Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

I XI. ÉVFOLYAM. 280. SZÁM 19S9. DECEMBER 3., SZERDA \ JEGYZET Késtek a meghívók A monori járás községei torra ünnepelték, illetve ün­nepelik felszabadulásunk ne­gyedszázados évfordulóját. A sok szép ünnepség, mcgnujzdu- lás között előfordul olykor, hogy egy-egy gyengébben si­kerül. Sajnos, ide tartozik a ■gyömröi felszabadulási szava- löverseny is. November 20-án rendezték meg a művelődési házban, öt nappal a község felszabadulási évfordulója után. Ez még nem if lett volna baj, de az már igen, hogy az értesítés megkésve, álig egy szűk héttel előbb érkezett meg az iskolákhoz. Mivel akkor ép­pen tanítási szünnap is volt, a felkészülésre (egy kötelező és egy szabadon választott vers) mindössze négy nap ma­radt. Ezzel magyarázható, hogy a Kossuth iskolából csak egy versmondó szerepelt, ő is egyetlen „régi” verssel, az Er- zsébet-telep pedig, teljesen tá­vol maradt e rendkívül ritka eseményről. Hiába írta a mű­velődési ház igazgatója: „Kér­jük Igazgató Elvtársat, hasson oda, hogy iskolájából a község hagyományaihoz méltó lét­számban és felkészültséggel vegyenek részt a tanulók, ne­velői kísérettel.. Nem tudni, hogy miért kés­tek a meghívók, az értesítések. Mindenesetre az évforduló al­kalmából rendezett szavaló­verseny egyáltalán nem volt méltó az évfordulóhoz. A költészet nem begyűjtés, amelyet kampányszerűen el lehetne intézni. P. S. VB-ÜLÉSEK VB-ülést tartanak ma dél­előtt 9 órakor Gombán és délután 1 órakor Mendén. Mindkét községben az e ha­vi tanácsülés anyagát beszé­lik meg. Gombán szó lesz még a tan^ícíVgi beszámolókon el­hangzott bejelentések inté­zéséről is*. Nyáregyházán tanácsülés lesz ma délelőtt 9 órakor. Ér­tékelik a községi tanács és szervei 1969. évi munkáját, jó­váhagyják az 1970. évi mun­katervet, valamint a tsz- demokrácia, állami irányítás és a tagok ügyeinek intézéséről tárgyalnak. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Beszélő köntös. Monor: Éjszakára hajnal. Nyáregyháza: Ismeri a Szandi mandit? Tápió- süly: Hattyúdal. Űri: Menyasz- szony kerestetik. Vecsés: Egy fia­tal pár. A lakosság ellátása, kiszolgálása megfelelő 6 millióról 254 millióra — Összedől a boll ? A Monori Járási Népi El­lenőrzési Bizottság legutóbbi vizsgálata a kereskedelemmel foglalkozott, azaz arról volt szó: milyen lehetőséget nyújt az új gazdasági mechaniz­mus a kereskedelmi vál­lalatoknak a hálózatfej­lesztéshez? A NEB ellenőrei . a pilisi, a maglódi és az üllői ÁFÉSZ- nél jártak. Mindhárom ÁFÉSZ rendel­kezik hálózatfejlesztési terv­vel — ezeket 1965-ben készí­tették, az akkori igényekhez és pénzügyi forrásokhoz iga­zodva. Időközben megváltoz­tak a lehetőségek, a tervben előirányzottak csak részben kerülték megvalósításra. A NEB azonban egyértelműen megállapította: a tervben levő legfontosabb célkitűzéseket a vizsgált szervek megvalósították. Példa erre: a maglódi 11. sz. boltot bővítették, meg­építették a pilisi ÁBC- áruházat, a gombai élel­miszer- és iparcikkboltot, Vecsésen zöldségüzletet, Monoron gazdaboltot nyi­tottak. 1966. január 1-től a vizsgálat idejéig több mint 6 millió fo­rintot fordítottak hálózatfej­lesztésre. Egy kis összehason­lítás: a szövetkezetek fejlesz­, téséhez viszonyítva a Ceglédi \ Kiskereskedelmi Vállalat há- I lózatfejlesztése elmarad, ők l'ugyanis a. járás területén alig 2 milliót áldoztak boltok bő­vítésére, létesítésére. A vizsgált szövetkezetek ve­zetői a meglevő boltokat és azok berendezéseit korszerű­nek, kielégítőnek ítélik meg. A vizsgálat kirívó példát e téren Maglód községben fe­dezett fel, ahol a vas-, mű­szaki bolt és a 2. számú élel­miszerüzlet összedőlőfélben levő épületben működik*. A szövetkezetek igényei­nek megvalósításához ál­talában megvan a szüksé­ges pénzügyi forrás, főleg . a pilisi ÁFÉSZ-nél. Maglódon és Üllőn már rosz- szabb a helyzet. A pilisi és a maglódi szövetkezetnél bőví­tés és építés előtt végeznek gazdaságossági számítást — Üllőn nem. A lakosság ellátása, ki­szolgálása, az, üzletek nyitva- tartása megfelelő, a külterü­leti boltok kivételével. A ki­elégítő áruellátást bizonyít­ja az a tény is, hogy míg a három szövetkezet forgalma 1966-ban 6 millió, 1969-ben már 254 millió forint volt. A NEB a vizsgálat után ja­vaslatokat tett a hibák meg­szüntetésére. (koblencz) Postaiiók 51. • Mgtf vigyáznak a közös tulajtlonra Szerkesztőségünk az alábbi levelet kapta a Monori Gép­javító Állomás dolgozóitól: „T. Szerkesztőség! Az alábbi kéréssel, illetve panasszal for­dulunk önökhöz. Az új iro­daház átadásakor kiselejtez­ték az irodák régi bútorait, székeket, asztalokat, kályhá­kat. Mi itt dolgozunk a gép­állomáson és szinte síró szem­mel nézzük, hogy a régi bú­torok hetek óta kinn hever­nek az udvaron, s ki vannak téve az idő viszontagságainak. Sokan vagyunk, akik otthon még esetleg tudnánk ,, hasz­nálni ezeket, de hiába kértük a gépállomás vezetőit, kéré­sünk nem talált meghallga­tásra. Nem kívánnánk mi ezeket ingyen, megfizetnénk értük a megszabott árat. Ha megkapnánk ezeket, jól jár­nánk mi is, s jól járna a gép­állomás is. Így most a sza­bad ég alatt megy tönkre ez­reket érő portéka.” LACIKONYHA Hétfőn délután megnyílt- a monori vasútállomásnál a Kossuth Tsz lacikonyhája. A két helyiségből álló, ízléses kis üzletre csak a rövidség kedvéért mondjuk, hogy la­cikonyha, ugyanis lacipecse- nyén kívül még sok mindent lehet itt — s Monoron csak­is itt — kapni. Így friss házi sült kolbászt, sült hurkát, a tsz saját főzésű szatmári szil­vapálinkáját, több fajta bort, trafikárut. Az egész üzlet III. osztályú áraival és nyitvatartási ide­jével ís a lakosság, s ezen belül is a bejáró dolgozók jobb ellá­tását szolgálja. Ezzel a. céllal' nyílt meg. NOTESZLAPOK Az újságíró jegyzetfüzete sokszor olyan feljegyzéseket is őriz, amit nem ír bele egy-egy riportba, tudósításba, mert jel­legük eltér az eredeti témától. Pedig azzal a szándékkal íród­tak tele ezek a noteszlapok is, hogy egyszer napvilágot lássa­nak, mert vagy érdekesek, vagy humorosak. S néha az is elő­fordul, hogy az újságíró le sem jegyzi őket, mégis belevésöd- nek emlékezetébe, és történetté kerekednek. x ALADÁR BÁCSI Csévharaszton jártam, fel- szabadulási emlékek után ku­tatva. Valaki azt mondta, men­jek el Aladár bácsihoz, a bol­toshoz, ő is sokat tud mesélni azokról a napokról, mert ő is Cséven élte át a frontot. Gyerekkorom óta nem jár­tam falusi maszek vegyeske­reskedésben, ezért roppant meghatódva léptem be Aladár bácsi kis boltjába. Háromne­gyed 12 körül járt az idő, Ala­dár bácsi mondta, rögtön zár, akkor majd nyilatkozik, addig — elnézést, de — várják. Vá­sároltam 20 deka nápolyit, és miközben azt rágcsáltam, kí­váncsian nézegettem szét a polcokon: kerestem azt a pi­rosra mázolódott szájú fehér vászonzacskót, amiben Krausz néni otthon, az én falumban a paprikát tartotta, azt a kon- zervesüveget, amelyikben a medvecukorból készült . cipő­fűzők voltak, a nagy lisztes­zsákot — ilyesmiket. De hát nem úgy van az ma már egy maszek vegyeskeres­kedésben. Szememet konzerve- ken, félkész ételeken, kávékü­lönlegességeken legeltettem, mindenféle mosóporokon, sió­val, amit minden önkiszolgáló boltban megszoktam. De aztán záróra előtt egy­két perccel mégiscsak otthon voltam, a gyerekkorban, a Krausz néni kis üzletében. Egy hét év körüli fiúcska jött be, a pultra tett egy forintot, és azt mondta: „Ezért tessék ad­ni valamit!” Aladár bácsi fel­emelte a pénzt, megnézte, az­tán leemelt a polcról négy szaloncukrot, és a legényke ke­zébe nyomta. Kint megkondult a déli ha­rangszó. — Hát akkor zárunk — mondta Aladár bácsi, és öre­gesen kiballagott az üzlet elé, hogy lehúzza a redőnyt. Az út közepén két-három _ kislány téblábolt, a pénzüket' szárrföl- ták. Aladár bácsi nézte őket: — Na, bejösztök még, vagy kint maradtak? — morfondíro­zott hangosan. A kislányok döntöttek, egy piros sapkás odaperdült az ajtóhoz, Aladár bácsi elégedetten visszasietett a pult mögé. — Ezért tíz deka nápolyit tessék adni — csicse­regte a piros sapkás. — Ezért húszat kapsz — nézte meg a pénzt Aladár bácsi. A kislá­nyok elviharzottak. — No, most már zárhatunk. F. O. (Folytatjuk) A fiatalok nagy töbös ige becsülettel helytáll a munkában és a tanulásban Tanácskozott a KISZ lárés! kük’ÖLtérte&ezlete Tanácskozik a KISZ Járási küldöttértekezlete Százhat küldött — a monorí járás 91 alapszervezete, s több mint 2 ezer KlSZ-tagja nevé­ben — ült össze vasárnap Mo­nodon, értékelni a KISZ VII. kongresszusa óta eltelt két és fél év munkáját s meghatá­rozná az elkövetkező időszak feladatait. A küldöttértekezlet 9 órakor kezdődött, s kisebb megszakításokkal -tartott dél után fél 5-ig, de akkor is úgy álltaik fel a küldöttek az asztal mellőj, hogy „lenne itt még megvitatni való bőségesen,...” S ez érthető; életükről, min­dennapjaidról volt szó. A KISZ-tagok két és fél éves munkáját sok mindennel lehetne érzékeltetni. Berla Fe­renc járási titkár több, mint egyórás beszámolójában szebb­nél szebb dolgokról beszélt .. A járás ifjúságáról el­mondhatjuk, hogy a párt intézkedéseivel egyetért, azokat elfogadja... de!... azok politikai végrehajtá­sában ma még csak egy részük tevékenykedik .. Tehát az elismerés mellett ott volt a „de” is! Hosszan sorolta az elvégzett munkákat a mű­soros tábortüzektől, a vetélke­dőkig, a marxista vitaköröktől a sok százezret érő társadalmi munkáig, a sportvetélkedőktől a színjátszó csoportokig — s többnyire ott volt a „de”. Mintegy kifejezve: hát per­sze, még többet is tehettünk volna az elmúlt évek alatt r- méginkább kifejezve a fiatalok örök — s természetes — elége­detlenségét, többre-vágyását. Magukkal szemben is! Az elmúlt évek munkáját Kocsis Kálmán, a vecsés! YYZÉP KISZ-szervező titkára: „Nagyon sokat kell a fiatalok­kal egyénileg is foglalkozni—” nagyon jól érzékeltette az egyik felszólaló, a vecsési VI- ZÉP-es Kocsis Kálmán mon­data is: „Ma már nem kell azt hallani: hát ti mit csinál­tok a'KISZ-ben? Eljönnek, kedvvel jönnek közénk a KISZ-en kívüli fiatalok is...” A járás KISZ-szervezetei jó­val nehezebb körülmények kö­zött érik el eredményeiket, mint mondjuk egy budapesti gyár erős. nagy létszámú szer­vezete. A termelőszövetkeze­tekben még mindig kevés a fiatal, bár lassan nő a számuk. Üzemeink sem „nagy” üzemek. Legaktívabb, legmozgékonyabb a diákifjúság; főleg a mono­ri és a vecsési. A járás fiatal­jainak túlnyomó többsége — bejáró. Szabad idejüket töltik itthon, a községekben; a terü­leti KISZ-szervezetek jóval nagyobb -vonzerőt kéne jelent­senek nekik. Ezt hangsúlyoz­ta Halász Pál vb-tag, a men- dei művelődési otthon igazga­tója is. Óvári György, a Mo­nori Vasipari Ktsz KISZ-tit- kára azonban „kézből kontrá­zott”: igen ám, de a területi szervezetek anyagi bázisa éppen a leg­gyengébb, nem támogatja őket sem gyár, sem tsz.. . Meg kell erősíteni ilyen szempontból is valahogy ezeket.. No, az sem mindig garancia, ha a KISZ-szervezet a tsz-ben vagy a gyárban működik. Eléggé meglepő volt hallani többektől, hogy sok helyen még ma sincs a fiataloknak egy saját helyiségük, amit ma­guk rendezhetnének be, ahol otthon érezhetnék magukat. Egy példa: a Monori Gépjaví- tó Állomás KISZ-szobája ma — lomtár. Hiába kérték a fia­talok, adják már oda nekik, rendbe hozzák, egy fillér nél­kül — a válasz késik. Persze, ahhoz, hogy a KISZ „otthon” legyen a tsz-ben, a gyárban, más is kell. Egyebek között például az, hogy törté­netesen a tsz vezetősége felnőttnek tekintse a KlSZ-szerveze- tet, elismerje eredményeit, segítőkészségét, s kikérje a véleményét. Erről beszélt felszólalásában Klein István vb-tag. Az úri Béke Tsz-ben, a gombai Uj Elet Tsz-ben, a Monori Álla­mi Gazdaságban jó példát le­het látni, miért nincs ez így másutt is?! Ha nem hívják a fiatalokat — menjenek ők ma­guk ... szót kérünk a vezetősé­gi értekezleteken, mi ezt vál­laljuk, mi ezt kérjük, ez a sé­relmünk ... Még sok mindenről esett szó a vasárnapi küldöttértekezle­ten. Az eredményeket tudomá­A KISZ-É A járási küldöttértekezleten megválasztották a 35 tagú já­rási KISZ-bizottságot. ★ Az Üttörővezető című folyó­irat szerkesztősége jövő hét­főn Monoron, a járási pártbi­zottságon ankétot tart. A szer­kesztők a csapatvezetők, is­kolaigazgatók, nevelők véle­ményét kérik, hogyan lehetne még színvonalasabbá tenni a folyóiratot, hogyan segíthetne az még jobban az úttörő mun­kában. ★ A Ki minek mestere, vetél­kedők keretében a járás terü­letéről tavaly a géplakatos szakmában tiz, az idén a vil­lanyszerelő szakmában nyolc fiatal vett részt. A géplakatos szakmában a mendei Pálfalvi László országos 6. helyezést ért el. A mozgalomban évente sül vették, a rájuk váró fel­adatok többségét pedig jól lát­ják maguk elöft. Sokat lehet várni tőlük. Pontosan megfo­galmazta ezt Guba Páll a járá­si pártbizottság első titkára: „A fejlett szocialista társada­34 KISZ-tag bizalmából lett Futó Lajosné a legutóbbi ve­zetőségválasztáson a Monori Gépjavító Állomás KlSZdit- kára. Péterffy felvételei lom lényegében a mai ifjúság­nak épül. De ebből az építő munkából az ifjúságnak is ki kell vennie a részét. Meg va­gyok győződve róla: ki is ve­szi.” AZ ÚJ KISZ-VB A járási küldöttértekezlet a járási KISZ-bizottság titkárá­nak ismét Berla Ferencet vá­lasztotta meg, a járási KISZ- vb tagjai pedig a következők lettek: Dúsa Gabriella, Ga- ramszegi László, Halász Pál, Jankovics József, Klein István, Magócsi Károlyné, Pintér Er­zsébet és Udvardi László. A pénzügyi ellenőrző bizottság új elnöke Kalotay Gábor lett. (d. g.) .ET HÍREI 100—150 fiatal vesz részt, s közülük 40—50-en elnyerik rendszeresen a jelvényeket. i , . * A felszabadulás 25. évfordu­lója tiszteletére a gombai Uj Elet Tsz baromfitenyésztő if-- júsági brigádja vállalta, hogy egy kiló élőcsirke előállításá­hoz 2,40 kiló takarmányt, egy tojás termeléséhez 0,18 kiló takarmányt használ fel és az elhullást 1,5 százalékra csök­kenti. ★ 43 úttörőcsapat van a mo­nori járásban, s ebből három az elmúlt évben alakult. ★ Az elmúlt tanévben az út- örők 86 és fél ezer kiló vasat, 7 és fél ezer kiló papírt és közel 18 ezer kiló rongyot gyűjtöttek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents