Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288. szám
6 * —!■ kKívIup 1969. DECEMBER 12., PENTEK Ma 25 éve • • • • //■ GODOLLO Gödöllő évszázadokon át mint királyi pihenőhely vált nevezetessé. Grassalkovich Antal híres kastélyában vendégeskedett már Mária Terézia, Albert lengyel király, IV. Károly és nagyon, sokan mások. Ennek ellenére — pontosabban éppen ezért — Gödöllő megmaradt a csend és a nyugalom dődött a tanítás a gödöllői iskolákban! A községi elöljáróság hívó szavára egyre többen jelentkeztek a háborús romok eltakarítására, az újjáépítés megkezdésére. Rendibe hozták a kórházat, a rendelőt, javítgatták a felszaggatott utakat, megkezdődött a hidak ideiglenes pótlása és a vasútvonalak helyreállítása is. És 1945 tavaszán ... *• Idézet a Szabadság című lat) 1945. április 14-i számából: „A gödöllői járásban, Endre László hírhedt birodalmában, Gáspár Sándort, a Magyar Kommunista Párt gödöllői szervezetének titkárát választották meg főszolgabíróvá .. Ugyanebben a lapban egy másik cikk arról tudósít, hogy: „Beiktatták Pest megye új alispánját, Házi Árpádot... Az új alispán első rendelete, jegyezzük fel a hivatalos számát is, mert történelmi dokumentum: 1685—1945. Tárgy: a földreform végrehajtása. Ez a pillanat — hangsúlyozza a cikk —, amikor összefog a munkásság, a parasztság és a meg nem mételyezett értelmiség annák érdekében, hogy az áldott magyar föld végre azok kezébe kerüljön, akik azt verejtékkel megművelték és megművelik.. Gödöllőn és környékén a magyar királyi koronauradalom hozzávetőleg húszezer hold területe került kiosztásra. A nagy munka az erdőgazdaság fészerében talált traktorral kezdődött még. Ez a traktor húzta a szabad magyar föld első barázdáit a gödöllői határban. És Gödöllő nevéhez fűződik a népi hatalom első nagyszabású kulturális létesítménye, a Magyar Agrártudományi Egyetem megalakítása Gödöllőn. Ezzel évszázados álom vált valóira, mivel az agrártudományi egyetem gondolata már 1837-ben megfogalmazódott, és néhány évvel később az országgyűlés elé is került, de a főrendek elutasították. Az urak Magyarországának nem kellett agráregyetem. Annál inkább szüksége volt rá a népi hatalom Magyarországának. És ezzel lényegében megkez-, dődött azoknak a nagyszabású változásoknak a sorozata, amely Gödöllőt végül is 1966. január elsején városi rangra emelte. Természetesen a felszabadulástól a városi rang elnyeréséig hosszú volt az út. öt esztendővel a felszabadulást követően épült fel a község első ipari üzeme, a Ganz Árprnmé- > rő Gyár. Az Erzsébet parkiban álló korszerű gyár termékeit ma öt földrészen ismerik. És egyre ismertebb lesz a határokon túl is a Vörös,Csillag Traktorgyár gödöllői gyáregységének terméke, a dömper. Bár az árammérőgyártás és a dömpergyártás igen jelentős, Gödöllőt mégsem ipara fémjelzi elsősorban, hanem egyeteme és az itt épült tudományos kutatóintézetek egész sora. • Az agrártudományi egyetem ma már az ország legnagyobb mezőgazdasági felsőfokú oktatási és kutatási intézménye. Az egyetem mezőgazdaság-tudományi és gépészmérnöki karán háromezer diák tanul. Harmincnégy tanszékén háromszáz professzor és oktató hetvenöt tárgyat tanít. Az egyetem kollégiuma ezerötszáz hallgató számára épült. Tangazdaságában gyakran megfordulnak a különböző országok delegátusai. Az idén ünnepelte fennálláA gödöllői tv-torony sának huszadik évfordulóját az Országos Talajjavító és Talaj- védelmi Vállalat. A szomszédságában működik a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Es ma már Gödöllő nevezetességei köbé tartozik a Humán Ol- tóanyagtermejlő és Kutatóintézet csakúgy, mint a Laboratóriumi Törzsállattenyésztö Intézet. A felszabadulás évében Gödöllő • lakóinak száma még a tizenkétezret sem érte el. Ma már huszonötezren lakják a várost. A megye legfiatalabb városa, ezért a gondjai is a legnagyobbak A lakásépítés lényegében a második ötéves tervben kezdődött háromszáznegyven állami lakással és félezer családi házzal. A harmadik ötéves tervben kétszázhuszonhárom lakás épül állami erőből, kilencvenhat öröklakás, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet negyvennyolc szolgálati lakást épít, magánerőből pedig négyszázötven családi ház épül a városiban. A negyedik ötéves tervben pedig újabb háromszáz állami lakás felépítését tervezik. Most van kialakulóban Gödöllő modern városközpontja a Szabadság téren. Már átadták rendeltetésének az MSZMP városi-járási bizottságának székházát. Befejezéshez közeledik a szövetkezeti áruház, és folyik a tereprendezés egy ki- lencemeletes OTP-lakóépület, egyben irodaház alapozásához, és megkezdték a kétszázötven személyes étterem építkezését is. A Szabadság tér arculata rövid idő alatt megváltozik, és városias központja lesz szegyre gyorsabban fejlődő településnek. A régi épületek közül csak a járási tanács épülete marad meg, míg a mozi, az erdészeti hivatal és az iskolai napközi épülete lebontásra vár. A helyüket modem lakó- és irodaépületek foglalják majd el. És a távolabbi tervek során lebontásra kerül az Erzsébet parki megállótól a Szabadság térig húzódó épületsor is. A város gondjai ma még ■igen nagyok. Kevés például az orvos. Egyre-egyre több mint háromezer ember jut. Túlterhelt rendelőintézetének évi betegforgalma közel negyedAz egyetem kollégiumában millió ember! Változást csak a Szabadság téren megkezdett új rendelőintézet felépülése hoz majd. Zsúfoltak a város iskolái is. Kétezer-ötszáz diákját száz pedagógus tanítja. Már épül viszont a városban a megye legkorszerűbb iskolája. A közel húszmilliós költséggel épülő iskolában kap majd helyet a gimnázium és az egyik általános iskola Gödöllő ma még a fény és az árnyék városa. Azt hiszem, nem ünneprontás ezt kimondani. Nem a város jelenlegi vezetői és nem is lakói tehetnek arról, hogy régen kinőtték városukat. A felszabadulásig szándékosan tartották falusi szinten azzal a céllal, hogy Gödöllő az ország urainak legszebb nyaralóhelye. Azóta negyed század múlt el, és nőm is nyomtalanul. De az igazi, Parkja télen a síelők paradicsoma nagy'fejlődés útjára mindösz- sze három esztendeje lépett ez a város. Ma még — éppén ezért — sok tekintetben őrzi régi, falusias jellegét, de az egyre nagyobb számú építkezést látva, már kirajzolódnak a jövő városának legfőbb körvonalai. 1 A Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet látképe Az ipari szakmunkásképzés hasonló problémákkal küszködik. Kicsi a rendelkezésre álló 'hely, ugyanakkor a város üzemei egyre több szakmunkást igényelnek. A megoldást1 az idén megkezdett új iskola felépítése hozza meg: tizenhat tanterme mellett torna- és műhelyterme. valamint kollégiuma is lesz. Város, amelynek nincs művelődési háza. Illetve ami van, az mindennek nevezhető, csak éppen a művelődés otthonának nem. Ez a város egyik legnagyobb — ma még megoldatlannak tűnő — gondja. De kicsi a könyvtár is. egyre inkább alkalmatlan harmincezer kötetének forgalmazására. Ezen csak némiképp segít, hogy a város lakói igénybe vehetik az agrártudományi egyetem kétszázezer kötetes könyvtárát is. Gödöllő, a holnap városa, ma ünnepel. Felszabadulásának negyedszázados évfordulójára emlékezik. És ezúttal másodízben adják át azoknak a városfejlesztési emlékplakettet, akik az elmúlt huszonöt évben a legtöbbet tették városukért. Befejezésül hadd álljon itt a ma kitüntetettek névsora: Berze Árpád János, Borbély Mihály, Dregonya Istvánná és Major János. Szöveg: Prukner Pál Foto: Gábor Viktor Az árammérők próbaterme falujának. Gyárat nem volt szabad ide építeni, nehogy gépeinek zaja, kéményeinek füstje, munkásainak elégedetlensége megzavarja a fenséges urak nyugalmát S hogy valóban cscyid legyein ebben a faluban, arról leginkább Endre László gödöllői főszolgabíró, Szálasi államtitkára gondoskodott. A német hadvezetés a Gödöllő és Aszód közötti útszakaszt körömszakadtáig védte, így akarva elzárni a i főváros felé vezető utat a szovjet hadsereg elől. A csaták nagyságára jellemző, hogy Aszód már 1944. november 21-én felszabadult, míg Gödöllő csak három héttel később, 1944. december 12-én. A község felszabadult, de kifosztva, romokban hevert A németek felrobbantották a vasútvonalakat, tönkretették a forgalmi berendezéseket, lerombolták a hidakat és a felüljárókat. A kastély értékes berendezése teljesen tönkrement. A szomszédos településekkel megszűnt minden kapcsolat. tA pincék mélyéből csali nehezen merészkedtek elő a meggyötört, reményüket vesztett és megfélemlített emberek. Lesz-e itt még egyszer újjászületés? És két héttel később, 1944. december 28-án, már megkez-
