Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
“"z/Círlap 6 1969. NOVEMBER AI., KEDD Kevert helyett... Kamragáz A Dunai Vasmű Kokszvegyészeti Gyára az őszi hónapokban normál kalóriájú, úgynevezett kevert gázt adott a fővárosnak, most a Gázművek kérésére nemcsak a napi gázmennyiséget, de a gáz kalóriáját is emelték. Napok óta a kevert gáznáí 25 százalékkal magasabb égési értékű kamragázt indít a Dunai Vasmű a fővárosba a földalatti távvezetéken. Ebből a magasabb kalóriájú gázból naponta 260 000—280 000 köbmétert kap a főváros. Novemberben és decemberben a főváros igényeinek megfelelően összesen 17 millió köbméter kamragázt továbbít a dunaújvárosi gyár Budapestre. Egy kis gyógyszerstatisztika Slágerek: Noxyron és Seduxen Lázár Jenő, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetője a gyógyszergyártás alakulásáról a ■ következő tájékoztatást nyújtotta: Gyógyszeriparunk, fejlődését bizonyítja, hogy a felszabadulás előtti kétmillió dollár értékű termeléssel szemben ma már mintegy 200 millió dollár termékeinek értéke. Gyógyszeriparunk szinte teljes mértékben kielégíti a hazai szükségleteket, jóllehet termelési értékének nagyobb részét, több mint kétharmadát exportálja. Az elmúlt két évtizedben A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat (Budapest XXI., Kiss János altb. u. 19—21.) AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: asztalosokat, ács-állványozókat, bádogosokat, burkolókőt, víz-, gáz- és központifűtés-szerelőket, kőműveseket, lakatosokat, szigetelőket, villanyszerelőket, üvegeseket, motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Jó kereseti lehetőség. Heti 44 órás munkaidő, minden szombat szabad. A szakmunkás-képesítés megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehetséges. Szociális juttatások. Viáéki ^ dplgozt&nlilc Iz&lßsT' és — térítés ellenében — minden munkahelyen meleg ebédet adunk. Jelentkezés a fenti címen, a Munkaerőgazdálkodáson. I í A Söripari Vállalat FELVESZ GÉPÉSZMÉRNÖKÖT, gyakorlott elektrotechnikust (erősáramú) gyors- és gépírókat, villanyszerelő és * lakatos szakmunkásokat, 12/24 órás munka- beosztásban dolgozó kazánkezelőt (magasnyomású), turbinagépészt, hűtőgépészt, salakost, segéd- és betanított munkásokat. Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, bádogos, viz- és fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszoló, lakatos, autószerelő szakmunkásokat, E.302. kotrőgépkezelőt, tehergépkocsivezetőt, rakodómunkásokat, kubikosokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat (ló. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel felveszünk. Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautazási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET A PROSPERITÁS KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest IX, Viola u. 45. sz. alatt a lakosság gyógyszerfogyasztása hétszeresére emelkedett. Az 1951. évi 567 millió forinttal szemben 1968-ban 3668, az idei év első felében pedig már 2043 millió forint értékű gyógyszer fogyott. Lényegesen megváltozott több jelentős gyógyszercsoport forgalmának alakulása. Altatókból az elmúlt évben 146,3 millió tablettát fogyasztottunk — ez az előző évhez képest 3 százalékos csökkenést jelent. Csupán a Noxyron forgalma emelkedett számottevően. Hasonló a helyzet a csillapítókkal is, itt csupán a Valeriana drazsé forgalma nőtt. Ebből tavaly 115 millió szemet használtak Eel. A központi idegrendszer kóros működését befolyásoló szerek csoportjánál viszont gyors ütemű a forgalomnövekedés. Az ide tartozó gyógyszerek közül 1960-ban még csak az Andaxin és a Hibernal nevével találkozhattunk, tavaly viszont már 13 különböző készítmény volt forgalomban. A Seduxen megjelenése nagy változást okozott, s jelentős része volt abban, a Trioxazin és a Frenolon forgalma 23, az Andaxiné 8, a Dalgolé 17 százalékkal csökkent. Az értágító és vérnyomáscsökkentők közül kiemelkedik a Théofillin-ké- szítmények forgalma. A Diaphyllintből 1968-ban 32 millió tabletta fogyott — szemben az 1960. évi négymillióval. A vitaminforgalom növekedése lassúbb, mint a korábbi években, a B—6, B—12, C és E-vitamin forgalmának növekedése eléri, vagy meghaladja a gyógyszer- fogyasztás átlagos emelkedését. a D és A-polyvitamin készítményeké yiszopt az átlagos növ%®éáé§i mfenrtlatt marad. A cukorbetegségek elleni szerek az úgynevezett antidia- betikumok csoportjában egyre inkább előretörnek a szájon át szedhető készítmények — az inzulinokkal szemben. 1960-ban például az inzulinok ebben a csoportban a forgalom 69 százalékát adták, tavaly már csak 48,8 százalékát JELENTKEZÉS: Budapest X., Maglód! út 17. Munkaerőgazdálkodás. Nyár Pécsett A Mecsek vidékén nyárias reggellel köszöntött be a hétfő. Pécsett hat órakor már 13—14 fokig melegedett fel a levegő. Nyolc és kilenc óra között kisebb felhőszakadás zúdult a Mecsekaljára. Pécs utcáit és tereit rövid időre elborította a hegylejtőkről ömlő csapadékvíz. Az időjárás nyárias jellegét még csak' fokozta, hogy közben villámlott és dörgött, ami ritkán fordul elő novemberben. A Mecsek vidékén rég volt ilyen meleg ősz, mint az idén, amit a természet részleges újraéledése — másodvirágzás és friss lombhajtás — is jelez. KERAVILL Nálunk már kapható a legkorszerűbb <Tíaumarm hordozható, program- automat-i YILLANYVARRÓGÉP Ára: 3460 Ft — OTP-re is. Univerzális, mindent tud! «»»ni». Vidéki megrendelésre is szállít az ország egyetlen varrógépszaküzlete: Bp. Vili., József krt. 37. KERAVILL „Román" autórádiók A székesfehérvári Finom- mechanikai Vállalat az idén 12 ezer autórádiót gyárt. A székesfehérvári autórádiókat külföldön is kedvelik. A legnagyobb megrendelőjük Románia, ahová ez évben ötezret szállítottak. Novemberben száz autóbuszrádiót is szerelnek Románia számára, Bulgáriába sl közelmúltban 200-as mintasorozatot küldtek. Hazai állcihafározó Nagyszabású tudományos vállalkozás záróakkordjaként, a Tankönyvkiadó gondozásában megjelent a kétkötetes állathatározó. A csaknem 80 szakember közreműködésével összeállított másfélezer oldalas műben 8000 részletrajz és 290 eredeti környezetben készült,. nagyrészt színes fénykép segíti hazánk mintegy 30 000 állatfajtájának megismerését. Gamma-besugárzó laboratórium Az MTA izotópintézetében működik Közép-Európa egyik legnagyobb gamma-besugárzó laboratóriuma. A berendezés segítségével az alap- kutatási munkákon kívül számos gyakorlati jelentőségű kísérletet végeztek, l’olieti- lenkábeleket sugároztak be, hogy hőállóságukat fokozzák (az így nyert anyag 160 C fokot is elbír károsodás nélkül). Sugárkezelés után számos mezőgazdasági termék sokkal tovább tárolható: a búza, a mák, a cukorrépa, stb. terméshozama pedig jelentősen megnövelhető. lyan csődület verődött össze percek O alatt, amilyenre még nem volt példa a gyárban. Mindenki látni akarta Káplár Balázst, aki ott feküdt a csarnok közepén. Mekkora ember! Szinte hihetetlen, hogy ilyen erős vasgyúrónak baja eshet. Tanácstalanul nézték és egyik-másik szaki káromkodott tehetetlenségében. Hát, hogyne! Naponta életet vernek több tonna vasba, mozgatják, hajtogatják a hatalmas acélgyűrűket, s azok úgy engedelmeskednek, mint a parancsolat. Káplár Balázson már nem segítettek a szavak. Feküdt mozdulatlanul, erejét veszítve. Néhány perce, amikor elszakadt a darukötél és az öntecs ráesett, megtántorodott és összeesett. Arca most szürkésfehér, mint az őszi köd. Sziréna hangfoszlánya járja át akadozó tudatát. Nem érti a sajnálkozó emberek beszédét sem, csak hullámzó morajlást hall, azt is olyan halkan, mintha víz alatt lenne. — Utat emberek! — kiabálják és a mentőautó az embergyűrűbe fúrja fehér testét. , A rsjörajlás .felerősödik,. majd,,ismát ,hal<feul, s aztán megszakad minden, kapcsolata a külvilággal. Erős kórházi szagok émelyegnek később az orrában és fojtogatva telepednek a torkára. Az orvos hangját mintha vastag tapéta szigetelné el, alig hallja: — Transzfúziót előkészíteni! Ami ezután történt, arra nem emlékszik. Harmincnégy óra telt el a műtét óta. Az orvos gyakran jön a kórterembe. Ezért a betegért külön aggódik. Lehet, hogy téved, s azt sem tudja hol, de úgy rémlik, mór találkozott vele, valahol látta. Nem gyerekkori osztálytárs, nem is utcabeli, csak látta valahol. Ügy tűnik, nem is beszélt vele, mert elég jó az emlékezőtehetsége. Az arcokat egyszeri látásra is megjegyzi, bár annyi emberrel találkozik, hogy nem biztos a dolgában. Ráteszi tenyerét a beteg homlokára és figyel. Kifinomult gyakorlattal érzi; a bőrbe is most tér vissza az élet, bizseregnek, mocorognak a pórusok, mint tavasszal a fa kérge, amikor a nedvkeringés hozza az újraébredést. De lassan telik ilyenkor az idő... Most egy erősebb lélegzés. Káplár megmozdul. Mintha valamitől félne, óvatosan szűkre nyílik a szeme. Talán csak a világosságra kíváncsi. Néz, néz, erőlködik, ahogy messzi ismeretlen tájakat szokás nézni. Fehér mennyezet, villanybúra, mind-mind idegen, nem tudja hol van. Csak sejti, képzeli, hogy él. Talán különös vízió az egész. Orvos hajlik az ágya fölé. Káplár dermed- ten figyeli. Ismerős! Valahol látta. Hol? Hol .is láthatta? Emlékei között kutat. Az orvos fejével biccent. Most világossá válik Káplár előtt az ismeretség. Megijed. Szemét becsukja. Igen, a műhelyben, a zajos szereidében látta a nyáron. Akkor nem fehér köpenyben volt, hanem szürke ruhában. Borzalmasan szenved. Homlokát kiveri a veriték. Fél, szabadulni szeretne. Futna, akár csak álmában az üldöző elől, de nem tud, mert lábára kölönc nehezedik. Felnyög: — Hol vagyok? Két nap után ezek az első szavai. Kezét az ápolónő simítja végig, mintha mesét mondana, nyugtatja: — Pihenjen, semmi baja. Annyi vért kapott, hogy erősebb lesz, mint valaha. Csak pihenjen... — Vért kaptam ... — szűri leheletként fogai között a hangot. Aztán becsukott szeme előtt kuszáltan peregnek a történtek, amely az orvos láttán elevenedett meg. Atlétatrikóban dolgoztak, mégis ömlött róluk az izzadtság. Június volt. A vöröskeresztes aktivisták naponta járták a műhelyeket és felírták azok nevét, akik véradásra jelentkeztek. Aztán a véradás előtti napon egy egész kórházi személyzet jött a gyárba, agitálni. „Mire jó ez a nagy felhajtás?!” — kérdezgették egymástól a csarnok szerelői. „Dolgozunk mi eleget! Adjanak vért azok, akik napjaikat a presszókban töltik!” Toncsi bácsi a brigád őszhajú szerelője még ezt is hozzátette: Transzmió — Egyszer társadalmi munka, egyszer vér. Mindig mi vagyunk soron! A mi vérünk úgyis ilyen égett-olajszagú. Szippantson csak eivtárs a levegőbe — mondta az orvosnak, aki ki kosarazva hallgatta. — De kérem szépen, a véradás ma már szinte... — De, de! — torkolta le Toncsi bácsi. — Megértem én kérem, nem vagyak olyan gyönge föliogású, mint amilyennek kinézek. Mégsem adok vért, mert... A szürkeruhás orvos továbbállt. Munkapadtól munkapadig lépkedett. Elég kevesen mondtak igent. Káplár — amikor munkapadjához ért az orvos, észre sem akarta venni. Zaklatásnak tartotta az ilyen agitálásokat és hívatlan vendégeknek az agitátorokat — Holnap a rendelőben ... Ugye hallott már róla — kezdte, az orvos. — Embertársainkat segítjük a véradással. Isten ments’, de ha — biztos van gyermeke, ha leesne a villamosról és ... — Vigyáznak azok magukra.*' , — Sok baleset történik — folytatta az orvos. — A vér nélkülözhetetlen. És más műtéteknél is... — Nézze — vágott az orvos szavába Káplár —, tudom miről van szó. De én még soha se csináltam ilyet és nem is fogok. Vannak elegen, akik megkapják a százast és a kaját, szívják azok vérét. — Éppen azt szeretnénk, ha nem pénzért, hanem emberségből adnák. Mi se pénzért adjuk a rászorulóknak, hanem azért, hogy segítsünk rajta, visszaadjuk áz életnek, embertársainak, a családnak. Az orvos hosszasan beszélt. Káplár Balázs közömbösen hallgatta. Tekintetét szabadjára engedte, hogy bebarangolja a szerelőcsarnokot, aztán visszanézett az agitátorra. — Értse meg — szólalt meg —, nem vagyok poloska, hogy máról holnapra teleszívom magam friss vérrel... — Tehát holnap nem találkozunk? — kérdezte búcsúzóul az orvos és tovább indult. Káplár felszabadultan mosolygott és belekiabált a szerelde zörejébe: — Találkozhatunk, ha akarja. Szívesen iszom az elvtárssal egy pohár sört, csak vért ne kérjen! „Annyi vért kaptam, hogy erősebb leszek, mint... Vért, vért” — mondogatja magában és fekszik mozdulatlanul. Mégis úgy tűnik, mintha csuklós tengelyen forogna vele a kórházi vaságy, mindig más és más irányba. Egyet pillant, s úgy érzi, ringispilről száll le. Szédül. Feje fölött mozogni véli a villanyburát. Esteledik. Az orvos felöltőben még egyszer benéz, mielőtt hazaindul. Káplár pulzusát méri. Fejét hátraszegi, mintha nemcsak erezné. hanem hallaná is az ér ritmusát. — Nagyszerű! — mosolyog betegére. És most, ahogy nézi, eszébe jut, honnan ismeri. Zavarában ismét megfogja Káplár csuklóját. Sokáig nem szól, nem akarja felfedni ismeretségüket. Káplár Balázs érzi az orvos minden gondolatát. Melle megfeszül. Csontos férfiarcán az apró szemek pillái gyorsan mozognak és nagyokat nyel száraz torkával. Ügy látszik, mégsem tudja mind lenyelni, mert homályossá váló szeméből könnycsepp gurul elő. Az orvos az ajtó felé indul Káplár a halántékán érzi lépteit. — Doktor úr! — csak ennyit tud mondani. — Mi a baj, barátom? — fordul vissza az orvos. — Ne menjen, doktor úr... — Holnap találkozunk, barátom. — Igen, találkozunk. — Csak én nem szeretem a sört — mondja az orvos, de azonnal megbánja tapintatlanságát. Káplárnak olyan fárasztó volt ez a néhány mondat, hogy hamarosan egészséges, mély álomba merült. Vincze György
