Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-16 / 291. szám

PEST MEGYEI iJfírtav 1969. DECEMBER 16.. KEDD Katona József unokaöccsénél Kun Sándor Kecskeméten a Kapisztrán utcá­ban él. ö a Bánk bán írójának leg­közelebbi vérsze­rinti rokona. 88 éves. Nagyanyja, Katona Mária volt, Katona Jó­zsef édes testvére. Sokáig dolgozott Orosházán, lakott Kiskunfélegyhá­zán és most öreg napjait Kecske­méten tölti. Egy pár emléke ma­radt a régi Kato­na családtól: teás­csésze, levesestál és egy érdekes, félgömb alakú üvegkép, amely alá generációikon keresztül a meny­asszonyi csokrok­ból, halotti koszo­rúkból kerültek az emlékek. A Kecs­keméten újjáépí­tett Katona-ház részére ajánlotta fel az emlékeket. Archív-zenefilm a Fészekben H. Kotányi Nelly, a váci zeneiskola aranydiplomás ta­nárnője sok Észak-Pest me­gyei ismerősét meghívta va­sárnap délutánra a budapesti Fészek művészklubba. Az emeleti vetítőteremben László Zsigmond zeneesztéta beveze­tő szavai után elsötétült a nézőtér, majd levetítettek egy harminc évvel ezelőtt készült, húszperces kisfjlmet. Trian­gulum Hungaricum (Zenés há­romszög) volt a címe. A há­rom Kotányi nővér: Nelly, Er­zsi és Klári először Liszt Polo­naise című művét adta elő há­rom zongorán, majd egy angol keringő, végül magyar dalegy­veleg volt a film zenés része. László Sándor rendező több képet örökített meg ,az akkori Budapestről, az operabálról és Mezőkövesd népszokásairól. Rudnay Gyula Baj an TV-FIGYELŐ Kiilönháborúk Divatba jöttek azok a hősök — közöttük álhősök, felhősök, anti- hősök —, akik a háborún b«lül a maguk különháborúját vívják. Jó ideje nyomon követhetjük a képernyőn e figurák sajátos tör­vények szerint pergő sorsát, hív­ják őket akár Tenkes kapitányá­nak, Zorrónak, vagy éppen Pataki szakaszvezetőnek. A héten két különháborút vívó hőssel is találkozhatunk, mégpe­dig két nap egymás után. Kioss kapitány különnáborújában, im­már hetek óta, nem az a kérdés, hogy a jó ügyért küzdő szimpati­kus hős veszit-e avagy nyer, ha­nem, hogy miként tud rálicitálni korábbi kalandjaira. Egészen más­ként vívja a maga kuiönháború- ját Pataki szakaszvezető, akit pénteken este Örkény István jó­voltából ismerhettünk meg. Kloss- nak már régóta nem kell druk­kolnunk, mert tudjuk, csakis győzhet. Pataki esetében éppen ez a kizárólagosság hiányzott. Egy ideig. Mert azután az ő sorsa is beletorkollt a már előre kiszámít­ható álhelyzetekbe. Sajnos. Mert különháborújához küiönúton in­dult. A szó, hogy Voronyezs, egé­szen másfajta képzeteket kelt az ember fejében, mint ahogyan Pa­taki története kezdődött. Jól kez­dődött tehát, mert mást kínált, mint amit tudunk, ismerünk. Vé­gül mégis hoppon maradtunk. A kifejezést, hogy különhábo- rú, átvitt értelemben is aktuális­nak érezzük a hét műsorára. Az ismétlések és felújítások — sajnos — egyre jobban különliáborúsko- dásba kényszerítik a nézőt: ré­giek kontra újak. Kérdés: meny­nyi az új néző? További kérdés: helyük van-e ismétléseknek, fel­újításoknak, mozikban lefutott f ő műsoridőben? Talán nem té­vedünk: a Varázsfuvola közvetíté­se, bár szűkebb nézőcsoportnak szól — mert illúzió lenne azt hin­ni, hogy aki nem érti a komoly zenét, nem szereti, azt éppen a te­levízió szoktatja majd rá, hiszen a gépi úton közvetített zene a leg­kevésbé alkalmas erre —, nem tartozik e kategóriába. Annál in­kább Shaw színműve, Szép Ernő Lila ákáca, a Nyár a hegyen, .a Hűtlen asszonyok . . . Egyetlen héten! Gyakorlatilag egész héten egy, saját tévésprodukciót lát­hattunk, az Örkény művet. (És azt is pontosan péntekre műsorba ál­lítva, amikor éppen az ország két legnépesebb megyéje, Pest és Borsod vetélkedett a rádióban ...) A televíziótól elsősorban és alap­vetően televíziót vár az ember: sajátos műfajt, sajátos eszközök­kel, s nem színpadi előadások .filmszalagra rögzített lejátszását, mozifilmek pergetését. A sajátos televíziós produkciók mellett ter­mészetesen szükségesek, haszno­sak, kellenek, de hogy fölébe ke­rekedjenek? Az már túlzás. Ügy tűnik a néző előtt: mintha nagyon év vége lenne a televízió­ban. Kiürültek a raktárak, elfogy­tak a fertalékok, s a vevő — bo­csánat, a néző, hiszen azért az öt­venesért, hangzik az érv ... — azt kapja, .ami még éppen a pol­cokon hever. Ám egy vigasza van a nézőnek: önkiszolgáló boltban vásárol. Kikapcsolhatja a készülő két... (m) Mary-Mary A József Attila Színház be­mutatta Jean Kerr: „Mary- Maryi” című komédiáját, ame­lyet 1963-ban meg is filmesí- tettek. A darabot Örkény Ist­ván fordításában Ádám Ottó állította színpadra, a díszlete­ket Fábri Zoltán tervezte. A darab főbb szerepeit Kállai Ilona, Bodrogi Gyula, Bujtor István, Pálos Zsuzsa és Káló Flórián alakította. Rudnay Gergely Tanulmányt írt Gyula festőművészről Ferenc bajai tanár és Kőhegyi Mihály, a helyi Türr István Múzeum tudományos munka­társa. Rudnay a második vi­lágháború után a Dél-Duna menti kisvárosban telepedett le, ahol művészakadémiát ala­pított. A tanulmány a neves művész életének ezt az utolsó, Baján eltöltött szakaszát mu­tatja be. A kutatók megtalál­tak és feldolgozták tíz eredeti Rudnay-levelet is. A ba j alak tanulmányát a szegedi Móra Ferenc Múzeum adja ki. KISÚJSZÁLLÁS Leletmentés - kunházakból Értékes „leletmentéssel” fe­jezte be idei gyűjtő körútját a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum néprajzi expedíciója. Karcag, Mező­túr és Kunhegyes után ez­úttal Kisújszállás öreg kun- házainak lakásaiban, padlá­sain, kamráiban néprajzilag értékes tárgyakat, bútorda­rabokat, használati eszközöket vettek számba. A gyűjtő utak alkalmával mintegy három­százötven tárgyi emlék került a régiségtár több mint tíz­ezer darabból álló gyűjtemé­nyébe. Az új, néprajzilag értékes művészi tárgyak közül kiemel­kedik egy könyv formájú, színes mázzal borított cse- répbutélia, Badár Balázs ere­deti munkája, amelyet ía hír­neves mezőtúri népművész 1910-ben készített. Első ízben találtak rá a kisparaszti gazdaságok hasz­nos munkaeszközére, a kézi őrlőmalomra. A múzeumba szállított, házilag festett bú­tordarabok is tartogattak meg­lepetést. Egy festett fali té­káról a restauráláskor lesze­dett fedőréteg alól kunkék alapon rendkívül szép szí­nezetű és formájú kunsági virágminták bukkantak elő, amelyeket festője 1829-ben készített. Óvoda - fortéllyal Idén 64 KISZ-lakást adtak át Vácott, s már épül az újabb 64 lakás. Egy héttel ezelőtt készült el a lakótelep új, 50 gyereket befogadó óvodája. Ugyanitt épít az OTP is 302 lakást, s a városi tanács terv­osztályán már most azon gon­dolkoznak, hogyan lehetne még egy óvodát fölépíteni, mert nagy szükség van rá! Szeidl József osztályvezető érdekes tervről számolt be. — A jó munkakörülmények biztosítására felvonulási épü­letet kell emelni. Megállapod- tuhk az építőikkel, az épületet ne csak ideiglenes szálláshel­lyé tegyék, hanem úgy alakít­sák ki, hogy később egy 75 személyes óvoda minden kö­vetelményének megfeleljen. „Ál az alku.” A felvonulási épületbe fektetett- munka nem A megye 2500 lakost meghaladó létszámú községeiben nyitott vagy zárt, áruraktárnak megfelelő helyiséggel rendelkezőket hasznos hulladékok és melléktermékek helyi felvásárlására. jutalékos bérezéssel alkalmaz a Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat Saját ingatlannal rendelkezők előnyben Jelentkezés írásban a vállalat címén: Budapest XIII., Rajk László u. 32. vész kárba: mihelyt a munká­sok kiköltöznek, mi megvásá­roljuk tőlük, s elégedettek le­hetünk: milliók helyett pár százezer forintért új óvodát kapunk. így a lakásokkal együtt, azonnal átadhatjuk az óvodát is. Egymillió forintot takaríta­nak meg. ISTEN VELÜNK — FIZESS PORCIÓT! Előkerült a törökbálinti currentálókönvv Jutalmat adott érte a levéltár Középiskolás diák jelent meg néhány napja a Pest me­gyei Levéltárban, borító nél­küli, nagy alakú füzetet tar- .tott kezében, eladásra kínálta. Ä szakemberek egy pillantást vetve a már-már málladozó la­pokra, mindjárt megállapítot­ták, hogy a közigazgatásban valaha nagy jelentőségű iro­mány került eléjük, az úgy­nevezett currentálökönyv tö­redéke. Hasonló akad ugyan a levéltár gyűjteményében, mégis érdemes a megőrzésre, mert esetleg olyasmit is tar­talmaz, amit a meglevők nem. Törvényes rendelkezés in­tézkedik így ez év szeptembere óta. Attól fogva védett minden levéltári anyag, az is, ami ma­gánosoknál van. Más nem, csak a levéltár veheti birtokba, és még a régi családi okmányo­kat, sőt a történelemben sze­repet játszó személyek leve­leit, írásait, kéziratát is csak engedéllyel adhatják el, elő­zőleg mindenképpen fel kell ajánlani a levéltárnak. Bizo­nyára sokaknál találhatók régi iratok, a rendelet megjelenése óta azonban B. J. budaörsi gimnazista az első, aki a me­gyei levéltárba régi okmányt hozott. Híradástechnika — másfél száz éve A currentálókönyvnek —ta­lán körözvények könyvének nevezhetnénk — nagy szerepe volt a régi világban. A főszol­gabírók ebbe Íratták a hely­tartótanács rendelkezéseit, a megyei közgyűlés határozatait, az alispán és általában a fel­sőbbség intézkedéseit. Azutár lovas hajdú kezébe adták, vi­gye körbe a járás minden köz­ségébe. A falvakban is volt currentálókönyv, abba másolta be szó és betű szerint a jegyző a főszolgabíróéból a köz szá­mára oly fontos tudnivalókat, hogy végül is a saját falujában kidoboltassa, élő szóval közhír­ré tétesse. Amíg pedig a másolás tar­tott, a hajdút és lovát a köz­ség tartozott étellel, itallal és illő pihenőhellyel ellátni, utá­na pedig a könyvet vihette a szomszéd faluba. Egyszóval va­laha ilyen volt a hatóság hír­adástechnikája. A levéltárba behozott cur- rentálótöredék 26 oldalára 1824. május 27 és 1825. május 25 között Törökbálint nótáriu­sa írta be a feljegyzendőket. Az első lapon találhatót szó és -betű szerint mi is lejegyez­zük: „Isten Vélünk! A Tekén- tetes Nemes Vármegyének leg közelebb érkezett Ke­gyes Rendelésénél fogva a Pesti Rabok Számára, és Soroksáron fekvő Katona­ság tartására nagyobb mennyiségű hiszi és Ló Portiók szállítandók lévén; Kötelességéül téteik az il­lető Községek Elöljáróinak, hogy az alább feljegyzett Lisztbéli mennyiséget Pest­re, a Ló Portiókat pedig So­roksárra administrálni iparkodjanak a’ Quintan- tiáknak párjait pedig né­kem azonnal küldjék meg, nevezetessen fog szállítani: Törökbálint 9 mázsa Lisz­tet Pestre, és 600 Comp. Mozistatisztika JÖVŐ ÉVI FILMSZEMLE Elkészült a statisztika az év elmúlt 11 hónapjának mozilá­togatóiról. Bors Ferenc, a MOKÉP igazgatójának tájé­koztatása szerint november 31-ig csaknem 76,5 millió né­ző váltott jegyet az ország filmszínházaiba. Ez a szám a nézők újabb csökkenését je­lenti : 990 ezerrel kevesebben voltak moziban, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában, visEont a forgalom esése a ta­valyinál jóval kisebb, mert 1968 hasonló időszakában 11 milliós csökkenést regisztrált a statisztika. Az idén érdekes fordulat Az eszperantisták kettéosztották a földke, ekséget A keleti félteke vezetője: a pécsi Szabó Flóra Hazánk újabb nemzetközi meg­tiszteltetésben ré­szesült : egy pécsi lányt bíztak meg a világ keleti felé­nek egyetemi-fő­iskolai mozgalma vezetésével. A stockholmi kong­resszuson határo­zott így az Eszpe­rantó Ifjúsági Vi­lágszövetség Vá­lasztmánya. Föld­rajzi alapon ketté­osztották föld­kerekséget — a választóvonal nagyjából Európa közepén húzódik — s a keleti félteke vezetője Szabó Flóra, a Pécsi Jog- tudományi Egye­tem hallgatója, a nyugati félteke vezetője pedig ugyancsak egy lány, a franciaor­szági Aix-en Pro- vence-ban élő Claude Nourmont egyetemi tanárse­géd lett. A magyar és a francia lány fel­adatává tette a vi­lágszövetség, hogy összefogják a kü­lönböző országok­ban működő egye­temi-főiskolai esz­perantószerveze­teket. eszperantó nyelvű tudomá­nyos munkára ösztönözzék a hallgatókat. Szabó Flóra, if­jú kora ellenére, ismert személy a , nemzetközi eszpe­rantó mozgalom­ban : tudományos és irodalmi tevé­kenységet fejt ki eszperantó nyel­ven, egyik alapí­tója volt 1966-ban az eszperantó egyetemista világ- szövetségnek és azóta is tagja a szövetség vá­lasztmányának. Uj megbízatásá­ban több mint negyven ország egy etemi- főisko­lai eszperantó- szervezetével kell rendszeres kap­csolatot tartania Kelet-Európábán és Ázsia egész te­rületén, valamint Ausztráliában. következett be: az adatok sze­rint a közönség szívesebben látogatta a magyar filme­ket. Csaknem 6,5 millióval többen nézték meg a hazai alkotáso­kat, mint tavaly. Ebben az emelkedésben közrejátszik az „Egri csillagok” nagy sikere is, amely több mint 5 millió nézőt vonzott, de olyan alko­tásoknál is szembetűnő a vál­tozás, amelyek iránt eddig csak szűk kör érdeklődött. Például a Feldobott kő című filmhez — amelyet Sára Sán­dor rendezett — eddig csak­nem 360 ezren váltottak je­gyet. Az összlátogatottság visz- szaesésének okait vizsgálja a MOKÉP. A mozik műszaki ál­lapotának javítása mellett a filmforgatás módszereit is re­formálni kívánják. A Művelő­désügyi Minisztérium filmmű­vészeti főosztályának kezde­ményezésére anyagilag is érdekeltté tették a mozik dolgozóit. A MOKÉP színvonalas al­kotások bemutatásával is biz­tosítani kívánja a mozilátoga­tottság kedvező alakulását. Ez év végéig 70 külföldi filmet vásárolnak meg. Köztük olyan művészi alkotásokat, mint Peter Weiss: Marat halálának és Strindberg: Haláltáncának filmváltozatát. 1970-ben mu­tatják be „A háború, az há­ború” című szovjet, a „Dél csillaga” című amerikai, a „Jöttem, láttam, lőttem" című olasz filmet, valamint Andr­zej Wajda: „Légyvadászat . Igmar Bergmann: „Ritus”, Pe. ter Fleischmann: „Vadászjele­netek Alsó-Bajorországban . című alkotásait. A MAFILM stúdiók filmjei közül a jövő év elején láthatják a nézők Sándor Pál: „Szeressétek Ódor Emíliát” és, Várkonyi Zoltán. ..Különös találkozó” című mű­veit. Por. Soroksárra. Költ Té- té-nyben Május 27-ikén 1824-ik Észt. Símontsits Já­nos m.k, Fösz.Biró.” Látható tehát, hogy a ter­mészetben kirótt adó behajtá­sát még a főszolgabíró is fo­hásszal kezdte. Mintha azt akarta volna vigasztalásul mondani, hogy isten velünk van emberek, majd csak meg­lesztek valahogy ti is, meg a barmaitok is, ha a sok lisztet és a katonalovaknak a még több szénát, abrakot, a köz­nyelven porciónak nevezett katonatartási adót beszolgál­tatjátok. A következő esztendőben pe­dig az adótartozás beszedésé­nek sürgetése még nagyobb áhítattal kezdődik: „Isten mindnyájunkkal! Ez alkalommal az elöljá­rók ezennel hivatalosan in­tetnek, hogy lég inkább a’ lévő Restantiáknak mentül előbb leendő beszedésén mindénki telhető módon iparkodjanak, és a’ folyó adó béli Tartozásokkal is le fizetni igyekezenek anyi- val is inkább mint hogy elenkező Esetben egyenes- sen ők fognak felelet Terhe alá vonatni...” A helyesíráson pedig ne cso­dálkozzunk, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia a kö­rözött rendelet idejében még nem létezett, csak azon év no­vemberének 3.-án alapították. Fennállásának csupán későbbi éveiben foglalkozott először helyesírási szabályok felállítá­sával. Hatósági bérmegállapítás Kiderül azonban a törökbá­linti currentáléból, hogy a „Tekintetes Nagyságos Vár­megye” szociális kérdésekkel, nevezetesen bérmegállapítás­sal is foglalkozott. A férfi sző­lőmunkás napi bérét 26, „az aszonyi szeméinek” viszont csak 20 krajcárban szabta meg. „A Kaszásoknak baglya rákoknak petrence hordóknak napi bére 26 krajcár”. A túlórázás sem volt isme­retlen fogalom. A kőműves és ács pallér reggel 6-tól este 6-ig terjedő tizenkétórás munka­napra 1 forint 15 krajcárt, a kőműves és ács legény pedig 36 krajcárt kereshetett, „tol­dalék óráért” az előbbinek 6, az utóbbinak 3 krajcár járt. Vagyis a legények csak sima órabért kaptak a túlóráért, a pallérok pedig rendes órabé­rüknek alig kétharmadát. A közbiztonságról is képet alkothatunk a füzetből. Leg- alábbi tíz körözés található ol­dalain, mindben elkötött lova­kat és lókötőket keresnek. Mit vásárolna a levéltár ? A budaörsi fiatalember nem tudta megmondani, hogyan ju- totj a törökbálinti currentáló- könyvhöz. Közölte azonban, hogy néhány különböző iratot régebben eladott a Széchenyi Könyvtárnak. Most a könyvtár az új rendelkezésre hivatkoz­va nem vette meg a füzetet, hanem a megyei levéltárhoz utasította. A levéltárban sem jött lét­re adás-vételi ügylet. Megma­gyarázták az ifjúnak, hogy minden, a legrégibb hatósági irat is állami tulajdon. Vi­szont, mert a füzetet megőriz­te és beszolgáltatta, 80 forint jutalomban részesítik. Amit az ifjú ugyan kevesellt, de felvett. Ennél jóval nagyobb össze­get adna azonban a levéltár családi és gazdasági jellegű régi irományokért, például paraszt gazdaságok feljegyzé­seiért, ha akad ilyen, illő árat fizetne. Szívesen látna polcain olyan vásárlókönyvet, amibe a háztartás számára a boltos annak idején a nála hitelbe vásárolt árut árral együtt fel­jegyezte. S falusi boltosok' könyveit, adósaik jegyzékét szintén megvenne! Nemcsak a múlt századból, olyat is, amit akár közvetlenül a felszabadu­lás előtt fek*°i+ek fel. Szokoly Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents