanunk, amelyik oldalra farolt a kocsi hátulja, így elérhetjük, hogy a.kocsi minél előbb az eredeti' irányban haladjon tovább. Nagyon fontos, hogy a ke­rekek forgását ne változtassuk hirtelen, tehát a fékezést, a gázadást és a sebességváltást nagyon óvatosan hajtsuk vég­re. Kerüljük az éles kanyaro­dást. Ha előttünk a síkos úton. hirtelen akadály tűnik fel, ajánlatos a szakaszos fékezés. Napjainkban egyre-másra kísérleteznek ki szögecses téli gumikat. Ha hozzájutunk, ér­demes ezekből venni. Legfon­tosabb védekezés azonban az óvatos vezetés. Pesti Imre Tyúkok a csomagtartóban *> -vú v ; ■ '-V'- • ­k ■ g Ezt a Moszkvicsot a legutóbbi monori piacon láttuk. Péterffy felvétele Öt év - három bajnokság Az NB III sem volt nehezebb Tulajdonképpen már a ta­valyi év iá meghozhatta vol­na a Vecsési VIZÉP számá­ra az NB 11-be jutást. Nóg­rádi és Varga Miklós szemé­lyében két olyan kiváló játé­kossal rendelkeztek, akik a csapatjátékot is meghatároz­ták. Sajnos Varga az év nagy részében magára maradt. Nógrádi csak néhány mér­kőzésen csillogtatott valamit az „olimpiai arany” tudásá­ból. Kár. Amikor akart és viszonylag sportszerűen ké­szült, hasznos tagja tudott lenni a csapatnak. Az IKA­RUS azza} nyert tavaly baj­nokságot, hogy jobban akart bajnok lenni, mint a vecsési piros-fehérek. A két csapat találkozóján .nézőcsúcs szüle­tett, 3 ezer ember remény­kedett izgatottan, majd távo­zott csalódottan. Varga és Nógrádi nélkül, megcsappant reményekkel vágott a VIZÉP az idei baj­nokságnak. Az új játékosok nem voltak „nagy nevek”, de a bajnokság bebizonyította hogy nincs isi erre feltétlenül szükség. Szenczy, Corti és Kiss a csapat erősségei let­tek. A rajt ismét jól sikerült, a Zagyvapálfalván elért 1:0 önbizalmat adott, s ez a foly­tatásban is megmutatkozott. A 3. fordulótól a tabella élén állt a VIZÉP és Szotyori Pál edző irányításával egy percig sem engedte ki kezéből a bajnokságot. A tavaszi idényt már csak két NB III-as csapat, a Pécsi BTC és a Vecsési VIZÉP fe­jezte be veretlenül. Ősszel a Pécsi BTC veretlensége el­úszott Lábodon, s jó ideig egyetlen egy veretlen csapat volt a Nemzeti Bajnokságban a VIZÉP. Az utolsó fordulóban kísér­tett a múlt. A vecsésiek „jó szokásukhoz" híven kienged­tek, Martfűn elvesztették ve­retlenségüket, majd még négyszer kaptak ki. Szeren­csére az otthoni mérkőzéseken nagyon vigyáztak, s a két ri­válist (ha lehet 'ugyan rivá­lisról beszélni), a Tűzoltó Dó­zsát és a Bp. Építőket impo­náló biztonsággal győzték le. A bajnokavatás ezúttal nem volt olyan hőfokú, mint két évvel korábban, a megyei baj­nokság megnyerésékor. Ez azonban lélektanilag meg­magyarázható: különösebb erőlködés nélkül, félgőzzel nyerte a bajnokságot a VÍZÉP, az igazi nagy küzdelmek el­maradtak. De jó volt ez így is. Szalontai Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents