Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-19 / 294. szám

PESTME CrY E i HÍRLAP KÜLÖN KIA DÁ S/\ XIII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1969. DECEMBER 19., PÉNTEK Nevelésügyi kongresszus előtt — nevelési értekezletek után Az elmúlt időszakban zajlot­tak le Nagykőrös iskoláiban a szokásos nevelési értekezletek, melyeken mindig olyan kérdé­seket vitatnak meg, amik leg­jobban érdeklik az oktatásügy dolgozóit, amik a legaktuáli­sabbak. ' így került előtérbe a leg­több helyen a pedagógushiva­tás kérdése és az V. nevelés­ügyi kongresszus sok egyéb problémája. Ez utóbbiak kö­zül ismertetünk néhányat. A pedagógusgyakorlatban különösen fontos helyet fog­lal el a tantervek és a tan­könyvek ügye. Az iskolareform ugyan rögzítette az oktatási in­tézményekben folyó munka alapdokumentumát, a tanter­vet, mégis egyre több helyen vitatják, nem lenne-e szükség újabb reformra. A kongresszus arról fog dönteni, az oktató munka a távolabbi jövőre vonat­kozzék-e, készítse-e elő az ifjúságot a századvég ide­jére, vagy a tanítás ki­mondottan a mának szól­jon. Ennek a két szempontnak nem lehet egyforma tanterve, a vita eldöntése után kerül sor a tanterv közvetlen elbírálására. Ehhez a kérdéshez kapcsoló­dik a tankönyvek kérdése is. Valamennyi pedagógusnak az a véleménye, hogy csak gya­korló tanár, tanító írjon tan­könyveket. Aki nem tanít, el­vileg láthatja az utat. de a gyakorlat problémáit távolabb­ról ismeri. Minden bizonnyal alapkér­dése lesz a kongresszusnak a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozás. Megdöbbentő adatokat közölnek a vita alap­ját képező dokumentumok. Az országos adatok szerint pél­gyermekeinél. A kongresszus­ra vár a döntés a kérdésben: hogyan lehetne még hatáso­sabban és főleg még eredmé­nyesebben segíteni. Megoldásra váró feladat a gimnázium funkciójának kér­dése. Annak idején, amikor a reform vitája volt, éppen a pedagógussás kérésére töröl­ték el a humán és reál tagoza­tot. Most mégis a tagozatok útvesztője vár a gimnáziumba érkezőiére. A sokféle tagozat helyessége vagy helytelensége is a megoldandó problémák közt szerepel. A felsorolt néhány kérdés érinti A nagykőrösi pedagógu­sokat is. A nevelési értekezle­tek vitái azt mutatták, hogy nemcsak érinti, hanem érdekli is a pedagógusokat a kong­resszus anyaga. Hogy mi lesz, még nem tudni. A körültekin­tő felkészülés, az alapos tá­jékozódás, az előlegezett viták mindenesetre jó jelnek tekint­hetők. —th Csak egy méteren múlik Talán akad vállalkozó Mutatós, a célnak megfelelő várót létesítettek a Kossuth Lajos utcában is. JÓL megvéd az esőtől, hótól. Sokan várják itt a vasút környéki dolgozók és a konzervgyáriak is a dél­után 2 órás vonattól jövő autó­buszt. De, ha esik az eső, vagy most ebben a rendkívüli idő­járásban elképesztő sár és hó­latyak választja le az úttest szélétől az itt fel vagy leszáll- ni szándékozókat. Csak a csiz­Válasz egy panaszra Ötleteit szívesen fogadnák! Fiatalok nevében keresett fel levelével bennünket V. Er­zsébet. A Kőrisfa cukrászdá­ban nincs állandó zenekar. Vajon miért? — teszi fel a kérdést, amelyet továbbítot­tunk Király Sándornak, az üz­let vezetőjének. „Valami tévedés lehet a do­logban. Tizenkét éve zenés hely a Kőrisfa cukrászda, s a hagyományokhoz méltóan igyekszünk mindig színvona­las zenekart biztosítani a szó­rakozni vágyó fiataloknak. Zene minden este van, kivétel a szerdai szünnap. Akkor azonban rendszeresen tartjuk az irodalmi presszó összejöve­teleket. A zenekarokkal nem kötünk hosszabb szerződéseket, nem lenne célszerű, hogy csak egy bizonyos stílus uralkodjon, ak­kor mindig, minden egyforma lenne. A most játszó három­tagú zenekar szerződése de­cember 31-én lejár ugyan, de már gondoskodtunk a követ­kező zenekarról. A monori Kóna-üzletből jön át az ott már jó hírnevet szerzett együttes, akik néhányszor a nyáron már játszottak a Kő­risfában. Havonta komoly összegeket költünk a zenekarra — hang­zott a .válasz a továbbiakban —, van visszhangosítónk, jó a felszerelésünk. A fiatalok elégedettek, jól szórakoznak. Nagyon örülnék, ha a levél­író felkeresne, és ötleteket adna ahhoz, hogy még színvo­nalasabb és szórakoztatóbb tehessen a műsor.” A vitát nem tudjuk eldön­teni, de javasolni tudjuk, hogy az egyetlen szünnapon jöjjön el a levélíró, s a többi fiatal is, aki rendszeresen a Kőris­fába jár szórakozni — az iro­dalmi -presszó összejövetelére. Akkor ezen a napon is tud szórakozni. S nem a nagyké­pűség, vagy az öregek irigy­sége beszél most belőlem, de azt hiszem, hogy mással is le­het néha eltölteni egy-egy es­tét, mint a táncolással. Egy jó könyv, színházlátogatás, jó műsor a tv-ben (ilyen is van néha) teljesebbé teszi a fiata­lok életét ■ is. Remélem, hogy V. Erzsébet­tel a jövő év januárjában Be­rek Kati előadóestjén talál­kozni fogok. Szeretettel várja: Szabó Mária ma az egyetlen, ami némi -biz­tonságot nyújt. Félcipő? — arra ne is gon­doljon senki, az biztos elme­rül. Nem tagadjuk, a buszve­zetők jó szándókúak. De még így sincs módjuk segíteni az utasakon. Egy méter sár és víz választ el minket tőlük. Ügyeljünk a tisztaságra! — figyelmeztetett bennünket a minap az egyik buszvezető. Hogyan? A sáron át kell gá­zolni. v Egy szerény kérés — S2ereí- nénk, ha a városi tanács terv­be venné ezeknek az egyméte­res szakaszoknak vízteleníté­sét. De, ha erre nincsen pénz, esetleg valamelyik szocialista brigád vállalná brigádmunká­ban. Sokan örülnének neki, még a busz vezetői is. — b. i. — MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Isten hozta, őrnagy úr! Ör­kény István regényéből készült színes, magyar filmváltozat. Rendezte: Fábri Zoltán. Kísérőműspr: Polgári védé­lem. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. UJ „PATYOLAT' Személyenként havi 20 forint Hiába kopogtattam, nem volt szerencsém. így aztán csak annyit írhatok le, amit a szűk­szavú kis lapocska hírül ad. Megkezdte a munkáját a kecskeméti ktsz vegytisztító részlege városunkban. Megbí­zottja: Kecskés Lászióné, a Mátyás utca 9. alatt. Itt szerettem volna megtud­ni, mit jelent a lapocska cím­szava: havonta 20-ért szemé­lyenként rendben tartják az ágy- és asztalneműeket, meg­kímélik a mosás máig sem könnyű munkájától. Jobb hí­ján. annyit tudok mondani, hogy a vállalási idő 14 nap, ez alatt elkészíti a kért mosást, festést és v egy tiszt; tás t a ktsz. Ha részletesen nem is ismer­tetjük az új „cég” programját, érjük be azzal, hogy örömünk­re, egy újabb szolgáltatással bővült Nagykőrös ipara. A Patyolat nem győzi a munkát..— amellett elég sok panasz 'hangzott él munkájára —, nem sokát törődtek a kis­emberek panaszával. Úgy van­nak Szolnokon, elég munkát ad nekik a konzervgyár, azok meg ritkán reklamálnak. Könnyebb is a köpenyeket mosni, mint a lakosság tisztí­tásaival bíbelődni. Hogy iga­zuk ven-e? Erről kár vitatkoz­ni, mert eddig sem hallgatták meg a panaszokat! A városban még egyJásztító van, magánkisiparos, aki, mi­vel igen megszaporodott a munkája — egy kicsit alább hagyott a precizitással és újabban elég sok panasz merül fel a munkájára. Reméljük, az új söprű, nem­csak új korában fog jól söpör­ni, és igaz örömünkre szolgál, az új kis „Patyolat” (t. p.) Eltemették Kecskeméti Dezsőt A súlyos betegség a nyár de­rekán már ágyhoz kötötte. Még ott is azon gondolkodott, mit lehetne tenni, hogy az Arany János Termelőszövetke­zet előbbre haladjon. Mindig tevékeny tagja volt a város életének. 1959 óta tag­ja volt a munkásőrségnek. A termelőszövetkezet megalaku­lása után párttitkára lett, s munkáját haláláig végezte be­csületesen. Tudta, hogy betegsége sú­lyos — sokan nem tudták, hogy ebben a tudatban mun­kálkodik, dolgozik. Ügy dolgo­zott, hogy halála után négy gyermeke és felesége sokáig ne érezze a dolgos apa, férj hiányát. Tegnap kísérték utolsó útjá­ra Kecskeméti Dezsőt. Család­tagjai mellett ott voltak az Arany János Termelőszövet­kezet vezetői, tagjai és a vá­ros vezető testületéi, polgárai. PÖRÖG A KERÉK Foto: Kiss Egy perc telefon Megtanultak járni a havon — Tessék, itt a városi kór­ház sebészete! — Azt szeretnénk tudni, hogy a csúszós utakon és jár­dákon előfordultak-e komo­lyabb balesetek, amik a kór­ház sebészeti osztályán „feje­ződtek” be. — Az első hóesés után ötö­sével, hatosával hozták be a balesetet szenvedetteket. Most, a második hőhullám után, már alig fordult elő ilyen baleset. Ügy látszik, hogy az emberek már megta­nultak a havon járni, meg­szokták az utak síkosságát. Az óvatosság azonban min­denki számára továbbra is kötelező! Sporthírek - néhány mondatban Városunkban jelenleg 6 sportkör működik, a követke­zők: Kinizsi, Elektronika, Épí­tők, Arany János Gimnázium, Toldi Miklós ITSK, Pedagógus. A helyi Élelmiszeripari Szakközépiskolában működő Toldi Miklós Iparitanuló Sportkörben is megtartották a közgyűlést, melynek végén az új vezetőség megválasztására is sor került. A Nagykőrösi Kinizsi Sport­kör vezetőségválasztó küldött- közgyűlését a Deák tér 2. szám alatti klubházában tartja, de­cember 22-én, hétfőn, 17 órai kezdettel. Az elnökségi beszá­molóit vezetőségválasztós kö­veti majd. a mikor még autó nem járt A a nagykőrösi homokon, a repülőgép nem vitte el az em­bereket a város fölött, akkor még az emberek kevesebb utat tudtak megtenni egy nap alatt. Este már nem szívesen ment tovább az, aki a város határát elérte, de az sem, aki nappal ért Körösre éhesen és elfáradva az utazás viszon­tagságaitól. Az elfáradt utas természetesen pihenőhelyet ke­resett magának és lovainak is, amit természetesen meg is ta­lált nálunk. Sokféle ember <fordult meg Nagykőrösön: ku- pecek, kofák, rác kereskedők, vagy olyan emberek, akiknek éppen valami miatt útra kel­lett kelni. Ezek az emberek képezték az átmenő forgalmai. Ezt ma idegenforgalomnak mondanánk. Nagykőrösön is jelentős és a maihoz arányban igen kö­zelálló idegenforgalom volt már a XIX. században is. A kor igényeinek megfelelőnek a vendégeket étellel ellátó ven­dégfogadók is. Ebben az idő­ben az országos vásárok al­kalmával fordultak meg leg­többen városunkban. A vidéki vásáros közönség a vásártér Milyen volt idegenforgalmunk az-elmúlt évszázadban? közelében levő magánházak­nál keresett legtöbbször szál­lást. A heti vásárok közönsé­gének, amely egyenesen a pi­acra jött s onnan távozik, ma­gánszállásra ritkán tartott igényt. Vendégfogadókba, ahol szállást és ételt adtak, legtöbb­ször a kereskedelmi ügyeket intéző utazók tértek be. Az 1800-as évek elején több vendégfogadója is volt Kőrös­nek. Ezek közé tartozott a Fe­jér Ló fogadó, melyért a bér­lője, Frank Mihály 50 forintot fizetett a város pénztárának. Volt mellette egy új vendégfo­gadónak nevezett másik .,szál­lodánk” is. Ennek a használata fejében Tardi Antal 100 forin­tot fizetett a városnak. Ven­déglátóhelyeink sorát a Kecs­keméti kapu mellett levő zár­ta, évi bére 30 forintot tett ki. indegyik fogadóban a ven­déglős csak az ételeket árusította a saját számlájára, a kimért bor a városé volt. En­Ml nek a bornak a kiméréséért a kimérők természetesen jutalé­kot kaptak. A kimért bor mennyiségéi igen jól szemlél­tetik az alábbi adatok. Az alábbi 3 helyen egy év alatt az országos vásárok alkalmával 3272 akó bort mértek ki a szomjas utasoknak, 20 442 fo­rint értékben. Megemlítjük még, hogy 1 akó 54 liternek felek meg s az elfogyasztott bor mennyisége 1767 hektoli­terre rúgott. A kimérés alkalmával a bor eladási árát a borbíró szabta meg, és az átlagos eladási ár 6—7 dénárra tehető. Vasút még ebben a korban nem létezett. A postakocsik bonyolították le a személyszál­lítást. Ezért a város határában is több vállalkozó rendezett be szobát vendéglátásra. Forgal­mukat az alábbi adatokkal jellemezhetjük, illetve jellemzi az ' a bérmennyiség, amelyet utánuk fizettek. A legjelentő­sebb a nagyerdei csárda, évi bére 412 forint. A Tetétleni pusztán álló csárdák egyikének évi bére 257, a másiké 260 fo­rint. a vasútvonal megépítésével A vendéglátó helyeink for­galma jelentősen megcsap­pant. Hiszen az utazás nem került annyi időbe és fáradt­ságba a vasút létesítése után, mint előtt. A távolba utazót átvitte a vonat a városon Ilii­kül, hogy fogyasztott volna valamit, A vasútvonal meg­nyitása (1853) előtt a sze­gényember a saját lábain, és szekérrel, a módosabbak vos- takocsival, a kofák szekérrel közlekedtek. 1853 után már módosult a helyzet: mindenki akinek pénze volt és sietett, az vonatra ült. Az új viszonyok miatt a puszfai csárdákat bezárták, annyira kevesen fordultak meg ezekben. Nagy jelentősége volt nálunk az/ átutazóknak: sok kenyeret megettek, amit a ke­nyérsütő kofák sütöttek és sok bort megittak, melyet a körösi öregszőlőjevéből szűrtek ős­apáink. Pesti László Sportpályafutásukat Nagy­kőrösön kezdett sportolókról szól a hír. Ábrahám István rendszere­sen szerepel a Műegyetemi AFC, NB I. élcsoportjában sze­replő féri kosárlabda csapatá­ban. Az ősz folyamán csapata leningrádi nemzetközi mérkő­zésein is részt vett, s nemrég láthattuk a televízióban is a Bp. Honvéd—MAFC mérkőzé­seiről adott közvetítésben. A bajnokság december 14-i for­dulóján pedig a Népsport be­állította a forduló válogatott­jába. Páhán Éva rendszeresen játszik az NB I-es Testnevelé­si Főiskola női csápatában. Kovács Ferenc megnyerte az idei országos felnőtt ökölvívó bajnokságot súlycsoportjában (az Újpesti Dózsa színeiben), s több ízben külföldön is szére- pelt, nemzetközi versenyeken. Szomolányi Gábor és Vill- csák Ambrus, a Kinizsi két labdarúgója katonai szolgála­tait Cegléden töltötte. A Bam SE megyei bajnokságban sze­replő csapatában szerepeltek mindketten, de nem minden­napi dicsérettel tértek haza az ősz folyamán leszerelésükkor: mint háromszoros kiváló kato­na — vették magukra a civil, polgári ruhát ★ A Kinizsi Sportkör termei­ben sor kerül a hagyományos szilveszterestre. A szokásos, Kecskés-zenekar szolgáltatja a zenét este 8-tQl reggel 5 óráig. Tombola, malacsorsolás, har­madosztályú árakkal működő büfé teszi színessé a szórakoz­ni vágyók programját. Asztal­igénylés (személyenként 30 fo­rint, melyben a belépő ára is szerepel), Tihanyi Lajosnál, a Kinizsi Sportkörben, hétköz­napokon 8 és 12, valamint 16 és 19 óra között. (sulyok) | dául a középiskolát a mező- \ gazdasági dolgozók gyermekei j esetében a jelentkezettek 17 ! százaléka végzi el. Az egyete- I men még megdöbbentőbb az arány: 3 százalék. Természetes, hogy erről nem a pedagógus tehet elsősorban. Ma már világos, hogy ebben a kérdésben milyen nagy sze­rep jut a szülők helytelen fel­fogásának. Az adottságokból eredő kevesebb törődés mellett sok tanulót az vet vissza, az gátol az iskolavégzés­ben, hogy a szülőkből hiányzik a gyermekükkel kapcsolatos ambíció. Ez, persze, még nagyobb törő­dést, még fokozottabb segítést, felvilágosító munkát igényel a pedagógusoktól, de most már világosan látszik, nemcsak a tanulót, a szülőt is meg kelle­ne győzni. » íme, újabb problémák je­lentkeznek a hátrányos hely­zetben levő fiziíkai dolgozók

Next

/
Thumbnails
Contents