Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

Százezer forint jutalom Két kiváló dolgozó Az októberi forradalom év­fordulójának előestéjén ün- ünnepséget tartottak a Vác és Környéke Élelmiszerkiske- reskedelmi Vállalat Április 4. téri központjában is. Pribil János alapszervi párttitkár méltatta a nap je­lentőségét, majd Révai János igazgató százezer forint pénz­jutalmat osztott szét a leg­jobb dolgozók között. Somogyi Ernő, a Lenin úti tanbolt vezetője és Palotás József, a központi üzemgazda­sági csoport vezetője megkap­ta a „Belkereskedelem kiváló dolgozója” kitüntetést. (—5) A magyar zenekultúra szolgálatában A dunakeszi Járműjavító csütörtökön délután tartotta az októberi forradalom tisz­teletére rendezett ünnepsé­gét, amelyen Barinkai Oszkár- né, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután Ba­kó Károly igazgató a munka­verseny mozgalom eddigi szakaszában elért eredmé­nyek alapján nyolcvanhárom munkásnak és alkalmazott­nak „kiváló dolgozó” kitünte­tést adott át, majd mintegy kétszázezer forintnyi jutalmá’t asztott szét. A szakszervezeti bizottság titkára a fúvószenekar tizen­hét tagjának átadta a Népmű­velési Intézet „A magyar zene­kultúra szolgálatában” emlék­érmének arany fokozatát. Az ezüst fokozatot öten, a bronz fokozatot heten kapták meg. (sz. 1.) VÁC I UAPLO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÖtÖNKIAOÄSA XIII. ÉVFOLYAM, 2S0. SZÄM 1969. NOVEMBER 10., HÉTFŐ 4 termelőszövetkezet kiváló dolgozói Húszéves az Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet Pénteken az Alsógöd—Du­nakeszi Egyesült Duna menti Termelőszövetkezet tagsága jubileumi közgyűlést tartott. Takács Lajos párttitkár beve­zetője után Albert Mihály, a szövetkezet elnöke beszélt az alakulás óta eltelt húsz esz­tendő eredményeiről és a jö­vő terveiről, majd az alapító tagoknak átnyújtotta az ala­pítói oklevelet és a kitünteté­seket. Idősebb Sógor Lajos és Varga Jánosné „kiváló ter­melőszövetkezeti dolgozó” ki­tüntetést és másfélezer forint jutalmat kapott, Deák Ferenc gépszerelő miniszteri dicsére­tet és ezer forint jutalmat vett át a szövetkezet elnökétől. A legrégibb tagok közül hatan — Kopper Mihályné, Maszlik János, Kozma József, Majdan István, Pálinkás János, Tóth Ferenc — ezer forint jutalmat kaptak. Kihirdették az őszi betaka­rítási munkaverseny vég­eredményét. A legjobban dol­gozók között ötezer forint ju­Albert Mihály Varga Jánosné alapitótagnak adja át az alapítói oklevelet és a jutáim at. talmat osztottak szét. A tiszta üzem verseny díjait a fűrész­üzem belső asztalos brigádja, a műanyag üzem óraszíj gyár­tó részlege és Borbély Sándor tanyagazda kapta. Sződön korán kel a kenyér Már szép magas Szinte horkolni hallom a sötétbe takaródzott házakat, oly nagy a hideg és a csend. A kutyák is úgy hallgatnak, mintha nyelvüket vette vol­na az éjszaka. A Váci Sütőipari Vállalat szódi sütödéjénél villany- fénypászma fekszik az útra, mint széles fénysorompó. A sütőházban árnyak mozognak, és a gázolajkemencék hara­gos brummogással dolgoznak. A két kemence körül kifogás­talan rend és tisztaság, a há­rom dagasztócsésze körül, mint hajnali dér feleszik a finom liszt harmata. A dagasztógép karja meg nem akadó erővel forgatja, ke­veri a vastag tésztát, miköz­ben Klein József pék lisztet szór a tésztaszakadékokba. Ejfél után fél három van, kettőkor kezdődött itt az élet. Már ébred az első adag tész­ta, meleget szuszognak a tá- tottszájú kemencék is. Mire a másik pék, Klein Józsefné is belép 3 órakor a pékműhely­be, már szakításra kész az el­ső adag, forró a két kemence öble. Kleinék kenyerének híre van! Csak Sződnek sütnek, de a boltokból még Vácra is ke­rül: Sződligetről, Felsögödről is járnak ide kenyérért. Pe­dig itt is abból a lisztből süt­nek, amiből a váci pékségek és a kenyérgyár. Mégis jobb, izletesebb, szebb, nem mor- zsálódik a szeleteléskor. Titkuk van? Nincs! Jobb a technológiá­juk? Nem tudományos ala­pon sütik ők. a kenyeret. Tu­dományuk? A tudományuk, amit a segédlevéllel és a szak­munkás-bizonyítvánnyal sze­reztek, és amit öreg váci pék­mesterüktől tanultak: megdol­gozni a tésztát és kelni hagy­ni! Itt az idő biztosítja a ke­nyér jó minőségét. Megadják a keléshez az időt, és átgyúr­ják a szakajtóba kerülő ke­nyértésztát ... Klein Józsefné is megkezdi a munkát, és fürge kézzel rakja mérlegre a kiszakított két kiló húsz deka tésztát, amiből kisülés után kétkilós kenyér lesz. A pék a mérleg­ről leszedve kézzel gyúrja át, ezután teszi a kosarakba. 150 kosár sorakozik a kerekeken gördülő polcsoron, és 9 mázsa kenyérre vár reggelre négy bolt. A 450 darab kétkilós kenyér mindegyike ropogós, mosoly­gós és magas. A kenyér pék- lapátról kerül a felső forró kemencébe, ahol a meleg fel­húzza és szép rózsa-színt kap. Negyven-negyvenöt perc múlva a két pék átrakja az alsó, kevésbé tüzes sütőbe, ahol tulajdonképpen kisül a kenyér. Reggel öt óra. A második csésze tésztát kavarja már a gép és Klein József oldalára fordított kosarakba rakja a kiszedett, gyönyörű kenyere­ket. Kis szünet van most, al­kalom a beszélgetéshez. — Harminc éve, 14 éves ko­romban mentem pékinasnak Vácra. Ma sem akarnék más lenni. A feleségem is szak­munkásvizsgát tett, ő a segí­tőm, jól, összeszokottan dolgo­zunk. Naponta 9—10 zsák lisz­tet sütünk fel. — Csak SzőAre? — Korábban nagyobb volt a körzetünk, de most már csak Sződnek sütjük a kenyeret. — A megszabott munka­idő alatt meg tudnak ennyi kenyeret sütni? — Nem keresünk rosszul, de nem is nézzük az órát. Több időt töltünk el a pékségben a kiszabottnál, de mi magunk is szeretjük a jó kenyeret, te­hát igyekszünk jót sütni. — A kereskedők panasz­kodnak a szállításra. — Mi reggel hat órára ki tudjuk adni az első 150 friss kenyeret. A második sütést is ki lehetne szállítani 8 órára. Sajnos a vállalat kocsijai ké­sőbben jön. Sokszor 11—12 órakor, sőt volt rá eset, hogy egy órakor jött meg. A kenyér ilyenkor úgy jutott el a bol­tokba, hogy a boltvezetők ko­sárral és kiskocsival maguk jöttek érte. Közben egy asszony kopog be, a boltból hoz egy cédulát, hogy kiadhatnak neki két ke­nyeret. — Nagyon elégedettek va­gyunk a kenyérrel — mondja —, csak meg ne szüntessék ezt a pékséget, mint ahogy hír­lik ... A községben úgy tudják: a vállalatnak az a véleménye, hogy a sződi pékség fenntartá­sa, üzemeltetése nem gazda­ságos. A vásárlók viszont a jövőben is puha, jóízű, sződi kenyeret szeretnének regge­lizni. Harmos ★ (Megkérdeztük dr. Kiss Gyu­lát, a Sütőipari Vállalat igazga­tóját, hogy valóban megszün­tetik-e a sződi pékséget? Mint mondotta, erről nem vol' szó, s a jövőben sem szerepel tervei között.) A szocialista brigádmozga lomba benevezett tizenhat brigád közül négy — a Gábor Áron, a Haladás, a Lendület és a Tyereskova — már tel­jesítette éves nyereségtervét, amiért díszes elismerő okleve­let kaptak. Török Sándor, az MSZMP járási bizottságának titkára a pártbizottság elismerését tol­mácsolta a húszéves közös gazdaság tagjainak. (szőnyi) DE JÖNNEK UJHADAK A sors könyörtelenségét iga­zolja, hogy Radnóti Miklóst akkor ölték meg, amikor köl­tészete az elismeréshez érke­zett, amikor közeledett a vá­gyott és hirdetett szabadság, és az ország keleti része fel­szabadult. Negyedszázados év­fordulóját ünnepeljük a sza­badságnak, és huszonöt éve, hogy látomásosan megjöven­dölt halála beteljesedett. A nagy évforduló ilyen keserű­séggel teli emlékek sorát is ébreszti bennünk. 1933-ban jelent meg „Lába­dozó szél” című kötete. Hang­ja már tisztán szól, formája higgadt. Igazán nagy költővé a világháborút megelőző évek és a nagy megpróbáltatások idején vált. A közeledő fasiszta vesze­delem idején, a spanyol pol­gárháborúkor írta „Hispánia, Hispánia” című versét, amely, ben így kiált: „Ölt suhogó, fekete szárnyú háború / Szom­szédból szálló rémület! / Nem vetnek már, nem aratnak / És nincs ott többé szüret”. Ezt a verset rádöbbentő ébresztőnek szánja, ám tudja, hogy egy új rend, az emberszeretet és hu­mánum lesz a győzedelmes. „De jönnek új hadak, ha kell a semmiből, / akár a vad fo-c- gószelek” és mégis a halál ár­nyékában is hisz a békében, himnuszt ír róla olyankor, amikor erre látszólag nem sok olza van... „Fejünk felett majd surrog és csivog / a fecs­kefészektől sötét eresz! / Így lesz-e? Így! Mert egyszer bé­ke lesz / Ó, tarts ki addig lé­lek, védekezz!” Irodalmunkban talán egy költő sem ítélt könyörtele- nebbül a kegyetlenség felett ! és egy sem hitt jobban nála a békében, az embertelenség vereségében. Csankó Lajos A Kossuth hírei Az elmúlt héten avatták fel a Kossuth Termelőszövetke­zet új szerelőcsarnokát. A szövetkezet három tagja megkapta a mezőgazdaság ki­váló dolgozója kitüntetést, egy tag pedig miniszterhelyettesi dicséretben részesült. Szórakozott szarkák A városi szabálysértési elő­adótól hallottam, hogy az utóbbi időben ugyancsak el. szaporodtak a lopások, külö­nösen a Széchenyi utcai élel­miszerboltban és a deákvári ABC-ben. Sokan azt mondják, hogy nem kell tragikusan felfogni, mert a lopások többsége nem szándékos-szórakozottságból történik. És itt álljunk meg egy pil­lanatra: Létezik-e az, hogy valaki szórakozottságból lopjon? Akadnak szórakozott embe­rek. De aki tudja magáról, hogy szórakozott, vigyázzon! Mert, ha a szórakozottságból elkövetett lopást nem büntet­nék, akkor nagyszerű védő­fegyvert adnánk az „igazi” tol­vajok kezébe. Ki tudja azt megállapítani, hogy ki miért vágott „véletlenül” (s egyálta­Ián véletlenül-e?) zsebre vala­mit. A szabálysértési előadó ma­ga is sajnálattal beszélt a szó­rakozott emberekről. Elmond­ta, hogy kénytelen ilyenkor büntetést kiszabni, mert a tet­tes — miután lebukott — alá­írta a jegyzőkönyvet... Ha másért nem is, de azért szük­ség van a büntetésre, hogy a jövőben jobban vigyázzon, Mert, ha valaki nagyon szóra­kozott, akkor esetleg előfor­dulhat az is, hogy rendszere­sen vág zsebre ezt-vagy-azt, akkor pedig olyan mindegy, hogy szándékos vagy nem... Mert meggyőződésem, hogy ezeknek a szórakozott embe­reknek a többség^, ahhoz is szórakozott, hogy visszavigye amit véletlenül eiemelt... HANNA HANNA ES BARATAI Aki a siketnémák oktatását szervezi Szíriában Négyen ülünk a Gellért Szálló kávézójának egyik asz­talánál: Hanna Hanna űr, a Szíriái Arab Köztársaság Mun­kaügyi Minisztériuma Társa­dalmi Tervező Irodájának ve­zetője, Sammi Hanna mérnök, Mohamed Ali, egyetemi hall­gató és e sorok írója. Hanna Hanna úr tanulmá­nyi úton tartózkodik hazánk­ban, Sammi Hanna a Buda­pesti Közlekedési és Műszaki Egyetem talajmechanikai labo­ratóriumában képzi tovább magát hét hónapig, Mohamed Ali pedig a Műszaki Egyetem harmadéves hallgatója, föld­mérő mérnök lesz. Hanna urat Vácott ismer­tem meg. Néhány napot a si- ketnémák intézetében töltött. A múlt hét egyik estéjén hosz- szan beszélgettünk, és ekkor kérdeztem meg tőle, hogy miért küldték hazánkba. A váci beszélgetést folytattuk Budapesten, Mohamed Ali ki­tűnő — tolmácsolásával, aki arabról fordította magyarra Hanna úr válaszait. — A szíriai Munkaügyi Mi­nisztérium a közeljövőben sze­retne korszerű siketnémákat tanító és foglalkoztató gyér. mek és felnőtt intézeteket épí­teni Szíriában. Egy hónappal Orvosi ügyelet Mától kezdve a Köztársaság úti (a 302-es telefonon hívha­tó) rendelőintézetben az aláb­bi orvosok tartanak ügyeletet: Hétfőn: dr. Kr einer Lenke, kedden; dr. Fenyves István, szerdán: dr. Pap Miklós, csü­törtökön: dr. Gulyás Zoltán, pénteken: dr. Bénik Gyula, szombaton és vasárnap: dr. Pap Miklós. A beosztásban hét közben változás történhet Váci küldöttség Pécsett Kedden kezdődik Pécsett az Országos Vízügyi Főigazga­tóság háromnapos tanácsko­zása. Témája: a vízműháló- zat-fejlesztési tervek össze­hangolása és a hazai vízellá­tás területének növelése a IV. ötéves terv időszakában. Városunkból is küldöttség in­dul a Baranya megyei talál­kozóra. Vezetője Kiszel Já­nos, a Dunai Víz- és Csa­tornaművek igazgatója. ezelőtt azért jöttem Magyar- országra, hogy itt tanulmá­nyozzam a magyar siketnéma oktatás módszerét és rendsze­rét. — Mit látott és tapasztalt az eltelt hetek alatt? — Több intézetben jártam Budapesten és ellátogattam az önök városának híres intéze­tébe, a legnagyobb és legré­gibb magyar siketnéma-isko- lába. Az intézet működése és a szervezése, a gondnokság és műszaki csoport munkája ér­dekelt, valamint a technikai felszerelések, műszerek és be­rendezések, amit felhasznál­nak a siketnémák képzésében. Megismertem az intézet tan­tervét és láttam az eredményt is: milyen hasznos munkát vé­geznek az intézet növendékei a tanműhelyekben és később az életben. Nagyszerű volt lát­ni az ünnepélyt, ahol a gyere­kek beszéltek! — Ügy tudom, ön kará­csony előtt tér vissza ha­zájába. — Addig szeretnék még el­jutni egy felsőfokú tanintézet­be, ahol siketnémák tanulnak, és néhány társadalmi és mű­velődési intézményt is meglá­togatok, ha időm engedi, ösz- szegezve tapasztalataimat: na­gyon elégedett vagyok a látot­takkal, a váci intézet berende­zéseivel, a vezetés módszeré­vel. Kérem tolmácsolja hálás köszönetemet az intézet veze­tőinek és munkatársainak se- gítségükért, amivel feladatom megkönnyítették. Külön kö­szönetéin a Művelődésügyi Mi­nisztériumnak — mondotta Hanna Hanna. Estébe hajló beszélgetésünk sok érdekességgel szolgált. Nemcsak azért, mert Moha­med Ali hibátlan tolmácsolása gördülékennyé tette — három év alatt tökéletesen megtanul­ta nem könnyű nyelvünket —, hanem nyert Sammi Hanna is nagyon sokat értett belőle, ö egy hónapja van Magyaror­szágon és már mindent ki tud fejezni. Felsorolja a város főbb útvonalait és megmondja, hogy nekem hányas villamosra kell szállnom. Az alszik igénk ra­gozásával még egy kicsit hadi­lábon áll. Értem, hogy ml alszunk, de ti miért alusztok? — s mutat­ja a ragozási táblázatot. — Sammi miért igyeszik nyelvünket ilyen gyorsan megtanulni? — kérdezem. — Hat hónap után hazauta­zom ! — válaszol magától érte­tődő hangsúllyal. Biztos, hogy nemcsak útépí­tésünk módszerét, hanem nyel­vünket is magával viszi — Da­maszkuszba. Mohamed Ali Verőcéről me­sél, ott nyaralt, lovagolt is. El is tört a keze. öt a honvágy­ról kérdezem. — Ha levelet kapok otthon­ról. akkor van egy kicsi A nyáron, amikor eltörött a ka­rom, két hónapig nem tudtam írni... mással nem akartam íratni, nehogy a mamám meg­ijedjen. Azt írták, sokat sírt... De egyébként jól érzem itt magam. Hanna Hanna — magyarul annyit tesz, hogy János János — Sammit is. Mohamedet is így mutatta be. Kérem ismerje meg a bará­taimat! — A beszélgetésből tudtam meg. hogy Sammival a repülőgépen. Mohameddel az Astoria kavéházban ismerke­dett meg. Mindannyian így vagyunk ^zzel, kis népek fiai: idegen­ben az anyanyelvre úgy ös­szeszaladunk, mint a kotlós nélkül maradt csibék. Bányász Hédi * I A Lőwy Sándor Gépipari Tech­I nikum kollégiuma konyhai dol­gozókat, takarítókat és fűtőt — , nyugdíjasokat is — felvesz. Vác, Konstantin tér 6. íme ilyen a sződi kenyér Foto: Mezei

Next

/
Thumbnails
Contents